Most már hivatalos, bármi megtörténhet
Ez történt a gazdaságban az év 30. hetében
További Gazdaság cikkek
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
A hét Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédjének utó-sokkhatásaival kezdődött. A kormányfő ugyanis itt – amellett, hogy cikkeket értett félre – doktrína szintjére emelte az illiberális állam építését. Ennék négy fő zavarba ejtő gazdasági üzenetét emeltük ki:
- 1. A kormányfő szerint kívánatos modell olyan országokat állít Magyarország elé példaként, amelyek teljesen más helyzetben vannak.
- 2. Több államosítás lesz, mert Orbán nem elégedett a közvagyon GDP-arányos szintjével
- 3. A munkaalapú államban nem fontos, hogy ki elégedett a munkájával, csak az, hogy dolgozzon.
- 4. Bármi megtörténhet, tehát folytatódnak majd a kiszámíthatatlan gazdasági lépések.
Tényleg megtörténhet bármi
Az eheti fejlemények alapján a bankok és a nyugdíjra készülő gyermektelenek aggódhatnak az Orbán korszak megszokott kiszámíthatatlansága miatt. Kezdjük az utóbbiakkal: egyre nagyobb a kavarodás a kormány nyugdíjreform tervei körül. Valami biztosan készül, de a kormány nevében Varga Mihály egyelőre tagadja, hogy bármi változtatást terveznének.
A KDNP-s Harrach Péter és a népesedéspolitikai kerekasztal koordinátora viszont nem így beszéltek: az ő szavaikból azt olvashattuk ki, hogy akár már ősszel is jöhet a nyugdíjreform, és annak alapelveit is körvonalazták. A lényeg az, hogy akinek bármilyen okból is nincs gyereke, azt hátrányosan diszkriminálná a változtatás, mivel a gyermektelenek szerintük nem járulnak hozzá annyira az ország jövőjéhez, mint a gyerekvállalók. Sőt, még a gyerekek iskolázottságát is figyelembe vennék a nyugdíj számításánál.
A bankoknak közvetlenül nagyobb a félnivalójuk: a Magyar Nemzeti Bank kiadott egy útmutatót, hogyan kell majd számolniuk a bankoknak az árfolyamrés miatt a devizaadósoknak visszafizetendő pénzt. Ebből kiderült, hogy még annál is több pénz visszafizetésére kényszerülnek, mint amiről korábban szó volt: kötelező tőketörlesztésként beszámítaniuk az összes töbletlevonást, ami miatt a kamatbevételeik is alacsonyabbak lesznek.
A mostani helyzet szerint nagyjából 900 milliárd forint fog átvándorolni a bankoktól a devizaadósokhoz. A kamatemelések miatt visszafizetendő pénz elszámolására még nincs útmutató. Nem csoda, hogy Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója úgy számol, hogy a bankok elbukják a tőkéjük harmadát (az OTP egyébként megvett egy kisebb román bankot is a héten).
Azok a devizaadósok viszont, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy pereljenek, cserben lettek hagyva. A bíróságok ugyanis már meg is kezdték leállítani a devizahiteles pereket – így viszont valószínűleg az adósoknak kell majd fizetniük a perköltségüket.
– ezt a devizahiteles perekből ismert ügyvéd, Lázár Dénes mondta nekünk. Interjúnkban hosszasan beszélt a magyar igazságszolgáltatás általános problémáiról, és arról, hogy hiába tűnhet úgy, hogy átmentek a bíróságokon az adósok panaszai, igazából ez sem egy jogállami megoldás.
Vesszőfutásba kergették a forintot
Rég volt ilyen rossz hete a forintnak: a hetet 308,48-on kezdte az euróval szemben, ehhez képest pénteken 315,02-nél is megfordult, ami közel két százalékos gyengülés. A dollárral szemben másfél éves mélypontra gyengült az árfolyam.
Ennek most inkább globális okai voltak, hiszen sok mindentől félnek most a pénzpiacokon. Ott az orosz helyzet (ami miatt a német részvényindex, a DAX elég nagyot esett a héten), és az amerikai jegybank, a Federal Reserve kötvényvásárlási programja miatt is lehet aggódni. De azért mi is hozzátettünk a bizonytalansághoz, az MNB potenciálisan forintgyengítő hatású pénztrükkje pénteken lépett hatályba.
A részvénypiaci visszaesés a BÉT-en is megmutatkozott, a BUX két fő eleme, az OTP és a Mol is sokat vesztett értékéből. A Mol gyorsjelentése valamivel gyengébb volt a vártnál, de legalább a menedzsment optimistán tekint a jövőbe.
29. heti záró | 30. heti záró | |
BUX | 17 860 | 17 700 |
OTP | 4 150 | 4 085 |
Mol | 11 740 | 11 530 |
Richter | 3 900 | 3 909 |
Magyar Telekom | 372 | 374 |
A munkanélküliség megállt 8 százalékon, a foglalkoztatottság pedig tovább nőtt, a baj csak az, hogy még mindig csak az állam teremt munkahelyeket. Megtudtuk a héten azt is, hogy melyik önkormányzatok voltak a legfelelőtlenebbek, tehát kitől mennyi adósságot vett át a magyar állam. Budapest és Esztergom mellett a két fideszes erős ember otthona, a Belváros és Hódmezővásárhely is fent van a listán. Remek hír viszont, hogy a kínai hitelminősítő, a Dagong felminősítette Magyarországot negatívról stabilra.
Nagy diadalokat aratott a NAV
Egyébként minden megy a szokott kerékvágásban. A NAV például diadalittasan jelentette be, hogy miután egész nap számolták a kifliket egy pékségben, hirtelen a négyszeresére ugrott a bejelentett forgalom – azzal viszont nehezen tudtunk mit kezdeni, hogy az adóhatóság miért ítéli el erkölcsileg azt, hogy valaki drágán adja a kiflit.
A NAV egy másik diadala keretében 140 ezer pár cipővel gazdagodott az adóhivatal: a cég, amelyikre lecsaptak, Szlovákiában vámkezeltette a Kínából importált cipőket, jó negyedmilliárd forint kárt okozva ezzel az adófizetőknek.
Szegény katódsugárcső-gyártókra is rájárt a rúd: nem elég, hogy a technológiára, amit gyártottak, már évek óta nincs igény, még egy évtizeddel a kartellezésük után egy bírságot is kaptak a nyakukba a GVH-tól. Igaz, a három megbüntetett cég közül már csak a Technicolor SA aktív, a másik kettő – a Samsung SDS és az LG – már lehúzta a rolót. A Sanofi-Avensis visszaélhetett erőfölényével a GVH szerint. A Hankook a szakszervezetis vezetőjének kirúgása miatt került be a hírekbe.
A magyar méhészek több tiszteletet követelnek maguknak, az orvhorgászok pedig a kormánytól kapnak több figyelmet: az engedély nélküli horgászat büntetései tételei jelentősen csökkennek, de azért továbbra se akarjon robbanószerrel, vegyszerrel vagy árammal "horgászni", annak marad a komoly büntetési tétele.
A horvát és román tengerpart már nem is olyan menő, írtuk az idegenforgalmi statisztikákra hivatkozva.
Az is lehetne sokkal menőbb a mostaninál, jártuk körül interjúnkban. Valami nem stimmel a helyi turisztikai hozzáállásban, túl sokan akarnak még mindig a hetvenes évekbeli rutinokból megélni, és sem a helyi-, sem a nagypolitika sem a legszerencsésebben közelít a régió fejlesztéséhez, finoman szólva. De már megjelentek a fejlődés első jelei.
A héten azt is megtudtuk Magyar Nemzetből, hogy vannak magyarok, akik a vérgyémántok hazájában, Sierra Leone-ban fektetnek a gyémánt kitermelésbe.
Csőd, bankrablás és adatcunami a világban
Ha akkora országok mennek csődbe, mint Argentína, az általában feltűnést kelt a világban. Nem volt ez máshogy most sem, az unortodox gazdaságpolitikát elég hosszú ideje a gyakorlatba ültető országot most két amerikai, egy bíró és egy hedge fund menedzser kényszerítette csődbe. Nem jött jól nekik, bár a hétköznapi argentinoknak valószínűleg a negyven százalékos infláció és fekete devizapiac jobban fáj. Argentína a jelek szerint tovább halad szomorú útján: ez volt az egyetlen ország eddig, amelyik a leggazdagabbak közül le tudott csúszni a közepesen szegények szintjére.
Az európai-orosz gazdasági háború szép lassan eszkalálódik, bár egyelőre a lengyel zöldségek félhetnek igazán Putyin haragjától. Az ukrán gazdaságban is betett a háború, a recesszió egyre mélyebb keleti szomszédunknál.
Putyin viszont ennél is jobban aggódhat, hiszen megállapodtak a szankciókról, újabb cimboráit tiltották ki Európából, és a hágai választott bíróság nem jogerős döntése szerint igen komoly, 50 milliárd eurós büntetést fizethet majd a Jukosz ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig már jogerősen kötelezte az orosz államot 1,8 milliárd euró visszafizetésére.
Albániában bizonyára ráférne egy kis szigorítás az ország jegybanki tartalékának otthont adó épületnek: kiderült, hogy valakik módszeresen, négy éven keresztül lopták onnan a pénzt, és el is kaszinózták.
A világban egyébként fontos hét volt, rengeteg volt a jelentős makroadat és monetáris politikai döntés. A Federal Reserve folytatta eszközvásárlásainak szűkítését, az amerikai GDP egészen masszív teljesítményt mutatott fel a második negyedévben, és bár a munkanélküliség is nőtt egy picit, alapvetően nincs gond a munkaerőpiacon sem. Európában már ennyire nem szuper a helyzet, kínosan lassan csökken a munkanélküliség, az infláció pedig folytatja útját a nulla felé.