Amikor 2002-ben a Fidesz megbukott, 239 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka volt az adósságfinanszírozás terhe. 2010-ben az MSZP 1067 milliárd forinttal, a GDP 3,8 százalékával adta át. Ez az érték most 1200 milliárd forint fölött van. És közben olyan terheket róttak az országra, "ami példátlan egész Európában", mondta Kovács, kérve, hadd ne sorolja fel a 63 adót, amit most fizetni kell. Aztán mégis sorolni kezdte, de szerencsére időben abbahagyta.
Matolcsy Györgyöt jelöli az MNB élére Orbán Viktor, a nemzetgazdasági miniszteri poszton Varga Mihály váltja őt, aki korábban már volt Orbán pénzügyminisztere, jelenleg IMF-ügyi tárca nélküli miniszter. A miniszterelnök a reggeli rádióinterjúban azt mondta Matolcsy kinevezéséről, hogy „ez a legkevésbé kockázatos döntés”, és azt is: a független jegybank csak akkor illeszkedhet be a gazdaságpolitika egészébe, ha kormányzati tapasztalattal rendelkező személy kerül az élére.
Arra a kérdésre, hogy mit vár el az új MNB-elnöktől, azt mondta, nem szabad megszólalnia, mert ez a jegybankokra tartozik, "ha az ember bármit mond, a pénzvilág a torkának ugrik, erre nem válaszolok".
Orbán indoklását részletesen itt olvashatja >>
Matolcsy György a csütörtöki Heti Válaszban lényegében már el is búcsúzott, jegybankelnöki kinevezésére időzített önértékelésében óriási bravúrként jellemezte az elmúlt évek történéseit. „Hasonlóra csak kétszer voltunk képesek száz éven belül: 1924 és 1927 között, valamint 1946 és 1948 között
Matolcsy György távozásával és Varga Mihály érkezésével várhatóan az intézmények stábjának egy része, de akár a teljes kormányzati struktúra megváltozhat. Varga is vihet új embereket a tárcához, és Matolcsy is többeket magával vihet. Mint az pénteken máris kiderült, Balog Ádám adóügyi helyettes államtitkár lesz például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmadik alelnöke. A jegybanktörvény alapján az MNB alelnökének személyére a kormányfő tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Az új, harmadik alelnök hétfőn lép hivatalba.
Mivel Matolcsy bejelentését gondosan előkészítették, nem okozott különösebb meglepetést Orbán reggeli nyilatkozata, a forint sem reagált érdemben a hírre. Az elemzők többsége inkább optimista, szerintük korábbi unortodox húzásai ellenére az első időszakban aligha várható szokatlan húzás a volt nemzetgazdasági minisztertől.
"Matolcsy Györgyöt sokkal jobban fogják figyelni, mintha bárki más lett volna a jegybank elnöke, és ezzel valószínűleg ő is tisztában van" – mondta kérdésünkre Samu János, a Concorde makroelemzője. Szerinte a miniszteri eddigi nyilatkozatai egy kifejezetten konzervatív jegybankár képét adják, amiből úgy tűnik, hogy a monetáris politikában sokkal kevésbé lesz unortodox, mint miniszterként.
Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint Matolcsy kinevezése után a legnagyobb kockázat, hogy ha megint jön egy idegesebb hangulat a nemzetközi tőkepiacokon, akkor arra képes lesz-e reagálni az új jegybanki vezetés. „A legnagyobb kérdés, hogy át fogják-e úgy látni a folyamatokat, hogy megfelelően értékelni tudják a helyzetet?”
Aki esetleg attól tartott, hogy majd a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) keresztbe fekszik Orbán tervének, hogy Matolcsyt jegybankelnökké tegye, megnyugodhat. A párt ugyanis közölte, támogatja a kormányfő döntését. Szerintük a hazai gazdaság stabil és kiszámítható működéséhez elengedhetetlen egy korrekt együttműködés a nemzeti bank és a kormányzati szereplők között. "Minderre garancia lehet Varga Mihály személye is, aki továbbra is a magyar emberek érdekeit tartja majd szem előtt, miközben az EU támasztotta elvárásoknak képes lesz megfelelni az ország" - vélték az MTI-nek eljuttatott közleményben.
"Az elmúlt időszak kapkodó fiskális politikája miatt a jegybank dilemmája az volt, hogy ezzel együtt ússzon, vagy szembe menjen, és próbálja korrigálni. Inkább ez utóbbi volt a jellemző, bár a közvélemény jelentős része úgy élte meg, hogy baj van a kormány és az MNB kapcsolatában" - mondta az Infofádiónak Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök. Szerinte Varga Mihály személye kiszámíthatóbb politikát vetít előre, így kicsit könnyebb lesz a monetáris politikának is igazodnia.
A gazdasági bizottság ülésére meghívták a monetáris tanács négy külsős, már a mostani kormány által delegált tagját, Bártfai-Mager Andreát, Cinkotai Jánost, Gerhardt Ferencet és Kocziszky Györgyöt is, mind a négyen el is jöttek. Ők azok, akik augusztus óta minden kamatdöntésen 4:3-as szavazati aránnyal a csökkentést támogatták.
A két mostani alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc névtábláját eddig nem láttuk.
Matolcsy György csütörtökön már igazi MNB-elnökként nyilatkozott Volner János jobbikos képviselő írásbeli kérdésére.
Kifejtette: "az MNB kamatköltségei elvileg mérsékelhetők az alapkamat további csökkentésével – feltételezve, hogy a devizatartalékra kapott kamatok szintje nem változik – addig a mértékig, amíg az nem veszélyezteti az MNB jegybanktörvényen belül sarkalatos részként rögzített elsődleges célját, az árstabilitás elérését és fenntartását."
A bizottsági ülés előtt terjedő – túlságosan meglepőnek nem mondható – pletykák szerint a szocialisták már eldöntötték, hogy nem szavazzák meg sem Matolcsy, sem Varga jelölését.
A jelölteket a Simort hétfőn az adatátadási ügyről faggató költségvetési bizottság nem hallgatja meg, de a bizottság elvileg független, ex-LMP-s tagja, Vágó Gábor eljött erre az ülésre.
A bizottság tagjai kérdezhetik is majd az új jegybankelnököt és az új minisztert. De ki lesz a legkeményebb? Rogán Antal, a bizottság elnöke? Selmeczi "azt szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, hogy a kormány ellenáll-e a nemzetközi nyomásnak, és megvédi-e a nyugdíjakat, köszönöm államtitkár úr, válasza megnyugtató volt abban a tekintetben, hogy a kormány eltökélt a nyugdíjak megvédésének terén" Gabriella? Szeszták Miklós, a KDNP sztárügyvédje?
Persze ne írjuk le az ellenzéket sem. Az MSZP-ből többek között Baja Ferenctől, az ex-LMP-ből Scheriring Gábortól, az ex-Jobbikból pedig Lenhardt Balázstól várhatjuk, hogy olyasmit kérdez, aminek megválszolása közben Matolcsy ismét beírja a nevét a gazdaságtörténetbe.
"Tartok egy sajtótájékoztatót, bár úgysem fog érdekelni senkit" - fordult hozzánk Vágó Gábor, az LMP képviselője, miután kiszúrtuk a teremben. Talán ő lepődött meg a legjobban, miután mégis annyi kamera fordult felé a bizottsági ülés előtt, mintha csak a kettészakadt LMP újabb három részre osztódását jelentette volna be. "Orbán nem húzott váratlant a kinevezésével, az viszont várható, hogy az új jegybankelnöknek lesznek váratlan lépései" - alapozta meg a hangulatot.
és ezzel meg is kezdődött a bizottsági ülés. Rogán Antal elmondja, amit az itt lévők mindegyike tud: Orbán Viktor reggel Matolcsy Györgyöt jelölte MNB-elnöknek és Balog Ádámot alelnöknek, és most az ő közös meghallgatásuk lesz, majd jön a Matolcsyt váltó Varga Mihály meghallgatása.
De ha már felmerültek a piros pöttyök - a legendássá vált hódmezővásárhelyi lakossági fórumon, ahol Matolcsy a magyar gyerekek fenekéről értekezett, legalább olyan érdekes volt figyelni a miniszter mellett ülő Lázár János megrökönyödött arcát ebben a pillanatban (a videón 01:50-nél), mint magát a szöveget.
Kiemelten fogjuk figyelni Rogán Antal bizottsági elnököt, hogy ő is produkál-e hasonlót a mai meghallgatáson.
A törvény szerint nemcsak meghallgatni kell, hanem véleményt mondani is. Spekuláns bróker legyen a talpán, aki a nemre tesz.
Az elmúlt 33 hónap meghatározza az MNB következő hat évét. Ez a hat év siker volt, az államháztartás konszolidálásának sikere.
hogy tartósan és fenntartható módon 3 százalék alá csökkent a költségvetési hiány. Sőt, tavalyelőtt trendforduló, költségvetési többlet volt. És tavaly is jóval 3 százalék alatt volt a hiány, és idén is "biztonságosan" alatta lesz.
A deficit lefaragása az államadósság csökkenésével járt. Az adósságszint a GDP 85 százalékán volt, mostanra 79 százalék közelébe csökkent, mondja. Azt nem említi, hogy ebben mekkora szerepe volt a 3000 milliárdos nyugdíjeinstandnak.
Árstabilitás, pénzügyi stabilitás, növekedés és foglalkoztatás segítése - ez lesz az MNB feladata, nem kell az államháztartás stabilitásával bajlódni végre - mondja expozéjában Matolcsy. Sikerült a foglalkoztatást bővíteni, ami jelentős eredmény. Hogy hogyan (százezer közmunkással), arról nem beszél.
A magyar adósság finanszírozása tartósan sikeres, "szinte szenzációszámba ment'" a 3,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátás, büszkélkedik.
a GDP 140 százalékáról 100 százalék közelébe.
Az eddig felsorolt keretfeltételek határozzák meg a következő hat évet - mondta Matolcsy György. Az MNB mindig és mindenben a hatályos jegybanktörvényhez tartja magát, három dolgora fókuszálnak, mondta, és felsorolta újra mind a hármat, kiemelve a kormány gazdaságpolitikájának támogatását.
Azt, hogy mit csinál a jegybank, és miért hadakozik legtöbbször az aktuális kormánnyal, a Riszpekt Ház egy rövid animációban kísérelte meg elmagyarázni legutóbbi adásában.
A házisbulis példa alapja a híres közgazdaságtani hasonlat volt, amely szerint a jegybank feladata, hogy eltegye a bólét, amikot túlpörög a buli. Igaz, mi ezt Alan Greenspannek tulajdonítottuk, miközben egy olvasónk felhívta a figyelmünket arra, az idézet eredetileg William McChesney Martintól származik, aki 1951 és 1970 között vezette az amerikai Federal Reserve-öt. Így jár, aki olyasmiről próbál okoskodni, amihez csak szeretne érteni.
Nem, nem a kötözős szexről. Hanem olyan személyes, a monetáris politikával kapcsolatos dolgokról, amiket nem fog emlegetni.
Bár Matolcsynak igaza van abban, hogy a költségvetés GDP-arányos hiányát a rendelkezésre álló adatok szerint a tavalyi évben valóban sikerült 3 százalék alatt tartani, az idei költségvetés azonban egyelőre meglehetősen ingatag.
Több hazai és külföldi szervezet is rámutatott, a 3 százalékos hiány idén eleve csak a tartalékok zárolásával lenne tartható, a növekedést ugyanis megint túl optimistán tervezték. Ha ezen felül még a pénztárgépek bekötéséből és az útdíjból várt bevételek is elmaradnak, újabb kiigazításokra lehet szükség. Részletesebben itt olvashat a veszélyekről.
Nemcsak közgazdászként, hanem emberként, családapaként is kiborítja, hogy mekkora devizahitel-állomány épült ki az országban. "Nagyon nehezen vágtuk ki magunkat a devizahitel-csapdából", de "jó úton járunk". És mindent megtesz a következő hat évben, hogy ez az "erkölcsi és gazdaságpolitikai hiba", ami "monetáris politikai hiba is volt", ne ismétlődhessen meg.
A leendő jegybankelnök az infláció ellensége, úgy is, mint közgazdász, úgy is, mint fogyasztó. A nagy infláció lehetetlenné teszi, de legalábbis megnehezíti a monetáris politika összehangolását a gazdaságpolitikával. Kárhoztatja az elmúlt évek magas inflációját, nem mintha ebben a kormányzati intézkedések nem lettek volna benne vastagon.
A konzervatív, felelős jegybanki politika nagy híve, a liberális felfogású, felelőtlen jegybanki politika ellensége. Ez utóbbi az volt, ami megengedte a devizahitelezést, mert azt mondta, hogy azt majd a piac elintézi, "ráadásul a láthatatlan kezével."