A kormány vassal álmodik

Nagy acélipari összezavarodottsággal indult az augusztus 20-a miatt csonka hét. Varga Mihály előbb tagadta, hogy a kormány a korábban tömeges létszámleépítést bejelentő Dunaferr visszaállamosítására készülne, de csak azért, hogy néhány órával később ennek a szöges ellentétéről számoljon be. A kormány azóta már ajánlatot is tett Dunaújváros acélművére – lényegében a tulajdonjogokért cserébe átvennék a 150 milliárd forintos tartozásállományt –, amit az ISD Dunaferr orosz tulajdonosai udvariasan fogadtak. A tárgyalások a jövő héten indulhatnak.

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK Légi felvétel

Az európai piacra gyártó acélipari cégek mindenhol a költségeik lefaragásán dolgoznak, a Dunaferr már júniusban jelezte, hogy megválik az irodai dolgozói jelentős részétől, mivel az iparági átlagnál sokkal többen dolgoznak náluk, sokkal több pénzért. A 7500 főt foglalkoztató egykori Sztálin Vasmű múlt csütörtökön fejtette ki részletesebben, hogy több lépcsőben nagyjából 1500 főt rúgnak ki.

Akár átveszi a kormány a Dunaferrt, akár nem, elbocsátások nélküli aligha működhet nyereségesen a cég. Egyáltalán nem tűnik valószínűnek, hogy az oroszok el akarnák adni az acélművet, ha viszont a kormány mégis átveszi, és nem akar az utcára tenni senkit, az jó sokba fog kerülni nekünk.

De legalább a Sólyomba nem szállunk be

Egy másik fronton viszont fellélegezhetünk. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter ugyanis közvetetten jelezte, a kormány is komolytalannak tartja a magát nemzeti légitársaságként hirdető Sólyom indulását. Egy parlamenti kérdésre adott válaszában azt mondta, vizsgálják a nemzeti légitársaság indításának lehetőségeit, de megbízható partnert ehhez még nem sikerült találni.

Az induló légitársaság első gépe már le is szállt Budapesten, de várhatóan még hónapok kérdése, hogy megkezdje tevékenységét. A cég körül továbbra is sok a furcsaság, ezért örülhetünk, hogy költségvetési forrásokat nem dobnak ebbe a projektbe.

Fotó: Lee Weston / MTI

A Dunaferr és a Sólyom esetében az állami szerepvállalás nagyjából hasonló megítélés alá esik olvasóinknál is – amikor egy hónapja feltettük a kérdést, hogy mi lenne nagyobb pénztemető a Sólyomnál, éppen az acélipar nyert a szavazáson, nem sokkal a Moszkvics-márkaszervíz előtt.

Annyira egyébként sincs miből szórni a pénzt, júliusban ugyanis a várt többlet helyett csúnya hiánya volt az államháztartásnak. A második nyári hónapban közel 130 milliárd forinttal többet költött a költségvetés, mint amennyi bevétel érkezett, így az egész évre tervezett hiány 96,7 százalékánál, 851,2 milliárd forintnál állunk hét hónap után. A szokás szerint optimista NGM szerint minden rendben, minden a terv szerint halad. Hiába csökkentették alaposan a szociális kiadásokat, váratlanul sok pénz ment normatív támogatásokra és kamatkiadásokra.

Csótányirtóval a devizahitelesekért

A magyar kormány nem csak a különböző iparágakban való terjeszkedéssel volt elfoglalva a héten, tovább áramlottak az hírek a készülő új devizahiteles mentőakcióról is. Érdemi információ ugyan nem szivárgott ki a Bankszövetség és a kormány egyeztetéseiről, de Orbán Gábor adó- és pénzügyi NGM-államtitkár Heti Válasznak adott interjúja adhat némi támpontot. Az általa elmondottakat továbbszámolva egy nem túl radikális csomag képe bontakozik ki: a devizahiteleket vagy rögtön, vagy fokozatosan átváltatnák forintra, amihez a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát is felhasználnák valamilyen formában, és, hogy az adósoknak is megérje, lenne némi kamat- vagy tőketámogatás is.

Fotó: Huszti István / Index

Nem tudtunk meg sok újat a készülő családi magáncsőd-törvényről sem, ami a fizetésképtelen adósoknak adná meg az újrakezdés esélyét; főleg az lenne érdekes, hogy milyen feltételekkel. Az viszont biztos, hogy az adósamnesztiától meglehetősen távol van az intézmény, jönne például a minden kiadásba beleszóló vagyongazda, akivel hosszú évekig együtt kellene élnie a megszorult családoknak.

Nem is érzik magukat megmentve a devizahitelesek – legalábbis a nevükben tüntetők nem túl népes csoportja –, több tiltakozás is volt a héten. Szerdán a Haza Nem Eladó Mozgalom vezetőjét, Kásler Árpádot és társait vették őrizetbe, miután bejelentés nélkül kezdtek ülősztrájkot az Astoriánál, pénteken pedig a Koppány Csoport tüntetői fújtak be csótányirtót Csányi Sándor OTP-vezér kapuján, mielőtt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök házához vonultak volna. A Fidesz a jelek szerint komolyan aggódik az elégedetlenkedők miatt, folyamatosak voltak a héten a bankokat utólag kritizáló kormánypárti nyilatkozatok. A kormánytól való függetlenséggel nem vádolható békemenetesek is hallatták hangjukat a kérdésben.

A Magyar Nemzeti Bank felvilágosító cikksorozatba kezdett a devizahiteles témában. Sikeresen bemutatták az MNB új logóját is, amit vagy Matolcsy György rajzolt személyesen, vagy nem. Az intézmény emblémája mindenesetre eléggé archaizálóra sikeredett az eddigi futurisztikus vonalkód-dizájn után, megújult egyébként a magyar jegybank honlapja is, világoszöld helyett sötétkék lett az uralkodó szín.

Kacsapástétom-öngól, szexcézár-luxuspláza

Nagy pofonba futott bele dr. Surján László európai parlamenti képviselő, aki a CBA-ban álmagyar, valójában csehszlovák kacsapástétomot emelt le a polcról. Mély felháborodásában dörgedelmes tiltakozó levelet írt a magyar nemzeti termékek mellett, a CBA pedig gyorsan visszakozott, és levetette a terméket boltjaiból. A gond csak az, hogy valójában színmagyar volt az orosházi Lúdland Kft kacsakülönlegessége.

Bezárt a győri csirkefeldolgozó, az Imperial Best üzeme, ami miatt több, mint száz ember vesztheti el az állását. A látszólag felfutóban lévő magyar kézművessör-üzlet felől sem jött jó hír, árulják a Csobánkai Sörfőzdét. A luxusvásárlóknak viszont nem kell aggódniuk, hiszen szeptember elején már meg is nyitja kapuit az Il Bacio di Stile, a Gattyán György szexmágnás Docler Holdingjának Andrássy úti nagyberuházása. A Gap is megérkezett hazánkba, szerdán két boltot is nyitottak. A vásárlóközönség többi részének ott vannak a bizarr trafikok.

Győr

Hazánktól távol is zajlott az élet, az eurózóna fogyasztói például két éve nem tekintettek ilyen bizakodóan a jövőbe, mint most – ami indokolt is lehet, hiszen technikai értelemben véget ért a másfél éves recesszió. Indiában viszont nagy a riadalom, hiszen brutálisan gyengülni kezdett a rúpia, az Egyesült Államokban pedig a Nasdaq csütörtöki többórás leállása miatt lehetett rettegni.

Bejelentette viszont távozását Steve Ballmer, aki már 13 éve vezette a Microsoftot. A vezető egy éven belül nyugdíjba vonul. Az mindenképpen a javára írható, hogy annak ellenére termelt a tech-óriáscég folyamatosan tisztes nyereséget, hogy Ballmer rengeteg dologról lemaradt, és a legtöbb általa felfuttatott termék nagy kudarc lett. Megítéléséről viszont sokat elmond, hogy tőzsdén széttépték a Microsoftot a távozás hírére: több, mint 8 százalékot ugrott a részvényárfolyam.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!