Van, aki a fürdőbe bezárkózva suttogva kér segítséget

Eddig azt gondoltam, hogy utállak, mint a szart, de most azt kívánom, dögölj meg

– mondta Zsuzsa férje közös házuk udvarában áprilisban, majd a nő szerint a férfi előbb a kezében lévő narancsot dobta felé, aztán leköpte, végül valamilyen tárggyal kétszer is megpróbálta a fején megütni feleségét, aki a kezével védekezett. Bal csuklója az orvosi látlelet szerint nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. 

Néhány nappal később, meséli Zsuzsa, már májusban a férj fúróval próbálta meg betörni a nő lakrészének bejárati ajtaját, majd amikor bejutott, a nőt megrángatta, és azzal fenyegette, hogy agyonüti őt a fúróval. Az orvosi papírok szerint ekkor a karján zúzódások és hámsérülések keletkeztek. Zsuzsa maga ment be a rendőrségre, ahol állítása szerint közölték vele, korábbi feljelentését egészítse ki az újabb történésekkel emailben. 

Zsuzsa 41 éves (nevét megváltoztattuk), egy Budapest közeli településen él, tanár. Húsz éve van együtt a férjével, de már legalább tíz éve nem mer kilépni ebből a kapcsolatból. Szerinte férje mindig is cinikus volt, de mindeddig nem volt bántalmazó. A problémák nyáron kezdődtek, amikor a nő szerint férjének szeretője lett, októberben a férfi a közös lakrészből leköltözött a házuk szuterén részébe. Ezután a nap különböző szakaszaiban elkezdett rendszeresen üzeneteket írni feleségének: 

Baszasd már meg végre magad!

Nagyon fontos, hogy öblített és vasalt legyen a bugyid.

Szánalmas voltál, ahogy mentél a magassarkúban, és vitted a lapos talpú csizmádat.

Nem tudsz aludni, mi? Megsúgom, egy jó dugás hiányzik. De nekem legalább már leszopta egy kurva a fütyimet.

Márciusban aztán a kormány veszélyhelyzetet és kijárási korlátozásokat vezetett be, így Zsuzsának otthonról kellett órákat tartania. A nő szerint férje ekkor bejelentette, neki is otthonról kell dolgoznia, de a munkaadója előírta, hogy például mekkorának kell lennie az asztalának, milyennek kell lennie a fényviszonyoknak, és a férfi állította, ilyenek csak a ház fenti részében vannak, ahol Zsuzsa él tizennégy éves fiukkal. A nő szerint a férfi a kulcsra zárt ajtón erőszakkal próbált meg átjutni, majd bezárkózott a dolgozószobába.

A rettenetes válásnak a kijárási korlátozásra eső időszakában a nő különböző esetek miatt összesen hat bejelentést tett a rendőrségen a férfi ellen. Ezek között voltak olyanok, amiket elutasított a rendőrség, azonban a fizikai bántások és a nyolc napon túl gyógyuló fizikai sérülés leleteit látva már elrendelték a nyomozást, erről a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is tájékoztatta az Indexet.

A nő távoltartást is kért a bíróságtól április elején, amit visszadobtak, mivel szerintük a „kapcsolat kiélezett stádiumba jutott”, a konfliktusok pedig a „felhalmozódott feszültségek és a házasság megromlása” miatt vannak, ráadásul a rendőrségnek sem kellett egyszer sem közbeavatkoznia. Így pedig a férj a bíróság szerint nem követett el hozzátartozók közötti erőszakot. 

Zsuzsa szerint a kijárási korlátozás „nagyon durván felerősítette” a férje ellenséges viselkedését. A férfi két hétig dolgozott otthonról, de már újra bejár a munkahelyére. A nő szerint azóta váratlan időkben hazamegy, ellenőrzi, van-e a nőnél valaki, máskor úgy ül ki az udvarra, hogy belásson a nő nappalijába. Az ablakon kopog, befotóz a szobába. Áprilisban aztán elkezdődött a fent említett fizikai erőszak is. Zsuzsa azóta csak úgy mer kimenni a házból, ha a fia is vele van, nem bír a munkájára koncentrálni, fáradt, nem alszik, de amíg a vagyonmegosztást nem intézik el, addig kénytelen egy házban élni a férjével. 

Zsuzsa esete nem egyedi, a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások miatt az ENSZ nőkkel és a nemek közötti egyenlőséggel (UN Women) foglalkozó szervezete is arra figyelmeztetett, hogy megnőtt a családon belüli erőszakos esetek száma, mert a rendkívüli helyzet sok feszültséget okozhat. Ezeket a segélyhívó telefonok adatai alapján lehet látni. Ezért aztán az ENSZ főtitkára felszólította a kormányokat, hogy a járvány alatt tegyenek lépéseket a nők elleni erőszak megelőzésére. Mindeközben a magyar kormány májusban megszavazta a családon belüli és elsősorban a nők elleni erőszak minden formájának felszámolását célzó Isztambuli Egyezmény elutasító határozatát.

A kijárási korlátozásokat aztán a kormány május elején vidéken, majd a hónap közepén Budapesten és környékén is feloldotta. De mivel az óvodák és iskolák továbbra sincsenek nyitva, még mindig rengetegen kénytelenek otthon maradni. Segélyvonalakat, áldozatsegítő központokat, krízisambulanciákat és civil szervezeteket kérdeztünk arról, milyen lett a bántalmazottak helyzete a kijárási korlátozások alatt Magyarországon.

Kijárási korlátozás = kiszolgáltatottság 

Sokkal több krízishívást kapunk, a hívóink kétségbeesettebbek, a helyzetük sokszor kilátástalanabb, mint korábban. A bántalmazók egy része arra használja a karantént, hogy az áldozata minden mozdulatát kontrollálja, a kijárási korlátozásokra vagy a vírustól való félelmükre hivatkozva gyakran bezárják az áldozatukat és a gyerekeiket, nem engedik őket kilépni sem a lakásból

– írja a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) munkatársa, Winkler Zsuzsanna. Hozzáteszi, ha mégis muszáj elmenni otthonról, akkor a bántalmazók még ahhoz is gyakran ragaszkodnak, hogy mindenhová ők vigyék autóval a másikat.

Kijárási korlátozás idején egy bántalmazó kapcsolatra az is jellemző a NANE szerint, hogy az erőszak is fokozódik: ha eddig nem is volt fizikai erőszak, most az könnyen megjelenhetett, mint ahogy az a feljebb említett Zsuzsáéknál is történt. A bántalmazások gyakoribbá vagy súlyosabbá is válhatnak, mert a bántalmazók a saját megnövekedett feszültségüket vezetik le a partnerükön vagy gyerekeiken. Ráadásul a bántalmazások még ritkábban derülhetnek ki, mint eddig, mert a korlátozások miatt az áldozatot a környezete is alig látja.

„A kijárási korlátozások gyakorlatilag tálcán kínálják a bántalmazóknak az elszigeteltséget és a kiszolgáltatottságot. Az áldozat nem tarthat úgy kapcsolatot másokkal, ahogy szokott” – teszi hozzá Winkler. Ugyanezt nyilatkozta korábban az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) segélyvonal igazgatója, Boglacsik Tímea, aki szerint nemcsak gyakoribbak lettek a veszélyhelyzet ideje alatt a bántalmazások, de a súlyosabb bűncselekmények is megjelentek. 

Kétszer több a segélykérő 

A veszélyhelyzet kihirdetése után Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kijelentette, az áldozatsegítés nem állt le, majd Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is közölte az egyik kormányinfón:

Így aztán a korlátozások alatt továbbra is működtek a segélyvonalak és a krízisközpontok is. Az egyik ilyen segélyvonal a már feljebb említett OKIT vonala, aminek igazgatója áprilisban, a veszélyhelyzet második hónapján úgy nyilatkozott: 

Az OKIT része az Emberi Erőforrások Minisztériuma többpilléres áldozatsegítő rendszerének, ami kifejezetten a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak nyújt segítséget. Az állam és az Európai Unió is pénzt ad neki, de civil szervezetek is segítik. Az éjjel-nappal működő, ingyenes hívható +36-80-20-55-20-as számon azt mondják el a telefonálóknak, hova fordulhatnak segítségért, vagy épp a bántalmazottnak segítenek kimenekülni a nehéz helyzetéből. 

Amikor májusban érdeklődtünk a frissebb adatokról, az OKIT úgy válaszolt, a hívások az elmúlt hetekben mérséklődtek, és kezdenek visszaállni az általános állapotba, ami – egyébként még mindig rengeteg – heti körülbelüli kétszáz hívást jelent. 

A veszélyhelyzet kihirdetése előtt heti egy-két levelet kaptunk átlagosan az anonim online tanácsadásnál, azóta volt, hogy heti öt-tíz megkeresés is jött

– mondja Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális igazgatója. A szervezet aszeretetnemart.hu oldalán például név nélkül lehet tanácsokat kérni szakértőktől. Bár civilek, de együtt dolgoznak az Emmivel. 

Békeidőkben a szervezetnek van egy bejárós, ambuláns segítségnyújtási formája is, ezek az úgynevezett krízisambulanciák. A veszélyhelyzet kihirdetése óta viszont a személyes találkozásokat áttették az online térbe és a telefonvonalakra. Az Ökumenikus Segélyszervezet miskolci krízisambulanciájának vezetője, Sándor-Lenkei Aida azt mondja, az elmúlt időszakban havonta kilenc új ember jelentkezik náluk. Ő maga Miskolcon kiugró növekedést nem lát a számokban, de hozzáteszi, 

Aztán ott vannak még a krízisközpontok és titkos menedékházak, amiket az Emmi finanszíroz és a segélyszervezet működtet. Ide jöhetnek átmenetileg azok, akiknek menekülniük kell otthonról. Rácsok szerint a koronavírus előtt havi egy új ember került ezekre a helyekre, a veszélyhelyzet kihirdetése után már havi két-háromra nőtt a menedékkérők száma. A vírus miatt viszont bevezettek egy változást ezeken: az újonnan érkezőnek a beköltözés után kéthetes karanténba kell vonulnia. Egy anya például akkor mehet ki a kertbe a gyerekeivel, ha a többiek már nincsenek kint, és külön is kell enniük ebben az időszakban. Ha letelt a két hét, utána a többiek közé mehetnek. 

A szintén áldozatsegítéssel is foglalkozó Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület viszont határozottan azt mondja, a kijárási korlátozások alatt sokkal többen telefonáltak hozzájuk, hetente jönnek az újabb áldozatok, volt olyan nap, hogy hárman is jelentkeztek. 

Van egy tisztán állami, az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott rendszer is, ezek az áldozatsegítő központok. Ezek a központok nemcsak a bántalmazott nőknek vagy családon belüli erőszak áldozatainak szólnak, hanem egy sokkal szélesebb körnek, mindenféle bűncselekmény és szabálysértés elszenvedőinek. Az országban három ilyen központ működik: Budapesten, Miskolcon és Szombathelyen. A minisztérium Indexnek küldött adataiból azt látni, hogy a kifejezetten kapcsolati erőszak miatti megkeresések nem növekedtek az elmúlt hónapokban egyik városban sem, sőt, inkább csökkentek. Ugyanakkor a májusi adatokat 11-ig kaptuk meg, a hónap összes lehetséges megkeresését eszerint becsültük meg, és itt már egy kiugró növekedést lehet látni.

A miskolci krízisambulanciát vezető Sándor-Lenkei ugyanakkor kiemeli, hogy ha néhány helyen úgy is tapasztalják, nem növekedett kiugróan az áldozatok száma,

Az alibi

Éppen ezért kérték meg az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársait, legyenek rugalmasak abban, hogy mikor veszik fel a segélykérők telefonjait, és a Fehér Gyűrű vonalát is egész nap lehet hívni. Nem lehet ugyanis tudni, a bántalmazott mikor tud telefonálni, mikor van egyedül. Fontos viszont, hogy a hivatalos munkaidőn kívül csak azoknak a hívásait veszik fel, akikkel már korábbról kapcsolatban vannak, az új segélykérők csak a megadott időszakban telefonálhatnak. 

A szakemberek szerint a bántalmazottak különféle alibiket és módokat találnak arra, hogy fel tudják hívni a segélyvonalat. Rácsok szerint olyan is van, aki bejár dolgozni a munkahelyére, és onnan próbál meg titokban telefonálni. Ez lehet akár naponta háromszor húszperces beszélgetés is, mert a munka miatt folyton ki kell nyomnia a telefont, a beszélgetést pedig később folytatják. Mások azt mondják otthon, hogy fürödni mennek, kertészkedni, vagy épp leviszik a kutyát sétáltatni. „Volt már jogi konzultációnk a fürdőbe bezárkózó suttogó nővel is” – mondja a szintén áldozatsegítéssel foglalkozó Patent Egyesület.

Sosem tudjuk, hogy a következő beszélgetésünknél mi lesz az alibi, hogy tudjon velünk beszélni

– mondja minderről Rácsok. A beszélgetést gyakran keresztkérdésekkel kezdik: „Tudunk-e most úgy beszélni, hogy igennel vagy nemmel válaszol?”, „Alkalmas-e az idő arra, hogy beszéljünk?”. Ha valaki visszakozik, és ezekre a kérdésekre azt válaszolja, hogy nem, akkor a szakemberek elköszönnek, és lerakják a telefont, mert valószínű, hogy a bántalmazó is a szobában van.

„A lopott percek fontosak nekik, mert szeretik hallani a hangunkat, megnyugtatja őket. A híváselőzményeket aztán kitörlik” – teszi hozzá Sándor-Lenkei. A Fehér Gyűrű szerint a bántalmazottak többsége hétköznap telefonál, ilyenkor ugyanis gyakrabban el tudnak szabadulni a bántalmazótól, hétvégén általában jobban össze vannak zárva. 

Aki valamiért nem tud vagy nem akar telefonálni, az írhat emailt vagy sms-t is, de a NANE-val a korlátozások óta például csetelni is lehet egy titkosított csatornán, ahol az üzenetek pedig rögtön eltűnnek, amint bezárják az oldalt, de a Patent Egyesülettel is lehet csetelni a Facebookon keresztül.

A hatóság nem ismeri fel, a kormány elutasít 

Abban az összes szakértő egyetért, hogy akkor van nagyobb növekedés a segítségkérésekben, amikor a bántalmazások a sajtóban is megjelennek, gyakran ugyanis ezekből merítenek erőt az áldozatok ahhoz, hogy ők is lépjenek. Mégis, ezeknek csak a töredéke kerül nyilvánosságra.

Néhány családon belüli vagy kapcsolati erőszak esete, ami a kijárási korlátozások alatt történt, és nyilvánosságot kapott:

• Halálra szúrta férjét házukban egy tokodi nő.
• Rendőr-törzsőrmester bántalmazta élettársát Szabolcson, korábban pedig többször is azzal fenyegette meg, hogy vérfürdőt rendez, ha az ellene indult büntetőeljárás miatt megszüntetik szolgálati jogviszonyát.
• Egy nő és egy férfi összeveszett egy gödöllői lakásban, a nő halálra késelte a férfit.
• Ágyhoz kötözte, majd többször mellkason szúrta szeretőjét, három gyerekének apját egy gödöllői nő.
• Saját egyéves kislányát ölte meg egy budapesti nő.
• Otthonukban ölte meg anyját egy mogyoródi nő. 
• Saját fia ölhette meg otthonukban Szilágyi István színészt, a férfit letartóztatták.

A NANE szerint a családon belüli és párkapcsolati erőszakról nincsenek valós számadatok, erről nem készülnek reprezentatív felmérések, és amíg a bántalmazás nem csap át fizikaiba, addig a hatóságok sem foglalkoznak vele. Ráadásul ezeknek az eseteknek csak az elenyésző része jelenik meg a bűnügyi statisztikákban az egyesület szerint: 194 esetből 1, így a hivatalos adatok meg sem közelítik a valós esetek számát. A kapcsolati erőszak 2013 óta külön tényállás a törvényekben, mégis, ha valaki többedszerre veri szét a párját, gyakran kisebb tételű bűncselekményt állapítanak meg nála, jellemzően testi sértést.

Hivatalos, részletes statisztikákat kértünk az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) és a Belügyminisztériumtól is, hogyan alakult a családon belüli és a párkapcsolati erőszak eseteinek száma Magyarországon a kijárási korlátozások hónapjai (tehát március, április, május) alatt. A minisztérium hamar meg is küldte az adatokat, ugyanakkor pontos információt ebből sem lehet kapni. Egy eset adatai ugyanis csak akkor kerülnek be a rendszerbe, amikor a nyomozást már lezárták az ügyben. Így aztán könnyen lehet, hogy például áprilisra írnak be egy esetet, ami tavaly vagy akár évekkel ezelőtt történt.

Ezért kértünk az ORFK-tól arról adatokat, hogy a veszélyhelyzet egyes hónapjaiban hány esetben történt feljelentés családon belüli vagy párkapcsolati erőszak miatt, ami már pontosabb rálátást adna a hivatalos statisztikákra. A rendőrség türelmünket kérte, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. 

A járványhelyzet közepén ráadásul a kormánypártok egy nap alatt átnyomták a parlamenten a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezményt elutasító határozatukat. Szerintük ugyanis az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával, elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját és ezzel együtt a „romboló genderszemléletet”, valamint rá akarja erőltetni az országokra a menedékjog nemi alapon történő biztosítását. Ezzel pedig szerintük az egyezmény felgyorsítja vagy könnyebbé teszi a bevándorlást Európába, ezért pedig nem tudják ezt támogatni.

Több ellenzéki női képviselő táblákkal tiltakozott a javaslat megszavazása ellen. Szél Bernadett független képviselő például egy Orbán Viktortól származó idézetet tartott fel a szavazás előtt: „nőügyekkel nem foglalkozom”, a DK-s Vadai Ágnes tábláján egy 2013-as idézet volt olvasható Illés Zoltántól: „Attól, hogy ön szép, abból még nem következik, hogy okos”; Szabó Tímea transzparensén pedig Kövér László 2015-ös beszédéből merített: „szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”.

Szégyellje magát az, aki ettől a szenvedéstől elfordítja a tekintetét, miközben alapvető feladata lenne ezzel foglalkozni

– mondja minderről a NANE szakértőke, Winkler Zsuzsanna, aki „cinikusnak” tartja, hogy a kormány azt hangoztatja, Magyarországon mindent megtesznek a nők védelmében, közben meg egymást érik a nyilvánosságra került bántalmazások, a segélyvonalakat pedig mindig jóval többen hívják, mint ahány emberrel egyáltalán beszélni tudnak.

A gyerek is áldozattá válik 

Ha egy családban megjelenik az erőszak, ott a gyerekek is elszenvedőkké válnak, mondják a szakértők. Arra nincs konkrét adat, a kijárási korlátozások alatt hogyan alakult a gyerekek bántalmazása, de ahogy az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai mondják:

Vagy azért, mert őt is bántalmazzák, vagy mert végignézi, ahogy az egyik szülője a másikat veri. Ha egy gyereket is bántanak a családban, azt alapvetően a bántalmazott szülő (több mint kilencven százalékban az anya) mondja el a segélyhíváskor. 

Márciusban már az UNICEF is arra figyelmeztetett, hogy az iskola- és óvodabezárások miatt a gyerekek kénytelen egész nap otthon lenni a szüleikkel, így

A gyerekek így aztán még kiszolgáltatottabbakká válnak. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szerint az elmúlt hónapokban náluk nőtt az online megkeresések száma. Az alapítvány szerint a gyerekeknek és fiataloknak a bezártság miatt még nehezebb lett a segítségkérés, telefonálni nem tudnak, ezért írnak nekik emailben vagy cseten. Az elmúlt időszakban többen keresték meg őket azzal, hogy szüleik elveszítették a munkájukat, ezért aztán gyakoribb lett a feszültség is otthon.

Az alapítvány napi hét-nyolc hívást kap, ami különféle bántalmazással és erőszakkal kapcsolatos, de ezek nem kizárólag csak a családon belüli vagy párkapcsolati erőszakról szólnak. Minden napra jut viszont két-három olyan hívás, ahol a gyerek arról beszél, hogy ha őt nem is, de a családján belül valakit bántalmaznak éppen.

Ugyanakkor a Kék Vonalnál is arra számítanak, hogy a kijárási korlátozások alatt történt súlyos esetekkel később fogják őket megkeresni, amikor az áldozatnak már több lehetősége lesz segítséget kérni.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)