Budapest

Több mint egy hete nincs se fűtés, se meleg víz a VIII. kerületi Népszínház utca egyik társasházában, miután a Főgáz szivárgás miatt kicserélt egy vezetéket a ház előtt. Ám a józsefvárosi ingatlan régi rendszere nem felel meg az újnak, így a lakóknak a saját költségükön kell elvégezniük a ház vezetékének cseréjét. A rekonstrukcióra váratlanul több gázszerelő cég is bejelentkezett, a lakók szerint irreális árat ajánlva a munkáért.

A Fővárosi Gázművek mérőautója múlt hét kedden gázszivárgást észlelt a józsefvárosi Népszínház utca 11. számnál. Ezután rögtön kikapcsolták a szolgáltatás, és még aznap a ház előtt két helyen felbontották a járdát, majd kicserélték az utcai főelzárót és az utána lévő, a ház pincéje felé tartó vezeték egy részét.„

Pótlóbuszok szállítják az utasokat péntektől vasárnapig karbantartási munkák miatt a szentendrei és a cinkotai HÉV egy-egy szakaszán – közölte a BKV szerdán. Az 5-ös (szentendrei) HÉV vonalán H6-os jelzéssel a Batthyány tér és Békásmegyer között közlekednek a pótlóbuszok. Az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő csomópont könnyebb elérése érdekében H5A jelzéssel is közlekedik egy járat, amely Békásmegyertől az Árpád hídi metróállomásig jár.

Információink szerint az elektronikus jegyrendszer és a dugódíj lesz az a két elem, amit a BKV finanszírozási koncepciójából "elfogadásra alkalmasnak találtak" a fővárosi önkormányzat és a kormányzat keddi tárgyalásán. A Századvég által ajánlott közműadó ötletét valószínűleg elvetik. De hiába a megegyezés, közben az UniCredit ultimátumot nyújtott be a BKV-nak.

Az elektronikus jegyrendszer és a dugódíj lehet az a két elem, ami a kormány számára benyújtott hosszú távú finanszírozási koncepcióból várhatóan kiválasztanak a BKV támogatására, tudtuk meg kormányzati forrásokból. Mindkét projekt 2013 vége, 2014 eleje körül indulhat, és együttesen 15-40 milliárd forintot hozhat a BKV konyhájára. (Az összeg nagysága a dugódíj mértékének megállapításától függ.)

Február 18-án a BKV forgalombiztonsági okokból "jelentősen korlátozta" a forgalmi ügyeleteken történő jegyeladást, áll a birtokunkba került dokumentumban. Lapunk kedden érdeklődött, miért nem lehet az esti órákbanjegyet venni a metróban sem a pénztáraknál, sem a forgalmi ügyeleteken, a BKK azonban nem tudta megmondani, sőt vizsgálatot indított az ügyben.

Lapunk nem híve a végtelenségig húzódó vizsgálatoknak, ezért elhatároztuk: segítünk a Budapesti Közlekedési Központnak.

Míg idén kevesebb fővárosi támogatásból kénytelen gazdálkodni a fővárosi állatkert, addig a jubileumi emlékév egyik legfontosabb eseményére készülnek a Varázshegy tavaszi megnyitásával. A margitszigeti kisállatkert újból nehéz helyzetbe került, a szomszédos Vidámparkot viszont már 2012-ben privatizálhatják.

A Budapesti Közlekedési Központ válaszolt azokra a felvetésekre, amiket olvasóink küldtek be az ablakok alatt füstölő buszokról szóló cikkünk után. A válasz szerint a kérdéses végállomások zöme már több évtizede a jelenlegi helyén van, a lakók túlnyomó többsége a tömegközlekedés zavaró hatásának ismeretében költözött ezek közelébe, de van olyan megálló is, amit egyszerűen nem tudnak máshová helyezni.

Nemrég számoltunk be arról, hogy az ombudsman szerint a szükségesnél és arányosnál nagyobb zaj- és légszennyezésnek teszi ki a BKV a Széll Kálmán térrel határos Várfok utcai lakókat azzal, hogy az egyik épület földszinti ablakaitól kevesebb mint öt méterre, az előírásokkal ellentétes módon helyezte el a 128-as és a 129-es buszok végállomását. Erről szóló cikkünkben kértük az olvasókat, írják meg, hol tudnak hasonló megállóról. Felhívásunkra számos levél érkezett, amit összefoglaltunk, és a panaszokat elküldtük a BKK-nak. A cég a napokban válaszolt.

Vizsgálatot indított a Budapesti Közlekedési Központ, miután az esti órákban már nem lehet jegyet venni a metróban sem a pénztáraknál, sem a forgalmi ügyeleteken.

A vizsgálat az Index megkeresésére indult. A Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) pénteken küldtük el kérdéseinket. Hétfői válaszuk szerint az ügyben vizsgálatot indítottak, amelynek eredményéről csak ennek lezárása után adhatnak tájékoztatást.

A metrókban nemrég megszüntették azt a lehetőséget, hogy késő este vagy hétvégén a forgalmi ügyeletestől is lehet jegyet venni.

Jegyautomaták mindenhol vannak, de ezek gyakran nem működnek. A mozgólépcsők tetején viszont a késő esti órákig is ott vannak az ellenőrök, így aki korábban nem vett jegyet, nem tud utazni.

A BKK-tól azt kérdeztük, mit tehet az az utas, aki nem váltotta meg előre menetjegyét, miért nem javítják ki az elromlott jegyautomatákat és általában miért tesz úgy a BKV, mintha szívességet tenne azzal, hogy szállítja az utasokat, ahelyett, hogy minél több jegy eladására törekedne.

A fővárosi önkormányzat elvesztette a parkolási pénzekért folytatott csatát, 2013. január 1-től törvényesen is a kerületek kezébe kerül a parkoltatás. Több kerület bővíti a fizetős zónákat, az eddig ellenálló Óbuda is beszáll, és óriási területet tesz fizetőssé. A korábban hőn áhított egységesítés egy közös elszámolási és ügyfélszolgálati rendszerben kezd alakot ölteni, de számos két- vagy háromoldalú megállapodás is várható.

A Centrum Kft. és a fővárosi Parking Kft. romjain egyre több kerületi parkolási társaság virágzik fel. Erre minden lehetőségük megvan, a tavaly módosított önkormányzati törvény ugyanis teljesen a kerületek kezébe adta a parkoltatást, a kerületek pedig – egyrészt a múltbéli rossz tapasztalatok miatt, másrészt mert rájöttek, hogy ez jó üzlet –, nem külsős cégre bízzák az üzemeltetést, hanem a maguk kezébe veszik.

A ZP-t működtető vállalkozás építési engedélykérelmet adott be a XI. kerületi önkormányzathoz, a tavaly ősszel bezárt újbudai szórakozóhely egy híddal délebbre, a Rákóczi híd budai hídfőjéhez költözik.

Már meghirdette az első koncertjét, és az építési munkákat is megkezdte új helyén, a Rákóczi híd budai hídfőjénél a tavaly bezárt Zöld Pardon. A szórakozóhely a honlapján április közepére ígéri első programját, holott csak a napokban adta be építési engedélykérelmét az önkormányzathoz.

Házkutatást tartottak a BRFK nyomozói a 4-es metró három állomását építő, valamint az állomások belső kiépítését végző Swietelsky Kft. székházában. A rendőrök a metróépítéssel kapcsolatos iratokat vittek el.

Február 21-én házkutatás volt a Swietelsky Kft-nél, erősítette meg értesülésünket a cég. Mint közölték, a nyomozók a 4-es metró építésével kapcsolatos alvállalkozói szerződéseket, számlákat, teljesítésigazolásokat, építési naplómásolatokat vittek el. Tekintettel a terjedelmes anyagra, a dokumentumokat részben papíron, részben CD-n foglalták le.

Több olvasónk is jelezte, hogy munkagépek bontani kezdték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem félkész Q2 épületét. Olvasóink szerint az egyetemi szlengben "IQ" nevet kapott épületegyüttes eddig befejezetlen északi részét, „hatalmas, krokodilszerű bontógépek kezdték el bontani” az utóbbi két-három napban. „A környéken közlekedők teljesen döbbenten nézik, hogy mi zajlik. Nagyon sokan arról beszélnek, hogy micsoda pazarlás ez” – írta egyik olvasónk.

A BME villamösmérnöki karának sajtósa elmondta, péntek reggel ők is meglepve tapasztalták, hogy a Hérosz neve át van festve, és a Q2 alapjait bontógépek szedik szét.

A létesítményt 2007-ben kezdték építeni a Magyar tudósok körútja és a Budai alsó rakpart közti félkör alakú telken, az akkor már épülő Q1 épület mellé. A Q1 végül elkészült, de a Q2 építése 2010-ben félbemaradt, az első szintig készültek el az épület külső falai, majd sokáig nem történt semmi.

Fotó: Kiss Ádám

Újraindul a tavaly ősszel bezárt budai szórakozóhely, a Zöld Pardon (ZP) valószínűleg a Rákóczi híd budai hídfőjénél, azon a helyen, amelyet korábban az önkormányzat felajánlott a szórakozóhely vezetőségének.

Az origo.hu hírportálon megjelent információ szerint lényegében eldőlt, hogy a Rákóczi híd budai hídfőjének lábánál lévő üres telken épül az új Zöld Pardon.

Ha jó áron megveszik, a közműcég kitermeli az árát.

Jövő szerdán zárul le az egyeztetés a főváros és a Fővárosi Vízművek befektetői között; ezt követően a Fővárosi Közgyűlés döntése zárja majd le az ügyet.

Tarlós István főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján "tömény hülyeségnek" nevezte azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a kormánnyal való egyeztetés nélkül születne döntés a társaság tulajdoni viszonyairól.

Leszögezte: nem mondta fel a szerződést, folyik az egyeztetés, amely szerdán zárul majd le. Arról, hogy meg tudnak-e egyezni a társaság külföldi kézben lévő részvényeinek a visszavételi áráról, vagy ténylegesen felmondják a szerződést, később a Fővárosi Közgyűlés fog dönteni.

Megmenekül a BKV, de nem tudni hogyan tovább. Orbán sem lottózó típus.

Megkapja az állami garanciát a hiteleihez a fővárosi tömegközlekedési társaság, "sokak várakozása ellenére a BKV valószínűleg megmenekül" – jelentette ki Tarlós István  csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester közlése szerint a társaságnak hitelező nyolc bank vezetőjével az elmúlt napokban egyeztetett; Tarlós István a pénzintézeteknek köszönetet mondott a konstruktív hozzáállásért, s jelezte, hogy a bankok az állami garanciához kötötték a további lépéseket.

Milliós tanácsadói jutalmak a Városházán című 2012. március 6-án megjelent cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Hutiray Gyula főpolgárrnester-helyettes jutalomban részesült. A cikket javítottuk, a hibáért az olvasók és az érintett elnézését kérjük.

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A másodfokú bíróság döntését fenntartva a Kúria elutasította lapunk keresetét a Margit híd részletes pénzügyi adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az indoklás szerint az adatokkal rendelkező kivitelező cég nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem lehet kötelezni a közérdekű adatok kiszolgáltatására. A bíró az indoklásban hozzátette: erre a megrendelő önkormányzat kötelezhető, ha pedig az önkormányzat nem tud elszámolni és elfogadja a semmitmondó számlákat, akkor az az önkormányzat "terhére esik".

Az első és másodfokú bíróság döntésének indoklását magáévá téve a Legfelső Bíróság is elutasította lapunk keresetét a Margithíd-felújítás részletes pénzügyi adatainak nyilvánosságra hozatalára. A Kúria Mészáros Mátyás bíró által vezetett tanácsa - egyetértve azzal, hogy a kért adatok közérdekűek -, ezúttal is csak azt az egy kérdést tartotta lényegesnek eldönteni, hogy az adatokkal rendelkező MH-2009 konzorcium közfeladatot ellátó szerv-e vagy sem.

Szerdán közös megegyezéssel távozik Juracsik Zoltán, a BKV Zrt. humánpolitikai igazgatója, közölte a BKV. Utódjáról még nem döntöttek, "a munkakör ideiglenes betöltését belső erőforrásból oldja meg a társaság". A tisztség betöltésére pályázatot írnak ki. Juracsik Zoltán nem kap végkielégítést, távozását nem indokolták.

Egyfajta extraadót vetnének ki a budapesti kommunikációs és közműcégekre, hogy a bevételből a fővárosi önkormányzat fedezni tudja a BKV veszteségét, információink szerint ez a lényege annak a közműadóként elhíresült tervnek, ami kedden szivárgott ki a sajtóba.

A telekommunikációs és a közműcégek fizethetik meg a BKV veszteségének egy jelentős részét, ha az úgynevezett BKV-mentő csomagnak az egyik javaslatát elfogadja holnapi ülésén a kormány. A sajtóban az terjedt el a közműadónak elkeresztelt sarcról, hogy azt azok a cégek fizetnék, amelyek telkei alatt közművezetékek futnak, de ezt forrásaink dőreségnek nevezték.

Eltört egy nagynyomású vízvezetékcső a hármas metró vonalán az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar között.

Először a tumblr-en jelent meg egy bejegyzés, miszerint vízesésként zuhog a víz a metrókocsikra az alagútban. A BKV fődiszpécserének tájékoztatása szerint öt óra előtt néhány perccel történt egy csőtörés, de ez nem akadályozza a metró forgalmát.

Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke az Indexnek elmondta, a csőtörés a Kőbánya-Kispestről Újpest felé haladó oldalon történt, ahol egy úgynevezett csápos, nagyjából 70 centiméter keresztmetszetű vízvezeték tört el.

A nyomás a vizet fellövelli a plafonra, és onnan metrókocsikra folyik, de lehet, hogy a szerelvények tetején található szellőzőrácson keresztül a vonatokba is befolyik némi víz.  Bíró Endre szerint már elzárták ezeknek a vezetékeknek a szelepeit, de még időbe telik, míg a két megálló közötti, a cső közel egy kilométeres szakaszán leül a víz nyomása.

Az Arany János utcai megállónál biztonsági őrök zárják be az ablakokat, emiatt viszont 1-2 perces torlódás alakult ki Újpest irányába.

Az Index által kikért lista szerint 2011. december elsején 42 tanácsadó, 4 főpolgármester-helyettes, 22 irodavezető és osztályvezető, valamint 42 főtanácsadó kapott jutalmat a Főpolgármesteri Hivatalnál, összesen 111 millió forint értékben. A tanácsadók között szerepel Atkári János, Mitnyan György, Ráday Mihály vagy Liebmann Katalin.

A hvg.hu kedden közölt szemelvényeket a birtokába került részlistáról, ami főleg a tanácsadói jutalmakat tartalmazza. A főpolgármesteri hivatal sajtóosztálya a lap kérdésére azt válaszolta, hogy „a jutalom osztható, az nem prémium, ami teljesítményhez kötött. Ezek az emberek azért kaptak jutalmat, mert jól dolgoztak. Kizárólag a bérmaradékot osztották szét jutalom formájában”.

Az Index ezt követően kikérte a főpolgármesteri hivataltól a teljes listát, amely innen letölthető.

Életveszélyes egy négy méter magas, omladozó téglafal Zuglóban. Az önkormányzat dolga lenne a bontás, de ezt évek óta nem tették meg, ehelyett az ötméteres körzetéből kitiltottak mindenkit, írja a Blikk.

Összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot kaphat cégein keresztül a főváros és az V. kerületi önkormányzat a Budapest Szíve program 2009-es közbeszerzési eljárása miatt. A jelentős európai támogatást elnyert építkezés ellenőrei a kiírás feltételeit kifogásolták, mert csak kevés, pontosabban egy magyar cég tudott megfelelni, ráadásul drágán. Az V. kerület alpolgármestere szerint a kifogások nem az önkormányzatnak, és nem is a fővárosnak szólnak, hanem Magyarországnak.

Értesüléseink szerint az Európai Bizottság körülbelül 900-900 millió forintos bírságot helyezett kilátásba projektcégein keresztül a fővárosi és az V. kerületi önkormányzatnak. Az ok: a Bizottság úgy találta, irányított közbeszerzés folyt a Budapest Szíve programban. A program eredménye a Belváros Főutcájának elkeresztelt sétálóutca-tengely.

A Belváros új főutcája 2010 márciusában készült el(Fotó: Földes András)

A bizottság ellenőrei a kiírásnak azokat a kitételeit kifogásolták, ami szerint a pályázónak részfeladatonként egy-egy – nettó 1,2 milliárd forint értékű – műemléki környezetben végzett kivitelezési referenciával, valamint részfeladatonként három, egyenként legalább nettó 300 millió forint értékű díszburkolási referenciával kellett rendelkeznie (a díszburkolási munkák közül legalább egynek műemléki környezetben kellett lennie).

Újabb ütésváltás indult a Közraktárak helyén felépült CET kulturpláza ügyében a főváros és az épületet "megszállva tartó" kivitelező között: a főváros jogellenes közterülethasználat miatt napi 14 millió forint bírságot állapított meg, és visszamenőlegesen 1 milliárd 538 millió forintot követel. A kivitelező megfellebbezte a döntést. Közben egy zenés klip indult útjára a videómegosztókon, amelyben Szerednyei Béla a CET viszontagságairól énekel.

Napi 14 millió forintot, tavaly október 30-ig visszamenőlegesen összesen 1 milliárd 538 millió forint közterület-használati bírság 15 napon belüli befizetésére szólította fel a CET kivitelezőjét és beruházóját a fővárosi önkormányzat.

A március 3-áról 4-ére virradó éjszakától jelentősen módosul a főváros éjszakai busz-hálózata, áll a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közleményében. Három új járat is indul, emellett pedig több járat útvonala, menetrendje változik.

Az átalakításoknak köszönhetően 130 millió forintos megtakarítást hozhat a BKV-nak az új éjszakai hálózat, úgy, hogy eközben 12%-kal nő az autóbuszok kapacitása. Egyszerre megtakarítás és szolgáltatásbővítés annak köszönhetően érhető el, hogy a korábban kizárólag a BKV dolgozóit szállító szolgálati járatok részben megszűnnek, részben új éjszakai járatokként működnek.

Kész megegyezni a fővárosi önkormányzattal a Fővárosi Vízművekről a francia Suez Environnement és a német RWE, azonban elvárják, hogy jogaikat és befektetéseiket tiszteletben tartsák, tudatta a két társaság csütörtökön, közös közleményben. A Fővárosi Közgyűlés előző nap zárt ülésen határozott arról, hogy Tarlós István főpolgármester felmondhatja a Fővárosi Vízművek külföldi befektetőivel 1997. április 11-én létrejött szindikátusi- és menedzsmentszerződést, szerződésszegés miatt.

A vízművek részvényeinek negyede jelenleg a francia Suez Environnement Hungária Kft. és a német RWE Hungária Kft. tulajdonában van. A Suez Environnement és az RWE a közleményben úgy reagált: a szerződést mindig tiszteletben tartották, annak előírásait a két társaság "a legapróbb részletekig követte és elismerten magas színvonalú szolgáltatást nyújtott".

Mint írták, a befektetők a szerződés módosításáról vagy megszüntetéséről már azelőtt tárgyalásokat javasoltak, hogy a főváros elküldte volna utolsó értesítését. A két társaság leszögezte: készek megegyezni a fővárossal, de elvárják, hogy jogaikat és befektetéseiket tiszteletben tartsák.

Tarlós István csütörtökön az m1 Ma Reggel című műsorában azt mondta: a legkívánatosabb megoldás, hogy sikerüljön megegyezni a Fővárosi Vízművek befektetőivel; amennyiben mégis fel kell mondani a szerződést, azt a kormánnyal egyezteti a főváros. Közlése szerint a főváros vizsgálódó munkatársai és a szakhatóságok szerint úgy néz ki, a szerződést a befektető elég komolyan megsértette, tehát elvileg fennáll a felmondás lehetősége.

Felmondhatja a Fővárosi Vízművek külföldi befektetőivel kötött szerződést Tarlós István főpolgármester - erről szerdán zárt ülésen határozott a Fővárosi Közgyűlés. A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint a testület arra adott mandátumot a városvezetőnek, hogy az önkormányzat és a Fővárosi Vízművek befektetői között 1997. április 11.-én létrejött szindikátusi- és menedzsmentszerződést szerződésszegés miatt megszüntesse. A vízművek részvényeinek negyede jelenleg a francia Suez Environnement Hungária Kft. és a német RWE Hungária Kft. tulajdonában van.

A főváros nem helyezi újra forgalomba a Budaörsi úton, az M1-M7 autópálya bevezető szakaszán tavaly nyáron kialakított buszsávot . A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők 27 igen és 3 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló határozatot. Az eredeti projektet 2008 decemberében egyhangúlag fogadta el az akkori közgyűlés.

A buszsávot az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszán, a Nagyszőlős utcai felüljárónál 2011 májusában   festették fel. A hónap végétől az autósok a belváros irányába az addigi kettő helyett egy sávon haladhattak, emiatt jelentős torlódások alakultak ki. Tarlós István főpolgármester tavaly június 2-án függesztette fel a sáv üzemeltetését.

A szerdán elfogadott előterjesztés szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a buszsáv 2011 május végi kijelölésekor szembesült a forgalmi hatásokkal, a kialakult dugókkal, amelyek a Dayka Gábor utcától kitolódtak az autópályára.

Tarlós István emiatt azonnali hatállyal felfüggesztette a buszsávok üzemeltetését és az uniós társfinanszírozású projekt műszaki tartalmának felülvizsgálatát kérte, amelyet a BKK végzett és végeztetett el. A szervezet forgalmi szimulációk elkészítését kérte, ennek keretében számítógépes szimuláció készült, amelynek eredménye után nem javasolták a szakemberek a buszsáv újbóli megnyitását.

A BKK vizsgálta azt is, hogy a projekt teljesülése érdekében más, kapcsolódó helyszínen ki lehet-e alakítani buszsávot, de kiderült, hogy ez nem lehetséges. Emiatt a főváros eláll az uniós támogatás összegét is tartalmazó támogatási szerződéstől, a lépés szankciót nem von maga után - tartalmazza az elfogadott előterjesztés.

A projekt része volt a régi Budaörsi úton, valamint a Hegyalja úton is egy-egy buszsáv kijelölése, ezeket korábban már üzembe helyezték, a szerződéstől való elállás nem befolyásolja működésüket.

A Budaörsi úton tavaly májusban megváltozott forgalmi rend, a kialakult dugók miatt nyílt levelet írt Tarlós Istvánnak Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, míg Budaörs független polgármestere, Wittinghoff Tamás tárgyalásokat kezdeményezett a BKK-val. A Levegő Munkacsoport és az LMP közleményben üdvözölte a buszsáv kialakítását, de a párt megjegyezte: a bevezetésre "kapkodva és elnagyoltan került sor".

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2012-es költségvetését, valamint a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó finanszírozási prognózist. A testület 18 igen és 14 ellenzéki nem szavazattal döntött így.

A főváros a költségvetés bevételeit 299 milliárd 514 millió forintban, a kiadásait pedig 386 milliárd 168,8 millió forintban határozta meg. A különbözetet az előző évek pénzmaradványából, valamint az előző években megkötött keretszerződések alapján lehívható, fejlesztési célú hitelből fedezik.