Réka
EUR 407,43 Ft USD 380,14 Ft GBP 491,17 Ft BUX 76 251 OTP 19 950 Ft MOL 2 638 Ft
-3 °C
10 °C
Tovább a mellékletre
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Fontosabb részletek

Percről percre Ősszel választás jöhet Görögországban

Több hónapig egyezkedett az EU a görögökkel, de június 30-án szombaton elszakadt a cérna, miután a görög kormány népszavazást kezdeményezett a szükséges megszorításokról
A tárgyalások félbeszakadása azt jelentette, hogy az ország nem kapja meg azt az 1,6 milliárd eurót, amiből ki tudná fizetni az IMF-nek a kedden esedékes tartozását
Görögország nem fizetett, ez részleges csődöt jelent
Július 5-én vasárnap az EU-IMF-megállapodást a görög szavazók 61 százaléka elutasította
Másnap lemondott Varufakisz görög pénzügyminiszter
Július 12-én maratoni csúcstalálkozó kezdődött, hogy megállapodjanak
Ciprasz végül beadott egy 13 milliárd eurós megszorítócsomagot
A kormányfő belement lényegében minden feltételbe, szigorúbb javaslatokat fogadott el, mint amire a görögök nemet mondtak
A megállapodás hírére görög szakszervezetek sztrájkot hirdettek szerdára
A görög parlament nagy többséggel elfogadta a megszorítást, de sok Sziriza-tag nemmel szavazott
Szeptemberben vagy októberben parlamenti választás lesz
Brüsszel megenyhült, ahogy várható volt: áthidaló kölcsönt kaphat az ország
Az EKB pénzt ad a bankoknak

Képek, videók 4 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Ősszel választás jöhet Görögországban

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Stubnya Bence

    A görög Skai TV arról adott hírt, hogy a görög kormány elküldte a javaslatát a hitelezőknek, közben a Reuters arról ír, hogy német kormányzati forrásból úgy tudják, a németek elképzelhetetlennek tartják a hitelprogram meghosszabbítását. A görög kormány főtárgyalója azt mondta, hogy ha olyan ajánlatot kapnak, amit nem tudnak visszautasítani, akkor elképzelhető, hogy nem lesz népszavazás. (Guardian)

  • Stubnya Bence

    Ezt írta Danuta Hübner Twitteren:

  • Eurologus

    Arra kérik a Görögországba tartó turistákat, hogy vegyék figyelembe az ottani helyzetet és a kereskedelmi bankok döntéseit, anyagilag pedig „ennek megfelelően szerelkezzenek fel”, mondta Szijjártó Péter egy mai sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.

  • Eurologus

    Az Európai Bizottság (EB) szóvivője, Margaritis Szkinasz délben megerősítette, hogy tegnap este Ciprasz felhívta telefonon Jean-Claude Junckert, az EB elnökét. Egy "last-minute" megegyezés feltételeiről beszélgettek, ami tartalmazhatja a hitelek enyhítését is Görögország felé. Ezeket a feltételeket aztán Juncker megvitatta az Eurócsoport elnökével, a holland Jeroen Dijsselbloemmal.

    A megegyezés létrejöhet, ha a görög kormány enged a korábbi álláspontjából - ez mostanáig nem történt meg. A feltételek:

    1. a görög kormány elfogadja a pénteki javaslatot, amelyet vasárnap tett közzé az Európai Bizottság
    2. az "igen" szavazat mellett fog kampányolni a népszavazáson
    3. cserébe tárgyalhatnak a hitelek "fenntarthatóságáról"
    4. és Görögország kaphatna 35 millárd extra gazdaságélénkítő támogatást a regionális alapból.

    Ma éjfélkor jár le a mostani görög mentőcsomag. Elvileg, ha ma megegyeznek, lehívhatnak belőle 7,2 milliárd eurót. Úgy gondoljuk, nehéz lenne egy ilyen megegyezést eladni a görög népnek, miután már megígérte a kormány, hogy népszavazáson kérdezi meg őket, hogy egyetértenek-e vele.

  • SzkB

    Ha egy adós nem fizet a sok közül az egyik hitelezőjének, akkor simán elképzelhető, hogy legközelebb egy másiknak sem fog. A komolyabb (állami) nemfizetésekből akkor tud nagyobb piaci pánik kialakulni, ha a dolog váratlanul ér sok olyan hitelezőt, akinek éppen nagyobb követelése van.

    Az éjfélkor bekövetkező görög csőd pont azért nem lesz igazán fertőző, mert

    • az európai pénzügyi intézményrendszer
    • és az európai bankok régóta készülnek egy hasonló helyzetre.       

    Ez a készülődés 2009-ben indult, ez látszik az ábrán. Az Európai bankrendszer kisebb-nagyobb lépésekben öt év alatt minimalizálta a görögországi kitettségét, a leglátványosabb (a Portfolio ábráján külön is jelölt) svájci és francia kivonulás volt, de a német, az olasz és a holland bankok is minimálisra csökkentették a kocázataikat. 

    morganbank150630.png
  • Eurologus

    Görögország az Európai Bíróságnál támadja meg az uniós intézményeket, ha azok megpróbálnák kitenni az euróövöezetből, közölte Janisz Varufakisz pénzügyminiszter. Egyszerűen arra mutatott rá, amire korábban már többek között mi is: az EU alapszerződéseiben semmiféle rendelkezés nincs arra, hogyan lehetne kilépni.

    A tagságunk nem tárgyalótéma

    – szögezte le Janisz Varufakisz. ( Telegraph)

  • SzkB

    2010 májusa óta hétszer szerepeltek az Economist címlapján, és elég valószínű, hogy ez a szám nőni fog a közeljövőben. 

  • Eurologus

    „El kellene-e fogadni a javaslatot, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap a június 25-i Eurócsoporton terjesztett elő és két részből áll, amelyek az egységes javaslatukat képezik? Az első dokumentum címe „Reformok a jelenlegi program befejezéséhez és azon túl”, és a második az „Előzetes hitel-fenntarthatósági elemzés”.” Erről a kérdésről kellene döntenie az átlagpolgárnak július 5-én Görögországban. Csakhogy egyrészt a hitelezők nem június 25-én, hanem egy nappal később nyújtották be az utolsó ajánlatukat, miközben a hivatkozott dokumentumok egy, az EUobservernek nyilatkozó tisztviselő szerint munkaanyagok, nem az Eurócsoport hivatalos javaslatai. Emellett egyelőre nemhogy lefordítva nincsenek, de még csak nem is nyilvánosak, ráadásul tele lesznek szakértőknek szánt technikai szakzsargonnal, amit nem lesz sok idő elmagyarázni.

  • SzkB

    Ha Ciprasz elfogadja az EU és az IMF vasárnap nyilvánosságra hozott megállapodástervezetét, és ezt időben írásban jelzi is az eurócsoportnak - akik ma rendkívüli ülést tartanak -, akkor folytatódhat az EU-IMF hitelprogram, a görög kormány pedig ki tudná fizetni az éjfélig esedékes tartozását - jelentette a Reuters. 

    A görög miniszterelnöknek emellett vállalnia kellene, hogy a vasárnapra tervezett népszavazásig arra bíztatja a választóti, hogy szavazzanak igennel, tehát, hogy fogadják el a hitelezők ajánlatát (ami nem csak pénzt hanem megszorításokat is jelentene).

    A korábbi ajánlathoz képest fontos változás, az Európai Bizottság a részleges adósságleírást is belengette. Az ajánlat úgy szól, ha Ciprasz enged a hitelezők követelésének, akkor - 2012-höz hasonlóan - megnyújtják a hitelek futamidejét és tovább csökkentik az egyébként is alacsony kamatokat. Így a végső tartozás összege is kisebb lenne. Az EU még egy ponton enyhített: a szállodai szolgáltatásokra a korábban elvárt 23 százalékos áfukulcs helyett 13 százalékkal is elégedett lenne.  

  • Eurologus

    „Egyszerűen nem igaz”, hogy a görög kormány erősebb tárgyalási helyzetbe kerülne, ha a népszavazáson a hitelezőkkel való megegyezés ellenzői lennének többségben, mondta Donald Tusk. Az athéni vezetés a „nem” oldalán kampányol, de az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke attól tart, hogy „ilyen eredménnyel még kevesebb tér maradna a tárgyalásokra”. ( EUobserver)

  • Jenei Miklós

    A legtöbb magyar idén is Görögországba megy szervezett keretek közt nyaralni, és Görögországnak az egyébként is nagyon nehéz helyzetben az egyik legnagyobb érvágás most az lenne, ha tömegesen fordulnának el az országtól a tengerpartra vágyó tömegek. De azért mindenképpen érdemes végigvenni, hogy mire számíthatunk turistaként az országban.

  • Stubnya Bence

    A válság kitörése óta a közgazdászok és a politikusok sokat vitatkoztak arról, hogy mi volt a válság kiváltó oka, és hogy ki volt a felelős a válságért.

    Abban nagyjából egyetértés van, hogy az eurózóna elhamarkodottan jött létre, és nem a legjobb nemzetközi gazdasági projekt volt a világtörténelemben. A bevezetése után ugyanis az EKB határozta meg a gazdaságilag elég különböző eurózóna részére az alapkamatot. Emiatt a periférián egy csomó olyan befektetés nagyon megérte, amiről utólag kiderült, hogy buborékok voltak, mint például a devizahitelek, vagy az ingatlanberuházások. Németországból közben áramlott ide a tőke, tehát a németek profitáltak például Görögország elfuserált befektetéseiből is. Közben persze az is igaz, hogy a görög politikai elit rendre szétcsalta az EU irányába elküldött adatokat, hogy nagyobb költségvetési hiányokat csinálhassanak a megengedettnél.

    Egyesek azt gondolják ezért, hogy a perifériás országok gazdaságpolitikusai a fő felelősek, mert szórták a pénzt, ahelyett, hogy megreformálták volna az országaikat annak érdekében, hogy képesek legyenek alkalmazkodni az euróövezeten belüli gazdasági kihívásokhoz. Közben viszont mindezt egy rosszul megtervezett eurózónában csinálták, ahol mások szerint szinte mindegy mit tettek, hiszen a centrum felől érkező tőke úgyis csak fújta a buborékokat a gazdaságaikban. Ráadásul az euróövezet sem rendelkezett olyan intézményekkel, amelyek előre jelezték volna, hogy valami baj van. Ha erről részletesebben olvasna, Bebesy Dániel a Budapest Bank portfoliómenedzserének 2012-es cikke elég jól összeszedi az eurozóna elhúzódó válságának rendszerszintű okait.

  • Jenei Miklós

  • Jenei Miklós

    Csökkenő indexekkel nyitottak kedden a főbb európai értékpapír piacok. A londoni FTSE-100 index 0,49, a frankfurti DAX index 0,28, a párizsi CAC-40 0,46 százalék esést mutatott a kereskedés kezdetén. Már hétfőn is nagyot gyengültek az európai tőzsdeindexek, a londoni FTSE-100 1,97 százalékkal 6620 pontra, a frankfurti DAX 3,56 százalékkal 11 083 pontra, a párizsi CAC-40 pedig 3,74 százalékkal 4869 pontra.

  • Stubnya Bence

    A Portfolio cikke szerint ma már megnyugodhatnak az európai tőzsdék a tegnapi felforduláshoz képest, bár még mindig a görög sztorival fog foglalkozni mindenki. A forint viszont még mindig 315 felett jár. Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint viszont nem érdemes izgulni. Ez derül ki a posztjából:

    • "A hétvégi szavazáson várhatóan győznek az igenek, de akkor meg az lesz a kérdés, hogy lemond-e a kormány. Ha lemond, az szül bizonytalanságot, ha nem, akkor meg az. Azután lehet tovább tárgyalni, alkudozni, szóval az egész nyáron mehet tovább a buli."

    • "Akár bent maradnak a görögök (a lakosság nagy része ezt akarja), akár nem, a globális fellendülés folytatódni fog, és a lényeg ez."

    • "Európa, USA, Japán egyszerre növekszik normális ütemben: 2008 óta nem volt ilyen. Ez a lényeg, a görögökkel meg nem kell foglalkozni."

  • Stubnya Bence

    A Royal Bank of Scotland (RBS) elemzői szerint ha a görögországi fejlemények miatt érdemben romlik a Magyarország piaci kockázati megítélése, akkor lekerülhet a napirendről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának további csökkentése. Azt viszont valószínűtlennek nevezték, hogy az MNB az alapkamat csökkentésébe kezdene az idei év vége előtt. (MTI)

  • Stubnya Bence

    A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja egy görög politikai elemzőre hivatkozva, hogy nagyjából 110 millió euróba kerülne az a népszavazás, amin vasárnap arról kérdeznék a görögöket, hogy elfogadja-e az ország a nemzetközi hitelezők ajánlatát. Ez azért problémás, mert a görög államkasszában még úgy sincs erre pénz, ha kedden nem fizetik ki az IMF-nek az 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet. (Portfolio)

  • Nyilas Gergely

    A Szintagma téren késő este sem hagy alább a mulatság. Az EU megszorítási csomagja elleni tüntetés fesztiválhangulatát senki sem rontotta el, fiatalok, idősek igazi nemzeti együttműködésben skandálják közösen, hogy oxi, oxi. Alekszisz Ciprasz kormányfő megnyugodhat, egyelőre töretlen a támogatottséga.

    A rendőrök sehol sem avatkoznak be a parlament előtt, a színpadon szól a zene, és eddig sikerült elkerülni, hogy bárki hosszú beszéddel fárassza a vidám tömeget. De mi lesz holnap, amikor lejár az aktuális hitelrészlet törlesztési határideje? Mi lesz, amikor már harmadik napja csak 60 eurót vehetnek ki a görögök a számláikról, ha egyáltalán még lesz pénz? 

  • Jenei Miklós

    "A nászutunknak már annyi" - meséli az olasz ifjú házas Valentina Rossi a Wall Street Journalnek. Görögországba mentek az esküvő után, de a mostani helyzet eléggé beárnyékolja a mézes heteket. Az ATM-ek üresek, és mindenhol csak készpénzt fogadnak el tőlük, még a hotelben sem bíznak a bankkártyában. Az amerikai Stephen Will és családja két éve tervezgették már athéni útjukat, de sikerült a legrosszabb időszakot kifogni. "Úgy számolom, hogy a készpénzünk legfeljebb három napig tart ki" - panaszkodott a lapnak.

  • Stubnya Bence

    - mondja Ciprasz , aki szerint viszont az intézmények olyan ideológiai alapú megoldásokrosz ragaszkodtak, amik nem a görögök gazdasági érdekeit szolgálják. "Ha a munkanélküliség 27 százalékos, akkor miért nehezményezik az intézmények a kollektív érdekegyeztetés visszaállítását, és azt, hogy a dolgozók kiálljanak a jogaikért?" - teszi fel a kérdést Ciprasz, aki szerint ha vasárnap nem lesz a görögök válasza a kérdésre, akkor a munkanélküliségre, a fiatal görögök elvándorlására, és a görögök alárendeltségre is nemet mondanak.

  • Stubnya Bence

    Bejelentették, hogy 120 euró lesz a felső határ a nyugdíjasoknak csütörtökön.

  • Stubnya Bence

    És az Európai Parlament pártvezetői is támogatják a hitelprogram kiterjesztését, mondja Ciprasz.

  • Stubnya Bence

    Azt mondja, tiszteletben fogja tartani a nép döntését, és ha igennel szavaznak, lemond.

    Arról is beszélt, hogy kitart amellett, hogy nem ők hagyták ott a hitelezőket a tárgyalásokon, hanem kaptak egy olyan 48 órás ultimátumot, amire csak így tudtak reagálni.

  • Huszti István

  • Stubnya Bence

    Alekszisz Ciprasz a görög ERT tévécsatonán beszélt a fejleményekről. Ezeket mondta:

    • A görögök vasárnap elmondják majd a véleményüket az utóbbi időszak fejleményeiről, és a véleményüknek súlya lesz.
    • A görögöknek joga van dönteni a saját jövőjükről. A népszavazás után a görögök jobb pozícióból tudják folytatni a tárgyalásokat.
    • Minél több görög megy el szavazni, és minél többen szavaznak nemmel, annál erősebb lesz a pozíciónk.
    • A hitelező intézmények nem próbáltak konszenzusra törekedni, hanem a görögökre akarták erőltetni a megoldási javaslatukat.
    • Szerinte vasárnapi "nem", nem jelentené kilépést az eurózónához, ugyanis szerinte a hitelezőknek nem éri meg hagyni, hogy kilépjenek.
  • Nyilas Gergely

    Görögül a "ne" azt jelenti, igen. Az "oxi" - amit ohinak kell ejteni - azt jelenti, nem. Szegény Janisz Varufakisz meg már a bemutatkozáskor úgy hangzik, mintha káromkodna az európai kollégákra. Hát csoda, hogy nem sikerült megállapodniuk?   

  • Stubnya Bence


    CCC-ről CCC mínuszra változtatták az adósbesorolást arra hivatkozva, hogy a kormány a gazdaság stabilitását veszélyezteti azzal, hogy népszavazást írt ki a hitelezők ajánlatáról. Az S&P szerint ötven százalék most annak az esélye, hogy a görögök elhagyják az eurózónát. (Marketwatch, Portfolio)

  • SzkB

    A Wall Street Journal összeszedte, hogy a görögök kiknek mennyivel tartoznak, és milyen ütemben kell visszafizessék az adósságukat az előttünk álló 40 évben. Érdekes, hogy az IMF igencsak hátul kullog a hitelezők sorában. Jól látszik, hogy a különböző futamidőre felvett kölcsönök törlesztése rövid távon jelenti a legbrutálisabb terhet. Ez egy bajban lévő országnál egyébként teljesen logikus, arányaiban rövid távú hitelt kap a legkönnyebben - és legolcsóbban, sőt, kizárólag. Ez azért van, mert a hitelezők ilyenkor legföljebb csak pár hónapra, fél évre vagy maximum egy évre mernek kölcsön adni, hosszabb távra a beláthatatlan kockázatok miatt csak nagyon-nagyon drágán. Idén az Európai Központi Bank és az IMF mellett a rövidebb futamidőre kapott diszkontkincstárjegy-tulajdonosoknak kell fizessenek a görögök. Utóbbi eddig rendben is ment, mert jellemzően nincsenek méretesebb dkj-lejáratok egy időben. Viszont a kedden szükséges pénzt már nem tudják előteremteni. 

  • Szalai Bálint

    Az egy ideje szélsőségesebb nézeteket valló Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman azt írta, hogy ő két okból is inkább az EU megoldása ellen szavazna:  

    • Ő egyrészt nagy ellenzője a költségvetési megszorításoknak, ezért szerinte az eddigi erős görög takarékosság nem vezet hosszú távon se sehova. Az eurozónából való kilépés és a leértékelés persze szintén nagy káoszt hozna, de most is az van és úgy legalább ott csillogna valami új remény a végén, hiszen az ilyen jellegű kilábalások módszerét láttuk több országnál, ismerjük jól.
    • Másrészt szerinte az EU olyan ajánlatot adott a Szirizának, amiről "tudták, hogy nem fogadhatják el". Így egy olyan ultimátumot kapott a görög kormány, ami szerinte arra megy ki, hogy leváltsák a Szirizát. Egy ilyen okoskodás pedig minden olyan ember számára zavaró kell, hogy legyen, aki hisz az európai eszményben, írja.
  • SzkB

    gree
    Fotó: @LedaAvgousti / Twitter