Japánban a fertőzések száma több mint egy éve nem volt ilyen alacsony – írja a Guardian.
Hétfőn Tokióban 49 esetet jelentettek, ami a legalacsonyabb szám múlt év júniusa óta. Az egész országban ez a szám 369 volt.
A szakértők szerint a javulás nem vezethető vissza egyetlen okra. Egyrészt az ország 126 milliós lakosságának hetven százaléka már megkapta mindkét oltását, másrészt a lakosság körében már a korábbi influenzajárványok alatt elterjedt a maszkviselés, nem kellett állami szankciókkal kikényszeríteni.
Romániában az Országos Statisztikai Hivatal (INSP) kiadta az október 4. és 10. közötti hét Covid-statisztikáját, amelynek adataiból megtudható, hogy tíz halottból kilenc nem kapta meg a koronavírus elleni vakcinát – adta hírül a Főtér.
Az INSP számaiból kiolvasható, hogy az elmúlt héten elhunytak 91,6 százaléka oltatlan volt, illetve az oltatlanok aránya a regisztrált koronavírus-fertőzöttek körében 72,7 százalék.
Emellett az is kiderült, hogy az esetek 39 százalékát Bukarestben és négy megyében (Ilfov, Temes, Kolozs és Iaşi) találták. A koronavírus-járvány kezdete óta a múlt hét végéig 39 629 ember halt meg, az azóta eltelt három napban ez a szám további 1033-mal emelkedett, vagyis meghaladta a negyvenezret Romániában. Ezenfelül már az is tudható, hogy vasárnapig a regisztrált fertőzöttek száma 1 365 788 volt, azóta újabb 41 624 esetben mutattak ki fertőzést.
Franciaországban az egészségügyi dolgozóknak alig 0,6 százaléka nem vette fel a koronavírus ellen számukra kötelező oltást, s emiatt felfüggeszthető a munkahelyén – tájékoztat róla az MTI Olivier Véran egészségügyi miniszter nyilatkozata alapján.
Szeptember 15-én óta kötelező a vakcina felvétele a franciaországi egészségügyi dolgozóknak, akik ezt döntő többséggel meg is tették, hiszen 2,7 millióból, mindössze 15 ezren nincsenek még beoltva.
Egy ideig 0,9 százalék volt a be nem oltottak aránya, ők felfüggeszthetővé váltak, de mostanra ez 0,6 százalékra csökkent. Kivételnek számítanak azok, akik azért mondanak fel, mert nem akarják magukat beoltatni
– mondta a politikus, aki kifejtette, hogy sem kórházak, sem idősotthonok nem zártak be, és betegeket sem kellett tömegesen átszállítani, mert mindenki felelősen viselkedett. A miniszter emlékeztetett re, hogy amikor a kötelező oltásról döntés született, az egészségügyi dolgozóknak csak 60 százaléka volt beoltva, jelenleg pedig több mint 99 százaléka, azaz „az intézkedés elérte a célját”.
A 67 millió lakosú országban 51 millióan, az oltásra jogosultak 88,6 százaléka felvette az oltás első adagját, 86,5 százaléka pedig mindkét adagot, a teljes lakosság háromnegyede van beoltva.
Amint arról az Index is beszámolt, Magyarország is besegít Romániának a koronavírus-járványhelyzet súlyossága miatt, egyelőre ötven beteget veszünk át. A Főtér cikke szerint azonban az ügyvivő kormány már a NATO-tól is támogatást kért. Úgy tudni,
12 700 doboz, az immunrendszer válaszreakcióit befolyásoló Tocilizumabum nevű gyógyszerre és kétszáz oxigénadagolóra lenne még szükségük.
A helyzet olyan súlyos, hogy a román kórházak napok óta teljes kihasználtsággal működnek, és egyetlen, súlyos állapotban lévő koronavírus-fertőzöttnek sem tudnak ágyat biztosítani, pedig számuk egyre csak növekszik.
Mario Draghi miniszterelnök több mint egy órán keresztül egyeztetett az egyik legnagyobb kormánypártnak számító Liga vezetőjével az utóbbi napokban egymás követő oltás- és kormányellenes tüntetések miatt kialakult helyzetről – tájékoztat róla az MTI.
A miniszterelnök csütörtökön a szakszervezetek képviselőit fogadja, miután a kikötőkben és
a fuvarozásban dolgozók megüzenték, hogy készen állnak az ország megbénítására, ha pénteken nem engedik őket védettségi igazolás nélkül munkába állni.
Október 15-én lép életbe a kormányrendelet, mely szerint az állami és a magánszektorokban dolgozók kizárólag védettségi igazolással állhatnak munkába. Védettségnek számít, ha valaki már legalább egy adag oltásban részesült, átesett a betegségen, vagy negatív teszteredményt mutat fel. A védettség nélküli dolgozókat a munkaadónak fizetés nélküli szabadságra kell küldeni. Emiatt számos szegmens sztrájkra készül, elsősorban az ország két legnagyobb kikötőjében, Triesztben és Genovában várhatóak demonstrációk, melyek csomópontnak számítanak az európai áruforgalomban is. Több ezer olyan munkavállalóról tudni, aki nem kért az oltásokból.
Ezen felül a fuvarozók is sztrájkot emlegetnek, amivel könnyen megbéníthatják az országutak és autósztrádák forgalmát. Szakszervezeti adatok szerint az olaszországi utakon dolgozó fuvarozók harminc százaléka nem rendelkezik védettséggel. Mindemellett a városi tömegközlekedésben dolgozók egynegyede sincs beoltva, míg a milánói taxisszövetkezetek jelezték, hogy a sofőrök majdnem kivétel nélkül felvették a vakcinát, mivel az utasok kérhetik a védettségi igazolást. A taxisok azonban kifejtették, hogy az utasokat is ugyanerre kellene kötelezni. Védettség nélkül a dolgozónak a péntek reggeli munkába állásra negatív teszteredményt kell felmutatnia, amelyet saját magának kell fizetnie. Rómában szerdán a nagyáruházakból hiányoztak az eladók, mivel a védettség nélküliek elmentek tesztelni.
Románia az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül ötven oxigénkoncentrátort kapott Lengyelországtól – írja az Agerpres román hírügynökség.
Az oxigénkoncentrátorok szállítását Lengyelország biztosította. Az oxigént igénylő koronavírusos betegek ellátásához elengedhetetlen készülékeket szerda reggel vette át a Iaşi megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A román Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) közlése szerint a készülékek a leţcanii moduláris kórházba kerülnek. Hozzátették: a konkrét tettekben is megmutatkozó európai szolidaritás fontos segítséget jelent a járvány leküzdésében.
Az alacsony átoltottsági arány Szerbiában is egyre több fertőzöttet eredményez, ami az egészségügyi rendszer túlterhelését eredményezheti, amely már egyre közelebbinek tűnik – olvasható a Pannon RTV oldalán.
Az Index beszámolt róla, hogy egyre súlyosabb a helyzet Szerbiában, ahol ugrásszerűen nő a fertőzöttek száma, és közülük is sokan kerülnek a Covid-kórházak intenzív osztályaira. A vajdasági egészségügyi intézmény sem mentesül a negyedik hullámtól, ami lassacskán eléri befogadóképessége határát. A 616 férőhelyes kórházban jelenleg 504 beteget kezelnek, közülük 39-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre, tudatta Velibor Cabarkapa, az intézmény igazgatója.
Azonnal egy felhívással kezdenék: ne gondolkozzunk, amikor oltásról van szó, hanem a lehető leghamarabb vegyük fel a vakcinát. Azokról beszélek, akik ezt eddig még nem tették meg, mert gyakorlatilag mindazon intézkedések mellett, amelyeket már ismerünk, mint az egyéni védőeszközök, maszk, távolságtartás és így tovább az oltás a fő fegyverünk a fertőzés elleni küzdelemben. A kórházi betegek körében a legnagyobb számban azok vannak, akik nincsenek beoltva, jóval kisebb számban azok, akik már felvették a vakcinát, többnyire azok, akik megkapták az első adagot, de még nem érkeztek felvenni másodikat
– fogalmazott a kórházigazgató.
119 új esetet azonosítottak szerdán Hargita megyében, amivel a járvány kezdete óta regisztrált fertőzöttek száma átlépte a tízezret – írja a Székelyhon.
Tudósításuk szerint a megyében 749 tesztet végeztek. Az új fertőzöttek mellett hét, a fertőzéssel összefüggő halálesetről számoltak be,
ezzel az áldozatok száma megyei szinten 566-ra emelkedett.
A gyógyultak száma 57-tel nőtt az elmúlt 24 órában, ezáltal eddig összesen 8448-an győzték le a fertőzést. A csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és maroshévízi kórházban kezelés vagy megfigyelés alatt állók száma viszont 313-ra nőtt az előző napi 292-ről.
A már korábban igazolt fertőzöttek újratesztelése során Hargita megyében 23 páciens esetében kaptak újabb pozitív eredményt
– olvasható a központi Stratégiai Kommunikációs Csoport tájékoztatásában. Ebből az is kiderül, hogy ezer lakosra jelenleg 2,94 igazolt fertőzés jut a megyében az elmúlt tizennégy nap adatai alapján, ami – Kovászna megye után – még mindig a második legalacsonyabb érték az országban.
Kedden 13 927 RT-PCR-tesztet végeztek el, és 2406 újabb esetben mutatták ki az új típusú koronavírus-fertőzést Szlovákiában, emellett húsz halálesetet vettek nyilvántartásba – tájékoztat róla az Új Szó.
A szlovák egészségügyi minisztérium arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt produkáló 2406 személy 75,5 százaléka nincs beoltva. A legtöbb pozitív eset, 589 Zsolna megyéhez köthető.
A tárca adataiból kiderül, hogy 877 Covid–19 betegségben szenvedő vagy Covid-gyanús páciens igényel kórházi ellátást, nekik a 83,54 százalékuk nincs beoltva, vagy csak az első adag oltást kapta meg. Többségüknél, 818 embernél már igazolták a betegséget, 97 pácienst az intenzív osztályon kezelnek, 91 beteg mesterséges lélegeztetésre szorul.
A betegség pulmonális formája Szlovákiában eddig 12 772 személy halálát okozta. 2505 olyan személy is meghalt, aki Covid–19 betegségben is szenvedett.
Ukrajnában felfüggesztik azoknak a pedagógusoknak a munkaviszonyát, akik nem veszik fel a koronavírus elleni védőoltást, így fizetést sem kapnak – írja az MTI.
Az egészségügyi minisztérium szerdán közölte ezt. Korábban felmerült, hogy akár ki is rúgnák az oltatlan pedagógusokat, de most úgy fest, hogy a kormányzat végül megengedőbb megoldást választott.
Viktor Ljasko egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a pedagógusok is azon foglalkozásúak kategóriájába tartoznak, akik számára kötelező a védőoltás. Az oktatási szféra dolgozói novemberig kaptak haladékot arra, hogy beoltassák magukat,
különben az úgynevezett országos karantén ideje alatt nem dolgozhatnak, így munkabért sem kapnak.
Az adaptív, azaz régiónként a járványhelyzet súlyossága szerint eltérő korlátozásokkal járó óvintézkedések rendszerét nevezik karanténnak Ukrajnában. Ezt először tavaly március 12-én vezették be az országban, ezután többször meghosszabbították. Legutóbb szeptember 20-án hosszabbította meg a kormány, az év végéig.
Az egészségügyi minisztérium ezenfelül javasolta, hogy az iskolákban hozzák előre október 18-ra az őszi szünet kezdetét. „Az utóbbi időszakban romlott a járványhelyzet, már naponta diákok százait diagnosztizálják Covid–19-fertőzéssel, és tanulók ezrei tanárokkal együtt kerülnek emiatt házi karanténba” – mutatott rá Ljasko.
Az ukrán tudományos akadémia szerdán közzétette legfrissebb előrejelzését, amelyben azt prognosztizálja, hogy
a hónap végéig Ukrajnában elérheti a napi húszezret az új fertőzöttek száma.
Ukrajnában szerdára 16 309 esettel 2 578 394-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A növekmény több mint 4300-zal haladta meg az előző napiét. Az elhunytak száma 471-gyel 59 523-ra emelkedett – megdöntve az április 22-én mért napi rekordnövekményt –, az aktív betegeké pedig több mint kilencezerrel 214 510-re.
A Biden-kormányzat feloldja a kanadai és mexikói határon érvényben lévő korlátozásokat novemberben azoknak, akik mindkét oltásukat megkapták – írja a New York Times.
Azok a külföldi állampolgárok, akik családi vagy baráti látogatásra, illetve vásárolni érkeznek, és fel tudnak mutatni oltási igazolást, beléphetnek majd az országba.
A határokat 2020 márciusában zárták le.
Egy Peter Ruzinsky néven működő profil súlyos, félrevezető állításaira hívta fel a figyelmet a szlovák rendőrség – írja a Paraméter.
Az illető egy videóban arról értekezik, hogy a kramárei kórházban üresen áll az egész Covid-központ, amivel azt az állítását akarta bizonyítani, miszerint
meghamisítják a koronavírusos statisztikákat.
A videóval viszont, úgy tűnik, nem járt sikerrel.
A kramárei kórházhoz tartozó pozsonyi egyetemi kórház reakciója szerint ugyanis a férfi is a betegfelvételi osztályon fekszik, amely jelenleg olyan betegek számára van fenntartva izolációs helyszínként, akiket koronavírus-fertőzéssel is diagnosztizáltak korábban.
Azok a betegek, akiknél a fertőzés tünetei mutatkoznak, és azt a teszt is igazolja, az izolációs helyiségbe kerülnek, míg fel nem viszik őket a Covid-osztályra
– fogalmazott közleményében a kórház.
Azt is hozzátették, hogy a kramárei kórházon belüli Covid-osztályon jelenleg 55-en fekszenek, akiknek nyolcvan százaléka nincs beoltva.
Az ukrán tanügyi osztály arról döntött október 13-án, hogy a Munkácsi kistérségben október 18. és 24. között bezárnak az iskolák, és idő előtt kezdetét veszi az őszi szünet a koronavírus-járvány miatt – tájékoztat róla a KárpátHír.
Az oktatási hivatal külön kitért rá, hogy
az általános és középiskolák mellett a művészeti tanintézmények számára is elrendelték az előrehozott őszi szünet megtartását.
Hagyományosan október 25-én szokott kezdődni az őszi szünet.
Az előrehozott szünet elrendelését megelőzte Ukrajnában a technogén-ökobiztonsági és rendkívüli helyzetek nemzeti bizottságának ajánlása, amely azt javasolta az oktatási intézményeknek, hogy hozzák előbbre az őszi szünidőt.
Több mint 460 rendőr halt meg addig koronavírusban az Egyesült Államokban a világjárvány kitörése óta, ami azt jelenti, hogy 2020 óta ez a leggyakoribb, szolgálattal összefüggő halálozási ok – írja a New York Times.
Ez több mint négyszerese annak, mint ahányan tűzharcban vesztették életüket ebben az időszakban.
Ennek ellenére a testület számos tagja nem akarja beoltatni magát. Los Angelesben, ahol minden városi dolgozónak kötelező felvennie a vakcinát, több mint 2600-an kértek mentességet vallási okok miatt, bár majdnem minden nagyobb felekezet támogatja az oltást.
Vannak városok, ahol teszteléssel kiváltható az oltás, és olyanok is, mint például Memphis, ahol a járvány alatt megugrott a bűnözés, és hogy feltöltsék az állományt, még ezt sem követelik meg a jelentkezőktől.
Brassó polgármestere, Allen Coliban egy interjúban azt mondta, hogy támogatja a kötelező védőoltás ötletét a közalkalmazottak körében, és elárulta, hogy ő maga már mindkét oltást felvette, és néhány hét múlva a harmadikat is meg fogja kapni – adta hírül a Főtér.
A városvezető kifejtette, hogy
elsősorban azokat a közalkalmazottakat kötelezné az oltás megkapására, akik közvetlen kapcsolatban vannak az állampolgárokkal,
mivel ők halmozott felelősséggel tartoznak az ügyfeleikkel szemben, és minimálisra kell(ene) csökkenteni a kockázatot. Azonban polgármesterként senkit sem kötelezhet oltásra Allen Coliban, még ilyen súlyos járványhelyzetben sincs erre jogköre.
Korábban a román egészségügyi minisztérium jelentett be egy tervezetet, amely kötelezővé tenné az oltást az egészségügyi dolgozóknak, ám azt nem lehet tudni, hogy erről mikor dönt a parlament. A Magyarországgal szomszédos országban jelenleg ügyvivő kormány működik, amely már nem fogadhat el sürgősségi kormányrendeleteket.
Az oltatlanoknak és az oltottaknak is javasolja közleményében az Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, röviden CDC), hogy viseljenek maszkot beltérben. Kiemelik, hogy a szeles napokon kültéren is érdemes eltakarni vele a szájat és az orrot. A maszkviselés mellett javasolják még, hogy kültéren is másoktól elfordulva, a könyökhajlatba köhögjenek az emberek.
Ennek oka, hogy a levegőmozgás növelheti a delta-variánssal történő megfertőződés kockázatát. A kiköhögött fertőzőképes részecskék a szél hátán jóval messzebbre juthatnak, mint csendes időben. A köhögésre sokszor gondolnak úgy, mint egyirányú, egyszerű légáramlatra, a valóság ennél azonban összetettebb. Amikor az ember köhög, a száján keresztül apró légörvények jönnek létre, így a testet elhagyó részecskék sem egy irányba, egyenesen távoznak.
A Mumbaiban található Indiai Technológiai Intézet munkatársai a köhögést modellezve arra jöttek rá, hogy a köhögés irányával megegyező irányban fújó 8 kilométer/órás sebességű szél is húsz százalékkal messzebbre viszi a fertőző részecskéket. Ebből következik, hogy egy 15-17 kilométer/órás őszi szél növelheti a fertőzés terjedésének kockázatát és sebességét is.
A felállított modellt részletesen bemutatják a Physics of Fluids folyóiratban október 12-én megjelent tanulmányban.
Oroszország és az EU konzultációk sorozatát bonyolítja le a koronavírus elleni oltást tanúsító igazolványok kölcsönös elismeréséről − számolt be az MTI az orosz egészségügyi minisztérium szerdai közleménye alapján. A tárca szeptemberben továbbította az uniós képviselethez az európai fél által a legutóbbi találkozón kért dokumentumokat. Az oltási igazolványok kölcsönös elismerésével fel akarják számolni azokat az akadályokat, amelyek gátolják az orosz állampolgárok mozgását az unió területén, és fordítva.
Az EU-ban július 1-jétől állítanak ki elektronikus igazolványokat a koronavírus elleni védettségről, amelyek azt tanúsítják, hogy az illető megkapta az összes szükséges oltást, negatív PCR-teszttel rendelkezik vagy átesett a betegségen, és immunis rá.
Augusztus 17-én Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság felgyorsítja a tárgyalásokat Moszkvával az igazolványok kölcsönös elismeréséről.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyelőre egyetlen orosz koronavírus elleni oltást sem ismert el.
A Thirty Seconds to Mars frontembere kemény éjszakát élt meg, amikor Olaszországban belekeveredett egy oltásellenes csoport tüntetésébe. A tiltakozók azt sérelmezik, hogy péntektől már csak az dolgozhat az országban, akinek van védettségi igazolványa, azaz felvett legalább egy adag oltást vagy átesett a fertőzésen.
Jared Leto dokumentálta a látottakat, miközben a kiabáló tömeggel tartott, némi könnygáz is jutott neki. Az énekes egyébként valószínűleg nem oltásellenes, és a maszkviselést is igen komolyan veszi.
Az elmúlt napon 16 309 új koronavírusos megbetegedést azonosítottak Ukrajnában, meghalt 471 beteg − derült ki az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács adataiból.
Több megyében is ezer felett van az új fertőzöttek száma, idetartozik Odessza, Dnyipropetrovszk, Harkiv és Zaporizsja megye, de Kijevben is közel ezer fertőzöttet jelentettek az elmúlt 24 órában.
A járvány kezdete óta a negyvenmilliós Ukrajnában 2 578 394-en fertőződtek meg, közülük 2 304 361-en már meggyógyultak, viszont 59 523-an meghaltak. Jelenleg 214 510 aktív fertőzött van az országban.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 6930-cal 1 017 798-ra, Koszovóban 35-tel 160 435-re, Észak-Macedóniában 130-cal 195 174-re, Montenegróban 448-cal 135 982-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 719-cel 240 876-ra növekedett – számolt be az MTI.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 53-mal 8841-re, Észak-Macedóniában hattal 6790-re, Montenegróban nyolccal kétezerre, Bosznia-Hercegovinában pedig 35-tel 10 843-ra növekedett. Koszovóban az utóbbi napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2972 maradt.
Több mint 21 ezer adag védőoltást kénytelen megsemmisíteni Montenegró, mert lejárt a vakcinák szavatossági ideje − számolt be az MTI a helyi sajtó alapján. A megsemmisítendő oltóanyagok között a kínai Sinopharm- és a brit–svéd AstraZeneca-, valamint az orosz Szputnyik V védőoltás dózisai szerepelnek.
A cikk szerint elegendő oltóanyag van az országban, az oltási kedv viszont még mindig alacsony, Montenegróban eddig a nagykorú lakosság körülbelül felét oltották be valamely védőoltás mindkét adagjával.
A Pfizer benyújtotta engedélyeztetésre vakcináját az öt és tizenegy év közötti korosztályra kedden az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósághoz (FDA) – írja a New York Times.
A hatóság október végéig fogja elbírálni a kérést. Ezután, utolsó lépésként a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnak (CDC) kell megadnia az engedélyt, ami november első napjaiban várható.
A hatóságok megvizsgálják, hogy a tömeggyártásban készülő vakcina tisztasága és stabilitása megfelel-e annak, amit a klinikai vizsgálatok alatt tapasztaltak.
Előrehoznák az őszi szünetet, így az összes iskolát bezárnák hétfőtől Ukrajnában. Az egészségügyi minisztérium szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a tapasztalatok szerint öt nappal az iskolák bezárása után minimum 15 százalékkal csökken a koronavírusos betegek száma − írja a Kárpáthír.
Ezzel a lépéssel a kormánynak sikerülne kordában tartani a járványügyi helyzetet − magyarázta a döntést Viktor Ljasko egészségügyi miniszter, arra azonban nem tért ki, hogy mennyi időre küldenék haza a tanulókat.
Japánban a fertőzések száma több mint egy éve nem volt ilyen alacsony – írja a Guardian.
Hétfőn Tokióban 49 esetet jelentettek, ami a legalacsonyabb szám múlt év júniusa óta. Az egész országban ez a szám 369 volt.
A szakértők szerint a javulás nem vezethető vissza egyetlen okra. Egyrészt az ország 126 milliós lakosságának hetven százaléka már megkapta mindkét oltását, másrészt a lakosság körében már a korábbi influenzajárványok alatt elterjedt a maszkviselés, nem kellett állami szankciókkal kikényszeríteni.
Péntektől Katalóniában is feloldják a szabadtéri sporteseményekre vonatkozó létszámkorlátozást – adta hírül az MTI. Ennek köszönhetően az FC Barcelona és az Espanyol labdarúgócsapata is telt ház előtt játszhat.
Spanyolországban október 1-jével megszüntették a szabadtéri sportlétesítményeket érintő korlátozásokat, Katalóniában viszont úgy döntöttek, a befogadóképesség 60 százalékánál több néző nem mehet a stadionokba. Pere Aragonès, a régió elnöke kedden jelentette be, hogy újra százszázalékos kihasználtsággal lehet megtartani a mérkőzéseket.
A Barcelona vasárnap a Valenciát fogadja, egy héttel később pedig a Real Madridot.
Újabb járványügyi szabályokat hagyott jóvá az ukrán miniszteri kabinet, a döntés értelmében október 21-től csak azok a személyek utazhatnak tömegközlekedéssel, akik igazolni tudják, hogy nem fertőzöttek, vagy azt, hogy védettek a fertőzéssel szemben.
Az új szabályok vonatkoznak mind a rendszeres, mind a nem menetrend szerinti személyforgalomra, nem vonatkoznak azonban a városi és a régión belüli szállításra − írja a Kárpátinfo.
Belehalt a koronavírus-fertőzésbe a fogva tartott Raúl Baduel, Venezuela egykori védelmi minisztere, nyugalmazott tábornok − számolt be az MTI.
Sajnálattal tudatjuk, hogy Raúl Isaias Baduel a Covid–19 okozta szív- és légzésleállás miatt életét vesztette, annak dacára, hogy megkapta a megfelelő orvosi ellátást és a vírus elleni oltás első adagját is
− áll a caracasi főügyész közleményében. Azt nem árulták el, hogy kórházban vagy a cellában halt-e meg.
Raúl Baduelt az ellenzék politikai fogolynak tekintette. Jogvédők szerint haláláért a kormány a felelős.
A járvány idején tovább javult az orvosi hivatás elismertsége és a doktorok iránti bizalom – ismerteti a Világgazdaság az Ipsos 28 országot felölelő nemzetközi kutatását. A felmérés szerint a válaszadók 64 százaléka megbízhatónak tartja az orvosokat, 61 százalékuk a tudósokat, 55 százalékuk a tanárokat, míg a politikusokat csupán 10 százalékuk.
Miközben számos szakma megítélése alig változott az elmúlt években, a koronavírus-járvány idején megerősödött az orvosok helyzete, és megelőzték a tudományos élet képviselőit, akik korábban a legelfogadottabbak voltak. Az orvosokba vetett bizalom legnagyobb változásai az elmúlt években Magyarországon és Chilében történtek: az orvosokat megbízhatónak minősítők aránya mindkét országban 19 százalékponttal nőtt 2019 és 2021 között.
A tudósokat a megkérdezettek 61 százaléka tartja megbízhatónak, a beléjük vetett bizalom 2019 óta Szaúd-Arábiában 17 százalékponttal, Magyarországon 13 százalékponttal, Brazíliában 9 százalékponttal és Kanadában 8 százalékponttal nőtt, miközben Argentínában 11 százalékponttal és Mexikóban 8 százalékponttal csökkent.
A világon 238 678 058 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 864 825 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai alapján – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 238 257 886 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 851 562 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Indul az Index napi hírösszefoglalója, melyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány történéseiről, és ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.