Az elmúlt másfél év járványhullámai után már látszik a fény az alagút végén, de a vírus továbbra is tombol a világ többi részén, főleg délen – mondta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton, a 14. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.
A tanácskozás fő témája a járvány hatása volt a geopolitikai kapcsolatokra és a globális gazdaságra. Borrell szerint a világ nem lesz képes 2023-ig legyőzni a vírust. Mint mondta,
a világ jelentősen meg fog változni a járvány hatására, többek között digitalizáltabb lesz, és nagyobbak lesznek az egyenlőtlenségek az országok között, de azokon belül is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ és más szervezetek is attól tartanak, hogy a védőoltások egyenlőtlen elosztása egyenlőtlen kilábaláshoz vezet, ami „instabil világot” jelent.
Azt is hangsúlyozta, hogy „Oroszország, Kína és mások vakcinadiplomáciát folytatnak a világban és ebben a régióban is. Ennek tudatában kell lennünk, és eszerint kell eljárnunk”. Kiemelte, hogy Kína befolyása az egész világban nő. „Egyre tolakodóbb, a munka vele pedig egyre nehezebb”, ettől függetlenül Kínával sok területen kell együttműködni, a gazdasági lehetőségek még mindig nagyon nagyok.
Borrell szerint a Kína és az Egyesült Államok közötti verseny a következő évtizedben átalakítja a világot, az EU-nak pedig világos irányt kell meghatároznia – írja az MTI.
Vasárnapra 1953 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Vietnámban, ez új napi rekordot jelent – írja a The Guardian.
A legtöbb esetet Ho Si Minh-városban diagnosztizálták, amely eddig is a járvány epicentrumának számított helyi viszonylatban. A kormány kijárási korlátozások bevezetését lengette be.
Hasonlóképp rekordszámú új fertőzöttet azonosítottak Szenegálban, az afrikai országban 529 új esetet jelentettek vasárnapra, ami a Reuters tudósítása szerint harmadik hullám kitörését is jelzi.
Az egyre növekvő fertőzési ráta aggasztja a helyi hatóságokat, ám egyelőre óvatosan bánnak a terjedés visszaszorítására hozandó további szigorú intézkedésekkel, miután a korábbi korlátozások gazdasági nehézségekhez vezettek, és erőszakos tüntetéseket eredményeztek márciusban.
A Reuters jelentése szerint Izrael elkezdi a gyenge immunrendszerrel rendelkező felnőttek oltását, ugyanakkor a harmadik oltás lehetőségét még mérlegeli – írja a The Guardian.
A 9,3 milliós ország lakosainak hatvan százaléka kapta meg már az oltást. Izrael közben azt is bejelentette, hogy 700 ezer hamarosan lejáró szavatosságú Pfizer-vakcinát küldött Dél-Koreának, legfőkképpen azért, hogy ne vesszen kárba. Az egészségügyi minisztérium közlése szerint jelenleg 46-an vannak korházban a fertőzés miatt, felük már megkapta az oltást.
Izraelben felvehetik a harmadik, emlékeztető oltást azok a betegek, akiknek sérült az immunrendszere, például szervátültetés miatt – jelentette a helyi közszolgálati rádió vasárnap. Nicán Horovic egészségügyi miniszter a rádiónak adott interjúban elmondta, hogy egyelőre csak az immunhiányos betegek újraoltását tervezik, de vizsgálatokat folytatnak annak eldöntésére, hogy szükséges-e mindenkinek beadni egy harmadik, emlékeztető adagot.
Naftali Bennett miniszterelnök vasárnap a kormány ülésén közölte, hogy sikeres tárgyalásokat folytatott a Pfizer amerikai gyógyszergyártó vállalattal. Előrehozzák augusztus elejére a koronavírus elleni vakcinák következő szállítmányát, így folyamatos maradhat az oltakozás a szavatosságát július végén elvesztő korábbi szállítmány után is.
Mindenkinek jut oltás, fiataloknak és időseknek. Mindenki menjen, és oltassa be magát!
- mondta. „Aki beoltatja magát, az gondoskodik önmagáról és a nagyszüleiről, és lehetővé teszi Izrael számára, hogy továbbra is a régi rendben haladjanak a dolgok, zárlatok nélkül” – tette hozzá Bennett.
Az országos védettség erősítése érdekében, a korábbi változatoknál mintegy negyven százalékkal fertőzőbb delta vírusmutáció feltartóztatására, az utóbbi hetekben tömegesen oltották Izraelben a 12-15 éves korosztályt. Horovic arról számolt be a rádióban, hogy mintegy kétszázezren jelentek meg közülük az oltóhelyeken. A 10 és 20 év közöttieknek 39,7 százaléka már egyszer, és 28,4 százaléka már kétszer kapott a vakcinából az egészségügyi minisztérium napi jelentése szerint.
A koronavírus-járvány ügyeivel foglalkozó kabinet előző ülésén elrendelte két tanulmány készítését a fél évvel ezelőtt beadott vakcinák hatékonyságának felmérésére, és ezek eredményei alapján fognak dönteni a harmadik oltás esetleges beadásáról a már kétszer oltottak számára.
A harmadik oltás azért került az érdeklődés homlokterébe, mert a mintegy három hete elkezdődött negyedik, a delta mutáns okozta járványhullámban az új fertőzöttek fele korábban be lett oltva. A védőoltással rendelkezők közül csak nagyon kevés embernél alakultak ki súlyos, kórházi kezelést indokló tünetek.
A december végén kezdődött oltási kampányban Izrael mintegy 9,3 millió lakosából eddig 5 729 178, 12 évesnél idősebbet már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Ez az ország lakosságának 61,61 százaléka. A pandémia megjelenése óta 846 083 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6438-an haltak meg Izraelben.
Visszautasította Észak-Korea az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felajánlását egy AstraZeneca-szállítmányról.
A kommunista diktatúra mintegy 2 millió dózist kapott volna az ENSZ égisze alatt zajló COVAX-programban, az első szállítmány még májusban érkezett volna, de a phenjani rezsimmel tartott, elhúzódott tárgyalások miatt elhalasztották a teljesítését.
A hírt közlő NBC News emlékeztet, hogy Észak-Korea hivatalosan még egyetlen koronavírus-fertőzéses esetről sem tett bejelentést.
Phenjan vélhetően azért utasította vissza a nyugati vakcinákat, mert nyugati vakcinák. A hírek szerint Oroszország adományait szívesebben fogadná. Jelenleg folynak erről a tárgyalások.
A walesi kormány arról számolt be, hogy továbbra is kötelező a maszkviselés a nyilvános tömegközlekedésen, illetve az egészségügyi intézetekben – írja a BBC. Arról nem született döntés, hogy az üzletekben feloldják-e a korlátozó intézkedéseket. Walesben, szemben az Egyesült Királysággal, jóval szigorúbb szabályok maradnak érvényben, a helyi kabinet legközelebb jövő szerdán fog határozni a következő 21 napos korlátozások feloldását illetően.
Wales az oltakozás tekintetében a világ élvonalába tartozik, a 3,1 milliós brit országrész lakosainak 56 százaléka megkapta már mindkét vakcinát, 72 százalék pedig már kapott legalább egy dózist.
Függetlenül attól, hogy milyen járványügyi besorolású egy ország, a beutazást védettségi igazoláshoz kötik.
Kivételt képeznek ezalól azok a külföldi állampolgárok, akik rendelkeznek ingatlannal vagy mezőgazdasági földdel Szlovéniában, valamint a 15 évnél fiatalabbak, akik szüleik vagy nevelőik kíséretében érkeznek az országba.
Az elmúlt héten nőtt a koronavírussal újonnan megfertőződöttek száma, amit a behurcolt eseteknek tulajdonítanak. Több fertőzöttet regisztráltak azon érettségiző diákok között, akik spanyolországi kirándulásokról tértek haza.
Szlovéniában az elmúlt három hétben több mint száz esetben igazolták a gyorsabban terjedő delta- és delta plusz variánst is, ami a pozitív minták 41 százalékát tette ki. A delta plusz mutációt a június 21–27. között vizsgált pozitív minták között azonosították – jelenti az MTI.
Vasárnapra 25 új fertőzöttet szűrtek ki, ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 257 ezret. Az elmúlt 24 órában egyetlen beteg sem halt meg, így a halálos áldozatok száma 4746 maradt. A koronavírusos betegek közül 43-an vannak kórházban, tízen közülük intenzív osztályon.
A valamivel több mint kétmillió lelket számláló Szlovéniában eddig 847 611-en kaptak védőoltást, közülük 739 619-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult lakosság 40, illetve 35 százaléka.
A szomszédos Horvátországban az elmúlt 24 órában 58 új fertőzöttet azonosítottak, így a járvány kezdete óta meghaladta a 360 ezret az új koronavírussal megfertőződöttek száma. A vírus okozta betegség (Covid–19) szövődményeiben senki nem halt meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8227 maradt. Kórházban 106 beteget ápolnak, közülük nyolcan vannak lélegeztetőgépen.
A mintegy négymilliós Horvátországban eddig 1 550 632-en kaptak védőoltást, közülük 1 263 602-en már a második adagot is.
Horvátországban a közegészségügyi hatóságok szerint csökkent az oltakozási hajlandóság, a lakosságnak mindössze valamivel több 38 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első dózisát. Az Európai Unióban csak Litvániában, Bulgáriában és Romániában rosszabb az átoltottság aránya.
Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is gyorsan terjed a vírus delta-variánsa, a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) adatai szerint a pozitív minták ötven százalékát ez teszi ki.
Ukrajnában kevesebb mint háromszáz új beteget jegyeztek fel, és mindössze öten hunytak el a vasárnapi adatok szerint. 290 új esettel 2 241 043-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, ez az adat 217-tel kevesebb az előző napiénál. Noha az elmúlt három napban fokozatosan egyre kevesebb új fertőzöttet regisztráltak, a mostani jelentős csökkenés oka lehet az is, hogy hétvégenként általában kevesebben fordulnak orvoshoz, és kevesebb tesztet végeznek. Ugyanakkor a halálos áldozatok száma is mindössze öt volt, míg a megelőző napon húszan hunytak el. A járvány tavaly márciusi kitörése óta velük együtt 52 597-en haltak bele a betegségbe.
Eddig 2 177 293-an gyógyultak meg, közülük az elmúlt napon csaknem négyszázan, az aktív betegek száma így tovább csökkent 89-cel 11 153-ra. Kórházba 374 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, csaknem ugyanannyi, mint a megelőző napon, amikor számuk 364 volt. A legtöbb új beteget, 91-et megint az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel.
Szombaton első alkalommal kaphattak a tömeges oltáson részt vevők Pfizer-vakcinát Ukrajnában, azon belül is az ország északi részében lévő Csernyihivben – adta hírül Facebookon Vladiszlav Kuhar, a megyeszékhelyű város egyik kórházának vezetője.
Eddig az országban működő tömeges oltóközpontokban kizárólag a kínai gyártású, Coronavac elnevezésű vakcinát vehették fel azok, akik előzetesen feliratkoztak az internetes várólistára. Kuhar szavai szerint a város több oltópontján is választhatták a Pfizer-vakcinát, amelyet több mint 1100-an vettek fel szombaton, míg a Coronavacot mintegy 400-an. Megjegyezte, ez azt mutatja, hogy a város lakói jobban bíznak a Pfizer oltóanyagában.
Több száz thaiföldi egészségügyi dolgozó kapta el a koronavírust azok után, hogy megkapta már a kínai Sinovac-vakcina mindkét dózisát – írja a The Guardian. A thaiföldi egészségügyi minisztérium vasárnapi közlése szerint összesen 618 dolgozó kapta el a vírust, közülük egy meghalt, egy pedig kritikus állapotban van.
Egyes egészségügyi tisztségviselők egy harmadik oltást javasoltak az érintettek számára. Vasárnap reggelre az ázsiai országban 9418 új fertőzöttet regisztráltak, és meghalt 91 ember, a halálesetek száma összesen 2 711-nél tart.
A legtöbb egészségügyi dolgozó Thaiföldön a kínai Sinovac vakcináját kapta meg, júniusban kezdték el csak az oltást AstraZenecával is. Az országnak korábban 1,5 millió Pfizert ajánlott fel az Egyesült Államok.
Szerbiában hétfőtől szigorúbban ellenőrzik a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások betartását az egészségügyi minisztérium illetékesei, mivel sokan felelőtlenül viselkednek – közölte Goran Stamenković egészségügyminiszter-helyettes a szerbiai közszolgálati televízióban vasárnap.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az ellenőrök kiemelten figyelik majd, hogy az emberek viselnek-e maszkot, illetve hogy a vendéglátóhelyeken betartják-e a megfelelő távolságot és létszámkorlátot.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában vasárnapra 77-tel 717 480-ra, míg a járvány halálos áldozatainak száma hárommal 7070-re növekedett.
eközben a térség többi országában nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt 24 órában,
így Koszovóban 2266, Észak-Macedóniában 5487, Montenegróban 1620, Bosznia-Hercegovinában pedig 9708 maradt a halottak száma.
Az elmúlt másfél év járványhullámai után már látszik a fény az alagút végén, de a vírus továbbra is tombol a világ többi részén, főleg délen – mondta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton, a 14. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.
A tanácskozás fő témája a járvány hatása volt a geopolitikai kapcsolatokra és a globális gazdaságra. Borrell szerint a világ nem lesz képes 2023-ig legyőzni a vírust. Mint mondta,
a világ jelentősen meg fog változni a járvány hatására, többek között digitalizáltabb lesz, és nagyobbak lesznek az egyenlőtlenségek az országok között, de azokon belül is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ és más szervezetek is attól tartanak, hogy a védőoltások egyenlőtlen elosztása egyenlőtlen kilábaláshoz vezet, ami „instabil világot” jelent.
Azt is hangsúlyozta, hogy „Oroszország, Kína és mások vakcinadiplomáciát folytatnak a világban és ebben a régióban is. Ennek tudatában kell lennünk, és eszerint kell eljárnunk”. Kiemelte, hogy Kína befolyása az egész világban nő. „Egyre tolakodóbb, a munka vele pedig egyre nehezebb”, ettől függetlenül Kínával sok területen kell együttműködni, a gazdasági lehetőségek még mindig nagyon nagyok.
Borrell szerint a Kína és az Egyesült Államok közötti verseny a következő évtizedben átalakítja a világot, az EU-nak pedig világos irányt kell meghatároznia – írja az MTI.
Ausztrália vasárnap számolt be az idei év első, koronavírus okozta halálesetéről, egyben arról, hogy Új-Dél-Wales államban, ahol a rendkívül fertőző delta-variáns megfékezésével küzdenek, 77 esetet vettek nyilvántartásba, ami 2021-ben eddig a legmagasabb szám.
Gladys Berejiklian, az állam miniszterelnöke szerint a számok az ország legnagyobb városában, Sydney-ben és környékén, ahol háromhetes zárlat van érvényben, várhatóan tovább emelkednek a következő napokban.
„Arra számítok, hogy Új-Dél-Walesben a számok holnap meghaladják a 100-at. Megdöbbennék, ha kevesebb lenne” – idézi a Berejikliant az MTI.
Szombaton 50 fertőzéses megbetegedést vettek nyilvántartásba, ami az idei év eddigi napi rekordja volt. A járványban megbetegedettek száma mostanra 566-ra emelkedett.
A vasárnapi esetek közül 33 olyan emberé volt, aki fertőzötten tartózkodott közösségben. Emiatt megnőtt az aggodalom, hogy az esetleg továbbterjedő fertőzés miatt Sydney-ben és környékén meghosszabbítják a több mint 5 millió emberre kiterjedő vesztegzárat.
Az elmúlt 24 órában ismét biztató adatok érkeztek Magyarország északi szomszédjából, hiszen az elvégzett tesztek alig fél százaléka lett pozitív, és nem volt halálos áldozata a járványnak – olvasható az Új Szó oldalán.
Szombaton összesen 4699 PCR-teszt készült, ezekből mindössze 25 lett pozitív. Az elhunytak száma szombaton nem növekedett, maradt 12 519. Ezzel párhuzamosan nem változott a kórházban ápoltak száma sem: jelenleg 101 személyt ápolnak Covid–19-fertőzéssel vagy annak gyanújával. Mindemellett tegnap 5360 személy kapta meg a koronavírus elleni vakcinát, a beoltottak száma 2 130 542.
Meghalt egy 90 éves oltatlan nő Belgiumban, aki a koronavírus alfa- és béta-variánsával is megfertőződött – írja a Telegraph. Az egyedül élő idős nő márciusban kapta el a koronavírust, és került kórházba Aalst városában. Állapota egyik napról a másikra rosszabbodott, a most közzétett tesztekből kiderült, hogy szervezetében egyszerre volt jelen a Dél-Afrikából és az Egyesült Királyságból származó variáns is. Nem volt beoltva, a két variáns pedig nem ugyanabból a forrásból jutott be a szervezetébe.
Az elmúlt 24 órában 418 964-gyel nőtt a fertőzöttek száma, míg 4336-tal a halálos áldozatoké a világban, így eddig jelenleg 186 410 350 ember fertőződött meg, és 4 024 946 hunyt el a koronavírus-járvány következtében – tájékoztat róla az MTI a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai alapján.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid–19 nevű betegségnek
Pozitív lett Ajmán Benabderrahmán algériai miniszterelnök koronavírustesztje – közölte az APS algériai hírügynökség szombaton.
A híradásból megtudható, hogy a kormányfő egy hétre karanténba vonult, otthonából azonban folytatja a munkát, a hét nap lejártával pedig újra tesztelni fogják.
Az észak-afrikai országban az elmúlt napokban nőtt az újonnan regisztrált vírusfertőzöttek száma,
pedig a múlt hónapban még csak körülbelül napi kétszáz új esetet regisztráltak, júliusban viszont a regisztrált fertőzöttek napi növekménye csaknem nyolcszáz.
Az algériai kormány szombaton ismét elrendelte a távolságtartást, valamint visszaállította a maszkviselési szabályokat, az egészségügyi hatóságok pedig igyekeznek felgyorsítani az oltási kampányt.
Algériában eddig 145 296 fertőzést jelentettek, a Covid–19-nek 3824 halálos áldozatáról tudni.
Szombat este Brazília Argentínával játssza a Copa América döntőjét a Rio de Janeiró-i Maracanã Stadionban. Bár a megméretés eddigi mérkőzéseit a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött tartották, a két nagy dél-amerikai rivális közönség előtt léphet pályára, a stadionba legalábbis beengednek 6500 meghívott vendéget.
Ehhez negatív koronavírusteszt kell, és úgy tűnik, nem mindenki biztos magában, a dél-amerikai labdarúgó-szövetség, a Commebol legalábbis azt közölte – írja a The Guardian –, hogy az argentin és a brazil meghívottak tesztjei között is rengeteg hamisítványt találtak. Akit kiszűrnek, nem nyer bebocsátást a döntőre.
A labdarúgó Európa-bajnokság vasárnapi döntője előtt arra szólította fel a jeggyel nem rendelkező szurkolókat a brit rendőrség, hogy ne utazzanak Londonba, mivel a koronavírusos esetek száma továbbra is emelkedik a fővárosban és az Egyesült Királyság egész területén – írja a The Guardian.
Arra is kérték a futballszurkolókat, hogy ne gyűljenek össze nagy csoportokban, tekintettel a delta variáns fokozott terjedésére.
Hangsúlyozták, azt akarják hogy az emberek biztonságosan élvezhessék az Eb-döntőt, viselkedjenek felelősségteljesen és mások biztonságát is vegyék figyelembe.
10 435 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Hollandiában az egészségügyi hatóságok az elmúlt 24 óra alatt. Ez karácsony óta a legmagasabb szám.
Ukrajnában szombatra mintegy ötszáz új koronavírusos beteget és az előző napinál nyolccal több, 20 halálos áldozatot jegyeztek fel, miközben a járvány terjedése ötödik napja stagnál – írja az MTI.
A hivatalos adatok szerint az elmúlt napon 507 új esettel 2 240 753-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Az újonnan megfertőződöttek száma csaknem 150-nel kevesebb a megelőző napiénál. Most húszan hunytak el egy nap alatt, míg péntekre 12, csütörtökre 23 halálos áldozatot jegyeztek fel. A járvány tavaly márciusi kitörése óta 52 592-en haltak bele az új típusú koronavírus okozta Covid–19 szövődményeibe. Eddig 2 176 919-en gyógyultak meg, közülük az elmúlt napon több mint nyolcszázan. Az aktív betegek száma tovább csökkent, több mint háromszázzal, 11 242-re.
Kórházba 364 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, csaknem ugyanannyi, mint a megelőző napon, amikor számuk 396 volt. A legtöbb új beteget, 150-et megint az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel.
Az egészségügyi minisztérium közlése szerint a négy és fél hónapja tartó oltási kampány alatt eddig 2 277 228-an kapták meg valamely védőoltás első, 1 143 442-en a második dózisát is. Pénteken 114 660 embert oltottak be Ukrajnában, s ez új napi rekord – jegyezte meg a tárca.
Tízezer fontra (átszámítva több mint négymillió forintra) büntettek az Egyesült Királyságban egy embert illegális buli megszervezéséért – írja a The Guardian. Szombaton kevéssel fél 10 után riasztották az essexi rendőrséget, hogy Brentwood közelében illegális partit tartanak. A kiérkező járőrök 39 embert fejenként 200 fontra büntettek meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások megszegéséért.
Az Európai Unió elérte azt a kitűzött célt, hogy júliusra rendelkezésre álljon a felnőtt lakosság 70 százalékának teljes beoltására elegendő vakcina a koronavírus ellen – jelentette be szombaton Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A 27 tagországi kormány felelős azért, hogy az emberek megkapják a vakcinát – és egyes kormányok ebben sokkal gyorsabbak voltak, mint mások –, de a bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy „az EU megtartotta a szavát”.
Az Európai Unió közös vakcinabeszerzési programja keretében – amelyet a bizottság irányított – 500 millió adag (330 millió Pfizer–BioNTech-, 100 millió AstraZeneca-, 50 millió Moderna- és 20 millió Johnson & Johnson) vakcinát szállítanak ki vasárnapig a tagországoknak, amelyekben összesen körülbelül 366 millió felnőtt él.
„Még nem győztük le a koronavírus-járványt, de felkészültünk arra, hogy folytassuk a tagországok oltóanyaggal történő ellátását az új vírusvariánsok ellen is. Nekik most meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy folytatódjon a tömeges oltás. Csakis akkor leszünk mindannyian biztonságban” – jelentette ki a bizottsági elnök.
A teljes lakosság 38, míg a nagykorúak mindössze 48 százalékát oltották be eddig Szerbiában, s ez nagyon messze van a kollektív immunitástól – közölte Predrag Kon, az ország legismertebb járványügyi szakembere, a szerbiai válságstáb tagja szombaton.
A szakember szerint megrekedt az oltakozás, sokan a különböző összeesküvés-elméletek miatt nem akarják beoltatni magukat, s ez magas esetszámokhoz vezethet a közeljövőben a járvány újabb hulláma, illetve újabb variánsok megjelenése esetén – írja az MTI.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 110-zel 717 403-ra, a járvány halálos áldozatainak száma hárommal 7067-re emelkedett.
Málta elsőként az Európai Unióban oltási igazolást kér az odalátogató turistáktól – írja a The Guardian. Az intézkedés értelmében szerdától minden 13 évesnél idősebb személy számára kötelező az oltási dokumentum azoktól, akik Máltán, az Európai Unióban vagy az Egyesült Királyságban kapták meg az igazolásukat. Az 5–12 éves korosztálynak elég a negatív PCR-teszt, míg az annál fiatalabb gyermekek mentesülnek az intézkedések alól.
Málta összlakosságának eddig 79 százalékát oltották már be teljesen.
Egyre több fiatal kerül kórházba Spanyolországban koronavírus-fertőzés miatt, és legfőképp a delta-variáns rohamos terjedése miatt – írja a The Guardian.
Spanyolországban eddig 21 millió embert oltottak be. Bár ez a felnőttek felét jelenti, a beoltottak között kevesebb mint 600 ezren fiatalabbak 30 évesnél.
Katalónia szombattól újra korlátozásokat vezet be az egyre jobban terjedő delta-variáns miatt – írja a Telegraph. Az elmúlt napok tapasztalatai láttán az észak-spanyolországi autonóm tartomány vezetőinek nem maradt más választásuk, mint hogy újabb intézkedéseket foganatosítsanak.
Ennek értelmében a szórakozóhelyeket ismét bezárják, az 500 főnél nagyobb zenés eseményeket pedig csak negatív koronavírusteszttel vagy oltási igazolvánnyal lehet látogatni.
A Bloombergnek van egy összeállítása arról, hogy éppen hol tart a világtörténelem legnagyobb oltási kampánya. Eszerint eddig 180 országban 3,36 milliárd dózis koronavírus elleni vakcinát adtak be, a bolygón élő emberek összesen 21,9 százalékát oltották be teljesen, de az eloszlás finoman szólva sem egyenletes, a legmagasabb jövedelmű régiókban
több mint 30-szor gyorsabban folyik az oltási kampány,
mint a szegényekben. Ezen az sem lendít sokat, hogy naponta átlagosan 37,2 millió oltást adnak be a világon.
És aggasztó az is – hívja fel a figyelmet a Bloomberg –, hogy ha marad ez az ütem, akkor még legalább egy év, mire a világon el lehet érni a nyájimmunitást.
Mexikóban egy hét alatt mintegy 30 százalékkal nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma. A Telegraph szerint főképp a fiatalok és a kevésbé ellenállók kapták el a vírust.
Mexikóban januárban tetőzött a hullám, az azóta eltelt időszakban egészen júniusig csökkenő tendencia volt megfigyelhető. A mostani fertőzések száma a tavaly szeptemberi időszakhoz hasonló, a helyzet viszont más, amíg ugyanis akkor a kórházi ágyak majdnem mindegyike megtelt, most csupán 22 százalék a telítettség mértéke. Mexikó lakóinak 39 százaléka kapott már legalább egy oltást.
Harmadik egymást követő napon döntött rekordot Dél-Koreában a koronavírus-járvány fertőzöttek száma – jelentette be szombaton az ország betegségmegelőzési központja (KDCA). A tájékoztatás szerint az elmúlt 24 órában 1378 fertőzöttet regisztráltak, ez a szám a pandémia kezdete óta a legmagasabb.
Hétfőtől Szöulban és környékén minden eddiginél szigorúbb járványügyi korlátozások lépnek életbe, egyebek mellett este hat óra után az összejövetelek felső létszámát két főben maximalizálják, az iskolák távoktatásra állnak át, a temetéseken és az esküvőkön pedig csak rokonok vehetnek részt. Szakértők azonban így is attól tartanak, hogy a fertőzöttek napi növekménye július végére a duplájára is nőhet.
Dél-Koreában június 25-én jelentették be, hogy megjelent az indiai eredetű, erősen fertőző delta vírusmutáció, és ezután hirtelen emelkedni kezdett a fertőzéses esetek száma, táplálva azokat a félelmeket, hogy az országon a nyáron végigsöpör a járvány negyedik hulláma.
A központ adatai szerint az 52 milliós ország lakosságának körülbelül 11 százaléka kapta meg mostanáig az oltás mindkét adagját, az első dózist 30 százalék vette fel. Az egészségügyi hatóságok novemberre szeretnék elérni a felnőtt lakosság 70 százalékának immunizálását.
Dél-Koreában a járvány kezdete óta 166 722 fertőzést és 2038 halálozást jegyeztek fel.
A világon 185 991 386 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 017 610 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 185 508 166 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 009 495 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Andrej Babis cseh kormányfő azzal a kéréssel fordult Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterhez, hogy Magyarország további 200 ezer adag koronavírus elleni vakcinát kölcsönözzön Csehországnak.
Ezt Andrej Babis személyesen közölte újságírókkal pénteken Ljubljanában a négy visegrádi ország és Szlovénia kormányfőinek találkozója után - jelentette a CTK hírügynökség.
Magyarország eddig összesen 140 950 adag Pfizer/BioNTech vakcinát kölcsönzött Csehországnak. A vakcinákat Szijjártó Péter adta át június, illetve július elején Prágában a cseh miniszterelnöknek. A felek megegyezése szerint Csehországnak az év végéig kell visszaadnia Magyarországnak a vakcinakölcsönt.
Csehország, amely csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinákat használja, továbbra is vakcinahiánnyal küszködik.
Ausztria, Magyarország és Szlovénia áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy koronavírus elleni vakcinát ad át Csehországnak, miután az nem értett egyet 10 millió adag európai uniós vakcina szétosztásakor elért kompromisszumos megállapodással, és emiatt kevesebb vakcinát kapott Brüsszelből. Andrej Babis Ljubljanában újságíróknak azt mondta, hogy ezek az ígéretek mind teljesültek.
A cseh kormányhivatal korábbi közlése szerint Csehország az uniós szerződésben rögzített mennyiségen felül már mintegy 300 ezer adag vakcinát kapott, Magyarország mellett Szlovéniától, Ausztriától, Izraeltől, Szerbiától és Szlovákiától.
A 10,7 milliós Csehországban péntekig 8,79 millió adag vakcinát adtak be a lakosoknak, mindkét adagot 3,7 millió személy kapta meg. A napi oltások száma az utóbbi időben százezer körül mozog.