Megpróbálták megzavarni Orbán Viktor beszédét, a Tisza párt hívei az Andrássy úton ünnepeltek

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama a március 15-i nemzeti ünnep eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zsírleszívás, tyúktolvajok, elszámoltatás – ünnepelt a Mi Hazánk;
• Magyar Péter szerint megdőlt egy régi mondás, miszerint egy fecske nem csinál nyarat;
• Marco Rossi: Tisztelet a hősöknek;
• Bede Zsoltot elvitték a rendőrök;
• Orbán Viktor a Múzeumkertben;
• Puzsér Róbert is megérkezett Orbán Viktor beszédére, egy maszkos férfi próbálta megzavarni a műsort;
• Esőre készült a Momentum, vasárnap emlékeznek a forradalomra.

Köszönjük olvasóink kitartó és megtisztelő figyelmét, tartsanak velünk legközelebb is!

Legkeményebb ellenségünk a közöny, nekünk ezt a közönyt kell legyőznünk – jelentette ki pártja március 15-i megemlékezésén a budapesti Pilvax közben Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, parlamenti frakcióvezetője. Hangsúlyozta: a sikerbe vetett hit hiányában jelentkező lemondás sokakat tart vissza attól, hogy részt vegyenek egy megmozduláson vagy a választáson.

A politikus arról beszélt: pártja a legrögösebb utat járja, nem hagyják, hogy megtévesszék őket a szirénhangok, törik az utat, amelyen majd a magyar után az összes európai nemzet is járni fog.

Mi mindenkivel szemben állunk a magyar Országgyűlésben, az úgynevezett balliberális globalista pártokkal ugyanúgy szemben állunk, mint a kétharmados fideszes többséggel

– fogalmazott, azt hangsúlyozva, három évvel a Mi Hazánk parlamentbe jutása után már elmondható, hogy jó pár ügyben sikerült „kárt enyhíteni”.

Toroczkai László

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Színjátszó társulat

A politikus „színjátszó társulatnak” nevezte a Fideszt és a Tisza Pártot, mondván, tőrőlmetszett liberális fideszes politikusok eljátsszák a nemzeti radikálist, miközben a másik oldalon lévők csak most emelik fel szavukat a korrupció ellen, akkor nem tették ezt, amikor a kormányoldallal egy csapatba tartoztak.

A Mi Hazánk elnöke úgy nyilatkozott, a Budapest Pride betiltása győzelem, de semmit nem ér, mert ez valójában a jéghegy csúcsa, hiszen „a gyermekeinket nem elsősorban és nem ott kezdik el fertőzni, ezért a virtuális szennyezés minden formájától kell megvédeni a felnövekvő nemzedékeket”.

Hangsúlyozta: új gazdaságpolitikára van szükség, amelyik visszaállítja a hazai élelmiszeripart, megbecsüli a magyar dolgozót, és nem hoz be vendégmunkásokat; földosztásra van szükség, benne a különböző trükkökkel elrabolt területek visszaszerzésére.

A politikus az ukrajnai háború mihamarabbi lezárását sürgette, mondván, az ott történtek alapvetően befolyásolják a Kárpát-medencei magyarság életét, valamint azt szorgalmazta, hogy a szomszédos országban élő oroszok mellett a többi nemzetiség is kapja meg az őket megillető jogokat, Kárpátalja pedig kapjon szabadságot és önrendelkezést – számolt be az MTI. 

A Tisza Párt is megtartotta ünnepi rendezvényét. Az Andrássy úton elsőként Ruszin Szendi-Romulusz szólalt fel, aki elmondta, hogy a magyar katonákat nem becsülik meg, a főtisztek burkolónak és villanyszerelőnek mennek, miközben pénzért árulják a rangokat.

Őt követte Bódis Kriszta, aki beszédében azt emelte ki, hogy minden korszaknak megvan a maga zsarnoka. Nagy Ervin pedig nem bánta meg, hogy egy éve igent mondott Magyar Péternek.

A rendezvény utolsó felszólalójaként a Tisza Párt elnöke hangsúlyozta, hogy egy évvel ezelőtt új időszámítás kezdődött itthon.

Képriport a Tisza Párt rendezvényéről:

22

Galéria: A Tisza Párt rendezvénye 2025. március 15-énFotó: Németh Kata / Index

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Momentummal ellentétben nem tolta el az ünnepi rendezvényét az időjárás miatt, a Szabadság hídon valósították meg az „Ígérgetés Földjét”. A legfontosabb ígérgetésük az volt, hogy nem lesz eső, de ezt csak többé-kevésbé sikerült betartaniuk.

Ma Magyarországot „a Karmelita fura ura” tartja fogságban, Orbán Viktor és a Fidesz retteg és osztogat, hogy tovább fosztogathasson – mondta Kovács Gergely, az MKKP társelnöke. 

Orbán Viktor hazudik, miatta nem gyullad meg a nedves fa a kazánban, miatta zár be az összes dohánybolt éjfélkor

– mondta egyebek mellett Kovács Gergely, aki ezúttal öltönyben jelent meg a pódiumon. „Mit kíván a magyar nemzet? Jobb egészségügyet, kevesebb adót, kevesebb korrupciót, egymillió forintos átlagfizetést, Európai Ügyészséget” – sorolta. A Kutyapárt mit ígérhet? Az örök életet, ingyen sört, mindenből nagyobbat, perszonáluniót Kanadával, korrupciós pénzeket mindenkinek, és azt, hogy minden jobb lesz – tette hozzá a pártelnök.

Nézze meg galériánkat:

10

Galéria: Ígérgetés Földje - A Kutyapárt rendezvénye március 15-énFotó: Szollár Zsófi / Index

Nem szabad engedni, hogy semmibe vesszenek az 1848-as hősök álmai, ma is a békéért, a szabadságért és az egyetértésért kell harcolni, még akkor is, ha ez a küzdelem sok esetben emberfelettinek is tűnik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Dunakeszin.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a város díszpolgári címének átvételét követően elmondott beszédében büszkeségét és háláját fejezte ki a kitüntetésért, és arról számolt be, hogy húsz éve él a családjával Dunakeszin, amely szavai szerint ez idő alatt elképesztő látványos fejlődésen ment keresztül – írja az MTI.

„Köszönöm önöknek azt a megtiszteltetést is, hogy ezt a kitüntetést éppen a nemzeti ünnepünkön vehetem át, akkor, amikor a magyarok – éljenek a világ bármely pontján, Sydney-től Buenos Airesen és Washingtonon keresztül Marosvásárhelyig – ma összegyűlnek, és minden egyes szempár a történelmi atlaszokban, a térképeken Magyarországra vetül” – jelentette ki. Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarország történelme igen viharos, aminek folytán a magyarok szétszóródtak a világban.

Mi azonban, amikor a hazánkról gondolkozunk, meg a hazánkra tekintünk, akkor nem egy történelmi atlaszból kinézett képet, nem egy térképet látunk, hanem a saját hazánkat, és mivel mi itt születtünk, itt élünk, itt tanultunk, itt nevelünk gyereket, ezért mi felelősséggel tartozunk és felelősséget is érzünk ezért az országért, és ezért az úgy igazságos, hogy mi magunk dönthessünk arról, hogy ez az ország hogy nézzen ki, kik éljenek itt

 – hangsúlyozta.

„És ez egy olyan alapfeltétel, amelyet soha semmilyen körülmények között nem adhatunk fel, és ezt 1848 hősei is pontosan így gondolták, és 177 évvel később pontosan így gondoljuk mi is” – húzta alá.

Szijjártó Péter

Fotó: Szijjártó Péter / facebook

„Mennyien vannak kint Magyar Péter tüntetésén? KISZÁMOLTUK pontosan!” – írja Deák Dániel Facebook-posztjában, majd így folytatja: „a drónfelvételekből is világosan látszik, hogy a tömeg hézagos, szellős, inkább az utcán állnak csak. Az Opera után pedig nagyon szellőssé válnak. Meglepő, hogy ezen a nagyon keskeny területen a tömeg csak az Oktogonig ér. Egy nagyon jóindulatú 1,2 ember per négyzetméteres számítással ez egy halvány 12 ezer ember”.

Nem véletlen, hogy Magyar Péter nem merészelte ezt a rendezvényt a Kossuth térre vagy a Hősök terére szervezni, ott ugyanis ennyi ember fel sem tűnne. A közvélemény-kutatások, Magyar Péter lankadó lájkszámai és a mostani szerény tüntetőszám is mind-mind arra mutatnak: Apad a Tisza

– zárja bejegyzését Deák Dániel.

Mi, magyarok, ha kell, össze tudunk fogni, szabadságunkért pedig az életünket is képesek vagyunk odaadni – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára szombaton Bodrogkeresztúrban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján tartott ünnepségen.

Koncz Zsófia emlékeztetett: 1848-ban egész Európa megmozdult, de csak nálunk sikerült vér nélkül győzedelmeskedni – idézi őt az MTI.

Hozzátette, mindenki a polgári átalakulásért küzdött, de amikor a világ egyik legnagyobb politikai hatalma a másik legnagyobbat hívta segítségül, szabadságunkat vérbe fojtották az elhúzódó szabadságharcban.

Az államtitkár elmondta, büszkének kell lenni arra, hogy Kossuth Lajos a térség szülötte, akinek az alakja még az Egyesült Államokban is meghatározó. Kiemelte, szobrok őrzik emlékét New Yorktól Clevelanden át Los Angelesig, de városok és utcák elnevezésével tisztelegtek előtte, Iowa államban pedig egy egész megyét a magyar államférfiról neveztek el. 

Koncz Zsófia kijelentette, Kossuthék a szabadságért és a szuverenitásért küzdöttek, amiért sok nem magyar nemzetiségű is harcolt. Példaként említette a tizenhárom aradi vértanút, akik közül mindössze öten voltak magyarok.

A szuverenitásért mindennap meg kell küzdenünk, és fontos, hogy a nyelvet, a kultúrát, a határainkat és a hagyományos értékrendet megőrizzük, amiért sokáig küzdöttek a felmenőink

– hangoztatta az államtitkár.

Idén is kulturális rendezvényekkel, magyar emlékhelyek megkoszorúzásával emlékeztek meg a csehországi magyarok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójáról – írja az MTI.

A központi megemlékezést és ünnepséget, amelyet a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) rendezett meg több más szervezettel együtt, szombaton Prágában tartották.

A csehországi magyar szervezetek, Baranyi András prágai magyar nagykövet és a magyar diplomáciai képviselet tagjai koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc emléktáblájánál a Kisoldali téren, amely már hagyományosan a márciusi ünnepi rendezvények központi eleme Csehországban.

Nagy Ervin következett a Tisza Párt színpadán, aki azzal kezdte beszédét, egy évvel ezelőtt megkereste egy ember, megkérdezte, hogy van-e elég kurázsija, gerince építeni egy jobb országot. A színész nem bánta meg a csatlakozást:

Mi Petőfi szabad népe vagyunk, a szabadság költőjének népe vagyunk, a szabadság népe vagyunk

– jelentette ki Nagy Ervin, akinek felszólalása közben a résztvevők elkezdték skandálni, hogy „mocskos Fidesz”. A felvezetés után érkezik Magyar Péter.

Nagy Ervin

Fotó: Tövissi Bence / Index

Bódis Kriszta, a Van Helyed Alapítvány alapítója arról beszélt, hogy Európát évszázadokig egy szűk elit tartotta a markában, de a népnek elege lett abból, hogy éheznek, miközben palotákban lakmároznak a királyok, és a hatalom öröklődik, a vallási vezetők nem a lelki üdvöt szolgálják, hanem a hatalmukat védik. Európa történetében aztán eljött a nagy ébredés, a felvilágosodás kora, amikor az emberek megelégelték az elnyomást.

Bódis szerint a magyarokat újra megpróbálják elhallgattatni, de a felvilágosodás lángja soha nem hunyt ki. Minden korszaknak megvan a maga zsarnoka és a felébredő forradalmi népe.

A Tisza Párt rendezvényéről itt találja a részletes tudósításunkat.

„Korszakváltó reformokhoz kuruc patrónusok kellenek. Kövér László házelnök úrral hajtottunk fejet Klapka komáromi szobránál" – írja Facebook-bejegyzésében Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.

A felvidéki párt első embere 12 helyszínen mondott beszédet az ünnep kapcsán.

Ruszin-Szendi Romulusz után Bódis Kriszta lépett a színpadra, akinek a beszéde alatt elkezdett szemerkélni az eső. A legtöbb embernél nincs esernyő, úgyhogy aki tehette, felvette a kapucniját, néhányan pedig elindultak az Andrássyt szegélyező épületek felé, hogy beálljanak a teraszok alá. Sokakat viszont egyáltalán nem érdekel, hogy szemerkél az eső.

Bódis Kriszta

Fotó: Tövissi Bence / Index

A terepszínű helyett fekete, zsinóros kabátban érkező Ruszin Szendi-Romulusz nyitja a beszédek sorát, aki Petőfi-idézettel kezd, majd rögtön bírálja a honvédelmi minisztert, mondván, „hatalmi arroganciában szenvedő, a sorkatonaságot elkummantó ember” döntött a Petőfi laktanya átnevezéséről. Szerinte a Honvédségnél büntetik, ha valaki egy ellenzéki posztot lájkol, mert félnek. Ő viszont azt üzeni nekik, ne féljenek, rettegjenek.

A katonákat nem becsülik meg, a főtisztek burkolónak és villanyszerelőnek mennek, miközben pénzért árulják a rangokat, és büntetett előéletűeket és külföldieket is felvesznek a seregbe.

Ruszin-Szendi Romulusz szerint folytatódnak majd a lejáratások ellene, „talán még szakértőt is találnak, aki megállapítja, hogy hajátültetésem volt”, de az állomány tudja, hogy neki van igaza. Ruszin-Szendi Romulusz villaügyéről itt, társadalombiztosítási ügyéről itt írtunk.

Ruszin-Szendi Romulusz

Fotó: Tövissi Bence / Index

A magyaroknak ma azért kell szabadságharcot vívniuk, hogy gyermekeit normalitásra, a keresztény értékek tiszteletére és megtartására nevelhessék – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a székelyudvarhelyi március 15-i ünnepségen.

Soltész Miklós ünnepi beszédében rámutatott: az 1848-as magyar forradalom Európa egyetlen békés, vértelen megmozdulása volt, majd a folyamatos támadások és provokációk kényszerítették ki a magyar történelem legnemesebb szabadságharcát, amelynek sorsát aztán megpecsételték a nagyhatalmi játszmák. Hozzátette: a magyarság immár 177 éve csodálattal tekint vissza a 48-asok nemzet- és hazaszeretetére, hősiességére és sajátjának tekinti az akkor meghirdetett eszméket – idézi az MTI az államtitkárt.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében a magyarság mindenkori küzdelmét ihlető, azokhoz erőt adó örökségként jellemezte az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot, amely modern nemzetté tette a magyar népet. Úgy értékelte: az erdélyi magyarságot körülvevő mai állapotok méltatlanok ahhoz, hogy a közösség a legszentebb ünnepén a jelen és a jövő felé fordítsa a tekintetét, de meg kell tennie, ha tovább akarja gyarapítani szabadságát.

Háború helyett a békét választani, halál helyett az életet választani: az a jó választás! Bezárkózás helyett az együttműködést, a konnektivitást választani: az a jó választás 

– jelentette ki Kelemen Hunor

„Süllyedés helyett az emelkedést választani: az a jó választás! A józan észt választani a valóság állandó torzítása helyett: igen, az a jó választás! És az emberi méltóságot választani a megaláztatás helyett: az a jó választás! És ha minél többen ezt választjuk, akkor az ország, amelyben élünk, tisztelni fogja a polgárait és tisztelni fogja a közösségeket" – hangoztatta ünnepi beszédében az RMDSZ elnöke.

Ruszin-Szendi Romulusz is megérkezett a Tisza Párt rendezvényére, amelyen hamarosan beszédet mond Magyar Péter. A volt vezérkari főnök ezúttal nem késett el, így biztosan nem fogja fekvőtámaszokkal büntetni magát a színpadon.

Ruszin-Szendi Romulusz

Fotó: Tövissi Bence / Index

Menczer Tamás legújabb Facebook-bejegyzésében emlékezett meg a ’48-as hősökről.

„Büszke vagyok arra, hogy olyan elődeink, olyan hőseink vannak, akik hajlandóak voltak mindent, hogy ha kell, még az életüket is feláldozni a hazájukért” – mondta Menczer Tamás.

És büszke vagyok arra is, hogy a forradalom hősei azt mondták, hogy nem akarnak szabadság nélkül élni, ugyanis a szabadság nélküli élet, az nem élet. A magyar nem tud a szabadsága nélkül élni, ha elveszik a szabadságot, akkor úgy érezzük, mintha fogyna a levegő, fogy is, fuldoklunk, megfulladunk, és éppen ezért a szabadságot vissza kell szerezni 

– jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója. 

„Büszke vagyok rá, hogy a forradalmárok megüzenték a világnak, megköveteljük azt a tiszteletet, ami a magyaroknak jár. Azonban ’48-ban is tudták a magyarok azt, hogy a szabadságot és a tiszteletet nekünk soha nem adták ingyen. A szabadságért és a tiszteletért nekünk mindig meg kellett küzdenünk. És az elődök ismerték azt az örök igazságot, hogy a mi harcunkat helyettünk nem vívja meg senki, a magyarok szabadságáért helyettünk senki nem fog megküzdeni. Elődeink vállalták a küzdelmet és vállalták a harcot. Hálánk és tiszteletünk a ’48-as hősök felé múlhatatlan és örök” – hangsúlyozta Menczer Tamás. 

Sérüléséből meggyógyult, könnyen leváló nemzeti színű szalaggal megjelölt gólyát engedett szabadon Déri János igazgató-állatorvos a Hortobágyi Madárparkban, ahol huszonkilenc gólyát reptettek vissza a természetbe az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulóján.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Szabadság hídon tartja március 15-i, az „Ígérgetés Földje” névre keresztelt rendezvényét, amelyen beszédet mond Döme Zsuzsanna társelnök, ferencvárosi alpolgármester, Kovács Gergely társelnök, hegyvidéki polgármester (a párt megfogalmazásában „Orbán Viktor és Magyar Péter polgármestere”), valamint Nagy Dávid „pártigazgatóféle”, újpesti képviselő.

A Kutyapárt rendezvénye március 15-én

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Folyamatosan érkeznek a Tisza párt szimpatizánsok az Andrássy útra.

Hang- és olvasópróbába kezdtek a szervezők, miközben a kivetítőkön az Egyesült Királyságból, Svédországból, Franciaországból és sok más országból bejelentkező Tisza Szigeteseket láthatunk, egyelőre hang nélkül, próba jelleggel.

Magyar Péter a tervek szerint 15 órakor mond beszédet.

Fotó: Tövissi Bence / Index

A történelem és napjaink történései is arra figyelmeztetnek, hogy a magyaroknak, székelyeknek ágyú és harang is kell, sőt az egyik feltételezi a másikat: az ágyú az erőt, a harang pedig a keresztény hitet jelképezi – hangoztatta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a nemzeti ünnepen a székelyföldi Kézdivásárhelyen.

És talán manapság mindkettőre nagyobb szükségünk van, mint valaha. Támadás alatt áll szabadságunk, a békénk, és támadás alatt áll hitünk is

 – húzta alá ünnepi beszédében a miniszter az MTI beszámolója szerint. Úgy fogalmazott: „nemzeti identitásunk alapjait akarja az új birodalom eltörölni, a teremtett világ rendjét akarják átírni". Ezért szükség van a magyarok évszázadok által edzett erejére, teremtőbe vetett hitükre.

Emlékeztetett, hogy a magyar uniós elnökség alatt valósult meg Románia schengeni csatlakozása, ami az erdélyi, székelyföldi és anyaországi magyarok, magyar vállalkozások, intézmények közötti kapcsolatot is könnyebbé teszi.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter

Fotó: Hankó Balázs / Facebook

„Ágyú és harang, erő és hit. Ezzel acélozzuk összetartozásunk, ezzel üzenjük szerte a világnak: maradunk és leszünk erős magyarok és székelyek hosszú-hosszú évszázadokon és évezredeken túl is" – zárta beszédét a miniszter.

Bokor Tibor, a város RMDSZ-es polgármestere arra intett, hogy március 15-én minden magyarnak kötelessége kitűzni a kokárdát, ünnepelni és emlékezni, és Kézdivásárhelyen még nem volt soha, hogy ne tette volna ezt több ezer ember.

Ma Magyarország 1848-as bátor forradalma előtt tisztelgünk – a demokráciáért folytatott harc nemzedékeket inspirál – közölte közösségi oldalán Robert Palladino, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes nagykövete.

Lenyűgözött, hogy ennek a történelemnek a darabjait láthattam a városban és a Nemzeti Múzeumban. Különösen Petőfi Sándor története és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai rezonáltak

– fogalmazott a diplomata, aki március 7. óta irányítja a Trump-kormányzat és a külügyminiszter képviseletében a budapesti nagykövetség kapcsolattartását a magyar kormánnyal és a magyar emberekkel. Megbízatása az új amerikai nagykövet elnöki kijelöléséig, szenátusi megerősítéséig, valamint Budapestre történő megérkezéséig tart.

Ilie Bolojan román ideiglenes államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait szombaton, a magyar nemzeti ünnep alkalmából - írja az MTI.

Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Bolojan gratulált a kulturális, történelmi identitását és hagyományait ünneplő „romániai magyar kisebbségnek", amiért ebben a nehéz időszakban ismételten bizonyította európaiságát, és támogatja Románia európai, euroatlanti irányvonalát, stratégiai partnerei iránti elkötelezettségét.

Romániában a magyarok hozzájárultak a közösségek közti együttműködéshez, a békés, kiegyensúlyozott, pluralista légkörhöz 

– állapította meg Bolojan.

Ilie Bolojan ideiglenes román elnök 2025. március 6-án

Fotó: Christophe Petit Tesson / MTI / EPA

Marcel Ciolacu miniszerelnök elismeréssel szólt a magyar közösség hozzájárulásáról Románia stabilitásához és fejlődéséhez. Szerinte Románia és Magyarország európai jövőképe közös, és folytatják építő párbeszédüket, gazdasági és kulturális együttműködésüket, példás jószomszédi kapcsolatot építve, amely mindkét nép javát szolgálja.

A  béke és a nemzeti egység megteremtését nevezte napjaink legfőbb feladatának a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke pártja március 15-i megemlékezésén – írja az MTI.

Adorján Béla a budapesti Batthyány-örökmécsesnél arról beszélt, hogy a magyarok között békétlenség uralkodik, és nincsen egyezség még a legfőbb nemzeti kérdésekben sem, holott az hordozná magában a virágzó jövő megteremtésének lehetőségét.

Adorján Béla, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke (b) és Nagy Bence, a Jobbik ifjúsági tagozatának elnöke koszorúz az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulóján tartott megemlékezésen a Batthyány-örökmécsesnél 2025. március 15-én

Fotó: Robert Hegedus / MTI

Mindehhez – szavai szerint – azt kellene megérteni, hogy az önös érdeknél vannak nemesebb és magasztosabb szempontok, akárcsak azt, hogy nem engedhető meg, hogy „egy felelőtlen kormány éket verjen magyar és magyar közé”.

A Jobbik elnöke szerint ma is aktuális az 1848-as forradalom számos követelése, köztük a sajtószabadság megteremtése, ami szerinte most a politikai propaganda eltörlését jelenti, a törvény előtti egyenlőség, benne a képviselői mentelmi jog megszüntetésével vagy a nemzeti őrsereg megteremtése, mivel szembe kell szállni Oroszország nyugati terjeszkedésével.

Legyen vége a hűbéri viszonyoknak, legyen vége a nemzet eladósításának, az adófizetők pénze ellopásának!

– követelte az ellenzéki politikus.

Annyi vér és áldozat után sem értettük meg, hogy ha megjelennek az életünkben az oroszok, az jót nem hozhat nekünk. Ahogy azt sem értettük meg, hogy egy nemzetet nemcsak fegyverrel, de pénzzel is le lehet igázni – fogalmazott Adorján Béla.

A Tisza Párt rendezvényén most tartanak eligazítást az önkénteseknek. Éppen arra készítik fel őket, hogy mit kell tenniük, ha valaki rosszul lesz

Úgy tudjuk, hogy lesz egy „lovas bejelentkezés” is a rendezvényen.

A párt az Andrássy úton tartja az ünnepi megemlékezését. 

Kibővített Tisza-shop várja a megemlékezőket, az új termékek mellett egy külön sátorban lehet venni 2025-2026-os választási naptárat is, amit személyesen Magyar Péter testvére, Magyar Márton árul, aki néhány naptárat dedikált is a rajongók részére.

Március 15-én az ATV ünnepi köszöntője lesz látható a dubaji Burdzs Kalifán, a világ jelenleg legnagyobb épületén. Az ikonikus helyszínen több százezer ember láthatja majd a magyar televíziós csatorna felvételét.

177 évvel ezelőtt a márciusi ifjak egy hasonlóan esős napon mentek az utcára, hogy a szabadság, a függetlenség és a társadalmi értékeik mellett álljanak ki. Erre emlékezve üdvözlöm az értékeiket továbbra is megőrző és hagyományaikat továbbra is ápoló magyarokat!

– fogalmazott közösségi oldalán Saud Alshamsi, az Egyesült Arab Emírségek budapesti nagykövete.

Arról, hogy miért kerül az ATV felvétele a világ legnagyobb épületére, ide kattintva olvashat bővebben.

A Nemzeti Múzeumhoz közel eső egyik épület ablakában feltűnt Szabó Bálint, a zűrjeiről elhíresült szegedi politikus is, aki ezúttal is trombitát ragadott. A Demokratikus Koalíció pénteki megemlékezésén már előadta a produkcióját, akkor tíz rendőr vette körül, ezúttal azonban stratégiát váltott, és az egyenruhások csak távolról hallgathatták az előadását, A börtön ablakában dallamait. 

Szabó Bálint egyébként bejelentette, hogy bérelni fog egy furgont, és körbetrombitálja Budapestet, mert úgy gondolja, hogy mint képviselőjelöltnek és magyar állampolgárnak ehhez joga van. 

Szabó Bálint

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Lázár János építési és közlekedési miniszter a makói városi ünnepségen vett részt, ahol fáklyás felvonulással emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc hőseiről. 

Az eseményről több bejegyzést is megosztott a közösségimédia-felületein, az Instagrammon azt írta egy képhez, amelyen fáklyát tart a kezében, hogy  

Hazaszeretet. Haza. Szeretet.

A Facebookon pedig azt írta:

Amikor a békéhez ragaszkodunk, akkor a jólétet, a gazdaság erősödését, országunk épülését, és a családok gyarapodását választjuk. Sorsunkat a saját kezünkbe vesszük. Nekünk Magyarország az első!