Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése annak beismerése, hogy a kormány nem biztos benne, hogy törvényes utat választott az ország felemeléséért folytatott harcában. A forradalmi logika azonban azt diktálja a kormányfőnek, hogy a jó cél érdekében ez most megengedhető. Intézetünknek erről többek között Gyurcsány Ferenc törekvései jutottak eszébe.
Gyurcsányi sorsra juthat-e Orbán Viktor? – teszi fel a kérdést e heti röpdolgozatában a Demokrácia és Dilemma Intézet. Elemzőink ezúttal az ország sorsáért is aggódnak, és azt gondolják, az Alkotmánybíróság körüli hercehurca nem a mostani döntésnek szól, hanem üzenet a jövőbe.
Orbán Viktor már évek óta mondja, hogy a nyugati kapitalista modell megbukott, és a keleti diktatúrák gazdasági sikereire figyelni kell. Eljött az idő, hogy élesben kipróbálja, a politika képes lehet-e jobban uralni a gazdaságot a pluralizmus veszélyeztetése nélkül is. De nemcsak a nyugati modellt akarja a magyar példával átalakítani, hanem az egész régió felvirágoztatásában is bízik. Az elképesztő ambíció ideológiai hátterére vet néhány pillantást ezen a héten a Demokrácia és Dilemma Intézet (DeDi).
A miniszterelnök szerdai beszédének filozofikus-ideologikus megalapozásából arra következtetünk, hogy Orbán Viktort semmi sem akadályozhatja meg elképzelései végigvitelében. Sem a Világbank, sem az Európai Unió, sem az amerikai vagy a német kormány. Legfeljebb a totális kudarc – amit sem maguknak, sem senki másnak nem kívánnak a Demokrácia és Dilemma Intézet elemzői.
A Demokrácia és Dilemma Intézet a Matolcsy György lehetséges menesztését firtató cikkek hatására a politikai-gazdasági elit legújabb furkálódásait igyekszik értelmezni.
Az összes megyei közgyűlésben és Szegeden kívül az összes megyei jogú város testületében fideszes többség lesz. Budapesten is. A nagyvárosok közül az MSZP-nek Szeged és négy budapesti kerület maradt. A Jobbik megszerezte Tiszavasvárit, és számos törpe frakciója alakulhat városi testületekben. Az LMP csak Budapesten szerzett komolyabb támogatást, de tavaszhoz képest ott is rontott.
Az önkormányzati választások eredményeinek elvben nincs közük ahhoz, milyen döntéseket milyen tempóban kíván és tud meghozni a kormány, a miniszterelnök és a Fidesz mégis komolyan vette a kampányt. A Demokrácia és Dilemma Intézet kutatói ezen a héten azon tűnődnek, hogy Orbán Viktor miért utazta be villámgyorsan az egész országot.
Egyre biztosabb, hogy a Fidesz az ország után a fővárost is meghódítja, macskabarát főpolgármestere és kormánypárti többségű közgyűlése lesz Budapestnek. Megfigyelhető, hogy nemcsak Tarlós Istvánnak, a Fidesznek sem árt semmi, bármit mondhatnak és bármit tehetnek. A Demokrácia és Dilemma Intézet elemzői ezen a héten azt firtatják, hogy miért van ez így.
A kétharmados Fidesznek továbbra sincs ellenzéke, viszont volt a héten néhány perc, amikor a miniszterelnök képes beszédről tiszta beszédre váltott. A Demokrácia és Dilemma Intézet elemzői szerint a kis öröm is öröm, ezzel együtt elvonási tünetektől szenvednek. Szeretnének végre konkrét, az ország felvirágoztatására irányuló tervekkel ismerkedni.
Az őszi parlamenti nyitányon Orbán Viktornak két fontos üzenete volt. Egyrészt elmondta, hogy nehéz és lassú lesz a kilábalás a gazdasági bajokból. Másrészt helyrerakta a cigánybűnözőző Vona Gábort. A miniszterelnökről ismét kiderült, hogy jobb szónok, ha fejből vitázik, és nem papírból olvas.
A Demokrácia és Dilemma Intézet (DeDi) arra figyelmeztet, hogy az önkormányzati választás alkalmas lehet arra, hogy a Fidesz hatalmas csapást mérjen az ellenzéki pártokra. Egy-két fős minifrakciókban, mutatóba maradhat csak nem fideszes politikus a testületekben, ami hosszabb távon is káros lehet a kisebb pártoknak. Ugyanakkor a politika hatalmas többséggel sem fenékig tejfel. A külföldi nyomás legyőzte Orbánék ambícióinak néhány sarkalatos pontját, és hamarosan igen szigorú költségvetéssel kell a választók elé állni.
A Demokrácia és Dilemma Intézet ezen a héten azon tanakodik, hogy egy szerencsétlen kormányhatározattal hogyan ment fejjel a falnak az egyébként fontosabb dolgokkal is bíbelődő kormány.
A Demokrácia és Dilemma Intézet hosszabb szünet után ismét foglalkozik az ellenzékkel, mert lehet, hogy az MSZP-ben Szili Katalin valami nagy robbantásra készül. Az LMP identitását is értelmezni igyekszünk. A Fidesz nagy káderpolitikája kapcsán pedig rákérdez az intézet arra, hogy ha végre minden állami szerv élén a párt embere áll, akkor kezdenek-e valamit az erővel.
A leendő köztársasági elnök az „emberek embere” szeretne lenni. Azt még nem tudjuk, kik lesznek az emberei, de azt sejtjük, hogyan fog dolgozni. A Demokrácia és Dilemma Intézet elemzői demokratikus dilemmák felett merengenek ezen a héten, és megállapítják, hogy Gyurcsány Ferencből nem lesz mártír a közeljövőben.
A Demokrácia és Dilemma Intézet ezúttal azon tanakodik, hogy ciki-e a kétharmados többségével egyre bátrabban élő többség személyzeti politikája. Az Intézet szerint akkor sem kerül veszélybe a demokrácia, amikor törvényt módosítanak, hogy jobban csússzon a kinevezés, csak az a baj, hogy a választások előtt magasra tett mérce töpörödésnek indul.
A Demokrácia és Dilemmák Intézet elemzői megfejtették a nemzeti együttműködés rendszere szókapcsolat tényleges jelentését: nem más ez, mint a gazdasági-politikai reformok összességének fedőneve. Orbán Viktor és kormánya a fontoskodás hetei után ügyesen vett lendületet, de a munka csak most kezdődik. Heti elemzés.
A Demokrácia és Dilemma Intézet elbúcsúztatja a választás utáni első időszakot, amit a szimbolikus politizálás, vagyis a fontoskodás idejének nevez. Előrejelzésünk szerint most az elszámoltatás ideje jön, és a jövőbe mutató politizálás idejére akár még hónapokat is várni kell. Értelmezzük a kormány esküje köré rendezett népünnepélyt, és Ungváry Krisztián pere után magunk is a rendszerváltást kérjük számon az utóbbi 20 éven. Az ország csődjéről szóló legutóbbi kommunikációs fordulatokat kínosnak találta az Intézet, munkatársaink vadul keresik a verbális ámokfutás tényleges magyarázatát, de igyekezetüket lapzártáig nem koronázta siker.
A miniszterjelöltek helyből, nekifutás nélkül veszik az akadályokat, a kettős állampolgárságról szóló törvény megszületett, a kormányprogram vitája nyugodt mederben maradt, a kabinet mindjárt esküszik miniszterelnököstül, az ellenzék keresi önmagát. Már csak azt nem tudjuk, hogy a Fidesz mit is fog csinálni pontosan. A Demokrácia és Dilemma Intézet elemzése.
A Demokrácia és Dilemma Intézet kutatói ezen a héten elsősorban Orbán Viktor forradalomról szóló politikai nyilatkozatán csámcsognak. Egészen addig merészkednek, hogy a szómágia alkalmas lehet a marxista oktatásban nevelkedett választók figyelmének megragadására.
A Demokrácia és Dilemma Intézet ezen a héten elnökökről elmélkedik. Egy pufajkás miniszterelnök vagy egy szkinhed bizottsági elnök-e a kínosabb? - teszi fel például a kérdést. Ennél is bonyolultabb az a kérdés, hogy mit jelent, ha a titkosszolgálatokat egy olyan cég igazgatótanácsi tagja felügyeli majd, amely cég vezetőjét az elhárítás két éve igen kínos helyzetbe hozta.
A csodavárás fokozódik, de megvannak az első különös nyilatkozatok is. Egy hét múlva megalakul az új parlament, a Fidesz készíti az első törvényjavaslatokat, az országot nem árasztja el hárommillió új választópolgár, Pintér Sándor leendő belügyminiszter kihúzta a gyufát, az MSZP-ben zajlik a pozícióharc. A Demokrácia és Dilemma Intézet elemez.
Eddig is tudtuk, az első konkrét bejelentések után pedig hivatalossá vált: Orbán Viktor és a Fidesz átszabja a kormányzati struktúrát. A csütörtöki bejelentések alapján úgy tűnik, Navracsics Tibor gyakorlati, Orbán Viktor spirituális miniszterelnök lesz. A Demokrácia és Dilemma Intézet kutatói szerint az is érdekes, ki mindenki vállal szerepet a leendő kormányban vagy a környezetében.
Orbán Viktor a választások utáni első sajtótájékoztatóján jelezte, hogy erősebb kormánya lesz mint elődjeinek, de Simor András jegybankelnökön kívül minden figyelmeztetett kapott egy kis biztatást is.
A két forduló között egyik párt sem hozott új stratégiát, de még új érveket sem tudtak mondani maguk mellett. A választás azonban lehetőséget adott egy erős fordulatra a húsz éve tartó demokratikus konszolidáció történetében, és ilyen értelemben a Demokrácia és Dilemma Intézet különös jelentőséget tulajdonít a 2010-es választásoknak.
A Demokrácia és Dilemma Intézet ezúttal pontozza az eredmény ismeretében a bejutó pártokat. Hiába volt unalmasabb a kampány mit négy éve, legalább nem ígértek semmit, így nagyot hazudni sem lehetett.
A választók nagyon nagy változást akartak. Sohasem látott győzelem született, és nagyon átalakult a parlamenti struktúra.
A néhai vasfüggönyön innen a magyarok látják a legrosszabbnak politikai rendszerüket, és itt gondolják a legtöbben, hogy kényelmesebb volt a diktatúrában élni. Ilyen helyzetben különösen nehéz dolguk volt a régi pártoknak. Csak egy, a Fidesz bírhat a parlamentiek közül új szavazókat szerezni. Sohasem voltak még ilyen erősek a parlamenten kívüliek.
A Demokrácia és Dilemma Intézet április elsején újra felmérte az Index-olvasók választási kedvét. Most 37 ezren töltötték ki kérdőívünket, amelynek elemzésében elsősorban a bizonytalanokkal és a politikából kiábrándultakkal foglalkozunk. A direkt érvénytelenül szavazók között sok a korábbi SZDSZ-szimpatizáns.
Hogy lesz-e Fidesz-kétharmad, nem tudni, de az vajon biztosra vehető, hogy nem alakul ki koalíciós kényszer? Mivel kezdheti a kormányzást Orbán Viktor? Meddig rejtőzködnek a jobbikos szavazók? Ki tölti be a baloldalon keletkező hatalmas űrt, és mikor? A Demokrácia és Dilemma Intézet munkatársai sorsfordító kérdésekre keresik a választ bő egy héttel a parlamenti választások április 11-ei első fordulója előtt.