Azt már múlt héten lehetett tudni, hogy az önkormányzati választások utáni hétfőn Orbán Viktor napirend előtti felszólalásra készült, ez alapján pedig mindenki arra várt, hogy akkora bejelentést tesz, ami mellett egy Bokros-csomaghoz csapott IMF-megegyezés csak egy újabb kör rezsicsökkentésnek hatna.

Ehhez képest Orbán nem jelentett be semmi konkrétumot, viszont a korábbi pletykákkal összhangban újra a jóléti társadalmak bukását emlegette, és arról beszélt, hogy a kormány a segély helyett a munkát támogatja. Konkrét tervekről egyelőre még mindig nem lehet tudni, de azért összeszedtük, hogy pontosan mire megy el az a pénz, amit már most is bőven az EU-átlagon alul költünk szociális kiadásokra. De most jöjjenek a hét legfontosabb hírei.

Az mindenesetre például elég jó kérdés, hogy miből lesz pénz nyugdíjra, hiszen a KSH a héten megválaszolta a kérdést, ami már elég régóta foglalkoztatott mindenkit. A statisztikai hivatal kivándorlást vizsgáló kutatásának pedig az volt az egyik megállapítása, hogy pont azok az iskolázott fiatalok mennek el, akiknek az adóforintjai nélkül a jelenlegi felállás szerint aligha lehet fenntartani a nyugdíjrendszert.

Amellett persze, hogy ez is fontos infó, leginkább mégis inkább a számháború dominálta a kivándorlás körüli közbeszédet. A bűvös szám pedig nem más, mint a

350 ezer.

2013. elején ugyanis nagyságrendileg ennyi olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. 

Na persze, múltkor is kimentem a Nyugatihoz, és hát gondoltam magamban: nahát, hogy milyen kevés ember van errefelé mostanában!? Azért szerintem van az egymillió is, a Márta unokája is jól kiment Angliába!

– ehhez hasonló reakciókból bőven érkezett a tanulmányról szóló cikkünk megjelenése után, úgyhogy sebtiben még arról is írtunk, hogy pontosan milyen módszertannal készült a kutatás, és hogy miért nem lehet a statisztikusoknál pontosabb becslést adni. De mit lehet még tudni a kivándorlókról?

Elég sokat! Például, hogy a külföldön élő magyarok közül csaknem mindenki dolgozik, mindössze néhány százalékuk tanul, vagy háztartásbeli. Az elvándoroltak 80 százaléka az Európai Unión belül maradt, míg a statisztikai hivatal becslései szerint körülbelül 70 ezer magyar élhet az unió határain kívül. A fő célországok: Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, ezenkívül Hollandiába is viszonylag sokan mennek.

Németországba például több szakmunkás végzettségű magyar megy, és ez a helyzet Ausztriával is. Eközben Nagy-Britannia főleg a diplomásokat vonzza. Az viszont tévhit, hogy az összes kivándorló között nagyobb arányban lennének szakmunkások: a felmérés szerint leginkább a diplomások hagyják itt az országot.

Sajnos egyelőre úgy tűnik, nagyon sokan vannak, akik tartósan kint ragadnak, és sokaknak teljesen megszakadnak a magyarországi kapcsolataik is. A külföldön élő magyarok 14 százaléka például egyszer sem jött Magyarországra az elmúlt évben, 22 százalékuk pedig összesen egyszer.

Az adatokról egyébként grafikonokat is gyártottunk, amik olyan szépek lettek, hogy már csak Fazekas Sándorra várunk, hogy bejelentse: sajtóesemény keretein belül szeretné megtekinteni őket.

Végezetül pedig arról, hogy mi ennek az egésznek a jelentősége: a 350 ezer külföldön letelepedett magyar talán kevésnek tűnik a korábbi híresztelésekhez képest, de egyáltalán nem kis szám.

Ha ez így megy tovább, az egyébként is csökkenő népesség még gyorsabban csökken majd: 2060-ra hét és fél millióan sem maradunk ebben az országban, ami a túlnépesedett bolygónak jót fog tenni, de egy csomó olyasmi galibát fokoz okozni, amit a már emlegetett nyugdíjrendszernél tapasztalunk.

Szerda reggel döntött a bíróság Szabó-Forrai Zsolt előzetes letartóztatásáról, a Fortress nevű cég hétfőn őrizetbe vett vezére 30 napig biztosan a hűvösön marad.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya üzletszerűen különösen nagy kárt okozó csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást az 51 éves férfi ellen. Úgy tudjuk, a károsultak eközben folyamatosan próbálkoznak azzal, hogy visszakapják a befizetett pénzüket – sikertelenül.  De miért olyan nagy dolog ez az egész?

Egyrészt azért, mert a Kulcsár-ügy óta nem volt ekkora értékű álbrókeres átverés Magyarországon, de a Fortress ügyét különlegessé teszi az is, hogy milyen primitív hazugságokkal operáltak a szervezői.

A cég, mint minden pilótajáték, irreálisan magas hozamokat ígért rászedhető ügyfeleknek agresszív ügynökhálózatán keresztül, teljes tőkegarancia mellett. Valójában nem fektették semmibe a felszívott pénzt: egyszerűen az új befizetésekből fizették a hozamokat, már amíg elég gyorsan tudtak új pénzt behozni. 

A legkülönbözőbb karakterek kapcsolódtak be a lehúzásba, korábbi bv.-főtiszt asszonyról és nagymenő bankos hitelügynökről is tudunk, akik saját vagyonukat is betették, de új embereket is behoztak.

Az is kezd kirajzolódni, hogy eddig miért hallgattak az áldozatok. Azt derítettük ki, hogy sok esetben fenyegetésekkel, ígéretekkel bírták rá őket a maradásra, de sokan eleve tisztázatlan eredetű pénzeket fizettek be. A piramisjáték működési logikájának megfelelően a károsultak gyakran maguk is abban érdekeltek, hogy tovább pörögjön az üzlet, ráadásul úgy tűnik, mintha a rendőrség sem állna teljes mellszélességgel a károsultak mögött. Ha olvasna még a Fortress-ügy eheti fejleményeiről, azt itt teheti meg.

A héten a már jól megszokott bankos sztorik sem maradtak el: kedden először kiderült, hogy kivonul a Citibank Magyarországról. Az nem nagy meglepetés, hogy újabb bank hagyja el az országot, hiszen már az MNB is megjósolta, hogy a devizamentés után 4-5 nagybank maradhat az országban. A Citi ugyanakkor nem csak Magyarországról vonul ki: összesen 11 piacon szüntetik meg a lakossági jelenlétet, például Csehországban is.

Hogy mekkora bankról van szó? Tavaly év végén 429 milliárd forintnyi betét volt a Citi magyar fióktelepénél. Összehasonlításképpen, a legnagyobb magyar banknál, az OTP-nél 3200 milliárd, a Budapest Banknál pedig 472 milliárd forintnyi betét volt.

Mindenesetre a Citi-ügyfelek nem maradnak bank nélkül: az ügyfélkiszolgálás zajlik tovább, és közben keresik azt a bankot, ami átvenné a volt citiseket. Ha viszont inkább magától váltana, összeszedtünk egy pár bank Citiéhez hasonló profilú szolgáltatásait.

És hogy mi a helyzet MKB fronton? Lázár "ezermester" János ölébe a héten újabb feladat pottyant, mindez konkrétan félóra alatt történt meg. A Magyar Közlönyben csütörtökön fél hétkor jelent meg a jogszabály, és félórával később, este hétkor már hatályba is lépett. Az MKB feletti államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójának ugyanis a Miniszterelnökséget jelölte ki 2018. végéig Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. 

Fotó: Bődey János

A héten összeszedtük, hogy mi tudható Szijjártó Péter szüleinek dolgos munkájáról, a Defacto pedig kielemezte, hogy mit várhatnak a most született gyerekek az élettől annak függvényében, hogy milyen testsúllyal jönnek világra.

A forint a hét elején még stabilan 307-es euróárfolyamnál állt, aztán pénteken hirtelen majdnem 305-ig erősödött. A legfontosabb részvények közül az OTP-nek és a Telekomnak is jó hete volt, a Mol és a Richter viszont elég nagyot esett.

Viszont azért történt még egy csomó érdekes dolog a héten, itt van a lényeg, tehát

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!