Biztatóak a jelek, 83 százalékban teljesültek a 2011-es előirányzatok – mondta a Széll-tervről Matolcsy György.
Az elmúlt hetekben komoly kritikák érték a magyar gazdaságpolitikát, Brüsszel nem függesztette fel a magyar túlzottdeficit-eljárást, az IMF sem hisz abban, hogy akár idén, akár jövőre 3 százalék alatt lehet a deficit, piaci pletykák szerint az IMF és az Európai Unió is kifogásolta az alkotmányba betonozott egykulcsos adót, a tavalyi költségvetési deficit még a decemberben módosított előirányzatnál is nagyobb, 1734 milliárd forintos volt.
Mindezt nem érezte elég indoknak Matolcsy György, hogy az év első huszonkét napjában megszólaljon, a nemzetközi sajtóban Martonyi János külügyminiszter ismertette sorozatosan a magyar álláspontot. Ennek fényében érthető, hogy a parlament költségvetési bizottsága már múlt péntekre meghívta Matolcsyt, hogy a testület tagjai előtt beszéljen az államháztartás és az idei költségvetés helyzetéről. A meghallgatást az aznap tartott kormányülés miatt mára tették át, mostanra már túl van idei első beszédén a miniszter: kedden az Ecofin (európai uniós pénzügyminiszterek tanácsa) ülése után tartott sajtótájékoztatót.
Matolcsy György november közepén, néhány nappal azután, hogy hazánk ismét segítségért fordult az IMF-hez, előadást tartott a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán. A „magyar pénzügypolitika vezénylő tábornokaként” felkonferált miniszter – akiről azt mondták, hogy „egyenesen a lövészárokból érkezett” – egyebek mellett arról beszélt, hogy százezerszer, sőt, milliószor is lehetünk okosabbak másoknál, hogy a majdani IMF-együttműködés csak egy védőháló, ami „lebeg, mint egy biztonsági tartalék”, és hogy „az ősmagyarokról feljegyezték korabeli bizánci és perzsa források, hogy három dologban voltak kiemelkedően jók: agysebészetben, gasztronómiában és vendéglátásban”.
Az elmúlt hetekben több hazai közgazdász – többen közülük vállaltan jobboldali elkötelezettségűek – fogalmazta meg a magyar gazdaságpolitikával és a miniszterrel kapcsolatos kifogásait, ezek egy részét Matolcsy közleményekben utasította vissza. Előbb Járai Zsigmonddal való barátságát helyezte múlt időbe, majd a „Ki Kopits György és miért?” című közleményében a KT korábbi vezetője kapott hideget-meleget, miután Matolcsy hiteltelenségéről és elhasználódottságáról beszéltek. Később kritikus véleményt fogalmazott meg a gazdaságpolitikáról Bod Péter Ákos és Hamecz István is, ezekre már nem reagált.
A nemzetgazdasági tárca előterjesztésére még tavaly decemberben is módosították a 2011-es költségvetést, abban 1500 milliárd forintra növelték az előirányzott költségvetési hiányt. Azonban ezt a célt is sikerült nagyjából 200 milliárd forinttal elvéteni, a deciti végül 1734,4 milliárd forint lett.
A magyar kormány várakozásai szerint nemcsak idén 3 százalék alatt lesz a költségvetési hiány. Ezt nemcsak a 4,1 százalékos deficitet valószínűsítő Nemzetközi Valutaalap nem hiszi el, hanem az Európai Bizottság sem: Brüsszelben 3,25 százalékos hiányt várnak.
A tavalyi államháztartási egyenleg, bár pénzforgalmi szemléletben hatalmas hiányt mutatott, a nyugdíjvagyon államosítása miatt többletes lesz. Erre az évre viszont már deficit várható, de a kormány szerint ez GDP-arányosan 3 százalék alatt marad. Az IMF viszont pesszimistább – holott nem is számol a magyar gazdaság recesszióba zuhanásával, mint több más intézet és elemző –, azt mondja, hogy az idei hiány 3,9, míg a 2013-as 4,1 százalék lesz.
A rendkívüli ülés összehívását a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ellenzéki képviselői és a független Molnár Oszkár kezdeményezték, mert az ország gazdasági helyzete „az én személyes meggyőződésem szerint is aggodalomra adnak okot” – mondta Nyikos László, a testület elnöke. A jobbikos politikus kérdésesnek nevezte, hogyan mérsékelhető az államháztartás adóssága és hogyan teljesíthető az idei 3 százalék alatti deficitcél.
Indokoltnak tartom a meghívást, rendkívüli időket élünk, kezdte beszédét a miniszter. A globális fgazdaság nyugati része nyolcvan éve nem tapasztalt válságot él át, ennek új szakaszát éljük meg 2011 július-augusztusa óta.
Nem hagyományos, innovatív eszközökkel konszolidálták a helyzetet 2010 második felében, így a 7 százalékos helyett csak 4,2 százalékos lett a deficit, mondta Matolcsy.
Mivel mi nem lehetünk ott a Parlamentben – ráadásul kövérnek érzi magát a magyar –, szerkesztőségünk úgy döntött, hogy éhségsztrájkba kezd: élőben követhetik, ahogy 10 perces váltással fognak éhezni munkatársaink. A tiltakozást Tamás Bence Gáspár és Plankó Gergő kezdi, mivel Boldog karácsonyt, magyar demokrácia! című videójuk volt a kitiltás oka.
A magyar történelemben még nem volt példa arra, ami tavaly történt, jelentős mértékben tért el egymástól az államháztartás pénzforgalmi és eredményszemléletű egyenlege. Ennek oka egy egyszeri nagy tétel, a magánpénztári vagyon felhasználása – mondta Matolcsy. Az uniós módszertan szerint számolt hiány többlet lett, „igaz, ez egy technikai jellegű többlet”. De ha az egyszeri tételektől megtisztítjuk az 1734,4 milliárdos pénzforgalmi hiányt, akkor is a 2,94 százalékos vállalás alatt volt, 2,8 százalékos alakult a GDP-arányos deficit.
Kézben tartott, feszes, stabil, megbízható volt a 2011-es költségvetés, mondta Matolcsy, és sorolta az 1700 milliárdos hiányt okozó egyszeri tételeket; ilyen volt az elbukott áfaper, a Mol-részvénycsomag tavaszi megvásárlása és 50 milliárd forintnyi MÁV-adósság átvállalása.
„Nem dőltünk hátra, nem tettük azt, amit tehettünk volna, hogy a nyugdíjvagyonból mindent felhasználunk” - mondta a miniszter. Év közben volt egy 250 milliárdos ideiglenes zárolás és ősszel egy 100 milliárd forintos különleges intézkedéscsomag.
Folyik Magyarország újjászervezése, a Széll-terv 83 százalékban teljesül 2012 végére, mondta a miniszter, aki szerint az idei keményebb év lesz. Ezzel tudják biztosítani, hogy a költségvetés hiánya elérje a törvényben lévő 2,5 százalékos szintet. Emellett jelentős tartalék van a költségvetésben: egy 100 milliárdos általános tartalék, amit megfejel még 320 milliárd forint, amit csak szeptember 30-a után lehet felhasználni.
Kockázatot jelent az eurózóna válsága, világossá vált Matolcsy és Orbán Viktor számára is, hogy kiszámíthatatlan, váratlan eseményeket ígérő évben vagyunk, „az eurózóna déli sávjában” bármi megtörténhet. Ezért fontos a plusz 320 milliárd forintos tartalék.
A növekedési is a kockázati sávban van, csökkenteni kellett 0,5 százalékra a növekedési célt, de vannak, akik ennél is pesszimistábbak, ismerte el a miniszter.
Rontotta Magyarországra vonatkozó előrejelzését az EBRD a kedden közzétett jelentésében. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a korábbi 0,5 százalékos növekedés helyett már 1,5 százalékos magyarországi recesszióra számít 2012-ben. A szervezet az egész régióra nézve is visszavette a növekedési várakozásait, alapvetően a közép- és délkelet-európai országok gazdaságának gyengülésére számít. Az OECD tavalyi várakozásai után ez a legborúlátóbb prognózis hazánkra.
A gazdaságpolitika a foglalkoztatásban mutat sikereket, 42 ezerrel több új munkahely volt 2011 késő őszén, mint egy évvel korábban. „Ez egy nagyon jó eredmény” – értékelte a miniszter, aki pozitív fordulat első jeleit látja az adóbevételekben is, „szerényen fogalmazva”.
Az első jelek azt mutatják, hogy az egykulcsos adórendszer első évének hatására nőtt a munkahelyek száma, nőtt a munkavállalói aktivitás és fehéredett a gazdaság, mondta a miniszter.
Magyarország költségvetésének egyenlege 2004-től 2011-ig sosem volt jobb a 3 százalékos deficitnél, de tavaly igen, és idén is az lesz. Ez egy újjászervezett ország, újjászervezett állam, egy szerkezeti reformokat indító kormányzat első, szerény sikere ez – mondta, és megjegyezte, hogy még mindig nem dőlnek hátra. A reformokat 2013-ra tovább kell vinni, az idei 550 milliárddal szemben jövőre 900 milliárd fölött van a Széll-terv egyenlegjavító hatása.
Nem látunk tisztán, van-e hatása a népesedési helyzetre az egykulcsos adónak, de a tavalyi utolsó hónapok számai azt mutatják, hogy érezteti a kedvező hatását a népesedésben. És emellett az arányos egykulcsos adó „egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a költségvetésre” is.
Az előzetes adatok szerint 2011 első tizenegy hónapjában 80 560 gyermek született, 2,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – jelentette (pdf) csütörtök reggel a KSH. Igaz, az ezer lakosra jutó születések száma novemberben valóban nőtt: az előző évi 8,9-cel szemben 9 volt.
Szekeres Imre szocialista képviselő azt kérdezte Matolcsytól, hogy milyen intézkedésekkel szeretné helyreállítani a külföldi befektetők bizalmát, hogyan tervezi stabilizálni a gazdaságot? Többek közt az áfaemelés és a progresszív adórendszer visszavonását, valamint a Költségvetési Tanács eredeti állapotban való visszaállítását is kérte.
A Költségvetési Tanács új elnöke szerint is szükség lehet idén még kiigazításokra – mondta Vágó Gábor (LMP). Mikor lesznek képesek megtervezni egy épkézláb költségvetést, amin nem kell év közben változtatni? Ha kellenek még megszorítások, milyen területeken lesznek? – kérdezte a képviselő. Az egykulcsos adó szerinte nem sikertörténet, 250 milliárdos lyukat okozott a költségvetésnek, és az csak a felső tíz százaléknak kedvez.
Az egykulcsos adó bevezetése majdnem 400 milliárdos kiesést hozott a költségvetésnek: tavaly 1382,8 milliárdnyi szja-bevétele volt az államnak, ami 20,9 százalékkal, 395,7 milliárddal kevesebb volt a 2010-esnél.
Mielőbb be kell vezetni az elektronikus útdíjat, ez jelentős állami bevételt hozna, és a környezetszennyezők fizetnének, de a kormány csak beszél erről, mondta Vágó. Eltapsoltak 528 milliárd forintot, sokkal nagyobb csontvázakat hagynak maguk után, mint az előző kormány, mondta az LMP-s politikus, példaként a végtörlesztést említve.
Igazi indexes haszonlesőként Janecskó Kata nem elégedett meg azzal, hogy az éhségsztrájk alatt elveiért kiállva tíz percig semmit nem eszik, ő az akciótól privát jövője felívelését is várta: ülés helyett felült, egyszer, kétszer, sokszor, pusztán saját hasizmaiért. Az akció előtt és után készült képeken látszik, áldozatvállalása nem múlt el nyom nélkül.
Ma már nincs olyan szakmailag megbecsült jobboldali közgazdász, aki azt mondaná, hogy az ön által képviselt gazdaságpolitika sikeres, hogy az egykulcsos adó valóban segíti a magyar gazdaság talpraállását – mondta Vágó Gábor, felidézve a múlt heti „közleménycunamit”. Fidesz-közeli közgazdászok mondják, hogy nem működik ez az út, a gazdaságpolitikai fordulatot nem segíti, ha Matolcsy marad a miniszter. „Lemond végre a miniszteri posztról?”
A bizottság fideszes alelnöke szerint jelzésértékű, hogy az ellenzéki pártok képviselői közösen hívták meghallgatásra Matolcsyt, szerinte ennyit arról, hogy az LMP, az MSZP és a Jobbik ne működne együtt. A fideszes politikus szívesebben vitatkozna arról, mi történt 2002 és 2010 között, és „nem gondolom, hogy a miniszter úr ellenkezne”.
Most amikor hónapok óta a legerősebb a forint árfolyama, nem hallani a szocialisták részéről, hogy a kormány, és a reálgazdaság helyzete lenne okolható az árfolyam alakulásáért, mondta Szijjártó Péter. Bezzeg, amikor mélyben volt a forint, akkor emiatt a kormányt és a nemzetgazdasági minisztert bírálták, emlékeztetett. Szerinte az, hogy a magyar gazdaság idén növekedni tudott és hogy jövőre is elkerüljük a recessziót, Matolcsy sikerességét mutatja.