Ősszel választás jöhet Görögországban

Előbb a Parlament előtti térről tettünk ki élőt, magát a benti vitát pedig a lenti közvetítésen nézheti, megy alá szöveg angolul is.

Korábban azt ígérték, hogy mostanra lesz már valami, de úgy tűnik, kicsit csúszik a dolog. Nem megdöbbentő fejlemény.

A mostani tüntetésen az egyik legszervezettebb csoport az ANTARSYA. Ők egy, a Szirizától is balra álló mozgalom, a nevük egy mozaik szó, úgy lehetne magyarra lefordítani, hogy Baloldali Együttműködés a Kapitalizmus Megdöntéséért. Magukat "az antikapitalista, forradalmi, kommunista baloldal és radikális ökölógia frontjaként" határozzák meg. A Szirizához hasonlóan ők is több baloldali csoport összefogásából alakultak, de míg a Sziriza alapítói között vannak mérsékeltebb, szociáldemokrata mozgalmak is, az ANTARSYA kizárólag szélsőbali aktivistákat tömörít.

A 8 tagszervezetük nevei:

• Alternatív Ökológusok (Alternative Ecologists)
• Baloldali Anti-kapitalista Csoport (Left Anti-capitalist Group)
• Baloldali Csoport (Left Group)
• Baloldali Összefogás ( Left Recomposition)
• Aktuális Újbaloldal (New Left Current)
• Görög Forradalmi Kommunista Mozgalom (Revolutionary Communist Movement of Greece)
• Szocialista Munkáspárt (Socialist Workers' Party)
• Kommunista Felszabadító Ifjúság (Youth of Communist Liberation)
• illetve a Kommunista Internacionalisták Görög-Spartacusi Szervezete (Organization of Communist Internationalists of Greece–Spartacus), de ők nem sokkal a megalapítás után kiléptek a szervezetből.

A szervezet nem titkolt célja a kisebb, városi szintű paramilitáris alakulatok kialakítása, de a központi, döntéshozó bizottságuk Athénban van.

A gazdasági kérdésekről nagyjából az a véleményük, hogy államosítani kell mindent, emelni a minimálbért 1400 euróra, a heti munkaidőt 35 órában maximalizálnák, minden menekültet befogadnának, de fontos számukra a környezetvédelem is. A 2015-ös országos választásokon 39 ezren szavaztak rájuk, ezzel a szavazatok 0.64%-át nyerték el. De önkormányzati szinten sikeresebbek, 9 önkormányzati képviselőjük van a 2014-es választások óta.

Ők voltak azok, akik az első Sziriza-ellenes tüntetéseket megszervezték, még február végén, akkor több ékszerbolt és iroda kirakatát betörték, kukákat és autókat gyújtottak fel. Nagyjából ez történik most is.

Kis növekedést jeleztek előre a New York-i értéktőzsdék vezető mutatói a szerdai kereskedés leállítása előtt két órával. 19 óra előtt a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,08 százalék, az S&P 500-as mutató 0,09 százalék, a technológiai részvények Nasdaq Composite indexe pedig 0,07 százalék nyereséget mutatott a keddi záróértékhez képest. A befektetők kivárásra rendezkedtek be, elsősorban a késő esti, már a börze zárása utáni görög parlamenti szavazás miatt.

Rendkívüli ülésre hívták össze péntekre a német törvényhozás alsóházát, a Bundestagot, az egyetlen napirendi pont a Görögországnak szánt újabb pénzügyi mentőcsomag, írta az MTI.

A képviselők arról döntenek, hogy megadják-e a felhatalmazást a kormánynak a tárgyalások megkezdéséhez.

A parlament legutóbb februárban döntött a görög válság kezelésének ügyében, akkor a második mentőprogram meghosszabbítását szavazták meg nagy többséggel. A 311 fős CDU/CSU-frakcióban 28-en nemmel szavaztak, és 109-en külön nyilatkozatban jelezték fenntartásaikat.


Pénteken minden korábbinál több, 50 konzervatív képviselő utasíthatja el a javalsatot, amely mellett Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter érvel majd a szavazást megelőző vitában.

A görög tévé egy kigyulladt közvetítőkocsiról is mutaott képet.

#Greek TV a showing a TV sat truck on fire in #Athens. #GreekCrisis pic.twitter.com/givR6rlP6p

— Katie Slaman (@katieslaman) July 15, 2015

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök telefonon beszélt Prokopisz Pavlopulosz államfővel a parlamenti szavazást előtt, jelentette a Reuters.

A szlovák pénzügyminiszter értékeli német kollégája korábbi „bátor” javaslatait, hogy egy időre tegyék ki Görögországot az euróövezetből (az ötletet a legutóbbi eurócsúcsra szánta, de ejtették). Peter Kažimír nem érti, miért támadják hazáját vagy például Finnországot, miközben ők csak a szabályokat akarják betartatni.

„Ezek az országok felelősségvállalást hirdetnek, miközben keményvonalasoknak minősítik őket” – mondta. Az athéni kormányt hibáztatta, amiért az utolsó mentőprogram megszorításaival szembeni ellenállásuk felsrófolta egy új csomag árát. Persze a görögöket nagyon sajnálja, csak a vezetésükkel van baja. Azt is jelezte, hogy nem csak Athénnak, nekik is nagyon nehéz lesz egy új görög hitelprogram megvalósítása. ( WSJ)

Now up. Dimitris Koutsoubas, leader of communist KKE. Says history is repeating itself. Memorandum 1, 2 and 3. #vouli pic.twitter.com/pijpWY1Vcl

— Damian Mac Con Uladh (@damomac) July 15, 2015

Közben aktivisták elfoglalták a Deutsche Bank egyik fiókját Antwerpenben, Brüsszeltől nagyjából 50 kilométerre.

Belgium: In Antwerp activists occupied the main office of the Deutsche Bank. #ThisIsACoup #OXI pic.twitter.com/MzpzEcXgTs

— Revolución Real Ya (@RRYrevolucion) July 15, 2015

Things calm now outside the Parliament. Clashes, as usually, displaced in narrow roads arround. #Greece #15jgr pic.twitter.com/JcfKBUdz7n

— spyros gkelis (@northaura) July 15, 2015

Az idei görög tüntetéseket eddig sikerült durvább összecsapások nélkül megúszni, most azonban, hogy megszorításokról szavaz a Parlament, a görög demonstrálók is keményebben léptek fel.

Fotó: Yannis Behrakis

Már röpködnek a Molotov-koktélok a görög parlament előtt.

Getting a bit ugly outside Greek Parliament #Greece pic.twitter.com/TEh3mjAeEP

— Nick Malkoutzis (@NickMalkoutzis) July 15, 2015

A rendőrök könnygázzal válaszolnak.

BREAKING: Scuffles, pepper spray, teargas at Greek protest against bailout deal http://t.co/OaNbFoJSUh pic.twitter.com/XWBsSUNyEV

— RT (@RT_com) July 15, 2015

Elkezdődött a parlamenti vita a harmadik mentőprogramról szóló megállapodásról és az abban vállalt reformintézkedésekről. 

A szavazás előtt a kormányzó Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) központi bizottságának többsége úgy foglalt állást, hogy nem szabad elfogadni az ismert feltételek mellett az újabb pénzügyi támogatást. Az ellenzők petíciót írtak alá, szerintük az európai vezetők ajánlata nem szolgálja a görög nép érdekét. 

A párt vezető testületének 201 tagja van, a petíciót 109-en írták alá. Az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával nagy valószínűség szerint Ciprasznak sikerül majd elfogadtatnia a jogszabályt.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerdán lemondással is fenyegette párttársait arra az esetre, ha késő este a parlamentben az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslat ellen szavaznak.

"Azért vagyok miniszterelnök, mert van egy parlamenti csoport, amely támogat engem. Ha nincs meg ez a támogatás, akkor nehéz lesz számomra, hogy holnap is kormányfő maradjak" - mondta Ciprasz. (MTI)

A brit miniszterelnök kizárta, hogy az összuniós Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) adjanak gyorskölcsönt a görögöknek. David Cameron szerint nem az ő dolguk segíteni, hanem az euróövezeté. Ehhez képest – a Sky-hoz hasonlóan – a beszédet összefoglaló BBC is azt írja kormányzati tisztviselőkre hivatkozva, hogy ha az Európai Bizottság tényleg szigeteli az ország adófizetőit az esetleges veszteségektől, hajlandóak lehetnek igent mondani. Csakhogy a döntés egy elvi kérdés is, mert egy David Cameronnak 2010-ben tett ígéret megszegését jelentené. Eddig négy tagállamban zárták ki az EFSM használatát, de minősített többséggel döntenek, azaz ha mindenki más belemegy, simán elfogadnák a tervet.

Egy euróövezeti ország parlamentje már igent mondott rá, hogy hivatalosan is megkezdjék a tárgalásokat a harmadik görög mentőcsomagról. A franciáknál nagy többséggel ment át a javaslat. Ez volt talán a legkevésbé rázós eset abból a hat tagállamból, ahol országgyűlési jóváhagyás kell, a hollandok és a finnek tűnnek a legkeményebb diónak.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 140,57 pontos, 0,63 százalékos emelkedéssel, 22 285,04 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 7,3 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest. A nagypapírok közül az OTP 0,8 százalékot, a Mol 1,5 százalékot erősödött, a Richter ugyanakkor minimálisan, a Magyar Telekom pedig 0,8 százalékkal gyengült.

A Sky News névtelen kormányzati forrásra hivatkozva arról ír, az Egyesült Királyság mégsem torpedózza meg a görögök jövő hétfői hétmilliárd eurós gyorskölcsönét. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmuson (EFSM) keresztül tulajdonképpen minden EU-tagállamnak be kell szállnia az áthidaló hitelbe, ami ellen elsőként az Egyesült Királyság tiltakozott, azóta pedig három másik ország csatlakozott hozzá. Az Európai Bizottság azzal próbálja elejét venni az ellenállásnak, hogy garanciát ígér a kölcsön mögé (igaz, még dolgoznak rajta, hogy pontosan mit). A Sky Newsnak nyilatkozó tisztviselő szerint London így már rábólinthat az EFSM használatára.

„Ez nem egy könnyű megoldás” – ismerte el az euróért felelős biztos, Valdis Dombrovskis, hogy nem lesz sima útja a javaslatuknak, amivel a görög áthidaló hitelről gondoskodnának. A terv, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSM) nyúljanak vissza, de ebben gyakorlatilag minden uniós ország pénze benne van. „Tisztában vagyunk a nem euróövezeti tagállamok komoly aggodalmaival. Éppen ezért olyan intézkedéseken dolgozunk, amelyek megvédik a nem euróövezeti tagállamokat a negatív pénzügyi következményektől, ha az EFSM-kölcsönöket nem fizetnék vissza” – próbálta tompítani a borítékolható ellenállást Valdis Dombrovskis. Az egyik lehetőség, hogy az Európai Központi Bank által felvásárolt görög államkötvények kamatából garantálják a hiteleket, de nem nagyon akart részletekbe menni.

Valdis Dombrovskis elismerte: a tagállami vezetők annak idején megállapodtak, hogy az állandó euróövezeti mentőalap felállítása után nem csapolják meg többé az EFSM-et. „Ezt a politikai nehézséget is kezelnünk kell” – jelezte, hogy tulajdonképpen még gőzük sincs, mivel próbálják majd lenyeletni a békát.

A probléma, hogy nem lehet sokat teketóriázni. Jövő hétfőre hétmilliárd eurót kellene adni Athénnak az addigra lejáró kinnlevőségei kifizetésére, de sorban kelnek ki az euróövezeten kívüli tagállamok az ellen, hogy őket is bevonják a görögök megmentésébe, ugyanakkor épp a szűkös idő miatt nem sikerült kevésbé zűrös ötlettel előrukkolni. „Jelenleg nincs jobb vagy könnyebb megoldásunk az asztalon” – vallotta be az EU-biztos.

Már legalább négy ellenzője van annak a megoldásnak, amelyet az Európai Bizottság javasolt a hétmilliárd eurós áthidaló hitelre. Ez sürgősen, jövő hétfőre kellene a görögöknek. A britek és a csehek után azonban a svédek és a dánok is bejelentették, hogy ellenzik a válság eleje felé, 2010-ben összeeszkábált Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) bevetését. Mivel ehhez gyakorlatilag minden EU-tagállam hozzájárul, nem csak az euróövezetiek, mindegyiküket be kellene vonni a döntésbe, ha tényleg ehhez nyúlnának. Az EFSM szabályai alapján minősített többségre van szükség (ami azt jelenti, hogy a tagállamok 55, a lakosságszám 65 százalékának meg kell lennie).

A tagállamokat képviselő Tanács honlapján van egy számológép, ami alapján ha csak ők négyen szavaznának ellene és mindenki más mellette, meglenne a jóváhagyás, de valószínűleg más euróövezeten kívüli országok is besokallnának, ha tényleg bepróbálkoznának az ötlettel. A britek ráadásul azt hangoztatják, 2010-ben megígérték nekik, hogy az eurózóna országait nem segítik ki az EFSM-ből, ha már létrejön az állandó mentőalapjuk, az Európai Stabilitási Mechanizmus, ami 2012-ben megtörtént.