Füstbe ment tervek az elmúlt hét évből

„A Pénzügyminisztérium négy év alatt 2,7 százalékra csökkentené a költségvetési hiányt, három százalékra az inflációt, csökkentené az adókat, emellett ötszázalékos gazdasági növekedésre számít” – mikorról származik az idézet? Nem, nem az első Orbán-kormány, nem az első Matolcsy-miniszterség idejéből.

Az ország első, a Medgyessy-kormány regnálása idején, 2004 májusában elkészített és Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramjában szerepeltek ezek a vállalások. Ha megvalósultak volna, 2007-ben 4 százalék fölött lett volna a gazdaság növekedése, a hatvan százalék közeli GDP-arányos szintről 55,6 százalékra csökkent volna az államadósság, az állami adóbevételek a GDP 39 százalékáról 37,3 százalékra mérséklődtek volna.

A konvergenciaprogram benyújtása után bő három hónappal Medgyessy Péter már nem volt miniszterelnök. Nem ért meg sokkal több időt a dokumentum sem: novemberben, amikor a programot aktualizálni kellett, a Népszabadság már arról számolt be: a pénzügyi tárca átszervezte az eurócsatlakozás menetrendjét, egy évvel későbbre tolta a megszorításokat. Ezzel egyidejűleg "a túl kedvezőnek bizonyult idei és jövő évi előrejelzéseken rontottak egy kicsit", azonban "a jelenlegi számítás szerint a 2010-es [euró]csatlakozás továbbra is tartható".

Gyurcsány még 2005 januárjában is arról beszélt, hogy tartható a 2010-es euróbevezetés, de ehhez a tervezettnél nagyobb megszorítások kellenek (Járai Zsigmond MNB-elnök egyetértett ezzel). Draskovics Tibor akkor még pénzügyminiszterként ugyanekkortájt hangsúlyozta, minden mutató szerint közelebb kerültünk a maastrichti követelmények teljesüléséhez.

Csak éppen a számok mást mutattak, részben persze azért is, mert jött a választás. Az MNB 2005 végi elemzéséből kiderül: a deficit a GDP 6,5 százalékára kúszott fel – az akkor még létező nyugdíjreform hatása ezt 5,4-re csökkentette –, az adósság 60 százalék fölé ment. "2004-ben a GDP 2 százalékát, 2005-ben a GDP 3 százalékát is elérő elcsúszás mutatkozik" – mondta a jegybank.

A pénzügyminiszter személye változott – ekkor már Veres János babrált ügyes kézzel az ország kasszájában –, az optimizmus azonban nem: az MNB-kritikákra reagálva a tárcavezető azt mondta, reális az esélye annak, hogy 2008-ra teljesítjük a konvergenciakritériumokat. A tények Brüsszellel összefogva csúful összeesküdtek ellenünk, és az uniós pénzügyminiszterek 2006 elején egyszerűen visszadobták a programot, mondván: csináljunk egy reálisat őszre.

Persze 2006 választási év volt, fűszerezve a nyári őszödi beszéddel, de már ez utóbbi elhangzása előtt tudni lehetett: Veres az euróbevezetés elhalasztását tartalmazó csomagot kénytelen előkészíteni. Augusztusra el is készült az új, akkor nagyon reálisnak tűnő terv, benne sok-sok csúnya megszorítással, amiből egyszerre csak eltűnt az euróbevezetés céldátuma. A programot Járai leszólta, Brüsszel 2006 vérzivataros szeptemberében – erős fenntartásokkal – elfogadta. Élt három hónapig: decemberben ismét át kellett írni, romlottak a körülmények, mi mégis javítottuk a kilátásokon.

Persze nem is sikerült tartani, igaz, a vállalásainkat sem tartottuk be, nem jött például az akkor – majd a 2008-as gigantikus hitelcsomag idején is – megígért ingatlanadó. Brüsszelnek 2007 februárjában újabb magyar tervvel kellett megismerkednie, ezt is elfogadta, de szólt, hogy 2008 sem úgy alakul majd, ahogy számolunk. Ekkor már bizonyos korrekciók hatására ott tartottunk, hogy majdnem 10 százalék volt visszamenőleg a 2006-os deficit, az államadósság átlépte a GDP 65 százalékát.

Majd jött 2008, annak is az ősze, az októberben kirobbant világgazdasági válság, ami aztán minden elképzelhető tervet átírt. Pedig 2008 februárjában még szokatlanul jó véleményt mondtak a magyar tervekről, Brüsszelben reálisnak látták, hogy 2009-ben tényleg 3 százalék alatt legyen a magyar deficit (az államadósság 68 százalék közelében volt). Fél évvel később viszont, a válság viharai miatt, még a költségvetési törvény terveit is hetente kellett átdolgozni, nemhogy tarthatónak tűnő középtávú programot készíthettünk volna; év végére pedig az adósságunk 70 százalék fölé kúszott.

Végül tavaly januárban a Bajnai-kormány frissítette utoljára a konvergenciaprogramot. A hiánycélt 3,8 százalékban határozták meg (4,3 százalék lett a válságadók ellenére), a recesszió várható mértékét 0,3 százalékra csökkentették a korábbi 0,6 százalékról (ehelyett viszont már nőtt a gazdaság), az adósságról azt mondták: 79 százalékon tetőzhet (végül 80 fölé ment).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!