Az 1848-as hősök rendíthetetlen hite és akarata ma is példát mutat, amikor szabadságunkat és függetlenségünket újabb és újabb kihívások fenyegetik - mondták az LMP társelnökei a párt március 15-ei ünnepi sajtótájékoztatóján, a budai Várban, Táncsics börtöne előtt. "1848 nemzeti forradalom volt, amelynek üzenete, a nemzeti önrendelkezés és a polgári öntudat, olyan érték, amely most, a 21. században is érvényes és védendő" - hangsúlyozta Keresztes László Lóránt.
Úgy fogalmazott: a magyarság nem tűrheti az idegen hatalmak befolyását, nem tűrheti szabadságának és gondolatainak lábbal tiprását, hangjának elfojtását.
A magát nemzetinek hazudó kormányunk áruló politikája révén egyre inkább erősödik az idegen, főleg az orosz befolyás.
Emlékeztetett: a polgári forradalomnak köszönhetően először állt fel nemzeti kormány Magyarországon, amely a magyar nemzetnek és nem külföldi hatalmaknak volt felelős. Ma sem tűzhetünk ki kisebb célt, mint újra olyan nemzeti kormány felállítását, amely valóban a magyar nép érdekeit szolgálja - közölte Keresztes László Lóránt.
Demeter Márta szerint ma is harcolni kell a 12 pontban foglaltak érvényesüléséért, mert sérül a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, nem független a nemzeti bank, az Országgyűlésben pedig nem a nemzeti érdekek érvényesülnek. Kijelentette: újra meg kell teremteni az ország biztonságát és szuverenitását, el kell távolítani a hatalomból "a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat". A társelnök azt mondta: "ma is az önkény, a tetten érhető nemzetárulás, a jövő felélése és az ostobaság ellen kell harcolnunk."
A magyar szabadság születése napján tisztelettel köszönti a világ magyarságát, és felemelő ünneplést kíván minden magyar honfitársunknak Orbán Viktor miniszterelnök március 15-e előestéjén közzétett levelében - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár csütörtök délután.
Kerestük a levelet, de nem találtuk sehol. Nem tették közzé sem a miniszterelnok.hu-n, sem a kormany.hu-n, előbbin kizárólag a hír van a levélről.
Nem meglepő módon a választási kampány jegyében telt a tavalyi március 15., amelyet a mostani politikai programok előtt érdemes címszavakban felidézni.
Aki bővebben is felidézné a tavalyi történéseket, kattintson ide!
A Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa több munkájában és cikkében is körbejárta, mi történhetett valójában 1948. március 15-én a Múzeumkertben, és ezekből kiderül, hogy miért alakulhatott ki ez a legenda, és mi is történt valójában a Múzeumkertben. Ha érdekli, olvassa el cikkünket, tanuljon ma is valamit!
Petőfi Sándor Magyar vagyok című versének utolsó versszakát nem mondhatta el az iskolás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Szép március 15-i történet 2019-ből.
Álljon azért itt ez a versszak:
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
Összellenzéki tüntetés, Orbán-beszéd és természetesen egy csomó forgalomkorlátozás lesz ma. Ebben a cikkünkben összeszedtük a legfontosabb információkat. Egy dolog biztos: Budapest belvárosába nem érdemes pénteken kocsival menni.
Reggel esett a fővárosban, de délelőtt átmenetileg felszakadozik a felhőzet, csak kisebb záporok alakulhatnak ki. Délután nyugat felől újra megnövekszik a felhőzet, és elered az eső. Az erős, viharos nyugatias szélben délután 9-15 fok várható – írja az Időkép.
Csütörtök este a Nemzeti Múzeum elé szervezett spontán graffitizést a Momentum ifitagozata, a TizenX, aminek az volt a célja, hogy üzenjenek Orbán Viktornak, aki a múzeumnál tart beszédet pénteken.
Arra gondosan ügyeltek, hogy ne legyen szabálysértés meg rendőrségi ügy az üzengetésből, ezért vízbázisú, könnyen lemosható festékkel fújták fel a szövegeket, így valószínűleg Orbán Viktor nem fogja már látni azokat.
Egyébként egészen alapos munkát végeztek, majdnem a teljes járdaszakaszt végigfújták különféle szlogenekkel.
Az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezik az egész ország, szinte valamennyi településen tartanak kokárdás megemlékezéseket. Az ünnepi események központja ezúttal is Budapest lesz, ahonnan persze a politikai rendezvények, tüntetések sem maradnak el.