Mi lesz, ha az emberek többsége, az interneten terjedő hazugságoktól megrettenve, nem lesz hajlandó beoltatni magát az egyszer majd hozzáférhetővé váló koronavírus-vakcinával? Erre a kérdésre pontosan tudható a válasz: nagy baj lesz. Pedig erre a világ számos országában van esély, hiszen az oltásellenes összeesküvés-elméletek terjesztői már most teljes gázzal pörögnek a majdani oltás ellen. A Covid-19 ebben is újat hozott: nehezen található bármi a történelemben, ami ellen már jóval azelőtt elkezdtek volna uszítani, hogy létezett volna. Ez az ellentmondás azonban láthatóan nem zavarja az oltástagadókat.
Ha a Facebookról ömlő dezinformáció alapján ítéljük meg a jövőt, nem sok esély látszik arra, hogy az emberek többsége elfogadja majd, hogy kell a koronavírus ellen oltás. Ez a legkiszolgáltatottabbakra jelent igazán veszélyt.
A koronavírus okozta gazdasági válság enyhítése világszerte tovább növeli a már eddig is fenyegetően magas államadósságot. Ahhoz, hogy kezelhető legyen ez az adósság, a pénzrendszer átalakítására van szükség, ami néhány éve el is kezdődött. Fontos, hogy a pénzrendszer fejlesztése átlátható módon, a közérdek mentén történjen.
A legnevesebb hitelminősítők (S&P, Moody's, Fitch) nélkül nincsen komoly kötvénykibocsátás. Mindig akkor izgalmasak ezek a ratingcégek, amikor „helyzet” van, vagyis bizonytalanabbá válik a világ. A koronavírus nyomán megint felértékelődhet a szerepük. A hitelminősítés a világ legunalmasabb szakmájának tűnik, pedig valójában nagyon finom játékok vannak ebben a világban is.
Amikor baj van, több szerepe van a hitelminősítőknek. De vajon mit néznek, hogy gondolkodnak ezek a cégek?
Az eddigi állás szerint a kelet-európai országok jobban jönnek ki a koronavírus-járvány első hullámából, mint a sok tekintetben fejlettebb nyugati államok. Igaz ez a fertőzések és a halálozások számára is. Mi lehet a titok? A cinikus válasz szerint errefelé az emberek pontosan tisztában vannak vele, hogy mindenféle pandémia nélkül is borzalmas állapotban van az egészségügy, és mindent megtesznek azért, hogy a túlélésük ne a kórházak teljesítőképességén múljon. De csak a fegyelmezettségen és az időben bevezetett korlátozó intézkedéseken múlt? Vagy a helyzeti és időbeli előnyünk volt a kulcs az először lerohant nyugat-európai államokhoz képest? És ez a trend vajon a jövőben is készpénznek vehető?
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 3678 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – írja a kormányzati koronavírus-oldal. Elhunyt újabb három idős krónikus beteg, ezzel 476 főre emelkedett az elhunytak száma, 1587-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból.
A budapesti bevásárlóközpontok látogatószáma a veszélyhelyzet előtti szint mintegy 50 százalékát érte el a kijárási korlátozás fővárosi feloldását követő első napokban, hétfőn, majd kedden is, írja pénteki számában a Világgazdaság Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) közlésére hivatkozva.