Kutyaharapástól tarthat a Momentum

Alaposan felbolydult a magyar politika a bicskei pedofilügy és az azzal összefüggő elnöki kegyelem miatt, amely Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához, továbbá Varga Judit visszavonulásához vezetett. Míg a kormányoldalon kármentés zajlik, az ellenzéki pártok aktív szereplői és kezdeményezői a kormánnyal szembeni fellépésnek. Hogy kit mennyire gyengítettek vagy erősítettek az elmúlt napok eseményei, hamarosan kiderülhet a friss közvélemény-kutatásokból.

Az azonban biztos, hogy június 9-én európai parlamenti, illetve önkormányzati választások lesznek, és bár a fókusz egyelőre a lemondások utórezgésein (még kérdés, hogy lesz-e újabb politikai földrengés), valamint az új köztársasági elnök megválasztásán van, a pártok vetélkedése túlmutat ezeken az eseményeken.

A Momentum igyekszik kihasználni, hogy a lemondások és botrányok csapást jelentenek a kormányoldal számára. Abban bízhatnak a pártban, hogy az elmúlt egy év stagnálása után sikerül a rendszerkritikus arcélüket erősíteni, és ezt szavazatokra váltani. A kegyelmi ügy kirobbanásáig a Demokratikus Koalíció mellett e téren a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tűnt a Momentum legnagyobb vetélytársának az ellenzéki oldalon. Utóbbi kevésbé tűnik hangosnak a lemondások óta, de a nagy hang nem is mindig jelent erőt.

Ha ti igen, akkor mi nem

Tavaly decemberben jelentette be a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, hogy Budapest V. kerületében a politikába visszatérő Juhász Pétert, az Együtt volt elnökét, korábbi helyi önkormányzati képviselőt támogatják polgármesterjelöltként.

Az együttműködés nem sokáig tartott: miután a Momentum is felsorakozott Juhász Péter mögött, kiderült, hogy a Kutya Párt nem támogatja tovább. „Idáig elvittük” – nyilatkozta Kovács Gergely, az MKKP társelnöke. Azt kifogásolták, hogy korábban Juhász Pétertől azt kérték: ne kampányoljon együtt más pártokkal.

A Momentum logikátlannak és életidegen gondolkodásnak nevezte a Kutya Párt lépését, amely szerintük azt jelzi, hogy velük még egyetérteni sem lehet. A Momentum legutóbbi tüntetésén, amit a Karmelita kolostor elé szerveztek, hogy a kegyelmi ügy miatt Orbán Viktor távozását követeljék, Juhász Péter is felszólalt.

„A Kétfarkú Kutya az ellenzék lakmuszpapírja”

Kele János, a Momentum korábbi elnökségi tagja – aki Donáth Anna visszatérése után került ki az ellenzéki párt vezetéséből, majd bejelentette a visszavonulását is – a közelmúltban interjút adott a Válasz Online-nak. Többek között arról beszélt, hogy a 2018-as országgyűlési választások után azért tudott jó eredményt elérni a Momentum a 2019-es európai parlamenti választáson, mert nem voltak benne semmilyen összefogásban, és nem kaptak a vereség miatt az ellenzéki választók dühéből.

Csakhogy ’22-ben a Momentum már benne volt a közösködésben, rá is vetül hát a düh. Most a Kétfarkú Kutya Párt mellett érzek hasonló »plot armort«, hogy bármit is csinálnak, az jó, hiszen ők csinálják. Vagyis az a párt, amely nem ígérte, hogy kormányra kerül, nem vett részt az összefogásban, amely kitart a stratégiája és a víziója mellett, és nem köt pozíciókért rossz kompromisszumokat

– mutatott rá Kele János.

A Momentum volt elnökségi tagja szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt az ellenzék lakmuszpapírja, és

ha az összefogottakkal nagyon elégedetlen a szavazó, megnő a kutyák támogatottsága, ha nem annyira elégedetlen, akkor meg csökken.

Kele János azt is elmondta, a Momentumnak kifejezetten célja volt, hogy az oktatási mozgalmak vezető figuráival szoros kapcsolatot építsen ki. „Törley Katalin ehhez képest a Kutya-listán van, ami sajnos beszédes” – tette hozzá. (A Tanítanék Mozgalom alapítója a Magyar Kétfarkú Kutya Párt európai parlamenti listájának második helyén szerepel; Törley Katalin nemrégiben az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának volt a vendége.)

Tudatosan disztingvál a Kutya Párt

Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője a Indexnek azt mondta, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt protestpártként nemcsak a kormánypártok, hanem a jelenlegi ellenzék ellenzékeként is igyekszik pozicionálni magát. Vagyis olyan babérokra tör, amelyeket korábban az összefogáskorszak előtti Momentum is képviselt, amikor meghirdette a politikai generációváltást.

A Momentum szavazóinak jelentékeny része szintén erősen kritikus attitűddel viszonyul azokhoz az ellenzéki szereplőkhöz, akik a 2010-es kormányváltás előtt már részt vettek az ország irányításában, és „akiknek a politikai örökségeként is tekinthetünk a fideszes kétharmadra”. Az elemző hozzátette: a legnagyobb antagonista ebből a szempontból Gyurcsány Ferenc, aki jól érzékelhetően vezető, sőt integratív szerepet ambicionál a Demokratikus Koalíciónak az ellenzék élén.

A Momentum számára a gordiuszi csomót az jelenti, hogy miközben a párt elnöke, Donáth Anna ellenfélként kommunikál a DK-ról, a Momentum jelölő szervezetként számos településen kénytelen lesz választási koalíciót kötni a többi baloldali párttal, így a DK-val és az MSZP-vel is. Ez sokak szemében kikezdi a korszakváltás ígéretét, egyúttal azt a kormányoldali narratívát erősíti, miszerint a széttartó ellenzéken belüli, egyedüli tartalmi kínálat a kormányellenesség. A másik dilemma lényege, hogy amíg az EP-választáson önálló listával, saját politikai autonómiáját kihangsúlyozva indul a Momentum, addig az egyidejűleg tartott önkormányzati választásokon már kevés fog látszódni ebből az önállóságból

– fejtette ki Kovács János.

A Kutya Pártra kitérve elmondta: egyértelműen az ellenzéki térfélen játszik, ugyanakkor igyekszik „disztingválni magát” a többi szereplőtől, az immár többfelvonásos „összefogásdrámától”, ami vonzó lehet azok számára, akik nemcsak a kormánypártokat utasítják el, de rendszerszinten is kiábrándultak a politikából, az ellenzék teljesítményéből, a pártok közötti háttéralkukból, machinációkból.

A Momentum számára különösen veszélyes

A PegaPoll vezető elemzője kiemelte, hogy a Kutya Párt és a Momentum más-más karakterjegyeket viselő pártok, politikai önmeghatározásuk, a pártrendszeren belül elfoglalt pozíciójuk is különbözik. Ebből következik, hogy a pártok fő célcsoportja is eltérő. Van azonban egy olyan szavazói szegmens, amelyik mind a Momentum, mind a Kutya Párt számára fontos, mert növekedési potenciált jelent számukra, és az ő megszólításukért, mozgósításukért rivalizálnak egymással ezek a pártok. Kovács János szerint ezt a másodlagos pártpreferenciák is alátámasztják.

A Momentum számára azért különösen veszélyes a Kutya Párt stratégiai irányválasztása, mert a kutyák azzal, hogy nem osztoznak az ellenzéki kudarcok felelősségében, és az összes politikai erővel szemben görbe tükröt állítanak, hitelesebbek tudnak lenni a rendszerkritikus szerepben

 – jelentette ki az elemző.

Amellett, hogy mindkét párt keresi a sikerre esélyes vagy legalább az ellenzéki választók által respektálható, ismert jelöltet, az elemző rámutatott: igyekeznek a többi politikai szereplőt az általuk kívánatosnak ítélt vágányra terelni, hogy az arról való letéréssel gyengítsék a versenytársak narratíváját, népszerűségét. „Az ehhez hasonló igazolások rámutatnak arra is, hogy mindkét párt szűkében van a politikai teljesítményt felmutatni képes, bejáratott, beágyazott jelölteknek, akiket saját toborzói csatornáikon keresztül választanak ki és építenek fel” – jegyezte meg Kovács János.

Azt is mondta, hogy a Kutya Párttal szembeni formációk az ellenzék közös célját veszélybe sodró „politikai önzést” és a lényeglátás hiányát vethetik a kutyák szemére, míg az MKKP a versenytársak, így a Momentum elvi következetlenségét, jelöltjeinek emberi és szakmai minőségét, feddhetetlenségét boncolgathatja a nyilvánosság előtt.

Hitelesség kompromisszumok nélkül

A Kutya Párt üvegplafonját az ellenzék alternatív ereje vagy gyengesége, az ellenzéki pártokkal szembeni választói elégedetlensége határozza meg az elemző szerint.

„Protestpárti formációról beszélünk, így azt is érdemes figyelembe vennünk, hogy a választási kampány intenzív időszakában, választási tétmeccs közben – különösen a közélet erős polarizáltsága mellett – az ellenzéki térfélen is záródnak a sorok, és az elégedetlenségből fakadó indulatok a kormánypártokkal szemben csatornázódnak be, ami a választási matematika szempontrendszerét erősíti a pártrendszer magányos szereplőivel szemben. Választási kudarcok esetén viszont ez az elégedetlenség könnyen visszaüthet a kötelékben repülő pártokra, miközben felülpozicionálja a mindvégig kritikus, kimaradó, a vereség által nem kompromittálódott szereplőket” – hívta fel a figyelmet Kovács János.

Úgy véli: a Kutya Párt fő kitörési pontjai az ellenzéki koalíciók töréspontjaival esnek egybe. „A viccpárt vagy protestpárt ott lehet hiteles, ahol az ellenzék pártjai a kompromisszumokat keresve meghasonlanak önmagukkal. Ez utóbbi történhet a saját narratíva feladásával, de morálisan nem elfogadható pártjelöltek aktív vagy passzív támogatása mentén is” – fogalmazott az elemző.

A Kutya Párt számára a fő törekvés az lehet, hogy

A PegaPoll vezető elemzője szerint egy figyelemre méltó 2024-es választási eredménnyel a Kutya Párt azt üzenheti a magyar nyilvánosságnak, hogy a protestérzés nemcsak a kormánypártok ellen irányul, de egyidejűleg ellenzékváltó hangulatot is jelez, és ez lehetőség lehet egy újfajta politikai kínálat kimunkálására.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)