Nem éri meg neki lehajolni az ötezresért

Ki az a híres magyar vállalkozó, aki meglát egy ötezrest az úton, de nem éri meg neki lehajolni érte, mert nem jön ki órabérben? Azt már eddig is tudtuk, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester/gázszerelő/vállalkozó/Orbán Viktor barátja az ország egyik leggazdagabb embere lett az utóbbi időben, viszont a héten megjelent a Napi.hu 2017-es gazdaglistája, ami alapján már azt is tudjuk, hogy Mészárosnak nem annyira éri meg az utcán ötezresekért hajolgatnia.

Mészárosnak egy év alatt csaknem 100 milliárd forinttal, 23,8 milliárdról 120 milliárdra nőtt a vagyona, így jelenleg ő az ötödik leggazdagabb ember Magyarországon: ezzel a felcsúti vállalkozó 26 helyet ugrott előre egyetlen év leforgása alatt, amivel valószínűleg Magyarország történetének egyik leggyorsabb gazdagodását produkálta nem kevés állami hátszéllel megtámogatva.

Csak hogy kicsit jobban érezhető legyen, hogy mennyi pénzről van szó: ez körülbelül 1000 darab luxuslakás ára Budapest belvárosában, 625 bőröndnyi tízezres vagy egy kamionnyi tízezres, a gazdagodás sebességére pedig 3050 forint/másodperc volt, tehát a saját bevallása alapján évtizedekig csak napi 3 órákat alvó Mészáros egy ilyen alvás alatt 33 millió forintot szedett össze az elmúlt egy évben. (A becslésből Mészáros legújabb szerzeményei kimaradtak, illetve az is fontos, hogy Mészáros legközelebbi üzlettársai, a Duna Aszfalt-vezér Szijj László és Varga Károly a 21., illetve 22. helyre jöttek fel 40 és 39 milliárdos vagyonukkal).

A lista alapján egyébként még mindig Csányi Sándor a leggazdagabb magyar ember több mint 260 milliárdos vagyonnal, őt követi Bige László a nyíregyházi vegyipari milliárdos, a harmadik leggazdagabb magyar pedig Gattyán György, aki a tavalyi 6. helyről kapaszkodott fel a dobogóra vagyonát közel megduplázva. A kegyvesztett Simicska Lajos, egykori csúcsoligarcha a 9. helyről a 11. helyre csúszott vissza, vagyona 3 milliárd forinttal apadt egy év alatt, jelenleg 80 milliárdot tesz ki. A száz leggazdagabb magyar összvagyona jelentősen nőtt 2016-hoz képest, 2769,9 milliárd forintról 3376,7 milliárd forintra. További részletekről itt olvashat.

Matolcsy körei vitték az állami pénzből szervizelt bankot

Az elmúlt időszakban egyébként gyakorlatilag nem volt olyan hét, ami ne sikerült volna nagyon jól Mészáros Lőrincnek. Az elmúlt hét sem alakult másképp: most épp az derült ki, hogy 6,2 milliárd forinttal támogatja Mészáros Lőrinc visontai búzakeményítő gyárát a kormány.

Az összesen nagyjából 29 milliárd forintból létrejövő üzem különböző típusú keményítőt, módosított keményítőt, alkoholt és takarmánytermékeket állít majd elő további felhasználásra főként az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyipar számára. A terv szerint az üzem főleg exportra termelne.

Mészáros üzleti köre ugyanakkor egy másik állami pénzektől hemzsegő projekt környékén is feltűnt a héten, bár ebben a történetben inkább a Matolcsy György MNB-elnök körüli üzleti körök feltűnése az újdonság. Szerdán ugyanis kiderült, hogy az MKB Bank 30 százalékos tulajdona a vezérigazgató Balog Ádám és Matolcsy unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonába került. Az nem derült ki, hogy mennyiért kelt el a 30 százalékos tulajdonrész, amit Balog és Szemerey a titokzatos, luxemburgi-szingapúri hátterű Blue Robintól vettek meg.

A történetben nem elhanyagolható körülmény, hogy  a hazai bíróságok eddig amellett döntöttek, hogy jogos a Magyar Narancs és a Transparency International adatigénylése és a jegybanknak ki kell adnia az MKB végső haszonhúzóit.

Akkor még nem sejtette, hogy milliárdokért fog bankot vásárolni

Miután az állam 2014-ben megvette a rossz hitelekben úszó bankot és átadta az MNB-nek, hogy csináljon belőle valami vállalható pénzintézetet, sokáig arról volt szó, hogy a bank részben külföldi befektetők tulajdonába kerül. A befektetők között meg is jelent a titokzatos Blue Robin, amit bár egy indiai üzletember, Rakesh Kumar Aggarwal képviselt, a háttérben lévő tulajdonosok kiléte nem volt ismert.

A Blue Robin 45 százalékos részesedésével kapcsolatban végig az volt a gyanú, hogy magyar források, hazai bankok hitelei állnak mögötte, és azzal hogy Balog Ádám frissen alapított cége és Szemerey Tamás, Matolcsy rokonának cége, a BanKonzult Kft. vette meg a Blue Robin harminc százalékát (15 százalékot a Blue Robin korábban már eladott az az MKB dolgozóinak, amivel már Balog Ádám is tulajdonos lett), beigazolódott, hogy a bank privatizációja mindvégig a hazai politikai és gazdasági elit legfelsőbb berkeihez köthető vevők elképzelései mentén alakult.

A történet most gyakorlatilag úgy néz ki, hogy az MNB közpénzen feljavította a bankot, az élére állította a jegybank addigi alelnökét, hogy aztán később ezé az MNB-alelnöké és az MNB elnökének rokonáé legyen a cég jelentős része. És hogy hogy jön ide Mészáros Lőrinc? A bankban szintén 45 százalékos tulajdonrésze van a Metis tőkealapnak, ami mögött Szijj Lászlót, Mészáros Lőrinc üzlettársát lehet sejteni. Kapcsolódó hír, hogy a héten derült ki, hogy 4,5 milliárdért dolgozik egy MNB-alapítványnak a Magyar Építő Zrt., aminek Szijj László a tulajdonosa. Az alapítványok a héten hozták nyilvánosságra azokat a gazdasági elemzéseket, amiket Szemerey Tamásnak BanKonzult Kft. nevű cégétől vettek, erről itt írtunk részletesebben.

Balog Ádám pedig úgy tűnik, hogy megtapasztalhatta a tulajdonszerzéssel a Mészáros Lőrinc-i értelemben vett kiszámíthatatlanságot, ugyanis a bank alelnöke  arról beszélt a Portfolio.hu-nak, hogy egy évvel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy tulajdonos is lesz a bankban, nem csak vezérigazgató. Az is kiderült egyébként, hogy Balog hitelből vette meg a csaknem 10 százalékos részesedését. 

Az Index úgy értesült, hogy a hitel Szemereytől jöhetett, de erről Balog csak annyit mondott: „komoly ember találgatásokról nem nyilatkozik”. Szemerey azt mondta, csak azért most vette meg a bankot, mert most jutott el oda, hogy "egy működőképes, racionális megegyezés keretében" tudjon részesedést szerezni, Matolcsy Györgyről pedig azt mondta, hogy "a média túlmisztifikálja az unokatestvérével való kapcsolatát".

Az állam megindult Simicska ellen

Miközben a kormányközeli vállalkozók gazdagodnak, a kormány igyekszik ott keresztbe tenni a legjobb barátból legádázabb ellenséggé vált Simicska Lajosnak, ahol csak tud. Egy pénteken megjelent kormányrendelet például a plakátpiacot - amelyen Simicskának komoly érdekeltségei vannak - alakítaná át olyan módon, amely miatt fennáll annak a veszélye, hogy a jövőben gyakorlatilag csak a haveri cégek reklámozhassanak köztéren.

A rendelet lényege, hogy csak önkormányzati engedéllyel helyezhetőek ki közterületre új reklámfelületek, 2021-tól pedig csak azok a már meglévő reklámhordozók maradhatnak köztéren, amelyek megfelelnek a kormány új szabályozásának (erről részletesebben itt írtunk).

A rendelet érdekessége, hogy tavaly októberben gyakorlatilag ugyanez a koncepció előkerült egy kiszivárgott előterjesztés formájában. Lázár János később elismerte, hogy valóban szó volt a plakátpiac teljes átalakításáról, de végül a törvényjavaslat nem került a parlament elé. 

A pénteken kihirdetett rendelet előtt a héten megjelent egy törvénytervezet is, amellyel a kormány azt próbálja megakadályozni, hogy Simicska plakátcégei a piaci ár alatt biztosítsanak felületet a Jobbiknak a választási kampányban. Az előterjesztés hivatalosan az, hogy átláthatóbb legyen a kampányfinanszírozás. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.