Megint nőttek a bérek júniusban, a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal emelkedett a KSH legfrissebb statisztikái szerint. Mivel infláció nincs, sőt, mínusz 0,2 százalékos volt júniusban, a reálbérek a nettó keresetek növekedésénél gyorsabban, 7,5, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 8,1 százalékkal emelkedtek.

Ahogy azt Gerendai Károly főszervező már kedden este elmondta az MTI-nek, csúcsot hozott az idei Sziget és csaknem félmillió ember szórakozott egy héten át a fesztiválon. A szerdára megszületett végleges szám: 496 ezer fő vett részt a programsorozaton. Gerendai azt is elárulta az MTI-nek, hogy  míg korábban a hétvégén, vagy egy-egy nagyobb világsztár napján ugrott meg a tömeg és nagy volt az ingadozás a napok között, addig mostanra nagyjából folyamatosan egyenletessé vált a látogatói létszám.

Hogy mindenhol kijárja a magyar érdekeket, megteremtse a magyar cégek üzleti lehetőségeit, nyisson az ország nevében délre, keletre és védje a szuverenitást a nyugaton, Orbán Viktor az elmúlt két évben gyakorlatilag körbeutazta a világot. Most pedig megnézheti, hogy pontosan merre járt, kit vitt magával, és nem utolsó sorban, hogy mennyibe került ez az adófizetőnek. Az Együtt párt ugyanis kikérte a Külügyminisztériumtól az erről szóló adatokat, a K-Monitor pedig feldogozta egy interaktív felületen. Az adatokból sok érdekes dolog kiderül, például hogy

A nagyobb autómárkák jövedelmezéséről közölt összeállítást a Portfolio.hu a német Handelsblatt adatai alapján, amiből kiderült egy-két elég meglepő dolog. Például hogy a jövedelmezőség (üzemi marzs) alapján a sportautó-gyártókat leszámítva a Skoda keres a legjobban, relatíve több pénzt tud kisajtolni autóiból, mint a BMW, az Audinál vagy a Mercedesnél is. 

De vannak érdekességek az egy járműre jutó üzemi eredményekben is. Ki gondolná például, hogy egy alsóbb kategóriás kocsin mindössze néhány tízezer forintot keresnek a márkák?

Legfeljebb majd kimegyek Londonba mosogatni - így hangzott az elmúlt években a magyar fiatalok egy részének a B-terve arról, hogy mi lesz, ha mondjuk az egyetem befejezése után nem kapnak valami neki tetsző munkát Magyarországon. De tényleg mosogatnak meg pincérkednek a magyarok Angliában? És vajon keményen kell küzdeniük azért a sok mosogatói és pincéri állásért a lengyel és bolgár kivándorlókkal?

A kérdésre az MTA friss, Munkaerőpiaci Tükör 2015 című kiadványában ad hosszabb statisztikákkal alátámasztott választ Chris Moreh, a Southamptoni Egyetem népesedéstudományi központjának kutatója. 

Fotó: Peter Macdiarmid

Egy friss kutatás alapján 2030-ig 3 billió dollárt veszít a világ azon, hogy a globális felmelegedés egy csomó iparágban jelentősen csökkenti a termelékenységet. Hogy ez mennyi pénz? 852 billió, tehát 852 ezer milliárd forint. Ez nagyjából a 30 ezer milliárdos magyar GDP 28-szorosa.

Fotó: Grzegorz Momot / MTI

A számítások alapján a felmelegedés leginkább a szegényebb országok gazdaságaiban nehezíti meg a cégek és a munkavállalók dolgát, különösen az olyan iparágban, mint például az építőipar vagy a mezőgazdaság, ahol sokat kell a szabadban dolgozni - derül ki a World Economic Forum blogposztjából. A kutatás szerint Tuvalu, a Maldív-szigetek, Pápua Új-Guinea, Fiji, Vietnam és Kambodzsa bukja majd a legtöbbet a felmelegedés miatt.

A KSH friss elemzése szerint ma Magyarországon több mint 50 ezer betöltetlen állás van: 36 ezer a magánszektorban és 14,5 ezer a költségvetési szerveknél.

A helyzet a feldolgozóiparban a legsúlyosabb, ahol azóta nem volt ekkora a munkaerőhiány, amióta 10 éve elkezdte ezt mérni a KSH. Az elemzésből azonban az is kiderül, hogy más iparágakban is komoly munkaerőhiány alakult ki: a kereskedelemben, az építőiparban, a szállítmányozásban és adminisztratív területen is alig találni munkaerőt.

A KSH friss elemzése szerint ma Magyarországon több mint 50 ezer betöltetlen állás van: 36 ezer a magánszektorban, és 14,5 ezer a költségvetési szerveknél. A szabad állások eloszlása azonban földrajzilag egyenlőtlen, a legtöbb nyilván az ország középső részére koncentrálódik, míg az Alföldön egész kevés embert keresnek. 

A 18-24 éves korosztályból sokan azt sem tudják, hogyan kellene állást keresni, de nettó 181 ezer forintos fizetést várnak. A munka világával eddig nem találkozó tanulók 57 százaléka már most sem hisz a szakmája piacképességében, mégsem választ másikat - ez derült ki a a GKI és a Jófogás közös tanulmányából, írja a Pénzcentrum.

A pályakezdők fizetésigényét bemutató grafikon alapján kiderül, hogy a pályakezdők nagyjából hatvan százaléka vár 150 és 210 ezer forint közötti nettó fizetést, 14 százalékuk 120 és 150 ezer közöttit, 21 százalék pedig 210 ezer forintnál magasabbat.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az MTI "rekordszámú befektetés érkezett Magyarországra az első fél évben" című tudósítása szerint pénteki sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: a tavalyi rekordév után idén az első fél évben is jelentősen nőtt a Nemzeti Befektetési Ügynökség támogatásával Magyarországra érkező külföldi beruházások száma, ezek összértéke eléri 1,33 milliárd eurót.

Magyar Levente

Fotó: Kovács Attila / MTI

Ugyanakkor az adatok alapján az összkép ennél kevésbé rózsás. A befektetési ügynökség áldásos tevékenysége ellenére a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint rekordról szó sincs. Vagy ha már valamiben rekord született, az negatív: az utóbbi két negyedévben ugyanis egészen elképesztő mennyiségű tőkét vontak ki Magyarországról.

Évente 6,5 millió ember hal meg a légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegségek, például tüdőrák, stroke vagy más szív- és érrendszeri betegségek miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrég megjelent tanulmányából kiderül, hogy Magyarország 100 ezer emberre jutó légszennyezés okozta halálozások számát tekintve benne van a világ 20 legrosszabb ilyen adattal rendelkező országában, konkrétan a 17. helyezett, Csád, Sri Lanka és Szomália előtt.

A pénzügyi mutatók és a fogyasztói vélemények alapján a Google a világ legértékesebb márkája. A keresőből kinőtt techóriás az Apple-t megelőzve lett az első - derül ki a Millward Brown Brandz című felméréséből. 

Erősödik a Facebook is, bár még messze van a csúcstól, a legnagyobb pluszt azonban nem Mark Zuckerbergék, hanem az Amazon hozta össze. Amiből az is látszik, hogy messze a techszektornak a legerősebb a megítélése.

A magyar cégeknek a hónap elejéig kellett leadniuk éves pénzügyi jelentéseiket, amelyek ritka alkalmat jelentettek arra, hogy egy kicsit betekintsünk néhány, a kormányhoz elég közel álló üzletember üzleti ügyeibe. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy

• Simicska Lajos a Fidesz farvizén felépített média- és reklámbirodalmát eléggé megtépázta az Orbánnal való szakítás, de a Közgépnek azért még mindig elég jól megy.
• Nem nagyon jut az egyről a kettőre az ismét megerősödött befolyású Csányi Sándor OTP-vezér agrárbiznisze. (Csányinak persze sok más érdekeltsége is van, de itt csak agrárügyeivel foglalkozunk, mert ezeket lehet egyértelműen kihámozni a cégbeszámolókból.)
• Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester viszont duplázott a cégein, és ő a nemzet legtehetségesebb építési vállalkozója.
• Szintén nagyot szakított Andy Vajna, aki budapesti kaszinómonopóliuma mellé megkapta a TV2 kormánypártivá varázslását is.
• Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás a jegybank nagyvonalúságán és az önhitelezésen gazdagodik.
• Mészárossal szemben azonban elég gyengén muzsikálnak Orbán Viktor másik barátjának, Garancsi Istvánnak az üzletei.

Ezeknek a kormányközeli oligarcháknak foglaltuk össze a tavalyi üzleti eredményeit az alábbi grafikonon, amely megmutatja, hogy milyen szektorokban, milyen cégeken keresztül és mennyit szakítottak.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Nyolcból öt nagybank zárta nyereséggel 2015-öt: Az OTP, az Unicredit, a K&H és a Budapest Bank a válság alatt is többnyire nyereséges volt, most pedig csatlakozott hozzájuk a Raiffeisen is - derül ki a Portfolio cikkéből.

Az Európai Unión belül hatalmas a szórás abban, ki mennyi pénzt dob be a közös költségvetésbe, és hogy onnan kinek mennyi pénz jut támogatás formájában. A fejlettebb országok nettó befizetők, míg az elmaradottabb, újabban csatlakozott gazdaságok, mint amilyen Magyarország is, nettó haszonélvezői a rendszernek. Az Európai Bizottság adataiból látszik, kinek a pénzéből valósulnak meg a nagy infrastrukturális beruházások itthon.

Lassan 10 éve reménytelenül gyenge állapotban van a világgazdaság. A gazdasági növekedés lassú, infláció nincs, vagy nagyon alacsony, az állam és a magánszféra összesített eladósodottsága pedig korábban soha sem látott szinteken van – mondta Forián-Szabó Gergely a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója egy mai sajtóbeszélgetésen. A beszélgetésen előkerült néhány érdekes ábra is, ezek közül az elsőn az látszik, hogy miközben az összesített globális növekedés 2010 óta évre évre gyengébb, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rendre optimista előrejelzésekkel rukkol elő, amikről aztán kiderül, hogy nem sok közük volt a valósághoz (a színes vonalak jelzik a jósolt GDP-növekedést, a fekete pedig a valódit).

Mit adtak nekünk a multik? - Valami ilyesmi kérdést tett fel az EY tanácsadócég, amikor megnézte, hogy mennyi külföldi tőkeberuházás jött Európába tavaly, és ezek mennyi munkahelyet teremtettek. A cég kutatása szerint 

hatezerrel többet, mint 2014-ben.

Egyre többen tartanak attól, hogy a közeljövőben tömegek munkáját fogják majd elvenni a robotok. Ez pedig egyre kevésbé távlati félelem, és egyre inkább napjaink valóságává válik: a fejlett országok autóiparában már 10 százalék fölött van a robotmunkások részaránya, de máshol is egyre többet alkalmaznak belőlük  - derül ki a Quartz adataiból, amelyek egy iparági jelentésen alapulnak.

A robotok térhódítása pedig nemcsak a klasszikus autó-összeszerelői munkaköröket veszélyezteti. Az adidas például nemrég 20 év után nyitott új cipőgyárat Németországban, az üzemben azonban a munka javát robotok, nem pedig emberi munkaerő végzi.

Az Európai Unió tagállamainak többségében a harmadik országokból érkezett bevándorlók között több volt a munkanélküli 2015-ben, mint a hazai állampolgároknak, Magyarország azonban a kivételek közé tartozik ebben a tekintetben - derült ki az EU-s statisztikai hivatal (Eurostat) hétfőn közzétett jelentéséből.

Magyarországon a magyar állampolgárok aktivitási rátája 73,8 százalékos, az EU-n kívülről és belülről érkező bevándorlóké pedig egyaránt 74,1 százalékos volt.  Az aktivitási ráta azt fejezi ki, hogy milyen az aránya a gazdaságilag aktív népességnek a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva. A gazdaságilag aktívakat a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen jelentik.

Fotó: Eurostat

A friss felmérés szerint az EU-n kívülről érkezett, 20-64 év közötti bevándorlók körében a munkanélküliségi arány magasabb, a foglalkoztatottsági arány viszont alacsonyabb volt, mint a hazai állampolgárok esetében. A harmadik országokból érkezett munkaképes korú bevándorlóknak 69,8 százalékos, a hazai állampolgároknak pedig 77,3 százalékos volt az aktivitási rátája tavaly átlagosan az Európai Unió huszonnyolc tagállamában, írja az MTI.

Kijött az MNB jelentése a fizetési rendszerről. Ebből többek között az is kiderül, hogy tavaly az előző évekhez hasonlóan megint egyre többet fizetett a magyar lakosság kártyával, és úgy általában véve is nagyobb arányban utalunk át és fizetünk kártyával, miközben kevesebb készpénzt veszünk fel.

forrás: MNB

Kijött az MNB jelentése a fizetési rendszerről. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy egyre többen paypassolnak, gyorsult a pénzforgalom, egyre több helyen fogadhatnak majd el bankkártyát. Alább pedig egy érdekes ábra a magyar pénzügyi infrastruktúráról, amelyből látszik, hogy tavaly milyen csatornákon mennyit fizettünk, és az hogyan futott végig a rendszeren.

Fotó: MNB

A VIBER az MNB által üzemeltetett valós idejű bruttó kiegyenlítési rendszer, amely elsősorban a résztvevők egymás közötti, valamint ügyfeleiknek a nagy összegű és időkritikus pénz- és tőkepiaci tranzakcióinak, illetve a kapcsolódó pénzügyi infrastruktúrák elszámolásának kiegyenlítésére szolgál. A Bankközi Klíring Rendszer (BKR) a GIRO Zrt. (GIRO) által működtetett hazai kis összegű, bruttó fizetési rendszer, melynek két elszámolási módja a napközbeni elszámolás és az éjszakai elszámolás. A GIRO a fizetési megbízások elszámolását végzi, míg a kiegyenlítés az MNB, mint teljesítő fél feladata.

A bankkártyás tranzakciók elszámolása a kártyatársaságok (Visa, MasterCard) nemzetközi rendszereiben, míg a postai fizetési módoké jellemzően a Posta Elszámoló Központban (PEK) történik. A KELER-csoport tagjai, a központi értéktár (KELER Zrt.) és a központi szerződő fél (KELER KSZF Zrt.) értékpapír elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatást végeznek, valamint nyilvántartják a hazai kibocsátású értékpapírokat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adatai alapján a megújuló energiahordozókból termelt hazai villamos energia részaránya a bruttó áramtermelésen belül 2015-ben 10,5 százalék volt.

Szélerőművek Tárkány határában

Fotó: H. Szabó Sándor

A megújuló alapú bruttó villamosenergia-termelés 2015-ben 3159 GWh volt, ami a 2014-es termeléshez képest közel 0,7 százalékos növekedést jelent. A 2015-ben előállított megújuló alapú villamos energia legnagyobb része, 52 százaléka származott biomasszából. Ezt követte a szélenergia 22 százalékos, majd a biogáz 9 százalékos részesedéssel. 2014-hez viszonyítva csaknem megduplázódott a napenergiából termelt villamos energia mennyisége, és 51 százalékkal növekedett a kommunális hulladék megújuló részéből termelt villamos energia.

Érdekes összehasonlítással állt elő az LMP, az állami földeladások a párt szerint leginkább a nagybirtokok kialakulásához vezetnek. A párt összehasonlította, hogy a mai Magyarország legnagyobb földesurai mennyi föld fölött rendelkeznek, és összehasonlították azzal, hogy a környék utolsó nagy földesurainak mennyi földje volt azon a vidéken. Az eredmény azt mutatja, hogy bizony pár agrárvállalkozó már Habsburg-birodalmi értelemben is rengeteg föld fölött rendelkezik, 

Nemhogy nincs infláció az Európai Unióban, de a legtöbb tagállamban egyre csak csökkennek a fogyasztói árak. Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint az EU-ban átlagosan éves szinten -0.2 százalékos az infláció, de van olyan ország, például Románia,  Bulgária vagy Ciprus, ahol 2 százalékkal csökkennek a fogyasztói árak. Magyarországon éppen, hogy van infláció, 0,3 százalékos. 

A magyar kormány egy ideje mindig azzal büszkélkedett, hogy Magyarország az EU élbolyába tartozik, mert az elmúlt pár negyedévben a magyar GDP növekedés mindig benne volt a top 3-ban az uniós tagállamok listáján. Na, ennek most vége lett, a 2016-os évkezdés ugyanis annyira lassan sikerült a magyar gazdaságnak, hogy a lista elejéről a lista legvégére sikerült csúszni.

A PwC friss tanulmánya szerint összesen 127 milliárd dollár értékű szolgáltatást lehet emberi munka helyett drónokkal létrehozni a közeljövőben - írja a Quartz.

A drónok a biztonsági, biztosítási iparágakban és a médiában azért tudnak jobbak lenni az embernél, mert a levegőből fáradhatatlanul tudnak dolgokat szemmel tartani, a bányászásban és az építőiparban pedig az az előnyük, hogy olyan helyekre is be tudnak menni, ami embereknek túl veszélyes lenne. Az Amazon és a Google már próbálkozik azzal, hogy drónokkal végezzen csomagküldő szolgáltatást.

Szinte minden nagyobb területre egy kicsit többet szán a kormány 2017-ben, mint az idén, ez derült ki a kedden benyújtott költségvetés számaiból. Így is van pár terület, amire kiemelkedően több jut majd jövőre, mint az idén.

Miután a Kúria kimondta, hogy a közpénz közpénz marad azután is, hogy Matolcsyék azt lepasszolják az általuk vezetett alapítványoknak, és az Alkotmánybíróság sem engedte át a titkolózást lehetővé tevő törvényt, nem lehetett tovább halogatni: a Pallas Athénéról elnevezett hat alapítvány pénteken közzétette, hogy az utóbbi években kivel, mikor mennyi pénzről szerződött.

Magukat a szerződéseket ugyan egyelőre nem tették fel a honlapjaikra, az összefoglaló táblázatokból így is kiolvasható egy sor elég furcsa tétel. Százmilliók mentek drága, szűkkörű klubestekre, busásan megtámogatott tanulmányutak, több nyelven kiadott könyvek, rokonoknak juttatott milliók is előjöttek már az utóbbi napokban.

A 260 milliárdból létrehozott alapítványok azonban a legtöbb pénzt valójában nem támogatásokra költötték: a pénz zöme értékpapírokba, államkötvényekbe ment, arról azonban, hogy ezeket hol helyezték el, nem minden alapítvány számolt be. A második legtöbb pénzt pedig ingatlanokra költötték. Azok megvásárlására, átalakítására, felújítására, belső tervekre, műszaki ellenőrzésre, kivitelezésre.

Korábban már többféle bontásban mutattunk összesítéseket az elköltött és most bevallott milliárdokról, most egy olyan ábrát készítettünk, ahol a legnagyobb összegekre szerződő felek láthatóak. Mivel a közzétett adatok helyenként hiányosak, pontatlanok, az összesítés sem lehet hibátlan, például, ahogy említettük, azt, hogy az értékpapírokra kikkel szerződtek, nem minden alapítvány adta meg. Azt azonban jól mutatja, hogy hogy oszlanak meg a költések az alapján, amit az alapítványok magukról közöltek.

A napokban derült ki, hogy a világ számítógéppiacának egyik legnagyobb és legstabilabbnak tűnő mamutvállalata, a processzorokat és mikrochipeket gyártó Intel a személyi számítógépek piacának zsugorodása miatt kénytelen megválni alkalmazottainak több mint 10 százalékától. A 12 ezer embert érintő tömeges elbocsátás a cégnél könnyen érthetővé válik, ha megnézünk néhány ábrát a számítógéppiac alakulásáról és kilátásairól.

A disznóhús után a tej, a tojás és a csirke áfája is 5 százalékra csökkenhet jövőre, és az éttermi szolgáltatások áfáját is 18 százalékra csökkenhetik Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentése alapján. 

Fotó: Kallos Bea

Az ábrán az látható, hogy a KSH legfrissebb, 2015-ös adataihoz képest legfeljebb mennyi pénzt spórolhatna az átlagmagyar az áfacsökkentéssel. Mindez persze csak egy elméleti számítás, mert a valóságban biztos, hogy a termelők és kereskedők nem érvényesítik egy az egyben az áfacsökkentést az árakban, hanem egy részét lenyelik, mint tették azt számos korábbi esetben.

És természetesen a számolás már csak azért is csak elméleti, mert a KSH legfrissebb adatai csak 2015 első felére vonatkoznak, az áfacsökkentés meg csak jövőre jön.