A G7-ek újabb szankciókkal fenyegették meg az oroszokat

Bérlakások biztosításáról döntött az Ukrajnából menekülők számára egyhangú szavazással a veszprémi önkormányzat közgyűlése pénteki rendkívüli ülésén, amelyen felajánlották a városi buszflotta decemberben lecserélt járműveit is a védelmi feladatok támogatására.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármester az ülésen emlékeztetett: az önkormányzat ötmillió forintos kezdődőkével számlát nyitott a kárpátaljai magyarok megsegítésére, amelyhez a héten további egymillió forint adomány érkezett a veszprémiektől, írta meg az MTI. 

A polgármester tájékoztatása szerint a város gazdasági társaságainál több mint ezer ukrán munkavállaló dolgozik, ezért az önkormányzat felvette a kapcsolatot a helyi cégekkel, munkaerő-közvetítőkkel is.

Az oroszok már napok óta híresztelik különböző csatornákon, hogy Zelenszkij elmenekült, az elnök pedig rendre cáfolja videókkal. Pénteken elindult egy újabb álhír-hullám, amely által az oroszok azt próbálták meg elhitetni, hogy az ukrán elnök Lengyelországba menekült.

Az ukrán elnök nemrég egy újabb videós bejelentkezéssel cáfolta ismét az oroszok által terjesztett álhírt. 

Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz háború (ahogy ő fogalmazott: „különleges hadművelet") céljait Vlagyimir Putyin elnök – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata az MTI szerint. 

A két vezető telefonon beszélt egymással. Vlagyimir Putyin azt mondta a német kancellárnak, hogy az utóbbi nyolc évben a kijevi kormány „népirtást követett el a donbaszi népköztársaságok lakói ellen és 14 ezer ember haláláért felelős, gyerekeket is beleértve".

A különleges hadművelet keretében az orosz katonák mindent megtesznek azért, hogy megmentsék a civilek életét, és a Kijev és más nagyvárosok állítólagos bombázásról szóló riportok aljas propagandahírek

–ezt mondta a Kreml szerint az orosz elnök.  Az orosz elnök hivatal szerint Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden olyan féllel, aki békét akar Ukrajnában – legalábbis akkor, ha az orosz feltételeket maradéktalanul teljesítik.

A Reuters szerint Olaf Scholz mindeközben arra szólította fel az orosz elnököt, hogy azonnal fejezzék be a katonai akciók végrehajtását. Ezen kívül arra kérte az orosz elnököt: engedélyezze, hogy a humanitárius segélyek az országba érkezzenek.

A Fehér Ház vizsgálja az orosz olajimport csökkentésének lehetőségét, és azt, hogy ez milyen hatásokkal járna – idézi a CNN Cecilia Rouse-t, a Gazdasági Tanácsadók Tanácsának elnökét.

Olyan lépéseket vizsgálunk, amelyeket most megtehetünk azért, hogy csökkentsük az Oroszországtól származó energia felhasználását. De ami igazán fontos, az az, hogy fenntartsuk a globális energiaellátást

– mondta Cecilia Rouse egy pénteki sajtótájékoztatón újságíróknak, majd hozzátette, hogy bár az Egyesült Államok nem importál sok orosz olajat, „az energia egy globális piac, és nem akarjuk megzavarni ezt a piacot”.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy „kis híján" egy nukleáris katasztrófa történt csütörtök éjjel a zaporizzsjai erőműnél.

Az amerikai nagykövet „meggondolatlannak, veszélyesnek" nevezte a térségben indított orosz támadást, mivel az szerinte még Oroszországban és Európában is veszélynek tette ki a civileket. Arra kérte az orosz csapatokat, hogy vonuljanak vissza az erőműtől azért, hogy megfelelően működhessen tovább a létesítménybe. 

„Oroszországnak be kell fejeznie azokat a hadműveleteket, amelyek veszélybe sorolhatják az Ukrajnában lévő 15 atomreaktort", vagy megzavarhatják annak a 37 nukleáris létesítménynek a működését, amely Ukrajnában működik – mondta a nagykövet, utalva ezzel többek közt a nukleáris hulladéklerakókra, amelyekből egyet már szintén eltaláltak korábban az oroszok.

A nukleáris létesítmények nem válhatnak a konfliktus részévé. Putyin úrnak véget kell vetnie ennek az őrültségnek, méghozzá azonnal

– mondta Linda Thomas-Greenfield.

Mindeközben Vaszilij Nebenzija, Oroszország ENSZ-nagykövete azt mondta: a zaporizzsjai létesítmény továbbra is működik és nem áll fenn semmilyen veszély a térségben. Úgy fogalmazott: az ügyben „mesterségesen gerjesztett hisztéria" látható és a nyugatiak azt hazudják, hogy „az oroszok megtámadták az erőművet". 

Nebenzija ezen kívül azt állította, hogy az erőművet már február 28-án elfoglalták, tegnap este az ukrán szabőtörök hajtottak végre támadást az ellen, és ez okozta a tüzet. 

A körülményekhez képest normális a helyzet

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezetője péntek délután megerősítette, hogy jelenleg nincs semmilyen veszély a létesítmény környékén a tegnapi incidens után. Azt mondta: „technikai szempontból" a létesítmény normálisan üzemel, bár amíg katonák vannak a közelben, addig nem igazán lehet normalitásról beszélni.

Megerősítette azt is, hogy tartják a kapcsolatot a létesítményt üzemeltető dolgozókkal, illetve azt is, hogy az orosz által elfoglalt Csernobilba utazik hamarosan azért, hogy személyesen ellenőrizze az ottani viszonyokat. 

A háború kezdete óta megnőtt a forgalom az orosz-finn határon. A BBC szerint az utazók közül többen is azt mondták, hogy végleg elhagyják az országot.

A brit portál szerint túlzás lenne azt mondani, hogy tolonganak az emberek a határon, de szinte állandóan érkezik valaki a határátkelőhelyekre. Sokan állítólag attól félnek, hogy Vlagyimir Putyin hamarosan hadiállapotot vezethet be az országban és még keményebben léphet fel azok ellen, akik a háború ellen demonstrálnak. 

Az Ukrajnában élők a mi népünk, a családunk részét képezi. Nem lenne szabad gyilkolnunk őket

– mondta egy fiatal nő, aki azt is közölte: biztos abban, hogy nem megy vissza Oroszországba addig, amíg Putyin hatalmon marad.

Mindeközben egy nemrég készült közvélemény-kutatás rávilágított arra, hogy az ukrajnai események miatt a finnek közül is egyre többen támogatják a NATO-csatlakozást (Finnország ugyanis a hidegháború óta semleges maradt katonailag).

Az orosz invázió kezdete óta több mint 18 ezer menekült érkezett Németországba, közölte a német belügyminisztérium. 

Eddig 18 436 ember érkezett országunkba, többségükben nők és gyermekek

– idézi Maximilian Kall belügyi szóvivőt a CNN. 

Magyarország fel van készülve az Ukrajnából menekülők fogadására és befogadására, még az eddigieknél is nagyobb számban tud ellátni mindenkit, és nincs szüksége külső segítségre e tekintetben sem – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminisztereinek soron kívüli ülését követően pénteken.

Magyarország a történelmének legnagyobb humanitárius segélyakciója keretében felajánlott 600 millió forint értékű szállítmányt, 800 tonna ételt és 200 tonna babaápolási és higiéniai eszközökből álló segélyt juttat el Ukrajnába

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Magyarországra a háború kirobbanása óta 140 ezer menekült érkezett Ukrajna irányából, köztük mintegy 100 ezren ukrán nemzetiségűek, 22 ezren magyar nemzetiségűek, továbbá nagyjából 18 ezren az unión kívüli országok állampolgárai, akiknek Magyarország segített a hazautazásukban.

A külgazdasági és külügyminiszter arról is tájékoztatott, hogy Magyarország részese volt a közös döntéseknek, és azt szeretné, ha az Európai Unió egysége fennmaradna. Ugyanakkor Magyarország el akarja kerülni, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg, ezért azt szeretné, ha a jelenlegi helyzet fenntartása mellett nem kerülne sor az energiaellátással kapcsolatos szankciók bevezetésére. Szavai szerint energiaellátással kapcsolatos szankciókat Magyarország egészen biztosan nem fog tudni támogatni.

Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete egy pénteki kijelentésére reagálva Szijjártó Péter azt mondta:

Mi Magyarország érdekét képviseljük. Magyarország érdeke pedig az, hogy kimaradjunk ebből a háborúból.

Magyarország továbbra is minden humanitárius segítséget megad Ukrajnának, de fegyvereket nem fog szállítani. Katonák küldésére és halálos fegyverek átengedésére Magyarország területén nem fog sor kerülni – szögezte le Szijjártó Péter.

A külügyminiszterrel készített interjúnkat itt olvashatja.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke az egész világ zsidóságának segítségét kérte Ukrajna harcához az orosz támadással szemben a Times of Israelben pénteken.

Ezekben a napokban Ukrajna Izrael: ahogyan a második világháború idején a zsidók a nácik áldozataivá váltak, akképpen válnak az ukránok Oroszország népirtást megvalósító tettei áldozatává

– állította az ukrán kabinetfőnök.

Andrij Jermak hangsúlyozta, hogy noha Putyin azt állítja, Ukrajna „nácitlanítása” miatt kezdte az inváziót, jelenleg Ukrajnában él Európa harmadik és a világ ötödik legnagyobb zsidó lakossága. Ukrajna elnöke zsidó, és korábban zsidó miniszterelnöke is volt az országnak a volt Szovjetunió egykori tagországai közül egyedüliként.

A kabinetfőnök azzal vádolta meg Oroszországot, hogy bombáival célba veszi a zsidó vallás szent helyeit Babij Jar-ban és Umanban, és hogy lerombolja a toleráns, békés társadalmat, amelyet a modern ukránok felépítettek.

A megszállók megpróbálják ostrom alá venni Kijevet, ahogyan a nácik tették Leningráddal. Számomra ez nagyon személyes: mindkét nagyszülőm túlélte a blokádot

– írta Andrij Jermak. Majd hozzátette: ma Ukrajna jelenti Izraelt. Az ukránok éppen úgy áldozatul esnek Oroszország gonosz háborújának, ahogy a zsidók is áldozatul estek a náciknak, akik minden zsidót ki akartak irtani. Írásában Zelenszkij kabinetfőnöke fegyvereket és azonnali repüléstilalmi zónát kért Ukrajna felett, valamint embargót az orosz olajra.

Az amerikai külügyminisztérium azt kérte az Európában működő külképviseleteitől, hogy ne osszák meg azt a bejegyzést, amelyet a kijevi nagykövetség tett közzé a zaporizzsjai atomerőművet ért támadásról, amely után tűz is kiütött. 

A kijevi amerikai nagykövetség bejegyzésében azt írták, hogy az erőmű elleni támadás kimeríti a háború bűncselekmény fogalmát, majd hozzátették, hogy ezzel még súlyosabb következményei lettek „Vlagyimir Putyin rémuralmának”. 

Erre a bejegyzésre reagált most az amerikai külügyminisztérium, amely állítólag az összes európai képviseletnek elküldte az alábbi üzenetet: 

Mindenkinek üzenjük: ne osszák meg a Kijevi Nagykövetségnek az arról szóló üzenetét, hogy háborús bűn a létesítmény bombázása. Ha már megosztották, akkor pedig vonják vissza a bejegyzést, amint csak lehetséges.

Mindez jelentheti azt, hogy az amerikai külügy nem biztos abban, hogy a háborús bűn megállja a helyét, vagy azt is, hogy abban nem biztosak, hogy az oroszok állnak az akció mögött. A Guardian emlékeztetett arra, hogy az oroszok azt állították: ukrán szabotőrök okozták az erőműnél kiütött tüzet. 

A győri Széchenyi István Egyetem 121, az ukrajnai háború elől Magyarországra menekült indiai hallgatót fogadott be – írja az intézmény szerkesztőségünknek küldött közleményében. 

Az intézmény a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak jelezte, hogy 200, Magyarországon menedéket kereső nemzetközi hallgató befogadását vállalja tartós jelleggel. A szaktárcák csütörtökön délután tájékoztatták az egyetemet, hogy 121 indiai hallgató érkezik hozzájuk.

Rettenetesen féltünk. Folyamatosak voltak a bombázások. Egy kilométerre tőlünk rakéták romboltak le épületeket. Öt napon át egy kis óvóhelyen éltünk, ötszázan összezsúfolva. A szobánkba nem mehettünk fel, alig volt élelmünk, amit próbáltunk valahogy okosan beosztani

– idézte fel az egyik menekült. A csoport késő este érkezett meg három busszal a Széchenyi István Egyetem győri központi kampuszára. Az Egyetemi Szolgáltató Központ adománygyűjtést hirdetett, hiszen az indiai hallgatók nagyon kevés ruhával és csomaggal érkeztek. 

Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor csütörtök esti Twitter-üzenetében azt írta, hogy merényletet kellene végrehajtani Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

Van egy Brutus Oroszországban? Vagy esetleges egy sikeresebb Stauffenberg ezredes az orosz hadseregben? Az egyetlen megoldás az, ha Oroszországban valaki leszedi ezt az embert

– írta Lindsey Graham, visszautalva a Caesar és Hitler elleni merényletekre.  Hozzátette: ha valaki ezt vállalná, akkor azzal az országának és a világnak is nagy szolgálatot tenne. 

„Nem gondoltam volna, hogy ekkora hülyeséget csinálnak.” – Ezt mondta Alan West admirális, a brit haditengerészet korábbi főparancsnoka a zaporizzsjai erőmű elfoglalásával kapcsolatban. Kifejtette: az orosz csapatok „nagyon szerencsések”, hogy a csütörtöki éjjeli harcok alatt nem találták el az egyik nukleáris reaktort. Ehelyett csak az egyik közeli épület kapott találatot, az viszont ki is gyulladt.

Az admirális szerint ha az egyik reaktort is eltalálták volna az oroszok, akkor egy olyan katasztrófa következhetett volna be, mint amilyen 1986-ban volt Csernobilban. Alan West emlékeztetett arra, hogy annak a következményeit még Walesben is érezni lehetett, mivel az incidens után a bárányokban veszélyes mennyiségű sugárzást mértek, és ezért a kormányzat megtiltotta az adásvételüket (a radioaktív walesi bárányokról korábban a Wales Online írt részletesen). 

Az ukránok szerint több ember meghalt az atomerőműnél kiütött tűzben. Úgy tudni, hogy a harcok még folytatódnak a térségben, mivel az erőmű melletti településen is legalább egy robbanást észleltek napközben. 

Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy bár sokan elmenekültek a városból, és az orosz csapatok bombázzák őket, „az élet azért megy tovább”. 

Közölte, hogy a harcok kezdte óta 390 gyermek – 199 fiú és 191 lány – született Kijevben. A szülészetek jelenleg egytől egyig a föld alatt működnek a város bombázása miatt. 

Vitalij Klicsko arról is beszámolt, hogy a városi állatkertnek is született egy új lakója, méghozzá egy lemur, amelyet Bayraktarnak neveztek el (azután a drón után, amellyel az ukránok próbálják megsemmisíteni az orosz konvojokat).

A G7-csoport külügyminiszterei pénteken összeültek Brüsszelben, és kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben azt írták: Oroszországot el kell számoltatni az Ukrajnában végrehajtott háborús bűnök miatt.

A külügyminiszterek elítélték a civilek ellen végrehajtott támadásokat, és azt írták, hogy komoly aggodalmat váltott ki bennük az a „katasztrofális veszteség”, amely humanitárius szempontból érte Ukrajnát a támadás után.

A miniszterek ezzel összefüggésben arra figyelmeztették az oroszokat, hogy újabb szankciókat vezethetnek be ellenük, és azt kérték, hogy legalább a nukleáris erőművek közvetlen közelében ne hajtsanak végre hadműveleteket. 

A háborús bűnök ügyében már az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is elítélően nyilatkozott Oroszországról, és kezdeményezték egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását, amely alaposabban is megvizsgálhatja majd ennek bizonyítékait.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom is felajánlotta segítségét Budán az orosz–ukrán háború elől menekülők támogatásában – írja Fürjes Balázs államtitkár a közösségi oldalán.

A családok gyermekvállalását és gyermeknevelését segítő civil szervezet képzett önkéntesei a menekültek szálláshelyein, illetve azok közelében vállalnak gyermekfelügyeletet és gyermekvigyázást.

Emellett játszanak is a gyerekekkel, a nagyobbakkal sportolnak, és segítik a menekült családok hétköznapjait.

Fürjes Balázs államtitkár közösségi oldalán korábban azt is tudatta, hogy a főváros egyik ikonikus szállodájának számító Budapest Körszálló száz férőhelyet ajánlott fel a  kárpátaljai magyaroknak és más ukrajnai menekülteknek. 

Egymillióra becsülte azoknak az ukrajnai menekülteknek a számát, akik Veneto és Friuli-Venezia Giulia tartományon keresztül mehetnek tovább Olaszország és Európa többi része felé Luca Zaia venetói kormányzó, aki az úton lévők számára a Covid–19-előírások átmeneti enyhítését szorgalmazta pénteki sajtótájékoztatóján.

A mintegy ötmillió lelket számláló Veneto kormányzója a két tartományban felállítandó menekülttáborok helyett azt szorgalmazta, hogy a menekülteket engedjék tovább.

Az oltás vagy megfelelő adag vakcina nélküli ukrajnai menekülteknek útjuk folytatásához védettségi igazolásra van szükségük, ezért Luca Zaia javasolta, hogy az egészségügyi hatóságok átmenetileg fogadják el, hogy negatív teszteredménnyel is távolsági buszra vagy vonatra szállhassanak.

A belügyi tárca pénteki közlése szerint eddig több mint hatezer-hatszázan érkeztek, köztük több mint háromezer nő és több mint kétezer-ötszáz gyerek. A hivatalos adatok nem számolják azokat, akiket az Olaszországban élő és dolgozó rokonaik az Ukrajnával közös lengyel vagy magyar határtól magánjárművekkel vittek el magukkal.

Az ENSZ emberi jogi szervezete pénteken megerősítette, hogy 331 civil halt meg és 675 sebesült meg Ukrajnában az orosz invázió február 24-i kezdete óta, hozzátéve, hogy a valós áldozatok száma valószínűsíthetően ennél sokkal magasabb.

A szervezetet azt is közölte, hogy a 331 civil áldozat közül 19 gyermek volt – írja a Reuters. 

Az áldozatok nagy részét robbanófegyverek, például nehéztüzérségi lövedékek, többkilövésű rakétarendszerek, valamint rakéta- és légicsapások ölték meg.

Hazai magánegészségügyi szolgáltatók fogtak össze, hogy segítsék az Ukrajnából érkező menekültek egészségügyi ellátását – szerepel a Doktor24 és a TritonLife közös, Indexnek küldött közleményében. 

A kezdeményezés célja – amelyhez folyamatosan egyre több hazai magánegészségügyi szolgáltató csatlakozik –, hogy a hazai, piaci alapon működő szolgáltatók minőségi, ingyenes egészségügyi ellátást biztosítsanak a háború miatt hazájukat elhagyni kényszerült embereknek.

A felajánlások között felnőtt- és gyermekszakorvosi, valamint labor- és képalkotó diagnosztikai kapacitások és szolgáltatások szerepelnek, amelyekkel a partnerek országszerte segítik az Ukrajnából érkező menekültek ellátását. A kezdeményezők létrehoztak szolgáltatófüggetlen gyűjtőoldalt is, ahol a csatlakozó cégeket, illetve az általuk felajánlott szolgáltatásokat teszik elérhetővé.

Valerij Zsaluzsnyij, az ukrán hadsereg főparancsnoka közölte, hogy ismét lelőttek egy orosz gépet, ezúttal egy Szu–25-öst. 

Elmondása szerint ezzel együtt az ukrán légvédelem már 37 repülőgépet és 37 helikoptert semmisített meg a háború kezdete óta. 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán konfliktus kezdetétől 2022. március 4-én 12 órai adatok alapján 884 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált – számolt be az MTI.

A főigazgatóság az ukrajnai háború elől menekülők informálását segítve egy háromnyelvű tájékoztatót (magyar, angol, ukrán) tett közzé a honlapján, amelyben részletesen szerepel, hogy milyen kérelemmel élhetnek, és azt hol tudják benyújtani.

A menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtására személyesen van lehetőség a kialakított gyűjtőpontok bármelyikén a nap 24 órájában vagy a főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben – írják.

Az ukrán katasztrófavédelem szerint körülbelül 100 ember eshetett csapdába a törmelék alatt Kijev egyik elővárosában, Borjagyankában. Közölték azt is, hogy egy mentőcsapatot a helyszínre küldtek, de már ezt is tűz alá vették egyszer az oroszok. 

Borjagyankát csütörtökön kezdték el nagyobb mértékben lőni az oroszok, az ott végzett pusztításról már képek és videók is érkeztek. A főváros elleni orosz támadást a többi kijevi előváros sem úszta meg sokkal jobban, ezekről itt írtunk. 

Az ukrán vezérkar oldalán részletes tájékoztatót tettek közzé, amelyben felsorolták, hogy az ukrán civilek, partizánok, szabadcsapatok hogyan segíthetik elő az oroszok megállítását.

• Az orosz katonai konvojok leghátsó járművei szállítják rendszerint a muníciót, üzemanyagot, alkatrészeket és a technikusokat. Ha ezeket a járműveket megsemmisítik, azzal gyakorlatilag az egész konvojt megállásra késztetik. 
• A hátvédet az ukrán hadsereg szerint páncélozatlan járművek alkotják, amelyeket rendszerint a kevésbé tapasztalt katonák védenek, vagyis a konvojnak ez a része sebezhetőbb is a többinél. 
• Aki viszont nem szeretné az életét kockáztatni, az megpróbálhatja megakadályozni, hogy egy-egy konvoj előrenyomuljon, például azáltal, hogy fákat dönt ki az utakon, mielőtt odaérnek. 

A bejegyzésben arra szólították fel a civileket, hogy csatlakozzanak az ellenálláshoz, ugyanakkor arra kérték őket, figyeljenek oda, hogy kit támadnak meg, és még véletlenül se az ukrán katonai konvojokat vegyék célba.