Ezt elvesszük, de csak az önök érdekében!

Hamarosan elbúcsúzhatunk a megmaradt magán-nyugdíjpénztáraktól is, a kormány ugyanis olyan szabályozást hoz létre, ami a néhány maradék kassza végét jelentheti. Az új javaslat szerint be kell zárni azt a pénztárat, ahol a vizsgálat előtti hat hónapból volt legalább két olyan, amikor a tagok kevesebb mint 70 százaléka fizetett tagdíjat.

Ez az államnak nagyjából 200 milliárd forint bevételt jelentene, a megmaradt négy pénztár nagyjából 60 ezer ügyfelének a számláján lévő összeg ugyanis nála landolna. Romhányi Balázs, a KFIB vezetője az új szabállyal a kormány gyakorlatilag ellehetetleníti a pénztárakat, úgy véli, a maradék nyugdíjpénzzel a 2015-ös költségvetésben tátongó méretes lyukat szeretnék betömni.

Mit mond erre a kormány? Azt, hogy szó nincs ellehetetlenítésről, beszántásról, a tagok érdekében van szükség a szabályra és nem a pénzek átvétele a cél, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 2015-ös költségvetésben nem szerepel ez a 200 milliárd forint bevétel, ami a magánnyugdíj-pénztárakból kerülne az államkasszába.

Eleve hülyeség volt

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint egyébként a magánkasszákat már bevezetni sem volt jó ötlet, Európa legtöbb országában nem is létezett soha a magyarországihoz hasonló kötelező-magánnyugdíjpénztári rendszer, csupán önkéntes.

A térségünkben kísérletezett néhány ország a kötelező-magánnyugdíjpénztári rendszerrel, mára viszont mindenki felülvizsgálta ezt a nem túl sikeres kezdeményezést. Varga Mihály miniszter álnyugdíjpénztáraknak nevezte a néhány megmaradt kasszákat, amelyeknek a tagdíjat tisztességesen fizető tagjai hiába számítanak járadékra, nem fizető társaik miatt végül hoppon maradnak.

Pillanatnyilag úgy tűnik, egy lehetősége maradt a pénztáraknak a megmenekülésére, ha a tagok aktivizálják magukat, és elkezdik rendesen fizetni a tagdíjat. A törvény nem lesz visszamenőleges hatályú, így a hat hónapos vizsgált periódus is majd csak a hatályba lépése után kezdődik. Tömeges befizetéssel menthető a helyzet.

Le is gyilkolnánk egymást

Ebben az esetben azonban a kormány kerülhet nehéz helyzetbe, ha ugyanis a költségvetésben nem is számolt a 200 milliárddal, nem jönne rosszul az a pénz. Most ugyanis van jónéhány olyan tétel a költségvetésben, amelyik nem tűnik igazán megalapozottnak, egyik ezek közül az a titokzatos 169 milliárd, amit az állami vagyonnal kapcsolatos bevételből vár a kormány.

Az NGM azonban állítja, nem a hasukra ütve mondták be ezt az elképesztő összeget, komoly terveik vannak, amit viszont egyelőre nem mondhatnak el. A lényeg, hogy eladnak majd valamit, vagy valamiket. Persze mindezt csak azért, hogy aztán újabb valamiket meg majd megvehessenek. A pénz mindenesetre nem a néhány MVM-es, vagy főgázos kisrészvényes kivásárlására kell, kisöprésük az állami cégek közgyűléséből inkább szimbolikus, sokba nem kerül.

Ahogyan szimbolikus Kónya Istvánnak, az MNB nemzetközi hírű kutatójának a kiebrudalása is: azért kellett távoznia a jegybankból, mert beengedte egy konferenciára a hallgatóságba a Matolcsy György előtti vezetőség egyik tagját, Király Júliát. Hiába, ahogy azt Demján Sándor a héten megfogalmazta, “hungaro síitákból és hungaro szunnitákból áll az ország, és ha nem az EU-ban lennénk, le is gyilkolnánk egymást.”

Bemutatták a NAV-átvilágítás anyagait

Hiába tette közzé a héten a NAV az egy hétvége alatt Horváth András ügyében lefolytatott tavalyi vizsgálat anyagát, és csapott hozzá több mint ezer oldal mellékletet, nem sokkal hozott közelebb a történtek megismeréséhez. Nem csak azért, mert a dokumentumokból az összes személyes adatot kihúzták, vagy mert túl gyorsan folytatták le a vizsgálatot. Hanem elsősorban azért, mert eleve kevés esély volt arra, hogy Horváth állításai hasonló jellegű belső vizsgálattal érdemben cáfolhatók.

Horváth komolytalannak nevezte a vizsgálatot. Ő ugyanis csupa olyan dolgot állít - el sem indult vizsgálatok, korrupció, védett csalók stb. - amelyet nem lehet feltárni azzal, hogy lefuttatnak egy ellenőrzést a NAV belső rendszerén. Nem is sikerült. Azt viszont kimutatták, hogy Horváth a hivatalon belül nem mindig tartotta be a hivatalos utat és a belső szabályokat, és a hatékonyság javítására tett ötleteit sem látták megvalósíthatónak.

Egyelőre azonban nincs gyanúsítottja annak a büntetőeljárásnak, amelyet Horváth András, a NAV volt ellenőrzési koordinátora ellen kezdeményezett az adóhatóság, adattal való visszaélés bűntette miatt. Nem úgy a Horváth feljelentése nyomán indult nyomozásnak, a rendőrség hivatali visszaélés miatt vizsgálódik, és már gyanúsított is van.

Ez az elindult nyomozás egyébként az egyik legerősebb érv amellett is, hogy a NAV egykori dolgozója nem minden alap nélkül vádaskodott. A NAV-hoz kapcsolódó hír volt a héten, hogy távozik a hivatal egyik elnökhelyettese, Kovácsics István. A kitiltási botrányba keveredett Vida Ildikó viszont marad, túlszárnyalva az olvasói elképzeléseket.

Ez egy öngyilkos ötlet

Rossz vége lesz a magyar bankrendszer magyarításának, vélte a héten a Financial Timesban megjelent cikkében Timothy Ash, a Standard Bank elemzője, és  korábban az EBRD is jelezte, nagyon nem tetszik nekik az ötlet. A kormány hatalomra kerülése óta azt tervezi, hogy "megfelelő arányokat" alakít ki a magyarországi bankrendszerben. Az ország méretéhez illő számú és nagyságú pénzintézetek létrejötte, valamint a hazai tulajdon arányának 50-70 százalékra emelése azt ígéri, hogy javul a költséghatékonyság és lendületet vesz a hitelezés.

• Szlovéniában az állami tulajdonú bankok kerültek túlnyomó többségebe a rendszerváltás után, de azokat megfertőzte a korrupció, végül a ljubljanai kormánynak a GDP 15-20 százalékának megfelelő összeget kellett a bankokba pumpálnia, hogy mentse a menthetőt. Ez majdnem államcsődhöz vezetett.
• Cipruson lényegében ugyanez játszódott le, miután a hatóságok korábban megakadályozták a külföldi bankok megtelepedését.
• Fehéroroszországban 2011-ben szintén a politikai megrendelések alapján nyújtott hitelek miatt került az összeomlás szélére az állami tulajdonú bankszektor. Csak egy orosz segélycsomag, illetve vagyoneladások segítségével sikerült elkerülni a katasztrófát.
• Törökországban az ezredfordulón kerültek nagy bajba az állami bankok rossz döntéseik miatt. Megmentésük elvitte a GDP 15-20 százalékát, ami szintén a fizetésképtelenség határára lökte az államot.

A tulajdonosi szerkezet átalakítását célzó törekvés aligha vezethet el a növekedés fellendítéséhez. A hatás ellentétes lesz: romlik Magyarország megítélése a külföldi befektetők szemében.

Egyébként nem kell messze menni, elég csak megnézni, hogy viselkedik az állam Horvátországban a Mollal, mint külföldi multival, és milyen reakciókat ad rá a budapesti vezetőség. Ugyanígy állnak hozzánk a mi külföldi multijaink, és a külföldi befektetők, bárhányszor a lábukra lép a kormány.

Visz minket a jó hangulat

A héten hiába számított rá mindenki, elmaradt Magyarország felminősítése a Fitchnél, továbbra is maradtunk a befektetésre nem ajánlott bóvli kategóriában. A Moody’s viszont legalább megdicsérte az országot, és ennek nagyon örült a hitelminősítők ítéleteire korábban nem sokat adó NGM is.

Több jó adat is érkezett amúgy a héten: egyre többet vásárolunk, olcsóbb lett a benzin, hét éves mélyponton a munkanélküliség, csökkent a lakosság adóssága, több lett a beruházás. A szegények helyzete azonban nem túl szívderítő, újabb szomorú adatok jelentek meg a leszakadó rétegről. Miközben a gazdagok el sem tudják képzelni, hogy lehet megélni olyan kevés pénzből.

A nemzetközi környezet egyértelműen kedvező mostanában, de a hazai tőzsde a héten nem ment nagyot, a BUX az előző heti 17445 pont után 17350 ponton zárt, és a Richtert leszámítva mindegyik nagyobb tőzsdei papír vesztett az értékéből. A Btelt pedig megbüntették, és akár törölhetik is a tőzsdéről, ha nem pótolja az elmaradásait. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!