Nem rengette meg a választási bukta a pártelnökök önbizalmát

Már csak a Momentum és a DK szerezne parlamenti mandátumot az összefogás pártjai közül, ha nem lenne a jövőben politikai összekapaszkodás. Ezt mutatta legalábbis a Nézőpont Intézet választásokat követő felmérése. Az ellenzék, élén a DK-val, a nyilvánosságban elsősorban Márki-Zay Péterre hárítja a felelősséget, valójában azonban egyedül a DK hitelességét nem koptatta érdemben a nagy Gyurcsány-jelenség. 

Miután a pártok naptárában megtalálható az elkövetkezendő hónapokban a tisztújítás, nem érdektelen, hogy mit gondolnak a pártelnökök saját pártjuk újratervezéséről Gyurcsány Ferenc árnyékában.

Demokratikus Koalíció – az „örökös” elnök alakulata

„Primitív módszer Gyurcsány Ferencet okolni a választási vereségért” – fogalmazta meg a DK-ban és támogatói körében uralkodó általános véleményt Niedermüller Péter, a párt VII. kerületi polgármestere. Az elnöki felelősség lepattintása – amit Niedermüller úgy foglalt össze, hogy semmi oka nincs Gyurcsánynak a lemondásra – abból is következik, hogy az általa már 11 éve elnökként vezetett DK lett a legsikeresebb parlamenti párt az ellenzéki térfélen, 15 fővel a legnagyobb ellenzéki frakció is az övé lesz az új országgyűlésben.

Kétségtelen, hogy a DK megalapítása óta egyetlen személy köré épül, így Gyurcsány Ferenc vezetői szerepének megkérdőjelezése (Orbán Viktoréhoz hasonlóan) reálisan sohasem vetődött fel. Az általa alapított pártban a soron következő tisztújításon sem valószínű, hogy kihívója akadna. Erre eddig sem volt példa. Ha ő nem is méreti meg magát, a közvélemény-kutatók azért mérik.

Az ellenzéki pártok szimpatizánsai és a bizonytalanok körében végzett közvélemény-kutatás szerint Gyurcsány egyértelműen ballaszt, nélküle nagyobb esély lett volna a változásra.

LMP – úton a lenullázódás felé

Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté 2020 nyarán vette át Hadházy Ákostól és Széll Bernadettől a vezetői stafétabotot. Az LMP kongresszusa akkor két évre választotta meg őket társelnököknek. Az ellenzéki szövetségkötést levezénylő politikustandem nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a középutas pozícióból átnavigálja a pártot és támogatóit az ellenzéki összefogás táborába.

Az előző választás előtt még megmérték, miként viszonyulnak támogatóik Gyurcsány Ferenchez (háromnegyedük akkor elutasította a DK elnökét), amiből világosan látszott, hogy a Schiffer András vezette párt bázisa veszteségmentesen nem illeszthető be egy nagy, baloldali konglomerátumba. Az előválasztás felkészülési időszakában azonban Gyurcsányról már elvitte a fókuszt az összefogás erejébe vetett hit.

Egy biztos, Kanász-Nagy Máté a vereség után maradt a Márki-Zay Pétert hibáztató narratíva mellett:

lehet például, hogy nem tett jót, hogy a miniszterelnök-jelöltünk egy végtelen monológgá változtatta a kampányunkat.

Ennek megfelelően eddig nem tett utalást arra, hogy a tisztújításon leadná társelnöki megbízatását. A HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy még nem döntött, de mindenképpen az LMP-elnökségben képzeli el a jövőjét. A társelnök, Schmuck Erzsébet is lebegteti újraindulását, bár nem erősíti pozícióját, hogy kiesett a parlamentből. Mivel az LMP alapszabálya szerint az egyik társelnök nő, igencsak kérdéses, hogy a párt eljelentéktelenedésének kockázata nélkül egyáltalán ki jöhetne helyette szóba. Lapunk kérdésére Ungár Péter frakcióvezető kitérő választ adott, de nem zárta ki, hogy elindul az elnöki tisztségért. Gyurcsány-kritikusabb személye az eddig látottak alapján mindenesetre halvány reményt kínálhat a pártnak arra, hogy a DK árnyékában a kis ellenzéki pártokra leselkedő végérvényes eltűnés veszélyét elkerülje.

Párbeszéd – önkritikus gesztusok

Múltbeli eredményeinek összevetése a mostani választási teljesítménnyel nem vezet sehová, hisz a Párbeszéd két társelnökének kibúvót jelenthet, hogy pártjuk önállóan még soha sehol sem mérette meg magát. A kijózanító választási pofon azonban épp a Párbeszéd esetében eredményezett a vezetésben személyi konzekvenciát, hisz sem Karácsony Gergely, sem Szabó Tímea nem jelölteti újra magát elnöknek, elismerve, hogy volt szerepük az április 3-ai vereségben. 

Korábban a DK-ból kilépett két politikus szerint egyébként Szabó Tímea szoros politikai szövetségese lehetett Gyurcsány Ferencnek, ennek köszönhette, hogy egyedüli szereplőként szállhatott ringbe (sikerrel) az óbudai egyéni mandátumért. Hátralépésével a Párbeszéd és a DK között növekedhet a távolság.

Méghozzá úgy, hogy a Fővárosi Közgyűlésben közben a DK helyi politikusaival is folyamatos egyeztetésre kényszerül. (Jelzésértékkel bírt, hogy a budapesti közgyűlés alakuló ülésén Gyurcsány Ferenc személyesen tette tiszteletét.)

A nyári vagy kora őszi tisztújításon a párt egyik legtöbbet szereplő, a belemenőségig karakteres képviselője, Tordai Bence a férfi elnöki tisztségre a legesélyesebb, ám a női elnök még találgatások szintjén sem körvonalazódik. 

MSZP – hervadó szegfű

Karácsony Gergely és Szabó Tímea mellett Tóth Bertalan, a szocialista párt társelnöke jelentette be eddig nyilvánosan, hogy nem indul pártja őszi tisztújító kongresszusán az elnöki székért. Négyéves regnálása alatt a 15 fős parlamenti frakció október 3-a után 9 fősre olvadt, és valóban nem könnyű ebből az időszakból olyan karakteres állítást felidézni, amely az MSZP-t megkülönböztette volna a többi ellenzéki párttól.

Nem alaptalanul állította tehát az elnöki tisztségre bejelentkező Ujhelyi István EP-képviselő, hogy a szegfű elhervadt. Lapunknak adott interjújában az irányváltás szükségességét azzal magyarázta, hogy nem jobban kell csinálni, amit eddig tettek, hanem egészen mást. 

Kérdéses, hogy a politikai versenyképességet célzó felforgatás mint elnöki program mennyit ér majd a stabilitást és kiszámíthatóságot értékelő küldöttek számára.

Tóth Bertalannal szemben Kunhalmi Ágnes társelnök – bár elismerte, hogy a bukásért közös a felelősség –, úgy látja, hogy az összefogással nem volt baj, az ukrajnai háborúra adott rossz ellenzéki válasz okozta a vereséget. Bár hivatalosan még nem döntötte el, hogy indul-e, korábban tett óvatos utalást arra, hogy a tisztújításon majd a küldöttek szavazatai értékelik az eddigi teljesítményét. A párt négy egyéni mandátumot szerzett összesen, Kunhalmi mellett szól, hogy övé az egyik.

Jobbik – dühös rivalizálók

Az összefogás egyetlen jobboldali pártja május 7-én meglehetősen puskaporos légkörben tartja tisztújító küldöttgyűlését. A jelenlegi elnök, Jakab Péter volt az első, aki még a választások éjszakáján megnevezte, hogy szerinte miért bukott ekkorát az összefogás: Márki-Zay Péter miatt. A párt Békés megyei politikusa, Stummer János a felelősség kérdését azonban összetettebben látja, és reakcióként, alig burkolt kritikai éllel be is jelentette:

Döntöttem. Elnöki szolgálatra jelentkezem a Jobbik tisztújításán. Merjünk változtatni!

Szerinte most az önvizsgálat ideje van itt. Felvetése abból a szempontból érthető, hogy elemzések szerint a Jobbik korábbi szavazóinak csak alig több mint a fele szavazott az Egységben Magyarországért jelöltjeire.

A pocsék jobbikos szereplés miatti kiábrándultság a kihívó Stummer János esélyeit javíthatja, ugyanakkor gyengíti, hogy nem szerzett parlamenti mandátumot, a jelenlegi elnökség tagjai pedig a bukás után szinte azonnal megerősítették Jakab Pétert és az általa korábban meghirdetett néppártosodási politikát.

Momentum – a sikeres vesztes

Miután Fekete-Győr András az előválasztáson elszenvedett személyes kudarca miatt tavaly ősszel lemondott a párt elnökléséről, helyére a küldöttek Donáth Annát választották meg. Az új pártvezető mandátuma idén júniusig, a rendes tisztújításig tart. A nyári elnökválasztás előtt érdemes felidézni riválisa, Orosz Anna Telexnek adott, tavaly októberi interjúját, melyben úgy fogalmazott, 

Az ugyan nem lett, ám a Momentum politikai pályaívében mindenképpen siker, hogy első alkalommal sikerült bejutniuk az országgyűlésbe, hisz ez növelte a párt láthatóságát és politikai mozgásterét. Donáth Anna mégsem elégedett, és még a négy év múlva esedékes választáson sem lát a Fidesz leváltására sok esélyt. Ezzel együtt egyelőre lebegteti, hogy újra elindul-e az elnökségért. 

Az egyelőre még kérdéses, hogy Fekete-Győr András – aki a Momentum országgyűlési frakcióját vezeti – vállalkozna-e pozícióhalmozásra, ám a parlament alakuló ülésének momentumos bojkottja, majd a visszakozás azt vetíti előre, hogy van némi zavar a frakció munkájában, tehát a második legnagyobb képviselőcsoport vezetése fókuszált munkát kíván.

A tisztújításról a párt sajtóosztályán azt közölték lapunkkal, hogy a Momentum küldöttgyűlése zárt ülés keretein belül fogja az új elnökséget megválasztani nyár elején.

Mivel a tisztújítás összességében egy többhetes folyamat, nem tervezünk a rendes tisztújítás előtt rendkívüli tisztújítást tartani.

A pályázókkal és a folyamatokkal kapcsolatban későbbre ígértek felvilágosítást.

(Borítókép: Karácsony Gergely, Donáth Anna és Márki-Zay Péter. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)