Küzdelmes lesz, míg megalakul az új parlament

Ismét a Fidesz–KDNP sikerét hozta az április 3-i országgyűlési választás, Orbán Viktor zsinórban negyedszer alakíthat kormányt, ráadásul újra kétharmados parlamenti többséggel. Jelen állás szerint a 199 országgyűlési képviselői székből 135-öt a fideszes képviselők foglalhatnak el.

A 2018. április 8-án tartott választáson a Fidesz–KDNP szintén elsöprő kétharmados győzelmet aratott az akkor még külön versenypályán induló ellenzékkel szemben. A 199-ből végül kettővel kevesebb, 133 mandátumot szereztek, az akkori új kormány pedig 2018. május 18-án alakult meg.

A külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámolása után a Nemzeti Választási Iroda (NVI) hiába prezentálta április 9-én, szombaton a végleges személyes, illetve listás választási diadalokat és bukásokat, a választás hivatalos jogi végeredménye legkésőbb április 22-én érkezik.

Részben ezért is óvatosan kell bánni egyelőre az olyan típusú kijelentésekkel, hogy az eddigi képviselők közül kik azok, akik májustól biztosan kihullanak a parlamentből. Ahogy azt sem állíthatjuk határozottan, hogy kik lesznek az újonnan bekerülők, hiszen a listás bejutó helyekről a pártok döntenek.

Maguk a – listáról vagy egyéniben parlamenti mandátumot szerzett – jelöltek is dönthetnek, hogy átveszik-e a mandátumukat, és helyet foglalnak-e a parlamenti patkóban. Például a közös ellenzéki listavezető, Márki-Zay Péter az eddigi nyilatkozatai alapján marad Hódmezővásárhely polgármestere.

A törvények szerint a két pozíció egyébként is összeférhetetlen. Ha nagyon hivatalosan akarunk fogalmazni, az összeférhetetlenségi törvény szerint a parlamenti képviselői pozíció más választott, közbizalmi tisztségekkel párhuzamosan nem tölthető be. A mandátumot szerzőnek választania kell.

Valaki nem lehet egyszerre országgyűlési képviselő, miközben:

• EP-képviselő;
• főpolgármester;
• polgármester;
• önkormányzati képviselő.

Az a lényegi különbség a listás és a személyében megválasztott képviselőség között, hogy utóbbi esetében (a főpolgármester, polgármester, körzetes helyi képviselő feladatára) időközi választáson kell új tisztségviselőt találni.

Például Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, a hatpárti közös ellenzéki lista harmadik helyezettje már a párt tavaly decemberi kongresszusán jelezte, hogy az áprilisi választási eredménytől függetlenül továbbra is budapesti főpolgármesteri pozícióját tervezi megtartani.

Az ellenzéki lista második helyén álló Dobrev Klára februárban jelentette be, hogy április 3-a után is marad Brüsszelben mint a DK európai parlamenti képviselője. Ugyanígy döntött a szintén EP-képviselő Fidesz-alelnök Gál Kinga is, aki a pártlista ötödik helyéről szerzett mandátumot.

Az önkormányzatiság világából is adódik példa az összeférhetetlenségre: az egyéniben most mandátumot szerzett ellenzéki Orosz Anna egyben a XI. kerület alpolgármestere. A Momentum sajtóosztálya árulta el az Indexnek, hogy a politikus a párt parlamenti frakciójának tagja lesz.

Az Újpesten önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként dolgozó Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke ugyancsak listás országgyűlési mandátumot szerzett (21. helyen szerepelt az ellenzék közös listáján), így a IV. kerületben is időközi önkormányzati képviselő-választás lesz.

(A listákon felszabaduló helyek sorsáról egyelőre nem döntöttek a pártok, vagy ha döntöttek is, hiába kérdezte az Index, lapunknak egyelőre nem árultak el semmit. Amint bármit megtudunk, megírjuk.)

Hogyan fog kinézni az új kormány?

Orbán Viktor a miniszteri tárcákról azt is elmondta, hogy eddig minden választás jelentős átalakítással, személyi változásokkal is járt, és új kormányát leginkább aszerint fogja összeállítani, hogy milyen nagy megválaszolandó kérdések és megoldandó kihívások állnak a magyarok előtt.

Orbán Viktor szeretné, ha a hamarosan megalakuló kormányában továbbra is pozíciót kapna, és maradna külügyminiszter Szijjártó Péter – árulta el újságírói kérdésre válaszolva szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján az újraválasztott kormányfő.

A kormány jelenlegi tagjai:

• Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes;
• Pintér Sándor belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes;
• Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes;
• Benkő Tibor honvédelmi miniszter;
• Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter;
• Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere;
• Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter;
• Nagy István agrárminiszter;
• Palkovics László innovációs és technológiai miniszter;
• Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője;
• Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter;
• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter;
• Varga Judit igazságügyi miniszter.

Lázár János kormányba való visszatérésének felvetésére Orbán Viktor elmondta: nem tartja lehetetlennek. Ahogy azt sem gondolja kizártnak, hogy kiszorítják itthonról a külföldi kiskereskedelmi láncokat.

Ezzel szemben Lázár Jánost inkább a ménesbirtok kiscsikói érdeklik – legalábbis ezt nyilatkozta szerdán Lázár János a Pesti TV-nek. A Hódmezővásárhely-központú Csongrád-Csanád megyei 4-es számú választókerületben Márki-Zay Pétert legyőző politikus azt is hozzátette, most nem miniszteri felkéréssel és az új kormányban betöltött szerepével foglalkozik.

A 48 éves politikus ugyan maradt országgyűlési képviselő, a hivatalos verzió szerint Lázár János 2017 nyarán közölte Orbán Viktorral, hogy jövőjét az országos nagypolitizálástól visszavonulva inkább Hódmezővásárhelyen és a választókerületében tervezi, teljesítve kormánybiztosi feladatait.

Mindezt azok után, hogy a 2002-től országgyűlési képviselő Lázár János 2022 és 2012 között polgármester volt Hódmezővásárhelyen, 2010–2012 között a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, 2012-től 2014-ig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd miniszter és Fidesz-alelnök is volt.

A Befolyás-barométer szerint 2015–2017 között Lázár János volt Magyarország harmadik legbefolyásosabb embere, akinek a nevéhez fűződött többek között az úgynevezett trafiktörvény, amely nyomán máig csupán dohányboltokban kapunk cigarettát és más dohányterméket.

(Borítókép: Lázár János 2022. április 3-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)