Kristóf, Jakab
18 °C
34 °C

2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság

ALR 4556
2020.05.15. 09:09 Módosítva: 2020.05.15. 13:21
Az idei első negyedévben 2 százalékkal nőtt a magyar GDP, ebben az időszakban már látszott a járvány hatása, de az igazi zuhanás majd a következő negyedévben várható. A kiskereskedelem a spájzolások miatt jelentősen bővült, a gyárleállások viszont nem jöttek jól a magyar gazdaságnak, nem beszélve a turisztikai és vendéglátó szektor vesszőfutásáról. Az uniós átlagot viszont még így is meghaladta a teljesítményünk.

Magyarország bruttó hazai terméke 2020 I. negyedévében a nyers adatok szerint 2,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ezt megelőző időszakban, tehát a tavalyi negyedik negyedévben 4,6 százalékkal nőtt a GDP, 2018 azonos időszakához viszonyítva. Egész 2019-re vonatkozóan pedig 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az idei I. negyedév egészét tekintve - írják.

Az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene 2020 első negyedévében, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Az idei adat 2016 negyedik negyede óta a legalacsonyabb, igaz a tavalyi bázis hosszú évek óta a legmagasabb volt.

A KSH megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány által okozott rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak. Ezek a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát, vagyis az egy-egy időszakról kiadott adatok a későbbi felülvizsgálatok során jelentősebben módosulhatnak. Az első negyedévi GDP részletes adatait május 29-én közli a KSH.

Még csak mérsékelten látszik a koronavírus hatása

Az idei első negyedév adataiban valamelyest már látszanak a koronavírus hatásai, de a következő három havi, tehát az áprilisra, májusra és júniusra vonatkozó adatok mutathatják majd igazán a drasztikus visszaesést, hiszen a vízválasztónak tekinthető kijárási korlátozás csak március 28-tól, tehát a vizsgált időszak végétől lépett életbe.

Az első három hónapban az előző év azonos időszakához képest kiemelkedően teljesített a kiskereskedelem, a január rögtön 7,6 százalékos növekedést hozott, februárban pedig már csaknem 11 százalékos növekedés volt. Februárban már lehetett tudni, hogy közeledik Magyarország felé a koronavírus, ezért a hónap végén felvásárlási láz tört ki. A vevők főleg élelmiszerből spájzoltak, de abban a hónapban a gyógyszer-, gyógyászati és illatszerüzletek esetében is jelentős, 15,8 százalékos bővülés volt.

A Nielsen piackutató cég elemzése szerint volt olyan hét, amikor löncshúsból például majdnem háromszor annyi fogyott, mint korábban. Az élelmiszerüzletek megrohanásáról, és a bolti dolgozók ebből fakadó fizikai és szellemi terheltségéről itt írtunk bővebben.

A március már sokkal ellentmondásosabb volt a kiskereskedelemben, az üzletek forgalma 3,5 százalékkal növekedett, ebben az élelmiszerüzletek vitték a prímet 12 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben viszont már látszott a járvány hatása, hiszen 16 százalékkal csökkent az értékesítés.

Az ipar és a szolgáltató szektor is akadozott már

Az ipari termelés viszont már nem muzsikált ilyen jól, a magyarországi autógyárak például március közepén leállították a termelést. Ezt részben azért tették, hogy elkerüljék a munkavállalók megfertőződésének kockázatát, de persze az is akadályozhatta a termelést, hogy a járvány megakasztotta a globális termelési láncokat, így nem érkezett meg minden olyan alkatrész a magyar gyárakba, amelyekből összerakják az autókat. Az autógyárak aztán már a vizsgált időszakon túl, április végén indultak újra, úgy-ahogy.

turizmus, a vendéglátás és a repülés pedig szinte teljesen padlóra került a járvány miatt. A mezőgazdaságban sem ment minden zökkenőmentesen, az akadozó áruforgalom, a vendéglátás megtorpanása, az exportpiacok bizonytalanná válása és a munkaerőhiány sem tett jót a szektornak.

A koronavírus-járvány okozta globális keresletcsökkenés a hazai külkereskedelmi teljesítmény érdemi romlását okozta, márciusban az export euróban számított értéke 7,3, az importé 5,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ebben jelentős szerepe lehetett annak, hogy az első negyedévben a vártnál nagyobb mértékben, 6,8 százalékkal csökkent a kínai gazdaság, a járvány megfékezését célzó, széleskörű korlátozások miatt.

Emellett Magyarországon az első negyedév végén már az építőipar felett is elkezdtek gyűlni a viharfelhők, 15 ezer külföldi munkás a talicskákat azonnal eldobva hazautazott a határlezárások előtt. Az idős munkások pedig a járvány miatt maradtak otthon. Az anyagbeszerzés lassult és drágult, a hatóságok nehezen elérhetőek. Az ágazat szereplői szerint állami beruházásokra és adócsökkentésekre lenne szükség.

Növekvő munkanélküliség, kurzarbeit

Tavaly az utolsó negyedévben még 4,52 millió magyar dolgozott, 3,3 százalékos volt a munkanélküliség. A hivatalos adatok szerint csak márciusban 56 ezren váltak munkanélkülivé, de több okból is legfeljebb a válság előszele látszik még csak ebből az adatból.

A járvány elkezdte átalakítani a munkaerőpiacot, már az első negyedévben sok helyen voltak elbocsátások, de ami még szembetűnőbb volt, hogy a járvány gazdasági hatásaitól való félelem miatt jelentősen visszaesett a meghirdetett állások száma is.

A magyar kormány és fél Európa a német, rövidített munkaidős kurzarbeit programot próbálja lemásolni. Ez a németeket kihúzta az előző válságból, kérdés, hogy máshol is működik-e.

Varga: Stabil állapotban érte a járvány a magyar gazdaságot

A magyar gazdaság lendületes növekedéssel fordult rá az idei évre, azonban a koronavírus-járvány alapjaiban írta felül a gazdasági várakozásokat - jelentette ki Varga Mihály a GDP-adatokat kommentálva.

A pénzügyminiszter elmondta: az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ezzel a teljesítménnyel közel 5 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. A válság áprilisban tetőzhetett a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására az év második felében már élénkülés következhet, így a 2020-as 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés - fűzte hozzá.

A járvány kitörését megelőzően a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, amely egészséges szerkezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és csökkenő államadósság mellett mutatott tartósan magas ütemű növekedést - hangsúlyozta Varga.

Mint mondta, a járvány elleni védekezés, az ellátási láncok szakadása és a kereslet visszaesése márciustól a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott. Az évet jól kezdő ipar termelése a gyárleállások következtében stagnálhatott, az építőipar kibocsátása szintén változatlan maradhatott, a turizmus, a szállítás, valamint a kultúra és szabadidős szolgáltatások teljesítménye azonban jelentősen visszaesett a járvány hatására.

Varga Mihály Fotó: Illyés Tibor (MTI/MTVA)
Varga Mihály Fotó: Illyés Tibor (MTI/MTVA)

A bruttó hazai termék növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott. Varga Mihály szerint az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása, az ország elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót.

Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7 százalékkal, míg az euróövezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent. Így a magyar gazdaság nemcsak megőrizte, hanem növelte is növekedési többletét, ezzel folytatódott Magyarország felzárkózása - tette hozzá a miniszter.

Lassú kilábalás

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arról beszélt a kommentárjában, hogy kiemelkedő volt a magyarországi növekedés az első negyedévben, tekintettel arra, hogy az európai gazdaságok túlnyomó többsége már jelentős visszaesést mutatott a koronavírus ellen hozott korlátozó intézkedések miatt. Ez a felülteljesítés részben a kiemelkedő évkezdetnek, részben a más országokhoz képest kevésbé szigorú intézkedéseknek köszönhető.

Szerinte a harmadik negyedévben jelentős felpattanás következhet, ami folytatódhat a negyedik negyedévben is. A kilábalás azonban így is hosszabb folyamat lesz, így idén 3,2 százalékkal csökkenhet a GDP, jövőre pedig érdemi, 6,3 százalékos növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a gazdaság teljesítménye az első negyedévben, így a koronavírus egyelőre a vártnál kisebb károkat okozott. A vírus az egyes nemzetgazdasági ágakra eltérő hatást gyakorolhatott, a növekedésben a húzóerőt egyértelműen a piaci szolgáltatások jelentették, ezen belül is a kiskereskedelem.

A második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves összevetésben is csökkenni fog, ennek mértéke a korlátozó intézkedések feloldásától, az élet újraindulásának ütemétől és a külső kereslet alakulásától függ. Az év egészét nézve szintén mérséklődő gazdasági teljesítményre számítanak a Századvégnél, ám a csökkenés mértéke az első negyedéves adatok fényében a korábban vártnál kisebb lehet.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a koronavírus okozta első sokk már nyomot hagyott a GDP-növekedésen. Megjegyezte, hogy az első két hónap erős teljesítménye ellensúlyozni tudta a márciusi kiesést.

Az adatok fényében, és a KSH erős revízióját látva a 2019-es növekedés lefutását illetően, némileg átalakulhat a válság lefutásának képe. Ugyanakkor továbbra is arra számít, hogy a második negyedév lehet a mélypont, mielőtt megkezdődik a lassú kilábalás. Az ING szakértőinek idei évre vonatkozó alapforgatókönyve 3,3 százalékos gazdaság visszaeséssel számolt az év egészére. Mivel az első negyedévi előzetes adat rosszabb lett az általuk vártnál, így előrejelzést negatív kockázatok övezik.

Más hely lesz a világ

A világ biztosan más hely lesz, mint a koronavírus előtt volt. Visszafordulhat a globalizáció, változhat az államok szerepe, és az is, ahogyan utazunk, dolgozunk vagy fizetést kapunk.

Április elején meg is kérdeztük olvasóinktól, hogyan hatott az életükre a válság, Sokan kerültek egyik napról a másikra borzasztó anyagi helyzetbe. Sikeres vállalkozók függesztették fel a tevékenységüket, hogy aztán gyümölcsöt cipelve maradjanak talpon. És van olyan is, akinek már a barátai fizetik a lakbérét. Ezek mellett azonban néhány ágazat továbbra is stabilan működik, néhol még fizetésemelésre is futja.

A 2020-as év egészét nézve az Európai Bizottság szerint 7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, a Pénzügyminisztérium egyelőre 3 százalék körüli GDP-csökkenéssel kalkulál, bár Varga Mihály szerint a számok feltehetően rosszabbak lesznek. Matolcsy György és a Magyar Nemzeti Bank viszont továbbra is 2-3 százalékos növekedést prognosztizál erre az évre.

(Borítókép: Aradi László / Index)