Senki nem menekülhet a törlesztés elől

Keveset teszünk félre, pedig a lakosság egyre nagyobb hányadát foglalkoztatja, miből fog megélni idősebb korában. Egy felmérés szerint a pénztelenség mellett a pénzügyi szolgáltatókkal és a politikával szembeni bizalmatlanság is szerepet játszik abban, hogy nem spórolunk. Pedig egyre többen csak a megtakarításaikra számíthatnak: a KSH korrigált adatai szerint (elsőre nem sikerült jól a számítás) egyetlen hónap alatt 33 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz már az ígértnél százezerrel többet, 1,1 millió munkahelyet kellene teremtsen.

Bár a munkanélküliek növekvő táborát bizonyára nem igazán nyugtatja meg, reálisnak látszik, hogy április közepére megszülessen a megegyezés a kormány és a bankok között a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésével kapcsolatban. Az árfolyamrögzítésre vonatkozó terveket pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette, a várakozások szerint ezzel a több mint százezer késedelemmel törlesztő többsége menthető lesz. A tervek szerint újból lesznek euróhitelek, illetve a kormány otthonteremtései programot is indít és támogatott forinthitelek is jöhetnek.

Azt továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy milyen árfolyamon rögzítenék a hiteleket, a gazdasági bizottság fideszes elnöke szerint ez biztosan 200 forint alatti svájci frank árfolyamon lesz. A héten egyébként nem a kormány, hanem a piaci árváltozások segítettek az adósoknak: a forint a frankkal szemben négy havi, a dollárral szemben több mint egy éves csúcsra erősödött, és ez majdnem az euróval szemben is sikerült. De sajnos ez nem biztos, hogy segít a frankhiteleseken: a svájci frank lényegében az egyetlen menekülődeviza lett, ez pedig alighanem folyamatos erősödésével jár majd. A lakosság egyébként jól halad az adósságok visszafizetésével, februárban megint több devizát törlesztettek, mint amennyit felvettek.

	13. heti záró	12. heti záró
BUX	23 632	23 030
OTP	5745	5684
Mol	24 700	23 800
Richter	39 940	37 560
Magyar Telekom	591	593

A héten más árváltozások is voltak, ezeknek már nem örülhettünk annyira: a benzin mellett drágult a kenyér is, nem is keveset, úgyhogy a következő napoktól már nemigen kaphatunk 300 forintnál olcsóbban egy kilót. Mint háttércikkünkben írtuk: a pékek azért emelnek árat, mert nagyon megdrágult a liszt – és sok más alapanyag –, a liszt pedig azért lett drága, mert brutálisan megnőtt a búza ára. De ha a búza olcsóbb lesz, a liszt talán akkor sem, és ha a liszt olcsóbb is lesz, a kenyér aligha. A lényeg, hogy körülbelül tíz éve nem vehettünk olyan kevés kenyeret a fizetésünkért, mint a következő időkben.

Nincs gáz

A kenyér drágulásától nem védi meg a fogyasztókat a kormány, inkább a távhőárat tartaná alacsonyan. Az életbe lépő árbefagyasztás költségei az önkormányzatoknál csapódhatnak le, ezért helyenként akár ellátási problémák is felmerülhetnek.

A gázfogyasztók állami védelme is visszafelé sülhet el. Az állam, hogy a gázfogyasztókat megkímélje az árfolyammozgástól, a szolgáltatókra terhelte ennek kockázatát és 207 forintos szinten határozta meg az egyetemes szolgáltatásban elismert dollár árfolyamát. Vagyis függetlenül attól, hogy éppen hogy áll a dollár, az egyetemes szolgáltatóknak ezen az árfolyamon számolják el a földgáz beszerzési árát, ami a gyenge dollár és az erős forint mellett most éppen veszteséget okoz a fogyasztóknak.

Az árfeszültségek miatt a kkv-szektor is aggódik: a K&H kkv bizalmi indexe a tavaly tapasztalt optimizmus után visszasüllyedt a 2009 harmadik negyedéves szintre. Az index esése leginkább annak tudható be, hogy egyre több vállalkozás számít a közterhek növekedésére, és romlott az uniós pályázati forrásokhoz való hozzájutás megítélése is.

Elvétve

Nem csak a fogyasztói támogatások hatásaiban, a költségvetés kapcsán is célt tévesztett a kormány. Több hetes tiltakozás után végül a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte, hogy nem sikerült elérni a tavaly hiánycélt, az eltérés a KSH adatai szerint a GDP 0,5 százaléka, durván 130 milliárd forint. Úgy tűnik, az idei tervek felborulásától is tart a minisztérium, amit a füstmentesen élők sajnálhatnak igazán. Az adóhivatal a dohányzás korlátozásának negatív hatásairól szóló tanulmánya szerint a tervek idén több mint ötvenmilliárdos lyukat üthetnének a költségvetésen.

Ez egyébként nem is tűnne kezelhetetlen katasztrófának: a nyugdíjállamosítás és a nyugdíj-megtakarítások eltapsolása ugyanis fedezni tudná a hiányt. Az idei tervek szerint a költségvetési hiány a nyugdíjvagyon nélkül a GDP 2,94 százaléka lenne, a nyugdíjvagyon beszámításával pedig úgy is 2 százalék körül lesz a többlet, hogy a MÁV és a BKV adóssága elvisz 370 milliárd, a ppp-szerződések kiváltása pedig 200 milliárd forintot. Pénteken az is kiderült, hogy két hét múlva lesz aktualizált konvergenciaprogram, április végére elkészül a Nemzeti munkaterv és új Munka törvénykönyve készül.

A jövő évi költségvetési kilátások megítélése már nem ennyire rózsás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja a tavaly novemberben 2012-re adott 4 százalékos GDP-növekedési előrejelzést a legújabb inflációs jelentésben 3 százalékosra csökkentette. Az MNB új összetételű monetáris tanácsa egyébként a héten dönthetett először az alapkamatról, amit érintetlenül hagytak.