„Ez egy délelőtti erőfelmérő a legbátrabbaknak, nyugodtan jöjjön közelebb, aki a demokrata tüntetésre érkezett” – mondja Szabó Gábor Tuareg a sárga teherautóból kialakított színpadon. A Civil Ellenzéki Kerekasztal 10 órai tüntetésére nagyon kevesen érkeztek, de annál hangosabbak, folyamatosan próbálgatják a sípjaikat. „Picit várunk, hátha a Népszabadságból érkezik valaki. De addig is, kell az edzés, alaphang a gyülekezéshez”, mondja Szabó, erre mind a jelenlévő kb. negyven ember fütyülni és dudálni és vuvuzelázni kezd. Kifejezetten kellemetlen a sípolás közepén állni.
A Szabad Európa rádiónak fotózta újra az 1956-os forradalom helyszíneit Amos Chapple Budapesten. A képpárokon nem csak egyszerűen azt látjuk, hogy ilyen volt és ilyen lett azóta az utcakép, hanem a mai fotók apró részletei önmagukban is beszédesek tudnak lenni.
A fotós egyébként szerepelt már az Index Nagyképes rovatában is, pár éve Irán kevésbé ismert arcát és a föld leghidegebb falujának mindennapjait is az ő fotóival mutattuk be.
A Jobbik felháborítónak tartja, hogy ahelyett, hogy a Fidesz szembenézne a kommunista pártállam bűneivel, rendőr altábornaggyá lépteti elő Tasnádi László volt III/II-es operatív tisztet az 1956-os forradalom 60. évfordulójának alkalmából.
Kiss Norbert Ádám, az RTL Klub volt riportere Hollandiában készített filmet egy egykori 56-os menekülttel. Könyves Erzsi 14 éves volt, amikor barátja a Corvin közbe vitte harcolni. Egy hónappal később úgy jutott át a határon, hogy volt nála egy üveg aszpirin - egy fogfájós orosz katona elengedte a gyógyszerért cserébe.
Ma sokszor érezzük úgy, hogy közöttünk immár lábujjhegyen jár a szabadság.
Egy T-54-es restaurált harckocsi került ki Pécs főterére.
Bár a tank országszerte a kommunista diktatúra és az elnyomás jelképe, Pécsett a győzelem szimbóluma volt mindig is. A Mecseki Láthatatlanok, azaz a pécsi szabadságharcos csapat ilyen tankokat kényszerített meghátrálásra, s tett egyet közülük kézigránáttal harcképtelenné. A tank tehát azt jelképezi városunkban, hogy itt harcoltak legtovább az országban a szovjet elnyomók ellen
– mondta Csizi Péter országgyűlési képviselő. (Bama.hu)
Volt már, de ha eddig kimaradt, ennél jobb alkalmat nem tudunk a pótlásra. Csikós Zsolt cikke a Totalcaron>>>
Kevéssé ismert tény, hogy a forradalom nem Budapesten kezdődött el, és nem is a fővárosban hullott először vér, hanem Debrecenben. Október 23-án reggel a debreceni diákok többezres tömege gyűlt össze az egyetem előtt. A fiatalok innen jelszavakat skandálva és forradalmi dalokat énekelve a belvárosi pártszékházhoz vonultak, hogy az egyetemi ifjúság húsz pontos követelését kinyomtassák. A pártvezetés tárgyalt a diákok küldöttségével, majd Görbe János az épület erkélyéről elszavalta Petőfi Sándor Még kér a nép című versét.
Délután ötkor folytatódott a tanácskozás a Debreceni Egyetemen, majd a diákok hat óra körül ismét a városközpontba vonultak, de most már a város lakossága is folyamatosan csatlakozott hozzájuk. Ekkor a megyei rendőrkapitányság Kossuth utcai székházából az ÁVH katonái figyelmeztetés nélkül lőni kezdték a békés tüntetőket, mire az emberek menekülni kezdtek és a tüntetés feloszlott. A sortűznek két halottja és számos sebesültje volt. (Haon.hu)
A kömpöci Túri Mihályt 1958 novemberében életfogytig tartó börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, mert részt vett a forradalmi eseményekben a községi Nemzeti Bizottság elnökeként, emellett – bár közel 80 tanú, köztük rendőrök vallomása igazolta ártatlanságát – bűnösnek találták egy kiskunmajsai pártbizottsági tag agyonverésében. Tizenöt évet töltött börtönben, később perújrafelvételi kérelmét kétszer is elutasították. (Baon.hu)
Ha Nagy Imre forradalma a szabadság és a demokrácia forradalma volt, akkor a mai magyar miniszterelnök az ellenforradalom vezetője. (MTI)
Boross Péter, Magyarország rendszerváltás utáni második miniszterelnöke és a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke 56-os megemlékező beszédében akkorát imperialistázott, hogy Virág elvtárs adta a másikat.
Ahogy arról az Atv beszámolt, a volt miniszterelnök egy szombati megemlékezésen arról beszélt, hogy sosem volt még olyan emelkedett 56 ünnepe, mint ezen a 60. évfordulón. Viszont nem mehetett el szó nélkül, hogy vannak, akik azért szervezkednek, hogy megcsúfolják ezt a megszentelt napot.
Például az amerikai külügyminisztérium, amelynek helyettes szóvivőjének volt pofája a magyar sajtószabadságért aggódni, és még ki is állították a Népszabadság utolsó megjelent példányát valahol Washingtonban. Szerencsére Boross Péter tudja, hogyan kell visszavágni egy ilyen provokációra:
Nem kellene összeállítanunk egy-két kiragadott tételt az amerikai imperialisták gaztetteiről, és azt is bemutatni, hogy mi szerepelt itt?
Hát, én most nem szeretnék az imperialisták helyében lenni, az hétszentség.
A férjem a forradalom idején még Kunhegyesen élt. Egy olyan fametszetes grafikájáért kapott négyéves börtönbüntetést, amely önmagában nem is lett volna érdekes. Annak a metszetnek nem volt semmiféle hátsószándékú, politikai gondolata, mindössze Radnóti Miklós Erőltetett menet című verse ihlette meg őt ennek az elkészítésekor. Végül ez a kép került fel arra a plakátra, amelyre a „Szabad Magyarországot” feliratot nem is ő, hanem a barátai írták fel. Ennek ellenére – szellemi alkotóként – őt is bűnrészességgel vádolták, s a megítélt négy évből kettőt le is ült. A többi „alkotó” közül kettő disszidált, a többi pedig eltűnt, szóval rajta kívül senki mást nem tudtak elkapni
- mesélte a Dehir.hu-nak a tíz éve elhunyt Bényi Árpád özvegye. A festő képeiből Fájdalmas örökség – 1956 és Bényi Árpád festőművész emlékezete címmel nyílt kiállítás Debrecenben.
Újra aktuálisak az 1956-os gondolatok arról, hogy szűnjön meg az elnyomás, legyen szólás- és sajtószabadság, valamint, hogy az oroszok ne szóljanak bele a magyar belpolitikába. (MTI)
Egy haza sosem tért, 56-os menekültről szól a film. Míg az oroszok kivonulására várt, a családja amerikai lett. Félig. Lányai derítenek fényt itthon arra, tényleg szabadságharcos volt-e a papa. Pigniczky Réka filmje.
A magyarságnak kell a saját sorsát alakítania, csak egy egységes nemzet tud alakítani történelmet, akár világtörténelmet is. (MTI)
Molnár Tibor, az Együtt elnökségi tagja mondott beszédet Nagy Imre szobránál, például arról, hogy abban a történelmi korban élünk, ahol magyar lehetetlenít el magyart. Ezután Juhász Péter, Szigetvári Viktor és még tizenöt szimpatizáns fehér rózsákat helyezett el az emlékhelyen. Hat perccel a kezdés után vége is lett az eseménynek.
Nagy Imre szobránál egyelőre közel ugyanannyian vannak az újságírók, mint a megemlékezők. Itt az Együtt – a Korszakváltók Pártja az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából fog koszorúzni, a képviselők a kezdéskor fehér rózsával ácsorognak.
A hatvan évvel ezelőtti eseményekhez méltó módon emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharcra a Gál Ferenc Főiskola Békési Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban, ahol diákok bújtak a forradalom hőseinek szerepébe. Korhű ruhákba öltve idézték meg 1956 meghatározó jeleneteit, amiről Vámos Zoltán operatőr, a Békéscsabai Jókai színház videótárának vezetője és Nagy Attila, a videótár munkatársa kisfilmet forgatott. Az alkotáshoz a forradalmat megörökítő, előzetesen kiválasztott tizenkét legendás fotó szolgáltatta az alapokat. (Beol.hu)
Bokros Lajos lép a teherautóra, és gyorsan a Modern Magyarország Mozgalom nevében 15 órára a Blahára hívja az egybegyűlteket, ahol egy másik beszédet fog tartani. „De nem árulom el, hogy mit” – titokzatoskodik. Aztán az 56-os hősöket méltatja, Nagy Imrére, Maléter Pálra emlékezik. „Azzal tudjuk méltóan ünnepelni a hősök emlékét, hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy kiállunk a magyar szabadságért”.
Egyébként azt mondják a szervezők, azért teherautó lett a színpad az ellenzéki tüntetésén, mert csak 15 perccel a kezdés előtt engedték őket a helyszínre, ami alatt már nem volt idejük színpadot építeni. Viszont a teherautóra kapcsoltak egy elektromos dudát, ami minden öblösebb orbánozásnál olyan hangot ad, mint egy tehén, amelyiknek komoly hasgörcsei vannak.
A miniszter és családja legalább 10 perccel az állami ünnepség kezdete után talált fel a színpadra a Kossuth téren.
Tíz évvel a szörnyű események, hatalmi gaztettek után, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat könyvbemutatóján foglaltam össze egy évtizednyi jogvédő küzdelmünk eredményeit és tanulságait s azt, hogyan látom most a 2006 őszi jogtiprásokat, a felelősségrevonás és a teljeskörű igazságtétel elmaradását és azt a tényt, hogy idén az egész „baloldal” együtt ünnepel a véreskezű Gyurcsány Ferenccel.
„Ez egy délelőtti erőfelmérő a legbátrabbaknak, nyugodtan jöjjön közelebb, aki a demokrata tüntetésre érkezett” – mondja Szabó Gábor Tuareg a sárga teherautóból kialakított színpadon. A Civil Ellenzéki Kerekasztal 10 órai tüntetésére nagyon kevesen érkeztek, de annál hangosabbak, folyamatosan próbálgatják a sípjaikat. „Picit várunk, hátha a Népszabadságból érkezik valaki. De addig is, kell az edzés, alaphang a gyülekezéshez”, mondja Szabó, erre mind a jelenlévő kb. negyven ember fütyülni és dudálni és vuvuzelázni kezd. Kifejezetten kellemetlen a sípolás közepén állni.
Áder János köztársasági elnök rendőr vezérőrnagyból rendőr altábornaggyá léptette elő Tasnádi Lászlót, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárát még október 19-én - szúrta ki a 444.hu a kormany.hu október 23-ára készített mellékletében.
Negyedórás késéssel megérkezett Bokros Lajos egy spáros nejlonzacskóval a kezében. Megtapsolták a résztvevők, ő pedig megtapsolta a résztvevőket, és ezzel kezdetét vette a rendezvény. „Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi a bajom Orbán Viktorral, akkor azt mondanám, hogy az, hogy hazudik” – mondta a Civil Ellenzéki Kerekasztal első felszólaló képviselője.
Ellenfél híján már nem is nagyon komcsiznak, de Nagy Imre azért nem kell a Fidesznek. Mi volt a forradalom eredeti programja? Mit mondanak mostanában 56-ról Oroszországban? Mivel lehetünk trendik Nyugaton? Rainer M. János, az 1956-os Intézet vezetője válaszol.
Az illiberális, putyinista Orbán Viktor kiírta magát '56 örökösei közül. (Mszp.hu)
A kaposvári forradalom hat napját dokumentáló fényképeket rejtő tejesüveget fordított ki egy munkagép hat éve a városban, az Agóra építésénél. A képeket Pálfy Jenő készítette, aki az Agóra helyén álló épületben lakott, és a forradalom után elásta el a fotókat. Nem véletlenül tartott a megtorlástól: mint egy korabeli összeírás bizonyítja, tagja volt a civilekből verbuválódott 1. páncélelhárító ütegnek. (Sonline.hu)
A zászlófelvonás után mindenkit elküldtek a Kossuth térről, még sajtóigazolvánnyal sem lehet maradni. Takarítanak, kordont bontanak. A közelben pár perc múlva kezdődik a Civil Ellenzéki Kerekasztal tüntetése körülbelül húsz ember részvételével.
A hatvan évvel ezelőtti békéscsabai forradalmi események egyik meghatározó alakja Kaskötő István, a Jókai színház dramaturgja volt. A csabai színészklub volt a forradalmi események egyik központja, ott folytak a tárgyalások a honvédség és a pártok vezetőivel, és ott született döntés a helyi ÁVH lefegyverzéséről. Kaskötő István rövid ideig a városi forradalmi bizottság elnöke, a város polgármestere is volt. A megtorlástól tartva 1956 karácsonyán elhagyta az országot, és azóta Kanadában él. (Beol.hu).