Matolcsy blöff vagy komoly?

A túlzottdeficit-eljárásból jó eséllyel legkorábban ősszel kikerülhetünk, a költségvetési kilátások egészen jók, de a megkérdezettek fele szerint még így is kell majd valamekkora megszorítás - így foglalható össze az egyes témák kapcsán a megkérdezettek többségi véleménye.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegybankelnöki esélyeire csak egyetlen határozott igen és két határozott nem érkezett, a többség ebben a kérdésben nem akart állást foglalni. Az elemzők válaszait három kategóriába sorolva (igen/nem/tartózkodik) az alábbi grafikonon összesítettük.

Meddig ugráltat Brüsszel?

"Körülbelül 60 százalékos valószínűséget adnék annak, hogy kikerülünk a deficiteljárásból" – mondja Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. "Jóval nehezebb kikerülni, mint oda bekerülni. A fedezet nélküli ígérgetéssel nagyon rövid időn belül visszakerülnénk a szégyenpadra. A gazdaságpolitika attól önmagában nem lesz jobb, hogy lekerülünk onnan."

Más meg mást gondol. Valószínűbb, hogy nem fogunk kikerülni (sem tavasszal, sem ősszel) a hiányeljárásból, de ebben jókora adag bizonytalanság van ma még – mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. "Kevéssé valószínű, hogy a választásokat megelőző évben a kormányt a hiány még további lefaragása fogja leginkább érdekelni."

"Az esélyeket pontosabban csak április-májusban lehet megítélni, ekkorra a kormány benyújtja a konvergencia programot, illetve Brüsszel is közzéteszi átfogó tavaszi prognózisát és értékelését" - vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Mindenesetre a kormány a numerikus cél betartása mellett elkötelezettnek tűnik - mondja -, számára politikailag és presztízs-okokból is fontos az eljárás megszüntetése. Ha ez mégsem történik meg, akkor elméletileg felfüggeszthetik (részben vagy egészben) a kohéziós forrásokat, a gyakorlatban azonban erre kisebb esélyt lát az elemző, egyszerűen azért, mert nem valószínű, hogy velünk gyártanának precedenst.

"A költségvetés ugyan nincs teljesen bukásra ítélve, de nem is beton-biztos, és már az év elején csúszásban van a megvalósítása." A megítélése európai oldalról szinte teljesen szubjektív, túlzottan politikai tartományba csúszik Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója szerint. Tripponhoz hasonlóan szerinte sem valószínű, hogy az Európai Bizottság egyértelműen negatív véleményt fogalmazna meg, és az uniós források befagyasztásával elindítaná a régiós dominót.

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint az utóbbi hónapok/évek költségvetési intézkedései miatt nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárásból (TDE). Ennek következő állomása a február 22-én esedékes felülvizsgálat, amikor az EB közzéteszi legfrissebb makro-prognózisait hazánkkal kapcsolatban. "Az EB malmait ismerve egy kedvező tavaszi jelzést követően leghamarabb nyáron kerülhetünk ki a TDE alól, de akár őszig is elhúzódhat a folyamat."

Kicsit nagyobb valószínűséget adunk annak, hogy sikerül kikerülni a túlzott deficit eljárás alól, hiszen mind a 2012-es, mind a 2013-as hiányszám várhatóan meg fog felelni a kritériumoknak – mondják az Erste elemzői, Nyeste Orsolya és Árokszállási Zoltán. Szerintük a dolog a 2014-es év miatt nem egyértelmű. Ekkor ugyanis ismét 3 százalék fölé emelkedhet a GDP arányos hiány, és elképzelhető, hogy az EU nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy 2014 választási év lesz. "Mindezek azt is sugallják, hogy az EDP alól való kikerülésrõl szóló döntés nemcsak közgazdasági, hanem részben politikai döntés is lesz, amit így még nehezebb előre látni. Az őszi döntés mellett szól inkább, hogy akkor már mind a 2013-as, mind a 2014-es folyamatok világosabban látszódhatnak."

Tartható a hiánycél a választások előtt?

Eltúlzottak az elcsúszással kapcsolatos számítások. A tartalékok zárolásával és a korábban kalkuláltnál lényegesen alacsonyabb állampapírhozamok miatt nem látható lényeges elcsúszás – mondja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. "A választási költségvetést teljes mértékben kizártnak tartom. Akkor lehetne szó választási költségvetésről, ha előtte létrejönne az egyensúlyi költségvetés, vagy váratlanul akkora mértékű fellendülés kezdődne el, ami a vártnál lényegesen nagyobb adóbevételt hozna, amiből lehetne osztogatni. Egyik sem tűnik reálisnak."

Suppanhoz hasonló álláspontra helyezkedett Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, aki csak annyit közölt, hogy az intézet tarthatónak látja a hiánycélt.

Trippon is ezzel az állásponttal ért egyet. Szerinte, ha a tartalékokat nem használják fel, akkor tartható a hiánycél, de a kockázatok egyértelműen a 2,7 százalékos célnál magasabb hiány irányába erősebbek (például a túlzottan optimista GDP előrejelzés jelenti).

Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap irányítója szerint is meglesz a hiánycél, és még a növekedési ütem túlbecsülésével sem lehet baj. "Kivételesen most az elemzők a túlzottan pesszimisták, és a kormányzati növekedési számok reálisabbak... Amitől a legtöbben félnek, hogy a növekedés híján kevés lesz a bevétel, attól nem annyira tartok. Nyilván van néhány nehezen teljesíthető, vagy egyenesen kamu szám is a költségvetésben."

Egészen máshogy látja a dolgot Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója. "Már most nincs meg a 2013-as költségvetés. A választási költségvetés már három éve tart, lásd az egykulcsos adót (ami kb. 500 ezer szavazót érint), a rezsi befagyasztást, és a közüzemi díjak 10 százalékos csökkentését (ami kb. 2 millió szavazót érint)."

Lesz megszorítás?

Ebben az ügyben szinte fej-fej mellett voltak az igenek és a nemek, végül egy tartózkodás mellett 6:5 arányban nyertek az igenek. A válaszok kiértékelését nehezítette, hogy összekeveredett a költségvetésben rögzített 2,7 százalékos és az unió által általános elvárásként megfogalmazódó 3 százalékos cél.

Több megkérdezett kettős választ adott, miszerint a 2,7 százalékos célhoz további intézkedésekre lehet szükség, de elképzelhető, hogy a tartalékok zárolásával a 3 százalék elérhető.

Folyamatos kiigazítások lesznek, csakúgy, mint 2012-ben – mondja Elek. Fórián-Szabó ennél finomabban fogalmaz, szerinte az idei terv a szokásos kisebb kiigazítás mellett tarthatónak tűnik. Trippon szerint, ha a cél nem csupán a hiány EU-által megkövetelt 3 százalék alatt tartása, hanem a 2,7 százalékos cél tényleges elérése, akkor az év során elképzelhetőek pótlólagos intézkedések.

„Arra számítunk, hogy a kormány újabb kiigazító intézkedéseket fog bejelenteni, az áprilisi konvergencia program és/vagy az őszi költségvetési tervezés során - ad választ kérdésünkre Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője. "Mindezek alapján nagyon korlátozott lehet a mozgástér választási költségvetésre, így a kormány várhatóan a költségvetést csak részben érintő lépéseket tehet, mint például a már beígért további rezsicsökkentések."

Török Zoltán szerint biztosan lesznek olyan kormányzati intézkedések, amelyek befolyásolják a költségvetési folyamatokat, "valószínűleg nem csak olyanok amelyek a hiányt növelik, hanem olyanok is amelyek a hiányt csökkentik, ebben az értelemben tehát igen, várhatóan lesznek költségvetés kiigazítások". Török Elek Péterrel egyetértve azt mondja, hogy „már most is választási költségvetéssel van dolgunk (például a ténylegesen várható infláció feletti nyugdíjemelés; munkavédelmi akcióterv; bérkompenzáció). Szerinte az év során valószínűleg jönnek még további "hangulatjavító" intézkedések, és emlékeztet arra, hogy minden korábbi választási periódus előtt volt valamekkora költségvetési kiengedés.

"Még akkor sem látom indokoltnak a további kiigazítást, ha az EU kéri, mert máshogy számol" – mondja a takarékbankos Suppan. Az Equilor sem számol újabb kiigazítási kényszerrel, "ám ha az amerikai/európai/kínai trióban valahol éles visszaesés lesz a gazdasági aktivitásban, akkor nálunk is korrigálni szükséges majd a büdzsét" - véli Kuti Ákos. Hasonlóan látja a helyzetet Zsiday Viktor is: a tartalékokkal együtt 3 százalék alatt marad a hiány idén, újabb megszorítások nélkül is.

Matolcsy blöff vagy komoly?

Nem tudom, de szerintem mindegy – így reagált Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésére vonatkozó kérdésünkre. Azt mondja, az elmúlt három év államigazgatási kinevezési gyakorlat azt sugallja, hogy itt is egy olyan jelöltre számíthatunk, aki számára a politikai küldetés teljesítése lesz az elsődleges. Ennél fogva mindegy, hogy pontosan ki lesz a jegybankelnök. Elek Péter így fogalmaz: „nem tudom, hogy Matolcsyt be meri-e vállalni Orbán, de abban biztos vagyok, hogy az új MNB elnök politikai lesz, a két alelnök szakmai. Hogy kik lehetnek, az csak Orbánon múlik.”

Suppan szerint viszont „blöff, illetve a piac tesztelgetése a Matolcsyról szóló pletyka. Az utolsó pillanatban egy olyan név kerül ki a kalapból, akire senki sem számít.”

Zsidaynak is határozott elképzelése van, az előbbi ellenkezője: „Igen, Matolcsy lesz a jegybankelnök, és unortodox megoldásokat fognak bevezetni. Ennek hatására begyengül a forint, ami egyrészt nem zavarja őket annyira, másrészt viszont majd visszahátrálnak, így év végén 300 körül zárhat a forint-euró. Ha Matolcsy mégis az NGM-ben marad, akkor is folytatódik a kamatvágási sorozat, és akkor is lesznek unortodox lépések, csak akkor kevésbé veszélyes üzemmódban fogunk üzemelni.”

Matolcsy kinevezésének esélye kapcsán még egy határozott "nem" érkezett. Kuti Ákos azt mondja, hogy "Matolcsy György marad a helyén és a jegybankelnök olyan személy lesz, akinek a neve nem, vagy csak kevéssé forgott eddig a köztudatban. Matolcsy jelölése esetén kisebb mértékben eladói hullámmal számolunk a forintban és az állampapírokban, pozitív korrekció legkorábban az első jegybankelnöki ülése után lehet márciusban."

Fórián-Szabó szerint az elnök személye középtávon másodlagos, az első hetek-hónapok nyilatkozatainak sokkal nagyobb súlyuk lesz a piac bizalmának elnyerésében. "Akárki is kerül az MNB élére, a mozgásterét alapvetően meg fogja határozni, hogy a forint árfolyamát nem lehet elengedni. Ez az út gazdasági és politikai szempontból is öngyilkosság lenne."

Sarkadi-Szabó Kornél azt mondja, hogy akárki is lesz az MNB elnöke, a pénzügyi köröket nem lehet négyszögesíteni. "A nem konvencionális eszközök alkalmazásának csak akkor lehet létjogosultsága, ha nincs több lehetőség és meg kell menteni a pénzügyi rendszert az összeomlástól." Ez a veszély pedig most éppen nem fenyeget.