Hasonló sors sújtja a dán és a brit királyi családot

Idén januárban fordult elő először, hogy Európa királyi családjai közül nem a brit uralkodócsalád került a figyelem középpontjába, hanem minden szempár Dániára szegeződött, miután II. Margit újévi beszédében lemondott a trónról. Örököse idősebb fia, Frigyes herceg, aki ezzel együtt a X. Frigyes király címet vette fel. A királynő lépése sokakat meglepett, bár korából adódóan érthető, miért kívánta a fiatalabb generációnak átadni a hatalmat. Esetleg tanulhatott harmadik unokatestvére, II. Erzsébet királynő példájából, aki haláláig ellátta hivatalos feladatait, és elhunyta előtt két nappal még volt ereje beiktatni az új brit miniszterelnököt, Liz Trusst – holott látszólag már akkor sem volt jó egészségi állapotban.

Bár II. Margit bejelentését követően elterjedtek olyan híresztelések, miszerint a királynő a fia házasságát akarhatta megmenteni, miután X. Frigyest egy színésznővel kapták lencsevégre, ám ez a feltételezés megdőlni látszik. Legalábbis erről tesz tanúbizonyságot az uralkodó három nappal a koronázását követően megjelent könyve, a Kongeord, azaz A király szava. A kötetben a király úgy fogalmaz, nejének, Mária királynénak köszönhető, hogy annak ellenére, hogy édesapja, Henrik herceg patriarchális nézeteket ültetett el a fejében, felesége megtanította rá, hogy nem mindig van igaza, és nem mindig hisznek neki pusztán azért, mert férfi. 

Szeretem a házasságot, a feleségemet, a gyermekeinket, és azt az örömteli bázist, amire azok az emberek támaszkodhatnak, akiknek sikerül együtt maradniuk, és kitartani

– jelentette ki, míg egy 2018-as dokumentumfilmben azért méltatta a nejét, mert hála neki, a gyermekei nem olyan formális neveltetésben részesülnek, mint anno ő.

Arisztokraták és egyben rokonok

Mint ismert, II. Margit és II. Erzsébet harmad-unokatestvérek, mivel mindketten ükunokái Viktória brit királynőnek és IX. Keresztély dán királynak, akinek a lánya a néhai brit királynő dédnagymamája volt, Dániai Alexandra brit királyné (VII. Eduárd brit király felesége). A két egykori uralkodó különleges kapcsolatot ápolt egymással, és míg II. Margit a gyerekkori nevén, Lilibetnek szólította II. Erzsébetet, addig ő Daisynek nevezte őt. A két famíliának tehát egy a családfája, és annak ellenére, hogy a protokolljukat tekintve akadnak különbségek – a dán király például nyilatkozik lapoknak, és kiadott egy memoárt, míg III. Károly ritkán ad interjút, és nemigen várható, hogy valaha kiad majd könyvet, ahogy az édesanyja sem tette –, a tagjaikat gyakran hasonlítják össze egymással. 

Több közvélemény-kutatás bebizonyította már, hogy a brit alattvalók körében Vilmos herceg és Katalin hercegné  a legnépszerűbb, míg a dánoknál X. Frigyes és Mária királyné áll az élen. Katalin hercegné és Mária királyné már csak abból a szempontból is hasonló cipőben járnak, mivel kvázi oldalbordaként segítik férjüket, akiket királynak szántak. X. Frigyes a kötetében már beszámolt arról, hogy gyerekként érzelmileg küszködött azzal a tudattal, hogy egy napon Dánia királya lesz. Ahogyan Vilmos hercegre is nagy nyomás nehezedik amiatt, mert ő a trónörökös, és a jövőben rajta fog múlni, fennmarad-e a monarchia. Katalin hercegné és Mária királyné ugyanakkor képesek voltak túlragyogni párjukon. 

Katalin hercegné és Mária királyné az ász

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint Katalin hercegné a királyi család leginkább kedvelt tagjai között a második helyen áll, II. Erzsébet után, míg Vilmos herceg csak a harmadik. Hasonló differencia figyelhető meg a dánok körében. Ahogy Trine Villemann királyi szerző korábban arról beszámolt, ugyan X. Frigyesé a trón, a valós hatalom Mária királyné kezében van, mivel sokkal jobban kommunikál, mint a férje, és a dánok Mária királynak hívják – utalva ezzel arra, hogy a nép szemében övé a trón. Egy nemrég készített felmérés alapján X. Frigyes és Mária királyné a dánok több mint 80 százalékának támogatását élvezi, ám a királyt lekörözte a felesége.

Katalin hercegné és Mária királyné is tökéletesen be tudott illeszkedni a királyi családba, mindketten jó ügyek mellett állnak ki, illetve semmilyen botrány nem köthető hozzájuk (bár Vilmos herceg nejét illetően rezgett a léc a rasszizmusvádak miatt). Így a nép még nem vesztette el bennük a bizalmát, ami lényeges faktora lehet annak, miért ennyire közkedveltek. Vilmos herceg és X. Frigyes ebből a szempontból csak másodhegedűsök, mivel azzal szemben, hogy hivatalosan tényleges jogkörrel csak ők bírnak, a nép szívét nem ők hódították meg elsősorban. 

A dán Harry herceg

Jelentős párhuzam figyelhető meg a brit és a dán királyi család két „tartaléknak” számító tagja, a trónöröklési rend ötödik helyén álló Harry herceg és a rangsorban hatodik Joakim herceg között is, akik mindketten az Egyesült Államokban élnek. Mint ismert, Vilmos herceg öccse hivatalos királyi teendőiről lemondva 2020-ban helyezte át székhelyét Amerikába a feleségével, Meghan Markle-le együtt. Ennek körülményeiről tavaly egy memoárban, 2022-ben pedig egy netflixes sorozatban számolt be. A könyvben és a szériában azonban kissé kedvezőtlen színben tüntette fel családját, ami nem maradt következmények nélkül: a szigetországban sokakból ellenszenvet váltott ki a döntése.

Az amerikai kontinensre, pontosabban Washingtonba költözött a családjával X. Frigyes öccse, Joakim herceg is, aki attaséként dolgozik a védelmi minisztériumnál. A királyi sarj testvére ugyanakkor egyedül érkezett a hetekkel ezelőtt megrendezett koronázásra, amit egy nyilatkozatban azzal magyaráztak, hogy nincs különösebb oka a döntésnek, a gyerekei iskolába járnak az Egyesült Államokban, így vélhetően emiatt nem akarták őket Dániába repíteni. A herceg a ceremónia másnapján viszont már hazautazott – ami hasonlóképp történt Harry herceggel is, aki egyedül ment el édesapja, III. Károly koronázására, majd másnap haza is utazott. Bár a közleményből nem szűrhető le, hogy feszültség lenne Joakim herceg és a családja között, a közelmúlt történései mégis erre engednek következtetni. 

Mindez II. Margitnak arra a döntésére vezethető vissza, hogy  elveszi a királyi fenség címet Joakim herceg gyerekeitől: az első házasságából született Miklós monpezati gróftól és Félix monpezati gróftól, illetve a jelenlegi feleségétől született Henrik monpezati gróftól és Athéna monpezati grófnőtől. Ehelyett adományozta nekik a Monpezat grófja és grófnője címet, az intézkedés 2023 elején lépett életbe. Akkori beszédében Joakim herceg úgy fogalmazott, szomorúak a döntés miatt, és nem jó érzés látni, hogy rosszul bánnak a gyerekeivel, akik nem is értik, mi történik, és kifejezetten bántja őket nagyanyjuk döntése. A királynő erre a közösségi oldalán úgy reagált: 

A királyi cím viselése számos kötelezettséggel és feladattal jár, amelyek a jövőben a királyi család kevesebb tagját fogják visszatartani.

Joakim herceg hónapokkal később ismerte el: a gondot az jelentette, hogy nem megfelelően kommunikálnak a királyi családon belül, ami párhuzamot mutat a Harry herceg által tapasztaltakkal. Vilmos herceg öccse korábban ugyanis kifejtette, hogy a királyi család egyes tagjainak PR-csapatai egymás ellen dolgoznak, és próbálják elvenni a rivaldafényt a másiktól, még ha ennek az is az ára, hogy abból valaki szerencsétlenül jön ki. 

Joakim herceg és neje egy helyi hírügynökségnek azt is kiemelték: nem ápolnak túl rózsás viszonyt X. Frigyessel és Mária királynéval, ahogy már Vilmos herceg és Katalin hercegné sem puszipajtás Harry herceggel és Meghan Markle-lel. Ez vélhetően azért alakult így, mert a királyi sarj kiteregette a szennyest a családja kapcsán, amit árulásnak véltek, míg Harry herceg szerint nem mutattak együttérzést vele kapcsolatban. A dán és a brit királyi család örök másodikait, a tartalékként napvilágra jött Joakim herceget és Harry herceget meglepően hasonló sors sújtja, és látszólag mindketten igyekeznek minél jobban leszakadni a tradíciókkal telített monarchiától, amiben ugyan a nép még nem, de ők már elvesztették a hitüket. 

(Borítókép: Harry herceg és Joakim dán herceg. Fotó: Max Mumby / Indigo, Mark Cuthbert / UK Press / Getty Images)