Áll a Freedom House idei jelentésében , mely huszonkilenc országot vizsgál évrőlévre. A tanulmány szerint Közép-Európában Magyarország áll a legközelebb a tekintélyelvű rezsimhez. Megmutatjuk, hogy alakult a Visegrádi országok megítélése az elmúlt tíz évben.

Márciusban publikálta az Európai Bizottság az unió 236 régiójának versenyképességére és fejlettségére vonatkozó legfrissebb adatokat. A statisztikákból kiderül, hogy az összes magyarországi régió rontott a versenyképességi eredményén az előző méréshez képest, négy régiónk az EU legszegényebbjei között van gazdasági teljesítmény alapján, és az ország legfejlettebb része is elmarad a szomszéd országok toprégióitól. 

"A Fincsibe volt a kedvencem. Amikor még árulták, 350 forint volt. Székesfehérvárról jártunk Budaörsre a KFC-be. Tízesével vettük. Közben eltelt jó néhány év. Fehérváron is van már KFC. Nem is egy. Fincsibe nincs, Zinger van helyette. Ez sem rossz, de a közelébe sem ér a Fincsibének" - ennek a KFC Facebook-oldaláról származó kommentelőnek nagy szerencséje van, hiszen arról számol be, hogy végül a városában is nyílt egy a kedvenc gyorséttereméből. A kommentelők között viszont sokkal gyakrabban lehet olyanokat találni, akik arra kérik a céget, hogy az ő lakhelyük közelében is nyissanak éttermet.

A KFC, a McDonald's és a Burger King étteremláncok lefedettségét térképre vittük, és ez alapján az látszik, hogy a McDonald's-nak van a legjobb lefedettsége az országban, Budapesten kívül viszont Burger Kinget és KFC-t csak elvétve lehet találni. A KFC-rajongók mellett is leginkább a burger kingeseket érintheti az a jelenség, hogy csak autóba ülve, vagy vonatra, buszra szállva lakmározhatnak be a kedvenc szendvicsükből vagy csirkéjükből. 

A térképen ha a jelölések fölé viszi az egeret láthatja, hol milyen étterem van jelen és mekkorák azok a városok, ahol nem elérhető gyorsétterem.   

Vizualizáció: Tőkés Márton

Budapest gyorséttermi lefedettség szempontjából is vízfej, ugyanakkor a Székesfehérváron, Győrben, Pécsen, Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben és Miskolcon lakók sem panaszkodhatnak. Van ugyanakkor néhány nagyobb folt az országban, ahol egyik étterem sem elérhető légvonalban nagyjából 30-40 kilométeres távolságban.

Magyar orvosok egy csoportja háborút indított a kalcium ellen – a hazai orvosok nagy része ugyanis megszokásból kalciummal kezel olyan betegségeket, amikre az bizonyítottan hatástalan. 

Megmutatjuk hol, mikor és hogyan alakul a kálcium felírása az országban.

2017 első három hónapjában 19 százalékkal többen haltak meg Magyarországon, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Legutoljára 17 éve, 2000-ben haltak meg ennyire rövid idő alatt ilyen sokan.

A KSH magyarázata alapján 2015 elejéhez hasonlóan az influenzajárvány a felelős a tömeges halálozásért. 2017 első hónapjában 7683 gyerek született, 0,5 százakkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás 6381 fő volt, 2323-mal több az egy évvel korábbinál. További részletekről a KSH oldalán olvashat ide kattintva.

Bár nominális értéken Magyarország egyre többet költ az egészségügyre, a GDP-hez viszonyítva 2003 óta gyakorlatilag folyamatosan csökken az erre fordított összeg aránya. Különösen látványos a visszaesés a közkiadások tekintetében, magyarul az állami egészségügyi kiadásokat jelentősen és folyamatosan vágják, derült ki egy friss KSH-jelentésből.

Néhány hete írtunk arról hosszabban, hogy:

• A felnőtt magyar férfiak 67,1, a nők 48,5 százaléka túlsúlyos, és 23,8, illetve 20,3 százalékuk elhízott.
• Magyarország 20,6 százalékkal az EU harmadik legelhízottabb országa (Málta és Lettország mögött).
• Az 15 év feletti magyar lakosság 62,3 százaléka túlsúlyos (miközben egyébként csak a megkérdezettek 53,9 százaléka tartja annak magát), az elhízottság pedig 28,5 százalék.

Most ezekhez jön egy újabb adat, az Eurostat szerint a magyarok mindössze harmada mozog annyit, mint amennyit a szakemberek jellemzően javasolnak, vagyis heti legalább 2,5 órát. Ezzel egyébként nagyjából hozzuk az uniós átlagot, és azt sem lehet mondani, hogy a régió többi országa sokkal jobb lenne nálunk, de azért látszik, hogy a skandináv országoktól még messze vagyunk. 

Új, 2060-ig előretekintő demográfiai programot helyezett kilátásba a csütörtöki kormányinfón Lázár János. A miniszter szerint a cél többek között a gyermekvállalásra ösztönző rendszer további javítása, a halálozás csökkentésével összefüggő lépések, és az oktatás átalakítása, különös tekintettel a nyelvtanulási lehetőségekre.

Statisztikák Hollandiából. A március 15-i holland választás legfontosabb kérdése, hogy lehet-e miniszterelnök Geert Wildersből, akit mostanság együtt szokás emlegetni Donald Trumppal, Orbán Viktorral, Marine Le Pennel vagy a brexittel.

Szerdán az Indexen is írtunk a Transparency International firss Korrupció Érzékelési Indexéről (CPI), amelyen a világ országait pontozzák és rangsorolják abból a szempontból, mennyire érzik a helyiek korruptnak a közszférát. Egy grafikonon most megmutatjuk Magyarország és a szomszédos országok számait az elmúlt évtizedből, amiből kiderül: hazánk régiós összehasonlításban lejtőre került az indexen. 2016-ban ott tartottunk, mint Románia – azzal a különbséggel, hogy ők (a többi szomszédos országgal együtt) felfelé mennek, mi pedig lefelé csúszunk. 

2016 harmadik negyedévében az EU 28 tagállamának átlagos államadóssága 83,3 százalékra csökkent a második negyedéves 84,2 százalék után. 2015 harmadik negyedévéhez képest nagyobb mértékű a csökkenés, akkor 85,9 százalék volt az átlag - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

4,3 százalékkal nőttek az Európai Unióban az ingatlanárak 2016 harmadik negyedévében - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. A tagállamok közül Magyarországon drágultak az ingatlanok a legnagyobb mértékben: 11,6 százalékkal nőtt átlagosan a lakások és házak ára. Hasonló mértékben Lettországban és Bulgáriában nőttek még az árak (10,8 és 8,8 százalékkal). Ciprusban 3,3 százalékkal, Olaszországban 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek az ingatlanok. 

A Wolters Kluwer Kft. Új Jogtárának adatai szerint 2016-ban összesen 1235 új jogszabály jelent meg, ami 65-tel kevesebb, mint ahány törvényt és rendeletet 2015-ben elfogadtak. Mindez összesen 86 ezer 578 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható: az utóbbi hét év során egyedül 2013-ban jelent meg ennél több közlönyoldal. Ebbe többek között beletartozik, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 10-szer, az adózás rendjéről szóló törvény 8 alkalommal változott 2016-ban.

Már a 2016-os év első napján tudni lehetett több mint 300 joganyagról, aminek 2017 első napján kell változnia, ez a szám végül is 2300 fölé emelkedett, azaz 2390 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül január elsején. 2016-ban 191 törvény és 501 kormányrendelet született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

Olyan jó éve volt a horvát turizmusnak, mint még soha: 16,3 millió külföldi turista összesen 91,3 millió vendégéjszakát töltött az országban, ami új rekord a horvát turizmusban. Ehhez a 16,3 millióhoz mi, magyarok közel félmillió turistával járultunk hozzá, de ezzel éppen hogy bekerültünk a legtöbb nyaralót küldő országok top 10-es listájára. 

Az Egyesült Államok adta el a legtöbb fegyvert 2015-ben: nagyjából a világ összes fegyverbizniszének felét ütötték nyélbe amerikai cégek, amivel összesen 40 milliárd dolláros forgalmat hoztak össze. A legnagyobb fegyverkereskedők listáján Franciaország lett a második 15 milliárdos forgalommal - derül ki az amerikai kongresszushoz tartozó független kutatóintézet, a Congressional Research Service kutatásából, amiről a New York Times számolt be.

A magyar zeneipar 2015-ben több mint 50 milliárd forintot termelt, ebből a hangfelvétel-iparág 18,5 milliárdot. A digitális értékesítésből származó bevételek világviszonylatban először haladták meg a fizikai kiadványok értékesítéseinek összegét, és itthon is utolérték azokat. 

Hiába számol Matolcsy György jegybankelnök jövőre négyszázalékos gazdasági növekedéssel, a jelenlegi helyzet alapján ez aligha fog összejönni, hiszen még a kormány optimista becslése is jóval alacsonyabb ennél. Pedig amúgy a négyszázalékos GDP-bővülés világszinten is kiemelkedő eredmény lenne, ez esetben tényleg lenne okunk arról beszélni, hogy a magyar gazdaságpolitika csodájára járnak.

Ehelyett azonban az adatokból az látszik, hogy ha az azonos jövedelmű országokéval vetjük össze a magyar növekedést, akkor az idei adatok és a jövő évi becslések alapján a középmezőny végén tanyázunk. Az alábbi grafikonokon azoknak az országokban a növekedési ütemét ábrázoljuk, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék, azaz a GDP a magyarénál vagy legfeljebb 30 százalékkal magasabb, vagy legfeljebb ugyanennyivel alacsonyabb. 

Más szóval tehát azokban az országokban néztük meg a gazdasági növekedés ütemét, amelyek Magyarországhoz viszonyított fejlettsége GDP/főben mérve a +/- 30 százalékos sávon belül van. Azért pont ezeket az országokat vizsgáltuk, mert a gazdasági fejlettség különböző szintjein jelentősen eltérő növekedés a jellemző: a kevésbé fejlett gazdaságok általában erőteljesen, akár 8-10 százalékkal, a fejlettek pedig 0-3 százalék között szoktak bővülni évente, már amikor éppen nem zsugorodnak. A  közepes jövedelmű államok pedig valahol a kettő között helyezkednek el; azaz Magyarországot velük érdemes összehasonlítani. (Bár Magyarország a Világbank módszertana szerint éppen hogy csak, de magas jövedelmű ország, az alapvetően a fejlődő és fejletlen világgal foglalkozó banknál azért irreálisan alacsonyan van a léc.)

A kormány szeret dicsekedni a GDP-adatokkal, de régiós összehasonlításban hátul kullogunk, és az eurozóna átlagát is alulról karistoljuk a friss növekedési adatok szerint.

Az utóbbi hetekben a kormány két témában kezdett jelentősebb gazdaságpolitikai és kommunikációs offenzívát, mégpedig a béremelés és az adó- és járulékcsökkentés terén. Az üzenet röviden az, hogy a magyar béreket jelentősen emelni kell, ezt pedig a maga részéről az állam azzal segíti, hogy csökkenti a munkáltatók terheit, azaz a munkára rakódó adókat és járulékokat. Így elvben több marad a cégek zsebében, amit pedig a dolgozók zsebébe kellene majd tenniük.

A konkrét lépések terén ez egyfelől a bérnövelésért cserébe adandó járulékcsökkentést, másrészt a társasági adó jelentős csökkentését jelenti. Ha csak ezt az egy adatot nézzük, akkor az utóbbival mi leszünk az Európai Unió első számú céges adóparadicsoma. Azonban hiába harsogja azt a kormánykommunikáció, hogy radikálisan csökkentik a munkára rakódó terheket, ez egyrészt nem teljesen igaz, másrészt az a helyzet, hogy bőven van honnan, hiszen jelenleg brutálisan magasak a magyar közterhek.

Csütörtökön Orbán Viktor bejelentette, hogy jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos lesz a vállalati nyereségadó, tehát az addigi két, 10 és 19 százalékos kulcs egyre egyszerűsödik. Ez azt jelenti, hogy ha addig nem csökkentik más EU-tagállamokban is a társasági adót, Magyarországon lehet az unióban a legalacsonyabb ennek az adónemnek a szintje.

Jelenleg az uniós országok közül Bulgáriában a legalacsonyabb a társasági adó, ott 10 százalék a kulcs a KPMG szerint. Utána a gyakran adóparadicsomként emlegetett Ciprus és Írország következik 12,5 százalékkal, majd Lettország és Litvánia, ahol 15 százalék a kulcs. A többi uniós tagállamban ennél magasabb a társasági adó.

Schuster Lórántot, a P. Mobil zenekarvezetőjét Varga Mihály a Magyar Gazdaságért díjjal tüntette ki október 23-án, írtuk meg kedden. Az, hogy Schuster díjat kapott önmagában nem meglepő, a hatvanas évektől a mai napig aktív és ismert zenész. Az érdekes a dologban az, hogy a díjat nem zenei teljesítményéért kapta, hanem azt ismerik el vele, hogy „a gazdaság érdekében kimagasló, példamutató tevékenységet végzett."

Schuster Lóránt

Fotó: Soós Lajos

Az NGM még magyarázatot is fűzött az elismeréshez, eszerint Schuster 1985-ben az országban elsőként alapított kulturális szolgáltató céget, amely a mai napig működik. "Egy zenekar gazdasági tevékenységet is végez, a koncertjei és kiadványai után bevételt könyvelhet el, munkáltatóként is megjelenik, mindezek után pedig adót fizet" - írták. Nem fest azonban túl jó képet a hazai zeneiparról, ha közelebbről megnézzük, hogy kit talált meg kiemelendő gazdasági példaképnek a nemzetgazdasági minisztérium.

A P. Mobil Bt. jelenleg mindössze 1 fős létszámmal működik, (aki után persze járulékokat nyilván fizetnek), de az utóbbi tíz évben eredménye után nagyrészt nem fizetett adót, amikor meg igen, az sem haladta meg a 66 ezer forintot. A cégnek a kétezres évek közepén még 30 milliós árbevétele volt, ami a tavalyi évre 2,4 millió forintra apadt.  A céginfó szerint egyébként Schuster Lóránt már 2004-ben kilépett a P. Mobil Bt.-ből, azt Schuster Lívia viszi, a zenész azóta más cégben sem aktív.

Hogyan oszlik el a háztartások vagyona Magyarországon? Többek közt erre a kérdésre kereste a választ a Társadalmi Riport 2016 kiadványban Kolosi Tamás és Fábián Zoltán.

A Vagyoneloszlás Magyarországon című tanulmány szerzőinek becslése szerint a magyar háztartások felének kis értékű, nem mobilizálható lakása és valamennyi készpénze, bankbetétje lehet csak. A másik 40-45 százalék vagyoni helyzete a globális középréteg vagyoni szintjén van, értékesebb ingatlannal, megtakarításokkal, kisebb vállalkozói vagyonnal rendelkeznek, vagyonuk 7 és 70 millió forint között van.

És nagyjából 5 százalékra tehető a 70 millió forint feletti vagyonnal rendelkezők köre, ami nagyjából 200 ezer háztartást jelent. 3 milliárd feletti vagyonnal pedig mindössze 150-200 háztartás rendelkezik Magyarországon.

A magyar várható élettartam lassan felzárkózott az európai topmezőnyhöz, de az időskori életminőségben még mindig alatta maradunk az átlagnak - derül ki a Tárki Társadalmi Riportjából. Morbidan hangzik, de a magyar egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer jelen formájában csak arra képes, hogy sokáig elnyújtsa az egyébként élvezhetetlen életet. 

Bár a hivatalos szegénységi statisztikák szerint a szegények aránya Magyarországon nagyjából annyi, mint Svédországban vagy Ausztriában, mégis a magyarok több mint kétharmada képtelen lenne fedezni egy váratlan kiadást, több mint negyede pedig nem engedheti meg magának, hogy legalább kétnaponta húst egyen. 

Ahogy az a Tárki Társadalmi Riport 2016 című jelentésének egyik tanulmányából kiderül, a magyarok 44 százaléka él valamilyen szintű anyagi deprivációban, ami a harmadik legrosszabb arány az EU-ban. Viszont a helyzet évek óta folyamatosan javul.  

Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat nemrég bemutatott regionális évkönyvéből.

A Portfolio cikkéből az is kiderül, hogy a friss adatok alapján úgy látszik, hogy Budapest és Pest megye együtt az elmúlt években nem igazán tudta betölteni a gazdasági motor szerepét, ami rossz előjel az előttünk álló, EU-pénzek szempontjából egyébként is forrásszegény időszakra (2014-2020), és ezt valószínűleg csak részben tudja majd megfordítani az, hogy 2020 utántól szétválik Budapest és Pest megye.

Árfelhajtó hatása van az ingatlanpiacon annak, hogy egyre több ember igyekszik munkát találni a hazai ipari körzetekben - derül ki az Otthontérkép számaiból. Egyes megyékben eközben még úgy is magasak az árak, hogy a munkanélküliek száma is magas, de általánosságban azért jól látszik, hogy a sok munkanélküli inkább lefelé nyomja az árakat. 

A tanárok világnapját azzal ünnepeljük itt az Indexen, hogy megnéztünk pár friss adatot arról, hogy mi is jellemző a tanárokra Európában és Magyarországon. Leginkább az, hogy

Az Eurostat adataiból kiderül, hogy majdnem minden országában túlnyomó többségben vannak a tanítók között a nők, Magyarországon viszont tényleg nagyítóval kell keresni a tanárbácsikat, mert az általános iskolai tanárok 97 százaléka néni.

Nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét csak akkor érdemes feladnunk, ha elég erősek vagyunk - ezt mondta Matolcsy György, az MNB elnöke egy konferencián. A jegybankelnök szerint ez azt jelenti, hogy csak akkor érdemes belépnünk az eurózónába, ha

• az egy főre jutó GDP-nk eléri az eurózóna tagállamainak átlagát,
• az államadósság GDP-aránya pedig 50 százalék alá csökken. 

Megnéztük, hogy az elmúlt 10 évben hogy muzsikáltunk e tekintetben, illetve milyen esélyeink lennének az euró bevezetésére, ha Matolcsy kritériumai szerint akarnánk belépni a valutaövezetbe.

A Balaton Régióra még ma is sokan gondolnak úgy, hogy az az ország gazdaságilag egyik legfejlettebb területe. Ehhez képest a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén mért egy lakosra jutó Települési Gazdasági Erő (TGE) az országos átlaghoz képest fokozatosan csökkenő mértékű, ami a Balaton térségének fokozatos gazdasági pozícióvesztését jelenti.

A megkérdezettek 35 százaléka határozottan nem akarja, 15 százaléka pedig inkább nem támogatja, hogy Budapest rendezze a 2024-es olimpiát - ez derült ki a Publicus közvélemény-kutató cég augusztus 11 és 16 között készült, 1000 fős felméréséből. Támogatni csak a magyarok 45 százaléka támogatja, hogy nyolc év múlva nálunk legyen az olimpia, 5 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni. Vagyis azok közül, akik egyáltalán választ adtak a kérdésre