Több mint egyévnyi szünet után ismét kinyithatnak a párizsi divatházak, mivel ezen a héten tartják a Férfi Divathetet a városban.
A járvány előtti időszakhoz képest nagy változást jelent, hogy a 72, Párizsban bejegyzett márka közül mindössze hatnak a divatbemutatóját lehet majd követni a helyszínen, a többinél csak online közvetítés lesz elérhető.
Ehhez hasonlóan MIlánóban 47 márka közül csak háromnak lesz helyszínen is követhető a bemutatója, Londonban és New Yorkban pedig kizárólag online közvetítés lesz.
Mindeközben a divattervezők közül egyre többen érzik feleslegesnek, idejétmúltnak a hagyományos divatbemutatókat és divatkalendáriumokat.
Egy új márka imidzsét ma már leginkább az Instagramon, a celebek által lehet felépíteni
– foglalta össze ennek okát Francisco Terra brazil divattervező.
Kedves olvasóink!
Zárul az Index mai hírösszefoglalója a koronavírus-világjárványról.
Köszönjük a figyelmet! Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
AstraZenecával kezdte, de a Pfizer és a BioNTech vállalatok közös oltóanyagával fejezte be az oltakozást Mario Draghi olasz miniszterelnök − írja a Guardian.
A 73 éves politikus kormánya a hónap elején változtatta meg az oltások használatára vonatkozó előírásokat, így az AstraZeneca oltását csak a hatvan év felettiek kaphatják meg.
Nem ő az első politikus, akinél keresztoltást alkalmaznak. Korábban beszámoltunk arról, hogy a német kancellár, Angela Merkel is különböző oltásokat vett fel.
A Biden-adminisztráció elismerte, hogy nem fogják tudni tartani az elnök tervét, hogy az amerikai felnőttek hetven százalékát beoltsák a július 4-i nemzeti ünnepig – adta hírül az MTI.
A Financial Times emlékeztet: eddig a harminc év felettiek hetven százalékát oltották be, a tizennyolc év feletti felnőttek hatvanöt százaléka kapott meg legalább egy oltást. Eddig több mint százötven millió amerikai kapta meg mindkét oltását.
Szlovákiában a koronavírus jelenlegi hulláma még le sem csengett, de a járványügyi szakértők máris a következő hullám érkezésére figyelmeztetnek. A legújabb veszélyt az úgynevezett delta variáns jelenti, vagyis az indiai mutáció, amely miatt Nagy-Britannia még mindig a kockázatosnak számító országok közé tartozik.
Északi szomszédainknál a harmadik hullám mértéke tehát attól függ, hogy a lakosság hány százalékát sikerül beoltani a vakcinák második dózisával, mielőtt Szlovákiában is túlsúlyba kerül a delta variáns. Hogy erre pontosan mikor kerülhet sor, azt nehéz pontosan meghatározni, de becsléseik alapján
a delta variáns feltehetően július közepére érheti el a 25 százalékos jelenlétet a pozitív mintákban.
Ez a dátum azért is fontos, mert Nagy-Britanniában innentől kezdett kifejezetten rosszra fordulni a járványhelyzet. Május 3-án a britek 28 százalékos jelenlétet mértek, május közepén már 50 százalékosat, júniusra pedig már meghaladta a 95 százalékot.
Az elemzőcsoport szerint a brit járványhelyzet lefolyása kifejezetten jó összehasonlítási alapul szolgálhat Szlovákiában a harmadik hullámra való felkészülésben. A szakértők kiemelték, hogy amikor a delta variáns május elején Nagy-Britanniában 25 százalékban volt jelen, akkor a lakosság 20 százaléka volt védett. A védettség alatt azt értik, hogy az adott személy már megkapta a második dózist, és az oltás után eltelt legalább 14 nap.
Szlovákiában a lakosság 20 százalékának védettsége június 24-re érhető el, vagyis korábban, mint ahogy a delta variáns terjedését várják. Ha az oltási program hasonló tempóban halad, akkor július közepére, a delta variáns 25 százalékos jelenlétekor már a lakosság 30 százaléka alakíthat ki erős védettséget a mutációval szemben – írja az Új Szó.
Betiltották az ötszáz fősnél nagyobb bel- és kültéri rendezvényeket Moszkvában a koronavírus okozta járványhelyzet romlása miatt − jelentette be Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester.
A korlátozások nem érintik az ötszáz főnél kevesebb nézőt befogadó koncerteket, színházi és mozielődásokat, valamint szórakoztató és sportrendezvényeket. A rendezőknek ugyanakkor azt javasolták, hogy a nézők biztonsága érdekében követeljék meg az védettségi igazolvány felmutatását − számolt be az MTI.
Jövő hétfőtől a vendéglátóipari létesítményekbe csak beoltott, a betegségen átesett vagy három napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel rendelkező látogatók térhetnek be.
Romániában nagyon kedvező irányt vett a járványhelyzet, erről Valeriu Gheorgitã, az oltási kampány koordinátora nyilatkozott kedden. A katonaorvos szerint ebben a különböző korosztályok immunizálásának is nagy szerepe van – írta meg a Maszol.
A szakember mindezekről kedden a Victoria-palotában beszélt, ahol a gyerekek oltásának fontosságáról tartottak tanácskozást. Az egyeztetésen részt vett Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter, Florin Cîţu miniszterelnök, továbbá az UNICEF, a Tanulók Országos Tanácsa és a Szülői Egyesületek Országos Szövetségének képviselői is.
Valeriu Gheorgitã elmondta, hogy a vírus terjedését a fiatalok átoltottságának növelésével lehet megakadályozni. A szakember szerint Románia azért áll jól járványügyi szempontból európai szinten is, mert a román hatóságok oltási stratégiája hozzájárult a különböző korosztályok immunizálásához.
Hétfőn Indiában több mint 8,59 millió embert oltottak be – írja a Financial Times. Ez volt az első nap, amikor az ország legnagyobb részén tizennyolc év felett bárki ingyen jelentkezhetett az oltásra.
Eddig az ingyenes oltás csak negyvenöt év felett járt, a fiatalabbaknak a kórházakban fizetniük kellett érte.
Az Európai Unióban a felnőtt lakosság ötvenhét százaléka kapott már legalább egy adag oltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség, a Covid–19 ellen – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Berlinben.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: az oltási kampánnyal párhuzamosan a gazdaság „újjáépítését” is meg kell oldani. Ennek fő eszköze a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló EU-s program (Next Generation EU – NGEU), amely „kivételes válasz egy kivételes válságra”.
A folyó áron számítva nyolcszáz milliárd euró (280 ezer milliárd forint) forrást biztosító program „a Marshall-terv óta a legnagyobb konjunktúra-élénkítő csomag Európában”, és segítségével az EU modernebbül, megerősödve kerül ki a válságból – fejtette ki a brüsszeli bizottság elnöke.
Elfogadták a német kormány tervét a helyreállítási csomag felhasználására.
Az Európai Bizottság rábólintott Olaszország járvány utáni helyreállítási csomagjára − jelentette be Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke Rómában.
Mario Draghi olasz miniszterelnök hangsúlyozta: nagyravágyó reformokból álló csomag született. Olaszország azokhoz az országokhoz tartozik, amelyek nagyobb összeget kapnak az Európai Unió Next Generation EU nevű helyreállítási alapjából. Róma 191,5 milliárd euróval gazdálkodhat az uniós keretből − számolt be az MTI.
Olaszország 222,1 milliárd eurót fektet be uniós és hazai forrásokból különféle projektekbe 2026-ig. Az összegből olyan nagyobb infrastrukturális projekteket is finanszíroznak, mint a vasúthálózat fejlesztése, a közigazgatás és az igazságszolgáltatást is modernizálása, valamint a nők és a fiatalok munkalehetőségeinek bővítése. Az uniós összeg jelentős részét zöld és digitális befektetésekre költik.
Szlovéniában felgyorsítják az oltási kampányt, még több mobil oltópontot hoznak létre, és minden oltóponton előjegyzés nélkül is fel lehet majd venni a kiválasztott vakcinát – jelentette be Janez Poklukar egészségügyi miniszter.
A tárcavezető reményének adott hangot, hogy a magasabb átoltottság elérésével az idei karácsonyi ünnepek már más körülmények között telhetnek, mint a tavalyiak.
A kormány még hétfő esti ülésén utasította az egészségügyi minisztériumot, hogy növelje a mobil oltócsoportok számát, és hetente legalább egyszer, regisztráció nélkül, a vakcina kiválasztásának lehetőségével, minden járásban szervezzen oltást.
A járvány kezdete óta az új típusú koronavírusban megfertőződöttek száma meghaladta a 359 ezret. A vírus okozta Covid–19 szövődményeinek következtében hat beteg halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 8188-ra emelkedett. Kórházban jelenleg 253 beteget ápolnak, közülük 16-an vannak lélegeztetőgépen.
A tokiói olimpia szervezői várhatóan betiltják az alkoholárusítást az ötkarikás versenyek helyszínein. A Kyodo japán hírügynökség keddi híre szerint egy héten belül megszületik a tilalmat kimondó hivatalos rendelkezés.
A szervezők a koronavírus terjedésének veszélye miatt állnak el az alkoholértékesítés engedélyezésétől a sportlétesítmények területén, jóllehet korábban meg akarták engedni a szeszes italok forgalmazását.
Az illetékesek azért gondolták meg magukat, mert egyre erőteljesebben szembesültek a japán ellenzéki pártok és orvosi közösségek kritikájával, de a lakosság jelentős része is negatívan reagált az alkoholárusítás engedélyezésének tervére – adta hírül az MTI.
Szerdától az összes határátkelő működik majd Szerbia és Magyarország között – erősítette meg a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak, amelyet a PannonRTV szemlézett. Pásztor István hozzáfűzte: a határátkelőkön a járványhelyzet előtt megszokott munkaidőben várják majd az utazókat.
A politikus arról is beszélt, hogy a határon időről időre előforduló méltatlanul hosszú várakozási idő mégsem csupán a határátkelőhelyek számától függ, hanem attól is, hogy milyen ütemben dolgoznak az illetékes szervek.
A már működő átlépők mellett szerdán reggel 7 órakor megnyílik a Rábé–Kübekháza-, a Horgos–Röszke közúti és a Rastina–Bácsszentgyörgy-átkelő.
Emellett vasárnaponként 7 és 15 óra között újra igénybe vehető Románia irányába a Csanádpalota–Nagylak közúti határátkelőhely is.
Az utazók a határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időkről bővebben a rendőrség határinfóoldalán tájékozódhatnak, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobilapplikáció is segíti az utazókat – adta hírül az MTI.
Az ukrán határőrszolgálat tájékoztatása szerint ugyancsak szerdától ismét üzemel a Harangláb−Lónya-határátkelőhely. A járványügyi helyzet enyhülésének köszönhetően a határátkelő ismét dolgozik majd reggel hét és délután hat között. Az utazókat arra kérik, hogy mindenképp tájékozódjanak utazás előtt a határátkelés feltételeiről és a célország járványügyi intézkedéseiről.
Moderna-oltóanyagot kapott második oltásként a német kancellár − írja a Guardian.
Angela Merkel április 16-án kapta meg az első oltást, akkor az AstraZeneca oltóanyagát kapta meg. A keresztoltást az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is jó ötletnek tartja, azonban a hatékonyságáról még várják az eredményeket.
Kazahsztánban is kimutatták a koronavírus először Indiában észlelt delta-variánsát. A mutációt a fővárosban azonosították – jelentette be a kazah egészségügyi miniszter. Alekszej Coj egyúttal felszólította a tartományi kormányzatokat, hogy készüljenek fel az új, kórházi ellátást igénylő megbetegedésekre. Hozzátette: Nur-Szultanban, Kazahsztán fővárosában a múlt heti adatokhoz képest negyven százalékkal nőtt az igazolt fertőzöttek száma.
A régió legfejlettebb államának számító Kazahsztánban keddig a lakosság csupán kilenc százaléka kapta meg a vakcina mindkét dózisát. Üzbegisztánban ez az arány három és négy százalék között van, míg a rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban kevesebb mint egy százalék.
A Lancet című brit orvosi szaklap egyik, számos kirgiz weboldalon is idézett cikkében a szakemberek nem zárják ki, hogy Kirgizisztánban a nyáron a világ egyik legmagasabb halálozási rátája alakulhat ki, lehetségesnek tartva a százezer emberre eső akár több mint 256 halálesetet is.
A héten karanténban marad, így nem áll az Európa-bajnokságon szereplő angol labdarúgó-válogatott rendelkezésére Ben Chilwell és Mason Mount.
A két játékost hétfőn azért különítették el, mert pénteken a skótok elleni, 0–0-s döntetlenre végződő találkozó után kapcsolatba kerültek az ellenfelet erősítő Billy Gilmourral, chelsea-s klubtársukkal, aki utóbb pozitív koronavírustesztet szolgáltatott. A közösségi portálokon több fotó is megjelent, amint a három futballista ölelgeti egymást a lefújás után.
Bár a tesztjük negatív lett, elkülönítették őket a csapat többi tagjától.
A Szlovák Orvosi Kamara arra szólította fel a szlovák kormányt és az egészségügyi minisztériumot, hogy sürgősen tegyék meg a szükséges lépeseket az új típusú, delta-vírusvariáns behurcolásának megakadályozására – számolt be az Új Szó. Erről Nancy Závodská, az orvosi kamara kommunikációs és médiamenedzsere tájékoztatott kedden. A kamara azt is közölte, hogy a helyzetet szoros ellenőrzés alatt tartják a koronavírus újabb hullámának veszélye miatt. A szakemberek kiemelték, hogy az Egyesült Királyságban a fertőzések több mint kilencven százalékát ez a variáns okozza.
Közeledik a szabadságok ideje, és az Egyesült Királyságban élő szlovák állampolgárok jelentős része várhatóan hazalátogat majd. Ez azt jelenti, hogy igen nagy a delta-variáns behurcolásának kockázata
– indokolta álláspontját a kamara. A megoldást a kötelező karantén bevezetésében látják, az elszigetelés pedig addig tartana, amíg az érintett meg nem kapja a negatív PCR-teszt eredményét.
Észak-Korea közölte az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), hogy harmincezer ember tesztelése után sem talált egyetlen koronavírussal fertőzöttet – adta hírül a WHO.
A világszervezet jelentése szerint Észak-Korea június 4. és 10. között 733 alanyt tesztelt, közülük 149 influenzaszerű tüneteket vagy súlyos légzőszervi fertőzést mutatott – számolt be az MTI.
Szakértők kételkednek a kommunista ország állításában, miszerint egyetlen koronavírusos fertőzött sincs Észak-Koreában, mivel az ország egészségügyi rendszere meglehetősen szegényes, ráadásul a világjárványt nagy valószínűséggel elindító Kínával, fő szövetségesével és gazdasági támogatójával határos, a határ pedig nincs lezárva.
Törökország kedden megkezdte a koronavírus elleni, legelőrehaladottabb stádiumban lévő vakcinája, a Turkovac klinikai vizsgálatainak harmadik fázisát − írja a helyi sajtóra hivatkozva az MTI.
Az első önkéntesnek az egyik ankarai kórházban adta be a készítményt. Recep Tayyip Erdogan török elnök videohíváson keresztül kapcsolódott az eseményhez. Az elnök rámutatott: ahhoz, hogy az országot mihamarabb kiszabadítsák a járvány nyomása alól, különösen fontos, hogy saját vakcinával rendelkezzenek.
Az oltóanyagot az Erciyes Egyetem és a Törökországi Egészségügyi Intézetek Elnöksége (TÜSEB) fejlesztette ki.
Kedd estig Szerbia nagykorú lakosságának ötven százaléka megkapja a koronavírus elleni védőoltás valamelyikének legalább egy adagját – idézi Mirsad Djerlek egészségügyi államtitkárt az MTI.
A politikus szerint a hónap végéig a nagykorú lakosság legalább fele megkapja a vakcina második adagját is.
Az Erdélystat koronavírus elleni átoltottságot vizsgáló elemzése alapján enyhén pozitív az összefüggés az átoltottság és a magyarok településen belüli aránya között Erdély egészét tekintve – írja a Maszol. Az erdélyi statisztikai szolgálat ugyanakkor hozzáteszi: mindez annak ellenére van így, hogy Székelyföldön jóval kevesebben oltatták be magukat a romániai átlaghoz képest.
Erdélyben valamivel magasabb az átoltottság, a régión belül Közép- és Dél-Erdély oltási aránya kiemelkedő, a harminc százalékot is meghaladja. Viszont Észak-Erdélyben és Székelyföldön a beoltottak aránya átlag alatt van. A nagyvárosokban magasabb az arány: miközben Bukarestben már a negyven százalékot is sikerült elérni, addig a húszezer fő alatti kisvárosokban ez az arány 24 százalék, a városi vonzáskörzeten kívül eső, 3500 főnél kisebb lélekszámú községekben pedig csak 12 százalék.
Az Egyesült Királyságban a felnőttek között már tízből nyolc embernek van koronavírus-antitestje – írja a Financial Times.
A nyolcvan év felettiek 95,4 százaléka rendelkezett antitesttel a május 3-án kezdődött héten, az arány azóta 93, 2 százalékra csökkent.
Jelenleg az összes oltóanyag a klasszikus koronavírustörzsekkel szemben több mint 90 százalékos védelmet biztosít Milenko Šekler szerb virológus szerint. A szerb közszolgálati televíziónak nyilatkozva arra is figyelmeztetett, hogy ha a lakosság nem tartja tiszteletben a hatályban lévő védelmi intézkedéseket, akkor gond lehet.
Velem már előfordult, hogy beléptem az üzletbe, és csak nekem volt maszkom
– mondta a szakember. Šekler arra is emlékeztetett, hogy a régió országaiban is csökken a fertőzöttek és az elhunytak száma, úgy is, hogy egyes helyeken alacsonyabb az átoltottság, mint Szerbiában, ami szerinte a vírus szezonalitását bizonyítja.
Ugyanakkor láthatjuk, mi történik Oroszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, ahol a betegek száma növekszik. Nem lehetünk felelőtlenek
– értékelt Šekler, és elmondta, hogy az intézkedések be nem tartása okot ad az aggodalomra – írja a Magyar Szó.
Az izraeliek háromnegyede már megkapta a koronavírus elleni védőoltást, ebbe már az oltott 12−15 évesek is beletartoznak. A kamaszoknak csupán 2−4 százaléka kapta meg az oltást. Az országban a Pfizer és a BioNTech vállalatok közös fejlesztésű vakcinájával oltanak − írja a Guardian.
Izrael két legnagyobb egészségügyi szolgáltatója szerint tegnap több mint kétszeresére, 125-re nőtt a fertőzöttek száma, mert két iskolában elkezdett terjedni a járvány, amit a fertőzőbb delta-variánsnak tulajdonítanak. Az egészségügyi szervezetek hangsúlyozzák, hogy mindenképpen oltsák be az iskolásokat is, hogy elkerüljék a vírusváltozat terjedését.
Az elmúlt 24 órában Horvátországban 75 új koronavírus esetet regisztráltak. Ezzel a nyilvántartott, aktív fertőzöttek száma 532 fő – jelentette a horvát nemzeti operatív törzs. Közülük 253 páciens áll kórházi kezelés alatt, 16-an szorulnak lélegeztetőgépre és hatan haltak meg.
Tavaly február óta, amikor Horvátországban az első fertőzöttet nyilvántartásba vették, a mai napig összesen 359 259 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Közülük 8188-an haltak meg, 350 539-en pedig felépültek, közülük 72-en az elmúlt 24 órában – írja az Index.hr.
Számos országban terjed már az indiai variáns delta-plusz néven emlegetett változata, amelyet nemrég azonosítottak a kutatók.
A mutáció jelenlétét többek az Egyesült Államokban, Az Egyesült Királyságban, Kanadában, Portugáliában, Lengyelországban, Svájcban, Oroszországban, Törökországban, Japánban és Nepálban is kiimutatták.
Magyarországon egyelőre még nem mutatták ki az új mutációt, és mivel az indiai variánsból is csupán néhány esetet regisztráltak idehaza, ezért nem is valószínű, hogy jelen lenne már.
A mutáns vírus ellen – jelenlegi ismerteink szerint – a korábban kifejlesztett vakcinák is védelmet nyújtanak.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a Modernával kötött szerződésükbe foglalt opciós joggal élve további 150 millió vakcinát rendelnek meg a Modernától.
Az újabb dózisokat a Moderna a jövő év elején fogja leszállítani. Az EU az ezek lehívására lehetőséget adó szerződést még februárban kötötte meg,
A döntést azt követően hozta a bizottság, hogy a múlt héten kiderült: a német CuraVac vakcina csak 47%-ban bizonyult hatékonynak a késő fázisú klinikai vizsgálatokon.
Több mint egyévnyi szünet után ismét kinyithatnak a párizsi divatházak, mivel ezen a héten tartják a Férfi Divathetet a városban.
A járvány előtti időszakhoz képest nagy változást jelent, hogy a 72, Párizsban bejegyzett márka közül mindössze hatnak a divatbemutatóját lehet majd követni a helyszínen, a többinél csak online közvetítés lesz elérhető.
Ehhez hasonlóan MIlánóban 47 márka közül csak háromnak lesz helyszínen is követhető a bemutatója, Londonban és New Yorkban pedig kizárólag online közvetítés lesz.
Mindeközben a divattervezők közül egyre többen érzik feleslegesnek, idejétmúltnak a hagyományos divatbemutatókat és divatkalendáriumokat.
Egy új márka imidzsét ma már leginkább az Instagramon, a celebek által lehet felépíteni
– foglalta össze ennek okát Francisco Terra brazil divattervező.
Romániában április dereka és május 25-e között folyamatosan csökkent az oltakozási kedv. A kampány első öt hónapjában a felnőtt lakosságnak csupán 26 százalékát sikerült beoltani az új típusú koronavírus ellen, írta a kronikaonline.ro.
Közép- és Dél-Erdélyben az oltási arány meghaladta a 30 százalékot (34,6, illetve 31 százalék), ám Észak-Erdélyben (23,9 százalék) és Székelyföldön (19,9 százalék) átlag alatti volt a beoltottak aránya.
A nagyvárosokban többen igényelték a koronavírus elleni vakcinát. Míg Bukarestben a felnőtt népesség negyven százalékát beoltották május végére, a húszezer fő alatti kisvárosokban azonban 24, a 3500 fő alatti községekben pedig kevesebb mint 12 százalékos volt ez az arány.
Romániában 41 új koronavírusos megbetegedést diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában, több mint 17 ezer teszt elvégzése után, írta a Maszol.ro.
A kór miatt jelenleg 731 fertőzöttet kezelnek kórházban, 151 páciensről intenzív osztályon kell gondoskodni.
Kedden 74 fertőzött halálát jelentették, közölte az Agerpres.ro. A járvány kezdete óta 32 465 Covid-beteg életét követelte a vírus Romániában.
Az Európai Unió tagállamainak képviselői támogatták, hogy meghosszabbítsák a helyben gyártott vakcinák exportjára vonatkozó tilalmat – közölte az Európai Bizottság szóvivője.
Ennek értelmében az Európai Bizottság szeptemberig hosszabbíthatja meg az exporttilalmat, amely enélkül június végén lejárna.