Nem rengette meg a választási bukta a pártelnökök önbizalmát
További Belföld cikkek
- Egyre csak terjed a madárinfluenza, már nyolc vármegyében van jelen a kór
- Harminchat éve nem volt olyan hideg ebben az időszakban, mint az elmúlt három napban
- Egyre több házaspár végrendeletben tisztázza az özvegynek járó vagyont
- Magasabb teljesítményre kapcsolhat a gödi Samsung-gyár
- Egyetlen sugárterápiás gép sem működik a győri kórházban
Már csak a Momentum és a DK szerezne parlamenti mandátumot az összefogás pártjai közül, ha nem lenne a jövőben politikai összekapaszkodás. Ezt mutatta legalábbis a Nézőpont Intézet választásokat követő felmérése. Az ellenzék, élén a DK-val, a nyilvánosságban elsősorban Márki-Zay Péterre hárítja a felelősséget, valójában azonban egyedül a DK hitelességét nem koptatta érdemben a nagy Gyurcsány-jelenség.
Miután a pártok naptárában megtalálható az elkövetkezendő hónapokban a tisztújítás, nem érdektelen, hogy mit gondolnak a pártelnökök saját pártjuk újratervezéséről Gyurcsány Ferenc árnyékában.
Demokratikus Koalíció – az „örökös” elnök alakulata
„Primitív módszer Gyurcsány Ferencet okolni a választási vereségért” – fogalmazta meg a DK-ban és támogatói körében uralkodó általános véleményt Niedermüller Péter, a párt VII. kerületi polgármestere. Az elnöki felelősség lepattintása – amit Niedermüller úgy foglalt össze, hogy semmi oka nincs Gyurcsánynak a lemondásra – abból is következik, hogy az általa már 11 éve elnökként vezetett DK lett a legsikeresebb parlamenti párt az ellenzéki térfélen, 15 fővel a legnagyobb ellenzéki frakció is az övé lesz az új országgyűlésben.
Kétségtelen, hogy a DK megalapítása óta egyetlen személy köré épül, így Gyurcsány Ferenc vezetői szerepének megkérdőjelezése (Orbán Viktoréhoz hasonlóan) reálisan sohasem vetődött fel. Az általa alapított pártban a soron következő tisztújításon sem valószínű, hogy kihívója akadna. Erre eddig sem volt példa. Ha ő nem is méreti meg magát, a közvélemény-kutatók azért mérik.
Az ellenzéki pártok szimpatizánsai és a bizonytalanok körében végzett közvélemény-kutatás szerint Gyurcsány egyértelműen ballaszt, nélküle nagyobb esély lett volna a változásra.
LMP – úton a lenullázódás felé
Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté 2020 nyarán vette át Hadházy Ákostól és Széll Bernadettől a vezetői stafétabotot. Az LMP kongresszusa akkor két évre választotta meg őket társelnököknek. Az ellenzéki szövetségkötést levezénylő politikustandem nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a középutas pozícióból átnavigálja a pártot és támogatóit az ellenzéki összefogás táborába.
Az előző választás előtt még megmérték, miként viszonyulnak támogatóik Gyurcsány Ferenchez (háromnegyedük akkor elutasította a DK elnökét), amiből világosan látszott, hogy a Schiffer András vezette párt bázisa veszteségmentesen nem illeszthető be egy nagy, baloldali konglomerátumba. Az előválasztás felkészülési időszakában azonban Gyurcsányról már elvitte a fókuszt az összefogás erejébe vetett hit.
Egy biztos, Kanász-Nagy Máté a vereség után maradt a Márki-Zay Pétert hibáztató narratíva mellett:
lehet például, hogy nem tett jót, hogy a miniszterelnök-jelöltünk egy végtelen monológgá változtatta a kampányunkat.
Ennek megfelelően eddig nem tett utalást arra, hogy a tisztújításon leadná társelnöki megbízatását. A HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy még nem döntött, de mindenképpen az LMP-elnökségben képzeli el a jövőjét. A társelnök, Schmuck Erzsébet is lebegteti újraindulását, bár nem erősíti pozícióját, hogy kiesett a parlamentből. Mivel az LMP alapszabálya szerint az egyik társelnök nő, igencsak kérdéses, hogy a párt eljelentéktelenedésének kockázata nélkül egyáltalán ki jöhetne helyette szóba. Lapunk kérdésére Ungár Péter frakcióvezető kitérő választ adott, de nem zárta ki, hogy elindul az elnöki tisztségért. Gyurcsány-kritikusabb személye az eddig látottak alapján mindenesetre halvány reményt kínálhat a pártnak arra, hogy a DK árnyékában a kis ellenzéki pártokra leselkedő végérvényes eltűnés veszélyét elkerülje.
Párbeszéd – önkritikus gesztusok
Múltbeli eredményeinek összevetése a mostani választási teljesítménnyel nem vezet sehová, hisz a Párbeszéd két társelnökének kibúvót jelenthet, hogy pártjuk önállóan még soha sehol sem mérette meg magát. A kijózanító választási pofon azonban épp a Párbeszéd esetében eredményezett a vezetésben személyi konzekvenciát, hisz sem Karácsony Gergely, sem Szabó Tímea nem jelölteti újra magát elnöknek, elismerve, hogy volt szerepük az április 3-ai vereségben.
Korábban a DK-ból kilépett két politikus szerint egyébként Szabó Tímea szoros politikai szövetségese lehetett Gyurcsány Ferencnek, ennek köszönhette, hogy egyedüli szereplőként szállhatott ringbe (sikerrel) az óbudai egyéni mandátumért. Hátralépésével a Párbeszéd és a DK között növekedhet a távolság.
Karácsony Gergely döntésében az játszhatott szerepet, hogy a választási eredményével szigetszerű politikai alakzatot mutató Budapest főpolgármestereként rendkívül erőteljes csatákat kell majd vívnia a kormánnyal a forrásokért (például a fővárosi közösségi közlekedés fenntartásának érdekében).
Méghozzá úgy, hogy a Fővárosi Közgyűlésben közben a DK helyi politikusaival is folyamatos egyeztetésre kényszerül. (Jelzésértékkel bírt, hogy a budapesti közgyűlés alakuló ülésén Gyurcsány Ferenc személyesen tette tiszteletét.)
A nyári vagy kora őszi tisztújításon a párt egyik legtöbbet szereplő, a belemenőségig karakteres képviselője, Tordai Bence a férfi elnöki tisztségre a legesélyesebb, ám a női elnök még találgatások szintjén sem körvonalazódik.
MSZP – hervadó szegfű
Karácsony Gergely és Szabó Tímea mellett Tóth Bertalan, a szocialista párt társelnöke jelentette be eddig nyilvánosan, hogy nem indul pártja őszi tisztújító kongresszusán az elnöki székért. Négyéves regnálása alatt a 15 fős parlamenti frakció október 3-a után 9 fősre olvadt, és valóban nem könnyű ebből az időszakból olyan karakteres állítást felidézni, amely az MSZP-t megkülönböztette volna a többi ellenzéki párttól.
Nem alaptalanul állította tehát az elnöki tisztségre bejelentkező Ujhelyi István EP-képviselő, hogy a szegfű elhervadt. Lapunknak adott interjújában az irányváltás szükségességét azzal magyarázta, hogy nem jobban kell csinálni, amit eddig tettek, hanem egészen mást.
Ujhelyi ezért az elhasználódott pártstruktúrát az alapokig bontaná vissza, amennyiben megválasztanák.
Kérdéses, hogy a politikai versenyképességet célzó felforgatás mint elnöki program mennyit ér majd a stabilitást és kiszámíthatóságot értékelő küldöttek számára.
Tóth Bertalannal szemben Kunhalmi Ágnes társelnök – bár elismerte, hogy a bukásért közös a felelősség –, úgy látja, hogy az összefogással nem volt baj, az ukrajnai háborúra adott rossz ellenzéki válasz okozta a vereséget. Bár hivatalosan még nem döntötte el, hogy indul-e, korábban tett óvatos utalást arra, hogy a tisztújításon majd a küldöttek szavazatai értékelik az eddigi teljesítményét. A párt négy egyéni mandátumot szerzett összesen, Kunhalmi mellett szól, hogy övé az egyik.
Jobbik – dühös rivalizálók
Az összefogás egyetlen jobboldali pártja május 7-én meglehetősen puskaporos légkörben tartja tisztújító küldöttgyűlését. A jelenlegi elnök, Jakab Péter volt az első, aki még a választások éjszakáján megnevezte, hogy szerinte miért bukott ekkorát az összefogás: Márki-Zay Péter miatt. A párt Békés megyei politikusa, Stummer János a felelősség kérdését azonban összetettebben látja, és reakcióként, alig burkolt kritikai éllel be is jelentette:
Döntöttem. Elnöki szolgálatra jelentkezem a Jobbik tisztújításán. Merjünk változtatni!
Szerinte most az önvizsgálat ideje van itt. Felvetése abból a szempontból érthető, hogy elemzések szerint a Jobbik korábbi szavazóinak csak alig több mint a fele szavazott az Egységben Magyarországért jelöltjeire.
A pocsék jobbikos szereplés miatti kiábrándultság a kihívó Stummer János esélyeit javíthatja, ugyanakkor gyengíti, hogy nem szerzett parlamenti mandátumot, a jelenlegi elnökség tagjai pedig a bukás után szinte azonnal megerősítették Jakab Pétert és az általa korábban meghirdetett néppártosodási politikát.
Momentum – a sikeres vesztes
Miután Fekete-Győr András az előválasztáson elszenvedett személyes kudarca miatt tavaly ősszel lemondott a párt elnökléséről, helyére a küldöttek Donáth Annát választották meg. Az új pártvezető mandátuma idén júniusig, a rendes tisztújításig tart. A nyári elnökválasztás előtt érdemes felidézni riválisa, Orosz Anna Telexnek adott, tavaly októberi interjúját, melyben úgy fogalmazott,
az elnök munkáját az alapján fogják tudni megítélni, hogy lesz-e kormányváltás.
Az ugyan nem lett, ám a Momentum politikai pályaívében mindenképpen siker, hogy első alkalommal sikerült bejutniuk az országgyűlésbe, hisz ez növelte a párt láthatóságát és politikai mozgásterét. Donáth Anna mégsem elégedett, és még a négy év múlva esedékes választáson sem lát a Fidesz leváltására sok esélyt. Ezzel együtt egyelőre lebegteti, hogy újra elindul-e az elnökségért.
Az egyelőre még kérdéses, hogy Fekete-Győr András – aki a Momentum országgyűlési frakcióját vezeti – vállalkozna-e pozícióhalmozásra, ám a parlament alakuló ülésének momentumos bojkottja, majd a visszakozás azt vetíti előre, hogy van némi zavar a frakció munkájában, tehát a második legnagyobb képviselőcsoport vezetése fókuszált munkát kíván.
A tisztújításról a párt sajtóosztályán azt közölték lapunkkal, hogy a Momentum küldöttgyűlése zárt ülés keretein belül fogja az új elnökséget megválasztani nyár elején.
Mivel a tisztújítás összességében egy többhetes folyamat, nem tervezünk a rendes tisztújítás előtt rendkívüli tisztújítást tartani.
A pályázókkal és a folyamatokkal kapcsolatban későbbre ígértek felvilágosítást.
(Borítókép: Karácsony Gergely, Donáth Anna és Márki-Zay Péter. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)