János
EUR 411,35 Ft USD 395,22 Ft GBP 494,81 Ft BUX 79 493
-2 °C
6 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Kemény üzenet a NATO-tól: amerikai nukleáris bombázó érkezett Ukrajna közelébe

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Bereznay István

    Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is. Jó pihenést kívánunk!

  • Bereznay István

    Az ukrán törvényhozás várhatóan csak novemberben hoz döntést Ukrajna 2024-es költségvetéséről – írja az rbc.ua.

    A portálnak erről a törvényhozás házelnökhelyettese, Alekszander Kornyienko beszélt. Emlékeztetett arra, hogy szeptember 15-ig a kormánynak be kellett nyújtania egy tervezetet a parlament elé, amelyet 20-áig meg kell tárgyalnia a törvényhozásnak. 

    Ezután egy hosszas egyeztetéssorozat következik. Kornyienko szerint ennek fényében az a reális, hogy október közepén szavaznak a költségvetés első olvasatáról, de utána a második szavazást egy hosszabb előkészítés előzi majd meg. 

    A végső változatot a törvényhozás rendszerint december elejéig elfogadja. Kornyienko úgy vélte, hogy ezt most is tudják tartani, és jó eséllyel november közepén elfogadhatják a költségvetés végleges változatát. 

  • Bereznay István

    Az ukrán hadsereg vezérkara szerint kisebb sikereket értek el az utóbbi 24 órában két településnél, Klescsijevkánál és Verbovojénél – írja az rbc.ua.

    Az előbbi település a Donyecki területen, az utóbbi Zaporizzsjában található. Állításuk szerint Klescsijevkánál orosz támadásokat vertek vissza, míg Verbovojénél sikerült kiszorítaniuk az orosz erőket néhány állásból, és stabilizálniuk az így elmozdult frontvonalat.

    Ez utóbbit Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes is megerősítette esti összefoglaló jelentésében.

  • Bereznay István

    Vlagyimir Szaldónak, a Herszoni terület oroszok által kinevezett kormányzójának egyik tanácsadója a RIA Novosztyinak beszélt arról, hogy az ukránok a felégetett föld taktikáját kezdhetik el használni. 

    A tanácsadó, Alekszander Malkevics azt mondta: szerinte Kijev a Herszoni terület általa irányított részén azért vezetheti be a taktikát, mert megértették, hogy előbb-utóbb az oroszok egész Herszont irányításuk alá fogják vonni.

    Elmondása szerint erre utal az, hogy az ukránok evakuációba kezdtek a Dnyeper túloldalán, és erőszakkal ürítettetek ki a településeket, hogy a katonaság használhassa azokat (hogy valóban kezdődött ilyen evakuáció, arról más forrásból nem érkezett hír).

  • Bereznay István

    Prágában egy Ukrajna- és Nyugat-ellenes megmozdulást tartottak szombat délután, amelyen több ezer fő vett részt – írja az Ukrajinszka Pravda és a Reuters. Egyes becslések szerint jóval több mint tízezer demonstráló gyűlt össze a cseh fővárosban.

    A Vencel téren összegyűlt demonstrálók kritizálták azt, hogy a Nyugat fegyvereket ad Ukrajnának. A tüntetés a cseh kormányzat ellen is irányult, és egy parlamenten kívüli kis cseh párt, a PRO szervezte.

    A tüntetők többek között „Le az USA-val!” és „Le a NATO-val!” feliratú molinókat is magukkal vittek.

    A tüntetők rendőri kíséretet kaptak. Velük szemben néhány ellentüntető is felvonult ukrán zászlóval, akik párszor szóváltásba keveredtek a demonstrálókkal. 

    Jindrich Reichl, a tüntetést szervező párt elnöke azt mondta: sem uniós, sem amerikai, sem ukrán, sem orosz, sem kínai kormányzatot nem akarnak maguk fölött látni, hanem kizárólag egy önálló cseh kormányt akarnak. Kritizálta a magas energiaárakat, a szociális és egészségügyi rendszert, valamint az ukrán „gazdasági migránsok” beáramlását Csehországba.

  • Bereznay István

    Ferenc pápa békekövete, Matteo Zuppi bíboros visszatért Pekingből, ahol egy háromnapos tárgyaláson vett részt az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatban – írja a CNN.

    A bíboros azt mondta, hogy „nemcsak Ukrajna térfelén pattog a labda” a békéért tett erőfeszítéseket illetően, hanem „mindenkinek játszania kell”. Elmondása szerint Ukrajna már ismertette az ajánlatait, de ez kevés, ha mások nem tesznek a békéért.

    A bíboros júniusban járt Oroszországban is, ahol Kirill ortodox pátriárkával, Maria Llova-Belova gyermekjogi ombudsmannal és Jurij Uszakovval, a Kreml külpolitikai tanácsadójával találkozott. Előtte pedig Kijevben is járt, és több ukrán tisztviselővel találkozott a CNN szerint. 

    A hírportál azt is megjegyezte: Zuppi bíboros kínai látogatása ahhoz köthető, hogy Ukrajna és nyugati szövetségeseik korábban jelezték: Kínának és Hszi Csin-ping kínai elnöknek lehet némi esélye arra, hogy békekötésre ösztönözzék Moszkvát.

  • Balizs Benedek

    Ukrajna szombaton bejelentette, hogy két teherhajó tart a Fekete-tengeren ukrán kikötők felé, az elsők július vége óta, amikor Oroszország felmondta a gabonaszállítási egyezményt – írja az MTI.

    Az első kereskedelmi hajók most haladnak át az ideiglenes folyosón az ukrán kikötők felé tartva

    – írta Facebook-oldalán Olekszandr Kubrakov, az újjáépítéséért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.

    A Resilient Africa és az Aroyat nevű hajók készek Csornomorszk kikötőjében megközelítőleg 20 ezer tonna gabonát berakodni, amelynek a rendeltetési helye Afrika és Ázsia – áll a két hajó parancsnoksága által kiadott közleményben. A dokumentum szerint a hajók a Karolina-szigeteki Palau zászlaja alatt közlekednek, a legénység tagjai török, azeri, egyiptomi és ukrán állampolgárok.

  • Balizs Benedek

    Észak-Korea felgyorsíthatja ugyan az ukrajnai háborúba szánt tüzérségi lőszerek szállítását Moszkvának, de ez nem jelentene nagy változást a háborúban – jelentette ki szombaton Norvégiában egy NATO-tanácskozásra érkezve az amerikai hadsereg vezérkari főnöke.

    Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a vele utazó újságíróknak úgy nyilatkozott: a Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti minapi találkozó következményeként Észak-Korea feltehetően 152 milliméteres szovjet gyártmányú lövedékeket szállít majd Moszkvának, de ez szerinte nem hoz fordulatot a háborúban.

    Kétlem, hogy döntő jelentőségű lenne

    – fogalmazott.

    Mark Milley és a többi NATO-tagország vezérkari főnöke az Oslo északi peremén fekvő Holmenkollen síközpontban tanácskozik a hétvégén, hogy megvitassa az Ukrajnának nyújtandó támogatást és más regionális védelmi kérdéseket.

  • Bereznay István

    Szombat délelőtt Iszkander rakéták csapódtak be a kelet-ukrajnai Harkiv városában – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap szerint Oleh Szinehubov helyi kormányzó közölte, hogy a támadásban 5 civil megsérült, de egyikük sincs életveszélyben, a támadás helyszínén pedig a katasztrófavédelmi egységek megkezdték a munkálatokat.

    Szinehubov eredetileg még azt írta, hogy SZ–300-as rakétákból csapódhatott be 5 darab. Szerhij Bolvinov, az SZBU nyomozórészlegének vezetője viszont utóbb azt mondta, hogy ezek valójában Iszkander rakétarendszer muníciói voltak. 

    Mindeközben a harkivi főügyészi hivatal arról is beszámolt, hogy a Harkivi területen egy másik tüzérségi csapás is történt egy falunál, amelyben két civil meghalt, és egy megsérült. Egy másik faluban is becsapódott egy tüzérségi lövedék, ott egy ember sérült meg. 

  • Bereznay István

    A krími parlament diplomáciáért és interetnikus kapcsolatokért felelős bizottságának vezetőhelyette, Ivan Sonusz közölte: az egész Nyugat háborút vív ellenük, és ennek bizonyítéka az, hogy az ukránok nyugati rakétákkal lövik a Krímet – írja a RIA Novosztyi.

    Korábban egy ukrán tisztviselő is elismerte, hogy brit–francia Storm Shadow/SCALP EG rakétával lőtték a Krím félszigetet. Az orosz szövetségi törvényhozás (Állami Duma) emiatt figyelmeztette az ukránokat és a Nyugatot.

    Ivan Sonusz most azt mondta, hogy a nyugati rakétákkal sem fogja őket megfélemlíteni Kijev, és nem fognak elfordulni Oroszországtól. Idézte Vjacseszlav Molotov egykori orosz külügyminiszter szavait is, aki a náci Németország Oroszország elleni inváziója kezdetén azt mondta: az igazság az ő oldalukon áll, ezért győzni fognak.

    Ezen túl azt mondta, hogy szerinte Oroszország megfelelő időben indította el az ukrajnai „különleges hadműveletet”, mert ezzel megelőzték a Nyugat agresszióját. „Ma az egész Nyugat részt vesz az Oroszország elleni katonai hadműveletben. Ezt bizonyítja a rakéták és más fegyverek szállítása is” – mondta.

  • Bereznay István

    Szombaton több kereskedőhajó is megközelítette Ukrajna egyik fekete-tengeri kikötőjét. Az orosz–ukrán gabonaalku megszűnése óta ez az első alkalom, hogy hajók próbálnak meg bejutni az országba – írja a CNN.

    Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterre hivatkozva azt közölték, hogy két kereskedőhajó, a Resilient Africa és az Aroyat tart Ukrajna Csornomorszk nevű kikötáje felé. Ezek összesen mintegy 20 ezer tonna gabonát pakolnának fel, és vinnének el Afrikába és Ázsiába.  

    A MarineTraffic hajózáskövető oldala szerint a hajók helyi idő szerint

    délután 2 órakor már csak 16-17 kilométerre voltak a parttól. 

    Oroszország a gabonaalku felmondása után közölte, hogy megállítják a kereskedőhajókat. Ez bizonyos esetekben sikerült, máskor nem. Ukrajnát már több hajónak is sikerült elhagynia, de Olekszandr Kubrakov szerint ez lehet az első alkalom, hogy a hajók ellenkező irányban is sikeresen teljesítik az utat. 

  • Bereznay István

    Péntek este a FlightRadar24 repüléskövető oldal szerint az ukrán határtól alig néhány kilométere repült el egy B–52-es (Stratofortress) stratégiai bombázó Románia felett.

    A repülőgép útvonala jól látható alább is: a gép az ukrán–román határ közvetlen közelében repült el, alig pár kilométerre repült el például Izmajil városától, amelyet rendszeresen érnek orosz csapások. 

    Egy másik képernyőképen is jól látszik, hogy a gép mennyire közel járt az ukrán határhoz. Minderre pedig legalább egy orosz Telegram-oldalon is felfigyeltek, és felháborodtak emiatt.

    A NATO gépei már korábban is megközelítették Ukrajnát,

    azonban arra, hogy egy ilyen típusú gép ennyire közel repüljön a harci zónához, még nemigen volt példa a háború kezdete óta.

    A Stratofortress megjelenése azért is üzenet, mert ez a gép akár nukleáris fegyvereket, valamint különféle cirkálórakétákat is képes hordozni. Az eset magyarázata feltételezhetően az lehet, hogy az utóbbi időben több orosz csapás is volt az ukrán–román határnál: legalább egyszer drónmaradványok csapódtak be Románia területén is, egy másik alkalommal pedig egy román szállítóhajóban keletkeztek károk a Dunán.

    Azt, hogy valóban egy B–52-es körözött az ukrán határhoz ennyire közel, hivatalos szerv egyelőre nem erősítette meg. Időközben pedig a közösségi médiában egyesek azt is felvetették: lehet, hogy csak egy hibáról van szó, és a repüléskövető oldalon közöltek téves adatokat a gépről. Feltételezésük szerint a gép regisztrációs adatai vannak tévesen megjelölve, és a repülő valójában „csak” egy sima katonai felderítőgép, egy P–8A Poseidon lehet (azonban ezt a hipotézist sem tudták egyelőre igazolni).

    Emlékezetes, hogy egy ugyanilyen bombázó idén tavasszal Magyarország felett is körözött egyet, akkor a honvédség is közleményt adott ki erről.

  • Bereznay István

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy videót tett közzé arról, hogy miként semmisítettek meg a fronton orosz harcjárműveket és egyéb eszközöket drónokkal.

    Az SZBU közlése szerint az utóbbi hetekben számos harckocsit, páncélozott harcjárművet és egyéb eszközt megsemmisítettek.

    Az ukrán dróncsapásokkal nemrég egy hosszabb anyagban is foglalkoztunk.

  • Bereznay István

    Úgy tűnik, Ukrajna szándékosan vadászik az orosz védelmi rakétarendszerekre, köztük a fejlett SZ–400-asokra is, amelyekből egyet a híresztelések szerint meg is semmisítettek csütörtökön – írja az Infostart a Forbes és a Business Insider cikkei alapján.

    A fejlett rendszer állítólagos megsemmisítéséről korábban már beszámoltunk. A Forbes ezzel kapcsolatban azt írta, hogy az elmúlt években Moszkva 5 darab S–400-as üteget telepített a Krímbe, és az ukránok „kevesebb mint egy hónap alatt kettőt már megsemmisítettek”.

    A lap szerint mindez a Krím légvédelme szempontjából érzékeny veszteség lehet.

    Egyes kommentátorok erre már azt mondták, hogy „gyakorlatilag védtelen” a fekete-tengeri orosz flotta. A Business Insider lap szerint most úgy tűnik, hogy „az ukránok vadásznak az oroszok SZ–400-as rakétavédelmi egységeire”. 

    A portál szerint a mostani támadáshoz az ukránok saját tervezésű, Neptun földi indítású, hadihajó-elhárító rakétájukat vetették be, de már egy új modellt. 2022 áprilisában egy körülbelül 300 kilométer hatótávú és 150 kilogrammos robbanótöltettel felszerelt Neptun süllyesztette el az orosz Moszkva nevű zászlóshajót is. Most egy olyan változatot vetettek be amely már 360 kilométerre tud elrepülni, és amely a korábbi robbanótöltet több mint kétszeresét, 350 kilogrammot tud magával vinni.

    Azt, hogy az elméletileg cirkálórakéták kiiktatására is használható orosz SZ–400-as rendszer nem tudta kilőni a Neptunt, hanem éppenséggel az semmisítette meg a rendszert, a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) az orosz légvédelem rendszerszintű hibái közé sorolta. 

  • Bereznay István

    Korábban írtunk arról, hogy Andrijivka települését visszafoglalhatták az ukránok, és ennek fontos szerepe lehet a bahmuti harcokban is. A településről videók is érkeztek, amelyek a jelek szerint megerősítik azt, hogy Ukrajna tényleg visszavette a stratégiai fontosságú helységet.

    Az Ukrajszinka Pravda szerint a 3. különálló ukrán rohamdandár készített videót Andrijivkában. Állításuk szerint az orosz 72. gépesített lövészdandár egységeit sikerült megfutamítaniuk a térségben, amelynek a parancsnokait is megölték, de az egység néhány tagja a környező falvakban még elrejtőzött.

    Nekik üzenve az ukrán dandár egy hangosbemondós drónt indított útjára, és az egység parancsnoka közölte:

    vagy megadják magukat, vagy meghalnak.

    A dandár szerint néhányan végül a megadás mellett döntöttek.

  • Bereznay István

    Armageddon tábornok, vagyis Szergej Szurovikin Algériába utazott – írja a Reuters a Kommerszant című lap alapján. 

    A hírügynökség szerint a generális egy orosz küldöttséggel érkezett az országba, ahol több fotó is készült róla. A tábornokot hónapok óta most látták először a nyilvánosság előtt.

    Mindez azt is jelenti, hogy Szurovikin mégsem veszíti el az összes tisztségét az orosz hadseregben, annak ellenére, hogy a Wagner-csoport lázadás után felvetődött vele szemben az árulás gyanúja. Bár azt, hogy most pontosan milyen szerepet tölt be, egyelőre nem tudni.

    Algéria korábban több alkalommal is vásárolt fegyvereket az oroszoktól. Elképzelhető, hogy most is ez lehetett a látogatás oka. A napokban arról egyébiránt már tudni lehetett, hogy a tábornok kapott egy tisztséget a Független Államok Közösségénél (FÁK) is.

  • Kéfer Ádám

    Ukrajna számos régiójában rendkívüli tűzveszélyességi szintet hirdettek ki. Erről az Ukrán Hidrometeorológiai Központ adatai tanúskodnak.

    Az előrejelzők szerint a veszély legalább szeptember 19-ig fennmarad.

    Mint jelentették, szeptember 16 és 19. között a déli, a középső részen és a Krímben a tűzveszély rendkívüli szintje lesz érvényben.

    Az extrém tűzveszély olyan időjárási körülmények együttállása, amelyekben a magas hőmérséklet és a csapadékmentes időjárás kombinációja gyújtóforrások jelenlétében nagy valószínűséggel vezet az erdőtüzek kialakulásához és gyors terjedéséhez – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

  • Kéfer Ádám

    Egy orosz partizán két teherautót is felrobbantott, amelyek orosz katonákat szállítottak Henicseszkben (Herszon terület).

    A földalatti ellenállási mozgalom sikeres szabotázsakciót hajtott végre az ideiglenesen megszállt a herszoni területen, felrobbantva két, orosz csapatokat szállító teherautót.

    Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ megjegyezte, hogy az orosz megszállókat szállító teherautókat szeptember 15-én reggel robbantották fel – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Továbbá elmondták, az orosz fegyveres erők egyik katonája felfedezte egy szomszédos orosz egység felszerelésének és személyzetének helyét a város bejáratánál, elhagyott ipari épületek közelében.

    Majd „egy 10 kilogrammos ajándékot” rejtett oda. Abban a pillanatban, amikor a katonák kiszálltak a járművükből, a robbanóanyag aktiválódott.  Így végül a két teherautó és a személyzet is megsemmisült.

  • Szatmári Noémi

    Belorusz vezetője háromoldalú partnerséget javasol Oroszországgal és Észak-Koreával – közölte a The Guardian.

    Alekszandr Lukasenko belorusz elnök egy háromoldalú partnerség létrehozása iránt érdeklődik, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető fegyverüzletről tárgyal Oroszország ukrajnai háborújának fenntartásának érdekében.

    Mint írták, a belorusz vezető a Szocsiban tartott csúcstalálkozón jelezte Putyinnak, hogy egy „háromoldalú együttműködésben gondolkodhatnak”.

    Putyin és Kim a hét elején találkozott egy szigorúan őrzött csúcstalálkozó keretében.  

  • Szatmári Noémi

    Kim Dzsongun észak-koreai vezető szombaton Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kíséretében tekintette meg az atomfegyverekkel felszerelt orosz stratégiai bombázókat, hiperszonikus rakétákat és hadihajókat – adta hírül az MTI.

    Az orosz védelmi miniszter miniszter a Csendes-óceán partvidéki Vlagyivosztok várostól mintegy 50 kilométerre fekvő Knyevicsi repülőtéren fogadta az észak-koreai vezetőt.

    Mint írták, a nukleáris fegyverek hordozására alkalmas Tu-160, Tu-95 és Tu-22M3 típusú bombázókat tekintették meg.

    Képes Moszkvából Japánba repülni, majd vissza

    – mondta Sojgu Kimnek az egyik repülőgépről a találkozóról közöltek szerint.

    Az észak-koreai vezetőnek bemutatták a Kinzsal hiperszonikus rakéták hordozására alkalmas MiG–31I elfogó repülőgépet is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének tájékoztatása szerint semmilyen hivatalos megállapodás aláírása nem szerepel az észak-koreai vezető oroszországi látogatásának a napirendjén.

    (edi \ kvb)

  • Kéfer Ádám

    A kelet-ukrajnai Andrijivka elfoglalása szükséges hídfőállás volt Bahmut bekerítéséhez – mondta egy ukrán parancsnok.

    Ukrajna egy olyan pusztító csatasorozatban foglalta el a várost, amelyet Michael Clarke védelmi elemző „valami olyasminek nevezett, ami az első világháborúból származik” – írja a Sky News.

    „Andrijivka nélkül lehetetlen lenne visszafoglalni Bahmutot. Vlagyimir Putyin egyetlen jelentős győzelmét a hónapok óta tartó háborúban” – mondta Makszim Zhorin.

    Annyi embert öltek meg itt, hogy ezt logikailag lehetetlen megmagyarázni

    – tette hozzá.

  • Kéfer Ádám

    Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Ukrajnának joga van önállóan dönteni arról, hogy miként használja legjobban az ATACMS nagy hatótávolságú rakétákat – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    Az amerikai tisztviselő Annalena Baerbock német külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Ukrajna korlátozás nélkül használhatja a Pentagon által biztosított fegyvereket.

    Képesnek kell lenniük az amerikai felszerelés támogatására, és ez nem történik automatikusan. Aztán bele kell illeszkedniük egy koherens katonai programba, amely segít Ukrajnának elérni a céljait

    – mondta a külügyminiszter.

    Hozzátette, hogy az amerikai fegyverek megszűnnek az Egyesült Államok tulajdonát képezni, miután Ukrajnába érkeznek, tehát Ukrajna szabadon felhasználhatja ezeket.

    Amikor arról van szó, hogy az ukránok hogyan használják ezeket a rendszereket, a célzási döntések az övék maradnak. Nem a miénk. És nekik kell megítélniük, hogy mi lehet a leghatékonyabb a teljes szuverenitásuk, a területi integritásuk helyreállításán való munkában

    – jegyezte meg Blinken.

  • Kéfer Ádám

    Ukrajna mesterséges intelligencia által vezérelt drónokat tesztel az orosz hadihajók elleni támadások fokozására, így több támadást fognak végrehajtani orosz hajók ellen, ígérte egy ukrán miniszter, amiről a Sky News adott hírt.

    A dróngyártás 2023-ban a százszorosára nőtt, ami az év végére akár a száznegyvenszeresére is emelkedhet – mondta Mihail Fedorov digitális ügyekért miniszter, aki kulcsszerepet játszott az ország dróniparának kiépítésében.

    Ukrajna olyan mesterségesintelligencia-rendszereket tesztel, amelyek képesek több kilométerre lévő célpontokat lokalizálni és a drónokat hozzájuk irányítani, még akkor is, ha a külső kommunikációt elektronikus hadviselési intézkedésekkel megzavarják

    – mondta.

    Ezzel pedig szerinte „több drón lesz, több támadás, és kevesebb orosz hajó”. Észrevételeit azután tette, hogy Oroszország fekete-tengeri flottája ellen több támadást is végrehajtottak rakéták és tengeri drónok segítségével a Krím félsziget környékén.

  • Szatmári Noémi

    A brit hírszerzés szerint Oroszország télen ismét célba veszi energiainfrastruktúrát – közölte a Sky News.

    Hozzátették, hogy Moszkva valószínűleg április óta halmozza fel a légi indítású cirkálórakétákat (ALCM), amelyek a tavalyi támadások középpontjában álltak.

    Reálisnak látják, hogy Oroszország télen ismét az ukrán infrastruktúra ellen használja majd fel ezeket a fegyvereket. Felidézték, hogy tavaly ismétlődő támadásokat indítottak az oroszok annak érdekében, hogy megfosszák az ukrán lakosokat a hőtől, a víztől és az egészségügyi szolgáltatásoktól.

  • Szatmári Noémi

    A szevasztopoli kikötő és hajóüzem ellen indítottak támadást az ukránok, ahol 8 orosz hajót is eltaláltak. A hírt Alekszandr Musjenko, az ukrán Katonai Jogi Kutatóközpont vezetője erősítette meg – közölte az Unian ukrán hírügynökség. 

    A katonai vezető hozzátette, meg nem erősített adatok szerint összesen 8 hajó és tengeralattjáró sérülhetett meg. Eddig két biztos találatról tudnak.

  • Kéfer Ádám

    Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a csendes-óceáni Flotta Marsall Sáposnyikov nevű fregattján érkezett Vlagyivosztokba.

    A fregatt az Ulysses-öbölben horgonyzott. A vendégeket a fedélzeten Szergej Merkulov, a hajó parancsnoka, másodtisztviselő kapitány fogadta.

    Az orosz haditengerészet főparancsnoka, Nyikolaj Jevmenov admirális pedig a hajó jellemzőiről és a tengeralattjárók elleni fegyverzetről – négycsöves torpedócsövekről és RBU-6000 rakétavetőkről – beszélt.

  • Szatmári Noémi

    Oroszország közel 271 790 katonáját vesztette el az Ukrajna elleni háborúban, ebből 350 főt az elmúlt napokban – közölte az Korespondent az ukrán fegyveres erők vezérkarának szombati bejegyzését. 

    Az orosz veszteségek között az alábbiakat említették:

    • harckocsik – 4616 (4 – az elmúlt napokban)
    • páncélozott harcjárművek – 8824 (+10)
    • tüzérségi rendszerek – 5988 (+16)
    • rakéta-sorozatvetők – 774 
    • légvédelmi rendszerek – 521
    • helikopterek – 316
    • repülőgépek – 315
    • operatív és taktikai drónok – 4738 (+24)
    • cirkálórakéták – 1455
    • tengeralattjárók – 1
    • autóipari felszerelések és tartálykocsik – 8525 (+33)
  • Szatmári Noémi

    Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 21-én találkozik egymással a Fehér Házban. A hírt Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója erősített meg pénteken – közölte az Ukrajinszka Pravda.

    Mint írták, a két vezető közötti találkozóra az ENSZ-közgyűlés után kerülhet sor. Zelenszkij harmadszor utazik el az Egyesült Államokba. Legutóbb tavaly decemberben látogatott el a Fehér Házba, hogy csúcstalálkozót tartson Biden elnökkel. 

  • Kéfer Ádám

    Németország egy-két héten belül dönthet úgy, hogy Taurus cirkálórakétákat szállít Ukrajnának. Erről az RBC-Ukraina számolt be Boris Pistorius védelmi miniszter nyilatkozatára hivatkozva.

    Pistorius hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy a szövetségi kormány részéről kétségek merülnek fel.

    A Német Szövetségi Köztársaságnak óvatosnak kell lennie, még ha ezt ukrán barátainknak nehéz is megérteniük. Németországnak mérlegelnie kell minden egyes lépés következményeit

    – mondta a miniszter.

    Hozzátette, hogy a cirkálórakéták nagyobb hatótávolságot érnek el, mint bármely más leszállított fegyver, és nagyon összetett ipari termékről van szó: „Nem egy kávéfőző programozásáról beszélünk”.

    A média arról számolt be, hogy Ukrajna hivatalosan Taurus rakétákat kért Németországtól, de Berlin sokáig nem tudott dönteni az átadásról.

  • Kéfer Ádám

    A Krímbe telepített orosz hatóságok szombaton közölték, hogy mintegy 100 ukrán ingatlan, köztük egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tulajdonában lévő ingatlan eladását tervezik – közölte a Reuters.

    Vlagyimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke elmondta, hogy az államosított ingatlanokat hamarosan eladják, és a hatóságok megtartották az első nyolc árverést az ukrán üzletemberek ingatlanjaira.

    Az adásvételi szerződések értéke több mint 815 millió rubel ( több mint 3 milliárd forint) – közölte Konsztantinov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson tett nyilatkozatában.