00:45-kor egy művészeti installációt tekintettek meg azok, akik a technovagonnal kisétáltak a Hősök terére: egy fej nélküli Orbán Viktor beszélt hozzájuk, beszéde érthetetlenre össze lett vágva, hogy pszichedelikus hatást keltsen. 

Fotó: Átlátszó.hu Facebook

Majd Orbánra rákeverték a lakossági technót, és folytatódott a parádé.

Fotó: Földes András

Az Oktogonon megunhatták a diszkót, és 00:20 körül ütemesen megindultak az Andrássyn a Hősök tere irányában egy zenélő utánfutóval, amit emberek húztak.

Az Átlátszó még mindig élőben adja (adta), itt lehet nézni:

Kollégánk, Andris a helyszínről azt jelentette az Andrássy útról, a tüntetők nem tudták, mi a végcél, a zenés kocsit toló egyik szervező szerint a Hősök tere, majd a Liget lesz. A menet előtt és mögött erős rendőri kíséret gurult. 

Tamás pedig a villamosról jelentette, hogy a villamosvezető nemrég ezt mondta be: "tájékoztatom önöket, hogy az utcabál az Oktogonon véget ért, Széll Kálmán térig közlekedik a villamos".

Tudósítónk jelenti, hogy a Parlament környéki utcák tömve vannak rendőrségi kisbuszokkal, buszokkal, rendőrautókkal, bennük jókedvűen unatkozó, adomázgató rendőrökkel.

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc

Közönyösen elmentek mellette.

Gangnam Style helyett az hangzik el, hogy "hoppá, választás", Orbán hangján.

Egy szakállas férfi most beszél, de annyira összefüggéstelenül, hogy nem tudom követni.

Ezek a skandálások mennek az Oktogonon, amit a tüntetőknek nem sikerült megtölteniük. Pár százan lehetnek.

Megérkeztünk az Oktogonra, ahol rendőrautókkal barikádozták el a sínek elől az utat.

Egyelőre úgy tűnik, megjöttek, de nem tudják, itt mit csináljanak. Mintha valamilyen vezényszóra várna mindenki, de egyelőre csak a zene szól.

Viszont fontos, ezért most pótoljuk. Ő volt a néni, akit tízezrek ünnepeltek az Astoriánál.

Fotó: Földes András

Szól a Tizenhat tonna, az egyik vonuló átköltötte a szöveget: “meghalni kéne, de a Fidesz nem engedi, a lelkemet.” Az Andrássyn haladnak.

Mostanra teljesen kiürült a színpad előtti rész a Ferenciek teréig.

A Ferencieken viszont egy autó tetején áll egy ferfi, aki az Alkotmányos Ellenállás képviselőjeként mutatkozott be, körülbelül 30 fős közönség hallgatja. Az itteni rendőrök szerint bejelentett demonstráció ez is.

Legalábbis ezt kiabálják most páran. És pár százan, hangos zene kíséretében, valóban elindultak az Oktogon felé. A zenes teherautó a Kiskörúton vezet néhány száz fiatalt az Oktogonra. Az egyik szervező munkatársunknak azt állította, hogy az oktogonos buli be van jelentve, legálisan megy majd a techno.

A szokásos tüntetésvégi koreográfia annyiban változott, hogy most Kárpátia-polós fiatalok kántáljak, hogy Oktogon, Oktogon.

Gyetvai Viktor és a gimnazistakorú rendezők körülállták, lekísérték a színpadról. Pár másodperc hallatszott a beszédéből.

A szervező mellényesek nagy része egészen fiatal, látszatra gimisek, a beszédek alatt pl ők tartották vissza a színpadra vágyó fotósokat, operatőröket.

Míg a Himnuszt mindenki tisztelettel végigállta, az Örömódára már kevesebben figyelnek oda.

"Hallgassuk meg az Európai Unió himnuszát, mert Európa is a mi hazánk!" - mondja Gulyás Balázs.

A színpadon az összes szónok énekel, ahogy a tüntetők is az utcán.

Fotó: Szekeres Máté / Index

Megismétlődött a múltheti performansz. Rengetegen lengetik a világító mobiljaikat a tüntetők. "Látjátok ezt ellenzéki pártok?" - kérdezi Gulyás Balázs.

Fotó: Bődey János / Index

Gulyás Balázs a parlament alakuló ülésére hirdette meg a következő tüntetést a szónoklatok végén.

Amikor Márki-Zay azt mondta, fogjátok meg egymás kezét, tényleg megfogják az emberek egymás kezét. Többen kezet ráznak.

Fotó: Földes András / Index

„Aki mostantól kezdve a legkisebbet is bántja közülünk, annak mindannyiunkkal kell szembenéznie”. Forduljatok a mellettetek állókhoz, és fogjátok meg egymás kezét, és lélekben soha ne engedjétek el, tegyétek félre az ellenségeskedést, fejezte be a szónoklatát Márki-Zay Péter.

Egy nő mindenáron be akarja mondatni a szervezőkkel, hogy a húga, aki a Fideszre szavazott, azt üzeni, hogy “megbántam.”

Mondja Márki-Zay, és dédapjáról mesél, akit 1949-ben rúgtak ki, „a kommunizmus legsötétebb óráiban”, mert a lelkiismeretére hallgatott. Aztán Horváth András egykori NAV-munkatársat említi, aki az adóhivatali visszásságokat tárta fel pár éve, és most „nekem segít Lázár János városában feltárni a korrupciót”. Horváth András „köszöni, jól van”, példája azt üzeni, hogy nem kell félni. A tömeg skandálni kezdi, hogy „nem félünk, nem félünk”.