Emmanuel Macron francia államfő nyugalomra szólított fel mindenkit, miután hétfőn a koronavírus-járvány miatt a tengerentúli Guadeloupe-on több korlátozás is életbe lépett, így „robbanásig feszült a válsághelyzet” a térségben.
A Francia Antillákhoz tartozó szigetcsoporton egy hete tartanak a zavargások, amelyek az egészségügyi dolgozók számára kötelező oltás elleni megmozdulásokból kinőtt általános szociális tiltakozó megmozdulásokká alakultak. A megmozdulások az elmúlt napokban számos erőszakos cselekményhez, barikádépítéshez, üzletek kifosztásához, egyes helyeken lövöldözéshez is vezettek. A helyi prefektus pénteken éjszakai kijárási tilalmat rendelt el keddig, ennek ellenére az éjszakai zavargások folytatódtak.
Emmanuel Macron egy vidéki látogatásán a nemzet szolidaritásáról biztosította a guadeloupe-iakat, és azt kérte:
ne engedjenek a hazugságnak és egyesek manipulációjának ebben a helyzetben. Nem használhatjuk a franciák egészségét politikai harcokra, és a közrendet meg kell tartani.
A zavargások megfékezésére a kormány kétszáz rendőrt és csendőrt, köztük az elitalakulatok mintegy ötven tagját küldte a 400 ezer lakosú szigetcsoportra, ezzel 2250-re nőtt a helyszínen a rendfenntartó erők száma − számolt be az MTI.
Kedves olvasóink!
Zárul az Index mai hírösszefoglalója, amelyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertettük a legfontosabb tudnivalókat.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
A koronavírus-járvány újjáéledését, a negyedik hullámot főként az oltatlanok okozzák, és a vakcinákkal kapcsolatos téves információk csak tovább rontják a helyzetet – jelentette ki Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztos az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén Strasbourgban.
Az EU-tagállami járványügyi intézkedések összehangolásáról folytatott vitában a biztos hangsúlyozta: egyértelmű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a koronavírus elleni oltóanyag a legerősebb eszköz a lakosság egészsége biztonságának garantálására.
A vakcinák hatékonyak a súlyos megbetegedések kialakulása ellen, beoltva el lehet kerülni a kórházi kezelést és a haláleseteket is, még a jelenleg domináns delta-változat esetében is
– emelte ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy egészen addig, amíg Európa nem éri el a megfelelő átoltottsági szintet, továbbra is szükségesek lesznek a „nem-gyógyszerészeti” beavatkozások, tehát a járványügyi rendelkezések, továbbá a dezinformáció elleni küzdelem. Mint mondta, az Európai Unió közvetlen támogatást nyújt azoknak az országoknak, ahol éppen a legsúlyosabb a járványhelyzet. Ezekben az országokban jellemzően a legalacsonyabb az átoltottság – fűzte hozzá.
Kiriákidész emlékeztetett arra, hogy Brüsszel „nem kényszerítheti ki a koordinációt” olyan területen, ahol a fő hatáskör az egyes kormányoké, de felhívta a figyelmet a védettségi igazolvány bevezetésének sikerére – számolt be az MTI.
Emmanuel Macron francia államfő nyugalomra szólított fel mindenkit, miután hétfőn a koronavírus-járvány miatt a tengerentúli Guadeloupe-on több korlátozás is életbe lépett, így „robbanásig feszült a válsághelyzet” a térségben.
A Francia Antillákhoz tartozó szigetcsoporton egy hete tartanak a zavargások, amelyek az egészségügyi dolgozók számára kötelező oltás elleni megmozdulásokból kinőtt általános szociális tiltakozó megmozdulásokká alakultak. A megmozdulások az elmúlt napokban számos erőszakos cselekményhez, barikádépítéshez, üzletek kifosztásához, egyes helyeken lövöldözéshez is vezettek. A helyi prefektus pénteken éjszakai kijárási tilalmat rendelt el keddig, ennek ellenére az éjszakai zavargások folytatódtak.
Emmanuel Macron egy vidéki látogatásán a nemzet szolidaritásáról biztosította a guadeloupe-iakat, és azt kérte:
ne engedjenek a hazugságnak és egyesek manipulációjának ebben a helyzetben. Nem használhatjuk a franciák egészségét politikai harcokra, és a közrendet meg kell tartani.
A zavargások megfékezésére a kormány kétszáz rendőrt és csendőrt, köztük az elitalakulatok mintegy ötven tagját küldte a 400 ezer lakosú szigetcsoportra, ezzel 2250-re nőtt a helyszínen a rendfenntartó erők száma − számolt be az MTI.
Fontos a tüntetéshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása, de ha egy megmozdulás, mint a járványügyi szabályok ellen szervezett vasárnapi tüntetés erőszakhullámmal végződik, az teljességgel elfogadhatatlan, különösen, ha a rendőrség ellen irányul – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök.
Alexander De Croo Jean Castex francia miniszterelnök brüsszeli látogatását követően tartott sajtótájékoztatóján elítélte az előző nap Brüsszelben tartott tüntetést követő erőszakot, és kijelentette: az erőszakos csoport brüsszeli túlkapása „tisztán bűnözői magatartás”.
Célunk jelenleg a koronavírus elleni küzdelem. Kérem, ne uszítson bennünket egy kis csoport, amely a vírus elleni küzdelmet ellenségeskedésbe fordítaná
– fogalmazott. Hangsúlyozta: az erőszaknak nincs köze az egyéni szabadsághoz, pusztán bűnözői magatartás. A rendőrség mindent megtesz az erőszakra felbujtók azonosításáért – közölte. A belga miniszterelnök továbbá összefogásra és a járványügyi szabályok betartására szólított fel.
Nehéz időszakot élünk át, az egészségügyben mindenki a legjobbat nyújtja. Megértem, hogy vannak, akiknek kétségei vannak az intézkedéseket illetően, azokkal kapcsolatban azonban valós információk és ne hamis tájékoztatás alapján érveljenek
– tette hozzá a belga kormányfő.
Vasárnap harmincötezren vonultak utcára Brüsszelben a belga kormány szerdán bevezetett, a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó új intézkedései ellen tiltakozva. A rendőrség közlése szerint a kora estig tartó tüntetésen mintegy 35 ezren vettek részt. A tüntetők közül mintegy százan összecsaptak a rendőrökkel. A rendbontók köveket dobáltak, autókat és kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, több rendőrautót is megrongáltak. Megfékezésükre a rendőrök vízágyút használtak, valamint könnygázt vetettek be. Legalább 44 embert előállítottak. Három rendőr megsérült – számolt be az MTI.
Szlovákiában korlátozásokat vezetnek be a koronavírus ellen még be nem oltottakkal szemben az új fertőzéses esetek kiemelkedően magas száma miatt – jelentette be a szlovák miniszterelnök az állami televízióban.
Eduard Heger kormányfő rámutatott:
A beoltatlan emberek szigorú elszigetelése mellett döntöttünk, mert meg kell védenünk őket.
A szlovák miniszterelnök azt is elmondta, hogy javaslatot tesz a kormánynak az idősek kötelező oltási tervére.
Az oltással nem rendelkező szlovákiai személyek nem léphetnek be a szállodákba, éttermekbe, fodrászatokba és más, nem alapvető fontosságú üzlethelyiségekbe, valamint nem vehetnek részt nyilvános eseményen, még akkor sem, ha negatív koronavírusteszttel rendelkeznek.
Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a lakosság mindössze 46,8 százaléka van beoltva, ami az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a harmadik legalacsonyabb átoltottsági arány az Európai Unióban.
A szlovák kormányzati intézkedéseket azt követően jelentették be, hogy a kórházak intenzív osztályait megtöltötték a koronavírusos betegek, akiknek túlnyomó többsége nincsen beoltva a fertőzés ellen – számolt be az MTI.
Spanyolország eddig 30 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot ajánlott fel rászoruló országoknak, és további 20 millió adagot tervez felajánlani a közeljövőben − jelentette be a spanyol miniszterelnök.
Világszintű egészségügyi problémára egyeztetett és többoldalú válasz szükséges. Amíg nem vagyunk valamennyien biztonságban a vírustól, addig nem vagyunk igazán védettek
− fogalmazott Pedro Sánchez spanyol kormányfő. Hozzátette: a spanyol kormány a kis és közepes jövedelmű országok védőoltáshoz juttatására létrehozott Covax-program keretében további 20 millió dózis vakcinát adományoz 2022 első negyedévének végéig.
A spanyol kormányfő kitért arra is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a vakcinaadományozók rangsorában Spanyolország világviszonylatban az ötödik helyen áll − számolt be az MTI.
A kárpátaljai rendőrség év eleje óta 147 büntetőeljárást indított fiktív oltási igazolások miatt. A rendőrség közölte, hogy az eljárások 25 százaléka novemberben indult, ez 38 esetet jelent.
A szabálysértők között vannak kárpátaljai, Lemberg, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Dnyipropetrovszk, Odessza, Herszon, Csernyiveck és Kijev megyei lakosok is.
Az esetek túlnyomó többségében hamis PCR-tesztek miatt nyomoznak, eddig húsz ügyet továbbítottak a bírósághoz − írja a Kárpáthír.
A koronavírus elleni védőoltás iránt megnövekedett érdeklődés miatt bővítenék az oltópontok kapacitását Besztercebánya megyében, de a megyei hivatal kommunikációs igazgatója szerint ehhez nincs elegendő számú egészségügyi dolgozó – írja a Paraméter.
Nem tudjuk megoldani a bővítést megfelelő számú egészségügyi személyzet – orvosok, egészségügyi nővérek, ápolók – nélkül. Ezért kérjük, jelentkezzenek, aki segíteni tud nekünk abban, hogy gyorsabban olthassunk
– mondta a TASR hírügynökségnek Lenka Štepáneková.
Mark Rutte holland ügyvivő miniszterelnök „tüntetésnek álcázott erőszaknak” nevezte az újjáéledő koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások elleni, zavargásba torkolló hétvégi tüntetéseket. A kormányfő hangsúlyozta:
Mindig is harcolni fogok a tüntetés jogáért, ez része demokráciánknak, jogállamiságunknak, de elfogadhatatlan, hogy idióták erőszakot alkalmaznak a rendfenntartók és a mentősök ellen azzal az ürüggyel, hogy elégedetlenek a korlátozó intézkedésekkel.
Hozzátette: az igazságszolgáltatás mindent megtesz, hogy felelősségre vonják az erőszakos cselekmények mögött állókat.
Hollandia a múlt héten ismét részleges zárlatot és egy sor, elsősorban a vendéglátást érintő korlátozást vezetett be a járvány erősödése miatt.
Hétfői értesülések szerint a rendőrség nyolcvan embert, köztük több fiatalt és kiskorút is letartóztatott az egyszerre több holland városban tartott tüntetések során, ahol a randalírozók gyújtogattak, több üzlet kirakatát megrongálták, füstbombákat és tűzijátékot hajítottak a rendfenntartókra. A rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le, amelyek hét embert sebesítettek meg – számolt be az MTI.
Elindult az Európai Unió közel százmillió adag oltóanyagot tartalmazó adománya, amellyel az afrikai országok oltási kampányát segítenék a koronavírus elleni küzdelemben – adta hírül az MTI az Európai Bizottság hétfői közlése alapján.
Az uniós bizottsági bejelentés szerint az Európai Unió 99,6 millió adag egydózisú Johnson & Johnson-vakcinát szállít év végéig az alacsony és közepes jövedelmű afrikai országokba.
Az első tételek hétfőn indultak a célországokba: Nigerbe 496 800, Dzsibutiba 50 400, Nigériába 2 764 800, Togóba 633 600, a Közép-afrikai Köztársaságba 302 400, a Kongói Demokratikus Köztársaságba 230 400, a Guineai Köztársaságba 496 800 és Mauritániába 144 ezer oltóanyag érezik.
A következő hetekben további vakcinaszállítmányok indulnak az afrikai kontinens más országaiba is.
Szlovéniában a Jozef Stefan Kutatóintézet szerint – amely a kormány számára készít járványügyi előrejelzéseket – a héten tetőzhet a negyedik hullám, számolt be az MTI.
A szomszédos országban hétfőre 1389 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, a fertőzés következtében 17 beteg halt meg. Kórházban 1162 beteget ápolnak, közülük 276-an vannak intenzív osztályon − derült ki az ország egészségügyi minisztériumának jelentéséből.
A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 1 221 262-en kaptak védőoltást, közülük 1 138 614-en már a második adagot is felvették. Az elmúlt egy hétben enyhén csökkent az újonnan regisztrált fertőzöttek száma az azt megelőző héthez képest. Nőtt azonban a kórházban és az intenzív osztályon kezelt betegek száma.
A koronavírus-fertőzött állapotos nőknél nagyobb a kockázata a halvaszületésnek, mint a nem fertőzött várandósoknál. Ez a kockázat ráadásul a delta-variáns megjelenésével négyszeresére emelkedett – ismertette az amerikai járványügyi hivatal (CDC) jelentését az MTI.
A hivatal 2020 márciusa és 2021 szeptembere között 736 amerikai kórház 1,2 millió szülésének adatait elemezte. Halvaszületés nagyon ritkán fordult elő, mindössze 8154 esetben az összes szülés közül, ugyanakkor kiderült, hogy a Covid–19-ben szenvedő váradósok esetében minden nyolcvanadik szülésnél történt halvaszületés, míg a koronavírussal nem fertőzött kismamáknál csak minden 155. szülés végződött halvaszületéssel.
A koronavírus-fertőzöttek körében gyakoribb volt a halvaszületés a krónikus magas vérnyomásban és egyéb szövődményekben szenvedők esetében, beleértve az intenzív osztályon kezelteket vagy lélegeztetőgépen lévőket is.
Carla DeSisto, a CDC kutatója, a jelentés szerzője kiemelte: ezek az eredmények még inkább aláhúzzák a koronavírus-fertőzés megelőzésének fontosságát, beleértve a terhesség előtti vagy alatti védőoltás felvételét.
Az Európai Unió gyógyszerfelügyelete (EMA) hétfőn bejelentette, hogy éppen vizsgálják az adatokat a Johnson & Johnson vakcinájának emlékeztetőoltásáról, az ajánlásról való döntés „heteken belül” megérkezhet – írja a Guardian.
A kérelem az egydózisú oltás második adagjáról szól, amelyet felnőtteknek legalább két hónappal az első oltást követően lehet majd beadni.
Horvátországban továbbra is felfutóban van a koronavírus-járvány − derül ki az ország közegészségügyi intézeteinek hétfői jelentéséből. A valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban az elmúlt 24 órában 1327 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, meghalt 73 beteg.
Kórházban 2583 beteget ápolnak, közülük 324-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 125 514-en kaptak védőoltást, közülük 1 896 361-en már a második adagot is felvették.
A kormány múlt keddtől kötelezővé tette a koronavírus elleni védettségi igazolást az állami szférában, egy hónappal korábban pedig az egészségügyi és szociális ellátórendszerben, hogy csökkentse a járvány terjedését. Azoknak, akik nem kaptak oltást és nem estek át a fertőzésen, hetente kétszer kell teszteltetniük magukat.
A rendelet ellen a hétvégén 15 ezren tüntettek Zágrábban. A be nem jelentett demonstrációt a rendőrség is vizsgálja. A horvát orvosi kamara közleményben szólalt fel a tüntetés ellen − számolt be az MTI.
A koronavírus-járvány elleni harcra az elmúlt tíz hónap alatt több mint 31 milliárd hrivnyát (több mint 380 milliárd forintot) fordított Ukrajna − írja a Kárpáti Igaz Szó. A pénzügyminisztérium sajtószolgálata szerint
Miután hiába próbálták az idősebb polgárokat az oltásra rávenni, hétfőtől Görögországban minden nyilvános beltéri helyre, mint például a sörözők, éttermek, mozik vagy múzeumok csak oltottakat engednek be – írja a Guardian. Valamennyi munkahelyen kötelező lesz a maszkviselés.
Az országban az Európai Unió átlagának közel kétszerese a koronavírushoz kapcsolódó halálozás. Vasárnapig összesen 17 313 ember halt meg koronavírusban a 11 milliós országban, a felnőtt lakosság negyede még egyáltalán nem vette fel az oltást.
Az országos lezárás bevezetésről is tárgyalni fog a szlovák kormány november 24-i rendes kormányülésén – írja az Új Szó a TASR hírügynökség értesülései alapján. A kormányülés programját még nem tették közzé, a kormányhivatal sajtóosztálya annyit közölt, hogy keddre, vagyis november 23-ra nincs napirenden rendkívüli kormányülés.
Az országos lezárás lehetőségéről Eduard Heger szlovák kormányfő már hétvégi nyilatkozataiban is említést tett a kórházakban egyre súlyosabbá való helyzet miatt. Az azonnali lezárás lehetőségét korábban több politikus is elképzelhetőnek tartotta.
Milan Krajniak munkaügyi miniszter például a háromhetes azonnali lezárás elrendelését tartaná helyes döntésnek, míg az ellenzéki Hlas–SD elnöke, Peter Pellegrini korábbi kormányfő szerint csak akkor jöhet szóba keményebb korlátozás, ha az érintett vállalkozásoknak a kabinet képes azonnali segítséget nyújtani.
A delta-variáns miatt egyre erősödő koronavírus-járványban a tél végére „valószínűleg nagyjából mindenki beoltott, gyógyult vagy halott lesz” Németországban – jelentette ki a német szövetségi egészségügyi miniszter.
Jens Spahn közegészségügyi vezetőkkel és járványügyi szakértőkkel együtt az oltóanyag-ellátásról tartott rendkívüli tájékoztatóján a többi között elmondta: az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még a héten engedélyezheti az 5–11 éves korosztálynak a német BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésével kifejlesztett vakcina használatát.
Hozzátette, hogy az első szállítmányokkal 2,4 millió adag érkezik, így a négy és fél millió oltható kisgyermek nagy részének hamar be lehet adni az új típusú koronavírus okozta Covid–19 ellen védő vakcinát. Újabb szállítmányok 2022 első hónapjaiban várhatók – mondta a miniszter.
Leif Erik Sander, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének oltóanyagokkal foglalkozó kutatócsoportjának vezetője kiemelte, hogy mindenkinek be kell oltatnia magát. A védettség megszerzése fertőzés révén „nem alternatíva”, mert túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert – mondta a szakember.
Az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere keményebben fogalmazott. Mint mondta, a tél végére „valószínűleg nagyjából mindenki – ahogy kissé cinikusan mondani szokás – beoltott, gyógyult vagy halott lesz” – számolt be az MTI.
Ukrajna túljutott a koronavírus-járvány eddigi legsúlyosabb hullámának csúcsán, de továbbra is nagyon magas a kockázata egy újabb hullám beindulásának − jelentette ki Viktor Ljasko egészségügyi miniszter.
Ukrajnának úgy sikerült túljutnia a megbetegedési hullám tetőzésén, hogy nem kellett országos zárlatot bevezetnie
− mondta a miniszter, aki szerint még korai megnyugodni, növelni kell a beoltottak arányát, és be kell tartani a járványellenes előírásokat.
Hozzátette: Ukrajnában már egy hónapja hetente átlagosan 1,6 millió védőoltást adnak be. Százezer lakosra vetítve a legtöbben továbbra is a fővárosban, Kijevben veszik fel az oltást, a legkevesebben pedig Kárpátalján.
Angela Merkel, Németország ügyvezető kancellárja arról beszélt pártja vezetőinek, hogy a koronavírus ellen bevezetett intézkedések elégtelenek, és figyelmeztette őket, hogy az ország „rendkívül drámai helyzetben” van – írja a Guardian.
Rendkívül drámai helyzetben vagyunk. Amit eddig tettünk, az nem elegendő
– mondta el Angela Merkel a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőinek tanácskozásán két résztvevő beszámolója szerint.
Visszavetette a koronavírus-járvány a német háztartások fogyasztását tavaly. A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölt adatai szerint a havi fogyasztási kiadások átlagosan 3 százalékkal, 2507 euróra csökkentek. Ezen belül azonban nőttek a kiadások bizonyos termékekre és szolgáltatásokra, például számítógépekre, kerékpárokra, lakberendezési termékekre, élelmiszerre és a lakhatásra.
(MTI)
Új-Zéland december 3-tól enyhít a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedéseken, és új járványügyi kategóriákba sorolja be az ország régióit, jelentette Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök.
A legsúlyosabb, azaz vörös minősítést kapja az ország legnagyobb városa, a több mint 90 nap óta zárlat alatt lévő Auckland, így ott továbbra is kötelező lesz a maszk és korlátozzák a gyülekezést is.
A kormányfő szerint a vírus delta variánsa vélhetően nem tűnik el, ám úgy vélte, a magas átoltottságnak és az új járványügyi rendelkezéseknek köszönhetően megbirkóznak vele. Jelezte: december elejétől a nagyobb városokban ismét kinyithatnak az üzletek, írta az MTI.
Eddig azok közül, akik felvehették a koronavírus elleni vakcinákat, 83 százalék már teljesen védett, 88 százalékuk a védőoltás első adagját kapta meg. Új-Zélandon csaknem hétezren fertőződtek meg igazoltan a koronavírussal, és 39 halálos áldozatról tudnak.
Az ország határai továbbra is zárva vannak. Wellington nemrég felfüggesztette a Wellington és Canberra közötti karanténmentes utazási buborékot is, miután Ausztráliában is azonosították a delta variánst.
Mától első körben tíz napra nagyon komoly lezárások lépnek életbe Ausztriában. Az intézkedés – szükség szerint – további 10 nappal meghosszabbítható. Eközben Európa több nagyvárosában oltásellenesek tízezrei tüntettek és csaptak össze a rendfenntartókkal, így tiltakozva az újabb és újabb járványügyi intézkedések ellen. Az elmúlt hetekben a kontinensen drámaian felgyorsult a járvány terjedése.
Romániában 1550 új koronavírusos megbetegedést diagnosztizáltak több mint 18 ezer teszt eredményének feldolgozása után, vasárnap. A regisztrált fertőzöttek száma meghaladja a 1,76 milliót. Közülük 10 067-en újrafertőződtek, nekik az első megfertőződéstől számított 180. nap után lett ismét pozitív a tesztjük. Eddig 1,64 millió embert gyógyultnak nyilvánítottak.
A Covid-19 kór s szövődményei 154 ember életét ragadták el az elmúlt 24 órában, írta az Agerpres. A pandémia kezdete óta már 55 ezer fertőzött lelte halálát a betegségben. Kórházban több mint 11 ezer covid-pácienst ápolnak. Intenzív osztályon 1539, súlyos állapotban lévő beteget kell kezelni, közülük 14 gyermek.
Az Index annak ment utána, van-e egyáltalán közös protokoll arra, hogyan válik gyerekkortól kötelezővé vakcinává egy védőoltás, s ez alapján mire lehet számítani a Covid elleni oltóanyag esetében. Egy volt ÁNTSZ-es szakembert és egy háziorvost kérdeztünk.
Szlovákiában 4544 PCR-teszt lett pozitív vasárnap. Ezeknek a 71 százaléka nem beoltott emberektől származik, írta az ujszo.com. A legtöbb új megbetegedést Kassa megyében regisztrálták, a legkevesebbet pedig Nagyszombat megyében. A Covid–19 és szövődményei 58 fertőzött halálát okozták az elmúlt 24 órában. A pandémia kezdete óta 13 919 ember elvesztését gyászolják a hozzátartozók.
Már 3021 koronavírusost ápolnak a kórházakban. Közülük 271 beteget intenzív osztályon kell gondozni, 259 fertőzött mesterséges lélegeztetésre szorul. A szlovákiai kórházban kezeltek 82 százaléka nincs beoltva, vagy csak az első adagot kapta meg.
Oroszországban 35 681 új koronavírusos beteget diagnosztizáltak vasárnap. Ez a legalacsonyabb fertőzöttségi mutató október 24-e óta. A legtöbb új beteget a moszkvai régióban jegyezték fel az elmúlt 24 órában. A pandémia kezdete óta 9,36 millió fertőzöttet regisztráltak már. Az aktív fertőzöttek száma 1,04 millió Oroszországban, írta a TASZSZ.
A Covid–19 és szövődményei 1241 ember életét ragadták el vasárnap. Összességében már több mint 265 ezren nem tudtak megbirkózni a kórral. Ugyanakkor csaknem 28 ezren felépültek a fertőzésből egy nap leforgása alatt, a járvány több mint másfél esztendeje alatt pedig már több mint 8 millióan gyógyultak meg Oroszországban.
A szükségállapot újbóli kihirdetését mérlegeli a cseh kormány a gyorsuló koronavírus-járvány miatt – jelentette ki Pavla Svrčinová országos tisztiorvos hétfőn reggel a prágai közszolgálati rádióban.
Az intézkedés lehetővé tenné egyebek között, hogy a kormány elrendelje az orvostanhallgatók munkakötelezettségét az egyre leterheltebb kórházakban vagy a szociális intézményekben.
Mérlegelés tárgya ez a lehetőség is, mert elsősorban a kórházakban, a nyugdíjasotthonokban és a szociális intézményekben kezd hiányozni a személyzet
– fogalmazott a prágai tisztiorvos a 24 órás cseh hírrádió, a Radiozurnál kérdésére.
Pavla Svrčinová megjegyezte, hogy több kórházban már most a hadsereg katonái segítik a leterhelt személyzet munkáját, mivel már majdnem 4900 koronavírusos beteget kezelnek.
Ukrajnában 7464 új koronavírusos esetet regisztráltak vasárnap. A legtöbb megbetegedést Dnyipropetrovszk, a legkevesebbet Luhanszk megyében regisztrálták. Kárpátalján 190 embernél diagnosztizálták a kórt.
A Covid–19 és szövődményei 326 fertőzött életét követelték az elmúlt 24 órában, írta a karpatalja.ma. Szombaton 377 ember életét ragadta el a koronavírus. A pandémia kezdete óta 81 598 fertőzött lelte halálát a fertőzésben. Ugyanakkor több mint tízezren felépültek a kórból vasárnap. Az utóbbi több mint másfél évben 2,77 millióan gyógyultak fel a betegségből Ukrajnában.
A tömegközlekedési eszközök használatát is védettségi igazoláshoz akarja kötni az olasz kormány, amely az oltatlanokkal szemben szigorítások bevezetését tervezi decembertől, miközben Lombardia tartományban ismét megteltek a kórházak – közölte az Il Messaggero olasz napilap vasárnap.
Ismét az északnyugati Lombardiában emelkedik a leggyorsabban az azonosított betegek száma, amely megközelítette a napi kétezret. A régióból kezdett el terjedni a Covid–19-járvány 2020 februárjában, és tavaly november elején a tartományt helyezték elsőként zárlat alá a betegség őszi hullámában.
A magas átoltottságnak köszönhetően az egy évvel ezelőtti több mint kilencszázhoz képest jelenleg valamivel több mint hatvanan vannak intenzív osztályon a tízmilliós térségben.
Az egészségügyi hatóságok számításai szerint a tetőzés karácsonytól várható, és a kórházak januárban érhetik el a legmagasabb terheltségi szintet. A tervek között szerepel, hogy újra megnyitják a milánói vásártéren idén tavasszal felállított Covid–19-kórházat, amelyet mostanáig oltóközpontként használtak.
Nem kedvezőbb a helyzet az északkeleti Friuli Venezia Giuliában sem, ahol a kórházak telítettsége átlépte a tízszázalékos küszöböt, amiért a régiót magasabb járványfokozatba helyezhetik át. A Friuli kórházigazgatóit és orvosait tömörítő Anaao Assomed szövetség titkára, Valerio Fregonese úgy nyilatkozott, hogy a SARS-CoV-2 vírus osztrák és szlovén területről terjedt át. Emlékeztetett, hogy Szlovénia korábban lezárta határait az olaszok előtt, amikor az olasz oldalon volt rosszabb a járványhelyzet. Úgy vélte, ugyanezt kellene most tenni olasz részről.
(MTI)