Ritka összefüggést találtak az egydózisú vakcina és a vérrögképződés között

Koronavírus-járvány a világban – keddi hírösszefoglaló

Vége
GettyImages-1250911962
Farkas Ágnes
Kiss Dániel
Vöő György
2021.04.20. 12:13
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kárpátalján hétfőn 133 új fertőzöttet diagnosztizáltak, a járvány kezdete óta már csaknem 59 ezer koronavírusos esetet regisztráltak a magyarlakta régióban.

    Ukrajnában továbbra is erőteljesen terheli az egészségügyi rendszert a járvány, mivel csak hétfőn kétezerrel nőtt a kórházi kezelésre szoruló betegek száma.

    Aktív fertőzöttből mintegy 421 ezret tartanak nyilván. 

  • Sajtóértesülések szerint a jövő héttől kezdve enyhítenek a járványügyi korlátozásokon Hollandiában, annak ellenére is, hogy még mindig magas az új fertőzöttek száma az országban.

    Ezáltal április 28-tól feloldhatják az éjszakai kijárási tilalmat, valamint a vendéglátóhelyek is kinyithatnak – legalábbis azok, amelyek rendelkeznek kültéri résszel is. 

    A konkrét intézkedéseket Mark Rutte, az ország nemrégiben újraválasztott miniszterelnöke helyi idő szerint 19 órakor fogja bejelenteni egy sajtótájékoztatón.

    A nyitáshoz vélhetően az is hozzájárul, hogy a kormányra egyre nagyobb társadalmi nyomást irányult az utóbbi időben a szigorú járványpolitika miatt. A legújabb közvélemény-kutatások szerint egyre kevesebben támogatták a jelenleg érvényben lévő intézkedéseket, valamint egyre több politikus és szervezet emelt szót a kültérrel rendelkező vendéglátóhelyek megnyitása érdekében. 

  • Július középéig elegendő oltóanyag érkezik ahhoz, hogy az Európai Unió felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltsák – jelentette ki az uniós oltási stratégiáért is felelős európai biztos.

    Thierry Breton részletezte, hogy az unión belül összesen 53 gyárban készítik már az oltóanyagot, és ezzel a kontinens Amerika után a második helyen áll a gyártásban.

    Ezáltal biztosíthatok mindenkit, hogy július közepéig elég oltóanyagunk lesz ahhoz, hogy az Európai Unió lakosságának 70 százalékát beoltsuk 

    – nyilatkozta. 

    A 70 százalékos érték azért is fontos, mert a szakértők szerint körülbelül ekkora átoltottságra van szükség a nyájimmunitás kialakításához. Az oltóanyag beszerzése mellett ennek eléréshez persze arra is szükség van még, hogy az emberek regisztráljanak az oltásra. 

  • Az éjszakai műszakban dolgozók nagyobb eséllyel kapják el a koronavírus-fertőzést, mint a nappal dolgozók – állapította meg egy nemzetközi kutatás.

    A kutatócsoportot vezető Yaqoot Fatima, a queenslandi James Cook Egyetem tudósa kiemelte, hogy az éjszakai műszakban dolgozók körében

    a megfertőződés kockázata duplája volt a nappal dolgozókénál.

    A Journal of Sleep Research című folyóiratban publikált tanulmány 500 ezer ember adatain alapult, akik a brit Biobank-programba jelentkeztek. A program önkéntes jelentkezők orvosi és genetikai adatait gyűjti össze.

    Fatima az ausztrál Brisbane Timesnak adott interjújában felidézte: jól ismert tény, hogy az éjszakai műszak felborítja az emberek cirkadiánritmusát (élettani napszaki ritmusát), és ez potenciálisan fertőzésveszélynek teszi ki őket.

    Más kutatók már felvetették, hogy az éjszakai műszakos munka következtében kialakuló cirkadiánritmus-zavarok hajlamosabbá tehetik az embert a Covid–19-ben történő megbetegedésre. Ezt a lecsökkent melatoninszint és a gyenge immunválasz okozhatja

    – mondta Fatima. Hasonló kutatások más országokban, köztük az Egyesült Államokban is folynak. Fatima hozzátette, hogy várakozásaik szerint azok is hasonló eredményre jutnak majd.

    Ha a megállapításaik egyértelművé válnak, az remélhetőleg befolyásolni tudja majd a döntéseket például a vakcinázás prioritásairól – hangsúlyozta a kutató.

  • Miután egy április 4-én Új-Delhiből Hongkongba tartó repülőjárat 188 utasából 49-et pozitívra teszteltek koronavírusra,

    a városállam két hétre leállította az Indiából érkező gépek fogadását

    – írta az Al Jazeera. Hasonló tilalmat vezettek be a Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről érkező járatokkal szemben is. 

    A tilalmat azért rendelték el, mert csak az említett járaton kimutatott fertőzések száma magasabb volt, mint a negyedik járványhullámban a városban igazolt átlagos fertőzésszám. 

    Hongkong egyébként meglehetősen szigorú járványvédelmi korlátozásokkal igyekszik elejét venni a vírus külföldről történő újra behurcolásának. Egyrészt 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet kérnek a beutazáshoz, másrészt az érkezőknek háromhetes karanténba kell vonulniuk. 

    Nagy-Britannia egyébként szintén a beutazást tiltó vörös listára tette a héten Indiát, Boris Johnson is lemondta a brexitet követő kereskedelmi egyezményről tervezett kétoldalú személyes tárgyalásokat a Guardian szerint. 

  • A diplomaták kölcsönös kiutasításával járó cseh–orosz viszály hatására Prága úgy döntött, hogy nem vásárol az orosz Szputnyik V vakcinából, pedig már konkrét ajánlatot is kapott az oroszoktól. 

    A Moscow Times írása szerint Jan Hamáček cseh külügyminiszter leszögezte: Csehország többé nem fontolgatja a vásárlást, ezentúl olyan vakcinákkal számolnak csak, amelyek megkapták az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. 

    Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy soha nem fognak Szputnyikkal oltani Csehországban, hiszen az EMA már megkezdte az orosz oltóanyag vizsgálatát az unióban történő engedélyezéshez. 

    A cseh–orosz kapcsolatokban történt fordulat ráadásul azután történt, hogy Miloš Zeman oroszbarát cseh államfő két minisztert is menesztett, mert szerinte akadályozták a Szputnyik vészhelyzeti engedélyezését. 

  • Szlovákiában az utóbbi 24 órában 72 beteg hunyt el koronavírus-fertőzés miatt. A kiértékelt PCT-tesztek 8 százaléka lett pozitív, 642 új fertőzöttet regisztráltak, írta a parameter.sk. Hétfőn tovább csökkent a kórházban ápoltak száma, ami tartósan kétezer fő alatt van. 

  • A fennálló korlátozások, az éjszakai kijárási tilalom és a vendéglátóhelyek zárva tartásának meghosszabbítását követeli a koronavírus-járvány kezelésével megbízott északmacedón válságstáb a kormánytól – írta az MTI. 

    A vesti.mk szkopjei hírportál beszámolói szerint a fennálló korlátozások kedd éjfélkor megszűnnek, amennyiben a kormány nem terjeszti ki azokat a következő napokra, hetekre.

    A járvány kezelésével megbízott válságstáb azt szeretné, ha legalább még egy, de inkább két hétig nem enyhítenének az intézkedéseken annak érdekében, hogy ne „robbanjon be” a járvány az ortodox húsvét idején. Az ortodox ünnep az idén május másodikára esik.

    A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 2604-gyel 664 972-re, Koszovóban 277-tel 101 468-ra, Észak-Macedóniában 135-tel 147 232-re, Montenegróban 144-gyel 95 695-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 387-tel 191 153-ra növekedett.

    A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 35-tel 6026-ra, Koszovóban 14-gyel 2094-re, Észak-Macedóniában 35-tel 4478-ra, Montenegróban kilenccel 1438-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 68-cal 7915-re nőtt.

  • Izraelben eddig nyolc esetben mutatták ki a koronavírus új, még fertőzőképesebb indiai variánsát külföldről beutazók szervezetében. Hezi Levy, az izraeli egészségügyi minisztérium főigazgatójának rádiónyilatkozata szerint a Pfizer–BioNTech vakcinája részben hatékony lehet a mutáció ellen az eddigi tapasztalatok alapján – írta a Guardian. Egyelőre nem közöltek részletesebb adatokat arról, hogy milyen vizsgálatokat végeztek ezzel kapcsolatban. Nagy-Britannia és Írország egyébként szintén vizsgálják az indiai variánst, miután felbukkant a határaikon belül. 

  • Az Európai Unió 651 000 adag, koronavírus elleni vakcinadózist küld azoknak a balkáni országoknak, amelyek nem tagjai a blokknak.

    A májustól augusztusig tartó kampányt Ausztria koordinálja az EU nevében.

    „Ez az első lépés, és további segítség következik” – mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

    A szóban forgó Pfizer/BioNTech-adagokat kezdettől fogva elkülönítették erre a célra, ezért nem lesz hatással az unió oltási kampányának sebességére – jelezték a dpa hírügynökség beszámolója szerint. 

    Az oltásokat szükség szerint osztják el, nem pedig egy főre vetítve.

    Ez azt jelenti, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia, ahol kevés ember részesült egyelőre védőoltásban, csaknem 500 000 adagot kap.

    A fennmaradó rész Koszovóba, Montenegróba és Szerbiába kerül.

    A támogatást elsősorban az egészségügyi dolgozóknak szánják, de az államok maguk döntenek arról, hogyan adagolják a vakcinákat.

    Boszniában tiltakozások törtek ki a koronavírus elleni oltások lassú beszerzése miatt.

    Szerbia a legkevésbé segítségre szoruló ország a Balkánon, így az EU programja révén mintegy 36 000 adagot fog kapni.

    Szerbiában már javában zajlik a tömeges oltás, a lakosság 26 százaléka kapta meg az alkalmazott kétkomponensű vakcinák legalább első dózisát. 

  • Akárcsak Magyarországon, Görögországban is elsősorban társadalombiztosítási számhoz kötik az oltási programban való részvételt, ezért a helyi tajszám nélkül, ám életvitelszerűen az országban élő külföldieknek komoly nehézségeket okoz vakcinához jutni, mivel nem tudnak regisztrálni sem az oltásra – írta a The Guardian.

    Ugyan a görög kormány április elején lehetővé tette, hogy a külföldiek ideiglenes tajszámot igényeljenek, ez messze nem oldotta meg a problémát, mivel egy aktivista szerint egyetlen 2021-ben kiadott tajszámot sem fogad el jelenleg a hivatalos vakcinaregisztrációs oldal. 

  • Törölte a Facebook Szadir Zsaparov kirgiz elnök posztját, amelyben arról írt, hogy a sisakvirág gyökerének kivonata hatékony megoldást nyújt a koronavírus-fertőzés kezelésében. 

    A szóban forgó posztban amellett, hogy az államfő azt állította, hogy országa hatékony gyógymódot talált a Covid–19 ellen, felhívják a figyelmet, hogy a készítmény hidegen fogyasztása akár halálos is lehet. 

    A Facebooknál ki is verte a biztosítékot a bejegyzés, mert a növény és annak gyökere mérgező. Jóllehet a térségben, a népi gyógyászatban régóta alkalmazzák a sisakvirág főzetét annak ellenére, hogy több méreganyagot is tartalmaz, fogyasztása pedig súlyos megbetegedést, akár halált is okozhat. 

    A Facebook a poszt tartalmát olyan dezinformációnak minősítette, amely testi károsodáshoz vezethet – írja a Szabad Európa

    A múlt héten ráadásul a kirgiz egészségügyi miniszter bejelentette: megkezdték 300 koronavírusos beteg kezelését a sisakvirággyökér kivonatával. Az újságírók előtt ő maga is ivott a készítményből, hangsúlyozva, hogy az „nem káros senki egészségére”.

  • Teljesen elszabadult a már saját vírusmutációt is kitermelő járvány Indiában: az elmúlt 24 órában több mint 259 170 új fertőzést igazoltak a szubkontinensen – írta az Al Jazeera. Az elmúlt héten egyébként a Reuters összesítése szerint 1,59 millió új megbetegedést regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, ami szélsőségesen terheli az egyébként sem túl jó ellátást biztosító egészségügyi rendszert. Mindennapos az oxigén- és gyógyszerhiány a kórházakban.

    A fertőzés megfékezése érdekében egyhetes karantént rendeltek el Újdelhiben, ami azzal járt, hogy a vidékről felköltözött több tízezer munkás próbált meg még a lezárás és a munkanélküliség elől visszajutni szülőföldjére. 

    Ráadásul a hivatalos adatokban jegyzettnél jóval magasabb lehet a koronavírusos halálozások száma, legalábbis a temetkezési vállalkozók visszajelzései szerint. Mivel az új temetési protokoll szerint ha csak 0,1 százalék valószínűsége fennáll a koronavírus-fertőzésnek, akkor kötelező a hamvasztás, ezért egyre inkább túlterhelődnek a krematóriumok is.

    Az Al Jazeera riportja beszámol az egyik legnépesebb indiai szövetségi államban, Gudzsaratban olyan krematóriumról is, amelynek fém alkatrészei a 24 órás folyamatos működés miatt megolvadtak. Surat városában két krematórium is teljes kapacitáson üzemel a nap minden órájában. Az elmúlt héten minden nap több mint 100 halott került ezekbe, miközben a városban hivatalosan csak napi 25 koronavírusos esetet jegyeztek fel. Utter Pradesh állam fővárosában, Lucknow-ban arról számoltak be a hírtelevíziók, hogy az elmúlt hetekben ötszörösére nőtt a hamvasztásra váró testek száma. 

    Az egészségügyi dolgozók szerint az eltérés oka többek között az lehet, hogy sokan annyira rossz állapotban kerülnek kórházba, hogy már azelőtt meghalnak, hogy letesztelhetnék őket. 

    Az adatszolgáltatás hiányosságaira egy korábbi, az első járványhullám alatti kutatás is rávilágított: e szerint a hivatalos adatoknál 11-szer többen fertőződhettek meg, a valós halálozás pedig kétszer-ötször nagyobb lehetett. A The Lancet orvosi szaklap tavalyi kutatása szerint kevesebb mint az indiai halottak negyedéről állítanak ki orvosilag megerősített halotti bizonyítványt, főleg a vidéki térségekben mellőzik ezeket, ezért vélhetőleg soha nem tudjuk meg, valójában hány áldozata volt a koronavírus-járványnak Indiában. 

  • A koronavírus-járványra adott globális reakciót jelző elnéptelenedett utcák, a kocsiforgalomtól mentes főutak, a félgőzzel üzemelő repülőterek lassan már a múlté, ahogy a világ egyes részei egyre sikeresebben gyűrik le a járványt. A normális élet visszatérésével az energiaigény is meg fog ugrani, amivel tonnaszámra fogjuk ismét pöfögni a szén-dioxidot a levegőbe. 

    A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint 2020-ban 6 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás a járvány miatt, azonban annak lecsengésével és a nemzetközi gazdaság helyreállásával ez a csökkenő tendencia tarthatatlan marad, miközben a fejlődő országok energiaéhsége nő. Ez az éhség pedig elsősorban a szénre irányul. 

    Az IEA közlése szerint 4,5 százalékkal emelkedik az idén a szén globális kereslete, megközelítve a 2014-ben tapasztalt csúcsot – írja a BBC

    A globális szén-dioxid-kibocsátás 1,5 milliárd tonnával nő az idén – mondta Fatih Birol, az ügynökség ügyvezető igazgatója. 

    Jó hír, hogy a megújuló energia 3 százalékos emelkedést mutatott tavaly, idén pedig további 8 százalékos növekedést jósol az IEA. Összességében a zöldenergia-források a globális villamosenergia-előállítás 30 százalékát adják az idén, ami a legmagasabb mutató az ipari forradalom óta. 

  • A spanyolországi Murcia régióban szokatlan körülmények közt tanulnak mostanság a diákok, az egyik iskola ugyanis a tengerpartra vitte ki az oktatást. A gyermekek egyelőre még meleg öltözetben, maszkviselés és távolságtartás mellett ülnek a tengerpartra kihelyezett iskolapadokban. A szabadtéri környezet azonban így is kellemes változást jelenthet az online oktatáshoz és a négy falhoz képest. 

  • Alaszka kormányzója megígérte, hogy az összes turistát, aki idén nyáron náluk landol, még a reptereken beoltják a Pfizer vagy a Moderna koronavírus elleni oltóanyagával.

    Az intézkedés júniustól kezdve lép életbe, de április végén az egyik reptéren már elpróbálják, miként működhetne majd a program. A turisták – ha elég ideig maradnak hozzá – a második vakcinát is megkaphatják Alaszkában.

    A viszonylag kevés lakossal rendelkező Alaszkában már a 16 év felettiek 40 százalékát sikerült mindkétszer beoltaniuk. Az oltási kampányban hómobilokat, motorcsónakokat, sőt még repülőgépeket is bevetettek az állam nagy kiterjedése és kis népsűrűség miatt.

  • Hétfőn megírtuk, hogy az Egyesült Királyságban már tízmillió embert sikerült kétszer is beoltani. Ezzel párhuzamosan a Reuters arról számolt be, hogy a szigeteken hétfőn mindössze négy ember halt meg a fertőzésben. Ilyen alacsony tavaly szeptember óta nem volt a halálozások száma. 

    Ezenfelül új fertőzöttekből is viszonylag keveset, csak 2963 főt regisztráltak. 

    Alighanem a kedvező járványadatoknak is köszönhető, hogy Boris Johnson miniszterelnök hétfőn végre leguríthatott egy sört. 

    A mai nap nagyon fontos volt számomra, mert hosszú hónapok után végre elmehettem a pubba 

    – mondta bejelentkezésében, hozzátéve, hogy ezt követően a söröspoharat „óvatosan, de visszafordíthatatlanul” ajkaihoz emelte. 

    Részletezte azt is hogy május 17-én jöhet a nyitás újabb hulláma az Egyesült Királyságban, amit az oltási kampány előrehaladása, valamint az emberek fegyelmezettsége tesz lehetővé. 

    A miniszterelnök eredetileg múlt hétfőn tervezte megejteni ezt a sörözést, akkor azonban Fülöp herceg halála miatt végül elhalasztotta a programot.  

  • 84 millió, mindkét oltásdózist megkapott emberből alig hatezerről jelentették, hogy az immunizálás ellenére is megfertőződött koronavírussal – közölte a CNN tudósítása szerint Rochelle Walensky, az USA járványvédelmi hivatalának (CDC) igazgatója. Vagyis ezek a vakcinák működnek – szögezte le az igazgató a Fehér Ház Covid–19-meghallgatásán. Az USA-ban elsősorban a Pfizer és a Moderna védőoltását használják. 

    A CDC múlt heti adatai szerint, miközben az Egyesült Államokban már elérte a 75 milliót a mindkét oltást megkapó polgárok száma, ebből 5814 olyan esetet jeleztek a CDC-nek, amelynél 14 nappal a második dózis felvétele után pozitív tesztet produkáltak a páciensek. Az adatok egyelőre 43 államból érkeztek. 

    Egyébként az említett 6 ezer eset 30 százalékában tünetmentes volt a fertőzés. 

  • A világon 141 828 958 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 027 604, a gyógyultaké 81 122 562 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 141 125 074 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 017 632 volt.