Zelenszkij: Gyermekek fekszenek a mariupoli kórház romjai alatt

Cár és Jamil 2021 januárjában született, bántalmazó magántulajdonosoktól foglalták le őket. A terv szerint májusban kerültek volna Belgiumba, de a kialakult helyzet miatt nem várhattak addig. A Kijev-környéki bombázások alatt az állatok egyre stresszesebbek lettek, sérüléseket is okoztak maguknak, ahogy ketrecük oldalának ugrottak. Jelenleg a belga Natuurhulpcentrum állatmenhelyen gondozzák őket.

Fotó: Natuurhulpcentrum VZW / Handout / Reuters

Franciaország tárcaközi válságközpontot hoz létre az ukrajnai háború miatt Franciaországba érkező menekültek fogadásának koordinálására – jelentette be a szerdai kormányülést követően Gabriel Attal szóvivő.

Úgy döntöttünk, hogy tárcaközi válságstábot állítunk fel a belügyminisztériumban, hogy előkészítsük és koordináljuk az ukrán menekültek érkezését

– mondta a szóvivő. A központ csütörtök délelőtt nyílik meg a belügyminisztériumban „az állami szervek tevékenységének koordinálására”, valamint „annak előkészítésére, ami történni fog”, mégpedig „a jövőbeni érkezőket érintő különböző lehetséges forgatókönyvek kidolgozásával” – mondta francia újságíróknak Marlène Schiappa, az állampolgárságért felelős kormánytag.

A válságstábot Joseph Zimet prefektus, a francia államfő korábbi kommunikációs tanácsadója vezeti – írja az MTI. A határrendészet adatai szerint február 25. óta 6823 menekült érkezett Ukrajnából Franciaországba, akik közül 6540 ukrán állampolgár – jelezte a belügyminisztérium az AFP hírügynökségnek.

India egyik legnagyobb gyógyszergyártó cége, a Dr. Reddy’s Laboratories Ltd közölte, hogy a nyugati cégek kivonulása ellenére is Oroszországban marad.

Kedden sorra kezdték el felfüggeszteni oroszországi tevékenységüket jelentős nemzetközi cégek, köztük a McDonald’s, a Burger King, a Coca-Cola, a Pepsi, a KFC és a Starbucks. Azóta több más nagy nemzetközi cég csatlakozott hozzájuk.

A Reuters szerint azonban sok olyan cég is van, amelyik a háború ellenére marad Oroszországban. Ezek közé tartoznak az indiai székhelyű cégek, amelyek közül még egy sem vonult ki az országból.

India egyik legnagyobb gyógyszergyártója, a Dr. Reddy’s Laboratories most leszögezte, hogy marad Oroszországban, mivel már „három évtizede a régióban vannak”. A cég fájdalomcsillapítókat és egyéb gyógyszereket forgalmaz Oroszországban (ez a teljes nettó bevételük körülbelül nyolc százalékát teszi ki). Indiában pedig ők felelnek az oroszoktól kapott Szputnyik-koronavírus-vakcina forgalmazásáért. 

Mindeközben az Indiai Gyógyszerszövetség (IDMA) közölte: attól tartanak, hogy a gyógyszerekhez használt nyersanyagok ára a jövőben növekedni fog a háború és az oroszok ellen hozott szankciók miatt. 

Az orosz Biztonságos Internet Liga vezetője, Jekatyerina Mizulina azt nyilatkozta a TASZSZ hírügynökség szerint, hogy az oroszoknak naponta tizenkétmillió dollárnak megfelelő pénzükbe kerül, hogy a nyugati „álhírek” elleni küzdjenek. 

Mizulina szerint a háború kezdete óta már több mint 150 millió dollárt költöttek arra, hogy a donbaszi köztársaságok elismeréséről, valamint az ukrajnai „különleges hadműveletről” szóló „álhírek” ellen küzdjenek.

Az orosz kormány a háború kezdete óta több netes szolgáltatást is letiltott, köztük a Facebookot, valamint a Twittert és a YouTube-ot.

Az Amerikai Egyesült Államok de facto gazdasági háborút folytat Oroszország ellen – ezt a Kreml szóvivője mondta Moszkvában újságíróknak. Dmitrij Peszkov az amerikai külügyminisztérium államtitkárának egy kijelentésére reagált, amely szerint Washington „perspektívájából a végjáték Putyin elnök stratégiai veresége ebben a kalandban”.

A szóvivő nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen válaszlépéseket kíván bevezetni azon államok ellen, amelyek büntetőintézkedéseket vezettek be Moszkvával szemben – írja az MTI. A világ energiapiacaira kitérve azt mondta, hogy ott a helyzet viharosan alakul.

Dmitrij Peszkov

Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP

Az orosz energiahordozók vásárlásának amerikai elutasításával kapcsolatban Peszkov megjegyezte: Moszkva elemzés tárgyává teszi, hogy ebben a helyzetben mi a számára előnyös lépés. Úgy fogalmazott: megvédjük az érdekeinket, mindent szigorúan az érdekeinknek megfelelően fogunk tenni. Arra a kérdésre, hogy Moszkva kész-e továbbra is olajat és gázt szállítani az ellene szankciókat támogató államoknak, úgy felelt: Oroszország megbízható energiaszállító és a világ energiabiztonságának megbízható letéteményese volt és marad.

Háborús bűncselekménynek minősülhet az az orosz légitámadás, amelyben a hírek szerint 47 civil vesztette életét Csernyihiv városában – közölte szerdán az Amnesty International a támadás kivizsgálását követően.

Egy könyörtelen, válogatás nélküli támadás volt olyan emberek ellen, akik csak a mindennapi dolgaikat intézték, hazafelé vagy a boltba igyekeztek az utcán

– mondta a csernyihivi orosz bombázásról Joanne Mariner, az Amnesty International válságcsapatának vezetője.

Joanne Mariner szerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének háborús bűncselekményként kellene kivizsgálnia a légitámadást. Elmondása szerint az ilyen bűncselekmények felelőseit bíróság elé kell állítani, az áldozatoknak és családtagjaiknak pedig teljes jóvátételt kell kapniuk.

Március 3-án a déli órákban több bomba is becsapódott, amelyről az Amnesty International válságcsapatának kivizsgálása után megállapították, hogy orosz légitámadás volt. 

Újabb büntetőintézkedés Moszkva ellen. A tagországok állam-, és kormányfőit tömörítő Európai Tanács közölte, hogy további 160 olyan orosz oligarchát és magas rangú tisztségviselőt helyez szankciós listára. Az ok: szerepet játszottak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekben – írja az MTI.

Diplomáciai források szerint a szankcionáltak között 14, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarcha, valamint a Szövetségi Tanács 146 tagjának neve szerepel.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a szankciós listára helyezett oligarchák „prominens üzletemberek” akik Oroszország számára jelentős bevételi forrást jelentő kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban; kohászati, mezőgazdasági, gyógyszeripari, távközlési és digitális szektorban, tevékenykednek. A Szövetségi Tanács, a parlamenti felsőház, büntetőintézkedésekkel sújtott tagjai ratifikálták az Oroszország és a „Donyecki Népköztársaság”, valamint a „Luhanszki Népköztársaság” közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló kormányhatározatokat.

A szankciók a fehéroroszországi Belagroprombankot, a Bank Dabrabyt és a Fehérorosz Fejlesztési Bankot, valamint leányvállalataikat érintik, ezeket a pénzintézeteket kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerda délelőtt a Karmelita kolostorban fogadta Michael Czerny bíborost, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusát – tájékoztatta Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára az MTI-t.

Michael Czerny kedden érkezett Magyarországra Ferenc pápa küldötteként, hogy találkozzon az ukrajnai háború elől menekülőkkel és az őket segítőkkel.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) fogadja a Ferenc pápa képviseletében érkező Michael Czerny bíborost, az Átfogó emberi fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusát (b2) a Karmelita kolostor előtt 2022. március 9-én

Fotó: Botár Gergely / MTI

A tájékoztatás szerint Semjén Zsolt elmondta a bíborosnak, hogy a magyar állami szervek szorosan együttműködnek a menekültek ellátásában az egyházakkal, illetve az általuk működtetett karitatív szervezetekkel, valamint a kárpátaljai egyházmegyékkel.

Megjegyezte: a kormány minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek, de sem katonákkal, sem fegyver küldésével nem akarja előidézni a konfliktus súlyosabbá válását.

Michael Czerny a találkozón kiemelte: azért jött Magyarországra, hogy közvetítse Ferenc pápa imáit és szolidaritását a menekültekkel. A bíboros kedden a Keleti pályaudvaron személyesen is meggyőződött arról, hogy a karitatív szervezetek és a magyar hatóságok szervezetten látják el munkájukat.

Michael Czerny szorgalmazta, hogy alakítsanak ki még szorosabb, hosszú távú együttműködést a magyar kormány és a Szentszék között a menekültek megsegítésére – tette hozzá Tóth Tamás.

Többórás sorok alakultak ki szerdán a román–magyar határ közúti átkelőhelyein a román oldalon. A román határrendészet honlapján elérhető online figyelőrendszer mind a kamion-, mind a személyforgalomban többórás várakozást jelez a forgalmasabb határátkelőhelyeken – írja az MTI.

• A Pete–Csengersima-határátkelőhelyen hat sávon léptetik ki a személygépkocsikat, két és fél óra a várakozási idő.
• A Csanálos–Vállaj-határátkelőhelyen négy sávon folyik a személygépkocsik kiléptetése, egy óra a várakozás.
• Az Érmihályfalva–Nyírábrány-határátkelőhelyen három sávon egy óra a várakozás.
• A Bors II.–Nagykereki autópálya-határátkelőhelyen négy sávon másfél óra.
• A Bors–Ártánd-határátkelőhelyen öt sávon két óra.
• A Nagylak II.–Csanádpalota autópálya-határátkelőhelyen három sávon két óra a várakozás.
• A Nagylak–Nagylak országúti átkelőhelyen negyven percet kell várakozni.

A román határrendészet nagyváradi területi felügyelősége kedd esti közleményében annak tulajdonította a személyforgalom torlódását, hogy a magyar hatóságok kedd délutántól változtattak az ukrán állampolgárok beléptetési feltételein. Azokat, akik nem rendelkeznek biometrikus útlevéllel, részletes és időigényes további ellenőrzésnek vetik alá.

A Digi24 hírtelevízió nagylaki helyszíni tudósításában arról számolt be szerdán, hogy a határátkelőhelyen külön sávot alakítottak ki az ukrajnai menekülteknek, de ennek ellenére a teljes határforgalom torlódik. A sorban álló autósok időről időre dudálással fejezik ki elégedetlenségüket a kialakult helyzet miatt.

A háború kezdetétől szerda hajnalig 319 969 ukrán állampolgár lépett be Romániába, és 234 369 el is hagyta az országot. Többségük Magyarország felé utazott tovább.

Narendra Modi, India miniszterelnöke szerdán felhívta telefonon Orbán Viktor kormányfőt, és köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy befogadta és hazajuttatta az ukrajnai háború miatt veszélybe került és hozzánk menekült indiai állampolgárokat – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Narendra Modi

Fotó: Rob Stothard / Getty Images Hungary

Narendra Modi úgy fogalmazott: ez példaértékű cselekedet volt, és megerősítette a magyar és az indiai nép közötti barátságot. Orbán Viktor biztosította indiai kollégáját arról, hogy amennyiben Ukrajnából újabb indiai állampolgárok érkeznek Magyarország területére menekültként, őket is fogadjuk és megfelelő ellátásban részesítjük.

Mindkét miniszterelnök megerősítette: a legfontosabb most az, hogy Ukrajnában mielőbb sikerüljön megteremteni a tűzszünetet – mondta Havasi Bertalan.

Az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” feladatai között nem szerepel a jelenlegi kormány megbuktatása – közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Meduza beszámolója szerint.

Maria Zaharova szerint a hadművelet feladatai között nem szerepel sem Ukrajna megszállása, sem az állam megsemmisítése. Majd hozzátette, hogy ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert szerinte rengeteg dezinformációt terjesztenek a nyugati titkosszolgálatok. 

A külügyminisztérium szóvivője arra nem tért ki, hogy az ukrán kormány és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbuktatására maga Vlagyimir Putyin orosz államfő szólította fel az ukrán hadsereget közvetlenül az orosz invázió előtt elmondott beszédében. Putyin szavai szerint könnyebb lenne ugyanis megegyezni egy új kormánnyal, „mint ezekkel a drogosokkal és neonácikkal, akik bevették Kijevet”.

Az orosz külügyminisztérium szerdán magyarázatot követelt Washingtontól amiatt, hogy – állítása szerint – az amerikaiak halálos kórokozókkal folytattak kísérleteket ukrán laborokban.

Az oroszok az utóbbi napokban kezdték el azt híresztelni, hogy az elfoglalt területeken bizonyítékot találtak arra, hogy az ukránok halálos biológiai fegyverekkel kísérleteztek

A birtokunkba jutott dokumentumok megerősítik, hogy ukrán biológiai laboratóriumokban, Oroszország területének közvetlen közelében biológiai fegyverek összetevőinek kifejlesztése zajlott

– mondta vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Közlése szerint ezek a kísérletek többek között a pestis, a lépfene, a tularémia (nyúlpestis), a kolera kórokozóival zajlottak, amelyeket aztán biológiai fegyverként vethettek volna be. 

Most az oroszok erre még rátettek egy lapáttal, ugyanis azt állítják, hogy e kísérletek amerikai segítséggel zajlottak. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint ugyanis a kutatásokat a Pentagon finanszírozta. 

Mégis mire készültek ott önök?

– tette fel a kérdést Zaharova, majd azzal folytatta, hogy „Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának és elnöki hivatalának meg kell magyaráznia a világközösségnek – hivatalosan is, nem csak négyszemközt a politikusoknak –, hogy milyen programok zajlottak Ukrajnában.”

Részleteket követelünk, és a világ is várja ezeket önöktől

– mondta az orosz külügyi szóvivő. Az ukrán elnöki hivatal egyik szóvivője tagadta, hogy ilyen kísérletek zajlottak volna, miközben a Pentagon szóvivője „abszurd álhírnek” nevezte az oroszok által elmondottakat.

Milliók hagyják el Ukrajnát. Az orosz invázió óta több mint 1,3 millió ember érkezett Lengyelországba – közölte a lengyel határőrség.

Az adatok szerint a menekültek 93 százaléka ukrán, egy százalékuk lengyel, hat százalék pedig csaknem száz másik ország állampolgára – írja az MTI. Közülük mintegy 126 ezren kedden léptek be Lengyelországba – ez csaknem tíz százalékkal kevesebb menekültet jelent az előző naphoz képest.

A legtöbben, megközelítően 140 ezren három napja érkeztek Ukrajnából. Tapasztalatok szerint a többség továbbutazik Lengyelországból egy másik uniós államba.

A magyar hatóságok hibátlanul kezelik az ukrajnai háború miatt kialakult menekültválságot – fogalmazott a Nemzetközi Migrációspolitika-fejlesztési Központ (ICMPD) főigazgatója.

Michael Spindelegger a beregsurányi Híd Kárpátaljáért segítségponton tett látogatása alkalmával az MTI tudósítójának elmondta: a delegációjuk egyelőre a menekültek fogadásának és ellátásának folyamatát tanulmányozza azért, hogy megfelelő segítséget tudjanak nyújtani.

Kiemelte: egyelőre azt tapasztalják, hogy a hatóságok hibátlanul kezelik a helyzetet, illetve a civil szektor és a magánszemélyek is szenvedélyesen dolgoznak a menekültek érdekében.

Hihetetlen ezt a segítségnyújtást látni, ami szép példája a szolidaritásnak

– mondta  Michael Spindelegger.

A NATO-t kiegészítő, önálló védelemmel kell rendelkeznie Európának biztonsága növelése és szavatolása érdekében – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.

Josep Borrell a Kaja Kallas észt miniszterelnök részvételével folytatott EP-vitában így fogalmazott az európai biztonsági helyzetről:

noha nem szeretjük a háborút, gondolnunk kell arra, hogy mások a megindításán gondolkodhatnak.

A politikus szerint az uniónak olyan kapacitásokkal kell rendelkeznie, amelyek az EU-szerződésekben rögzített kötelezettség szellemében képesek növelni az európai védelmet.

Josep Borrell 2022. február 28-án

Fotó: Yves Herman / Reuters

Josep Borrell azt is hozzátette, hogy az Európai Uniónak késznek kell lennie arra, hogy megfizesse saját, Oroszországgal szemben bevezetett szankciós intézkedéseinek árát, a másik alternatíva a háború.

A főképviselő úgy fogalmazott: Ukrajna megtámadásával és Kijev bombázásával új korszak kezdődött, Európának pedig azonnali válaszokat kell találnia a kialakult helyzetre – adta hírül az MTI.

Az orosz megszállók ellenséges akciói következtében a csernobili atomerőmű teljesen leállt, nincs áram – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

A harcok folytatódnak, ami most lehetetlenné teszi az áramellátás javítását és visszaállítását

– olvasható az Ukrenergo közleményében.

Az utóbbi napokban csaknem 14 500 ember érkezett Ukrajnába azzal a céllal, hogy részt vegyen az orosz erők elleni harcokban – közölte szerdán az ukrán hadsereg.

Nagyrészt olyan hazatérő ukránokról van szó, akik úgy döntöttek, részt akarnak venni az orosz invázió elleni harcokban. Az ukrán hadsereg szerint ez körülbelül 12 ezer főt tesz ki, rajtuk kívül pedig még számos külföldi állampolgárt várnak Kijevbe, akik az úgynevezett „nemzetközi alakulatot” alkothatják majd – számolt be az MTI.

Új utcanévtáblát vittek aktivisták a Washington DC-ben lévő orosz nagykövetség elé, amin az áll: Presdient Zelensky Way, vagyis Zelenszkij elnök útja.

Az átnevezés természetesen nem hivatalos, csupán egy szimbolikus megmozdulásról van szó.

Kijev megerősítette, hogy megtartják csütörtökön Antalyában Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozóját, emiatt Moszkva is a tárgyalás megvalósulására számít – jelentette ki Marija Zaharova moszkvai sajtótájékoztatóján.

Marija Zaharova 2022. február 9-én

Fotó: Russian Foreign MinistryTASS / Getty Images Hungary

Az orosz külügyi szóvivő hozzátette, hogy az orosz fél azért bízik különösen a találkozó létrejöttében, mert annak az antalyai diplomáciai fórumot megrendező Törökország volt a kezdeményezője.

Szerbia felfüggesztette az alapvető élelmiszerek, így az olaj, a búza, a kukorica és a liszt exportját. Az intézkedés csütörtökön lép életbe – jelentette be Alekszandar Vucsics. A szerb államfő a vajdasági Adasevciben elmondta, hogy főként a nagyvállalatokra vonatkozik majd a tilalom. Azokra, amelyek eddig is jelentős többlettermeléssel rendelkeztek.

Alekszandar Vucsics hozzátette, hogy Szerbia jelenleg mintegy 800 ezer tonna búza- és egymillió tonna kukoricatartalékkal rendelkezik, ez pedig majdnem lefedi az éves szükségletet.

A politikus hangsúlyozta, hogy a balkáni ország elővigyázatosságból vezeti be a kiviteli tilalmat, ugyanis a környező államok például csak a hétfői napon mintegy 200 ezer tonna búzát vásároltak volna az országtól – számolt be az MTI.

A szerb kormányfő délelőtt találkozott Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel Adasevci mellett, ahol letették a teljesen magyar tulajdonú UBM-csoport új takarmánykeverő üzemének alapkövét.

Nagyon nehéz időket élünk az elmúlt két évben, és olyan kihívásokkal szembesülünk, amivel a mi nemzedékünknek még sosem kellett. Amikor azt érezhettük, hogy túljutottunk a Covid által okozott gazdasági válság nehezén, akkor a szomszédunkban kitört a háború. Ha van nép, amelynek nem kell magyarázni a háború jelentőségét, az éppen a szerb nemzet

– jelentette ki Szijjártó Péter, aki a magyar gabonakiviteli tilalomról is beszélt.

A korábbi nehézsúlyú ukrán profi ökölvívó-világbajnok Volodimir Klicsko egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy Oroszországot még inkább el kell szigetelni a nemzetközi sportéletben. A 46 éves exsportoló erről a brit Mirrornak nyilatkozott.

Semmi gondom a sportolókkal, annál több az orosz elnök, Vlagyimir Putyin agressziójával és háborús gépezetével. Oroszország kizárása minden küzdelemből nem agresszió. Az orosz sportolók ezután megkérdezhetik a kormányukat, miért nem akar senki megmérkőzni velük. A különböző területeken alkalmazott szankciók, így a sportban is nagyon fontosak. A béke nevében meg kell állítanunk ezt a háborút

– idézte az ifjabbik Klicsko fivért az MTI.

A határ menti Beregsurányban már tíz napja fogadják a háború elől menekülőket.

A város lakói és az önkéntes szervezetek együttes erővel nyújtanak segítséget a háború sújtotta Ukrajnából menekültek számára, azonban míg adományból bőven érkezett, addig önkéntesből kevés van. A határ menti településen folyamatosan várják a segíteni vágyókat, mivel a humán erőforrásból hiány van – mondta a város polgármestere az ATV-nek.

Nem ért egyet a Svéd Labdarúgó-szövetség azzal a döntéssel, hogy a lengyel válogatott játék nélkül jutott tovább a világbajnoki pótselejtező első köréből, és így mérkőzhet majd meg a svéd–cseh párharc győztesével – számolt be az MTI.

Hakan Sjöstrand, a svéd szövetség elnöke úgy látja: jobb lett volna egy háromcsapatos torna megrendezése, melyen a svéd, a lengyel és a cseh együttes vesz részt, vagy pedig új ellenfelet találni a lengyeleknek. A svéd sportági szövetség első embere szerint a mostani forgatókönyv a lengyeleknek kedvez, mivel csak egy mérkőzést kell megnyerniük a világbajnoki részvételért.

Az ukrajnai háború miatt bajba jutottak megsegítésére hozott létre gyűjtőoldalt a Music Hungary Szövetség – tájékoztatta a szervezet az MTI-t. Indoklásuk szerint sokan jelezték nekik, hogy szeretnének segíteni, illetve olyan eseményeket szervezni, amelyek bevételeit erre a célra ajánlanák fel.

Hozzáteszik, hogy a gyűjtőoldalra minden ilyen esemény felkerülhet, a támogatói eseményének linkjét pedig bárki elküldheti.

A Music Hungary Szövetség és a VAMP, az Ukrán Élőzenei Szövetség kedden együttműködési megállapodást írt alá, hogy támogassák a Music Saves Ukraine kampányt. Utóbbi célja, hogy anyagi támogatást gyűjtve segítséget nyújtson zenészeknek, a zenei szektorban dolgozó kollégáknak és mindazon civileknek, akik a háború károsultjai

– fogalmaz közleményében a Music Hungary Szövetség.

Találat érte az egyik ismert ukrán bokszoló, Alekszandr Uszik házát a Kijevhez közel fekvő Vorzelj városában – írja az Ukrajinszka Pravda.

Katerina Uszik Instagram-oldalán számolt be arról, hogy március 4. óta nem tudja felhívni ismerőseit Vorzeljben, és aggódik a szomszédaiért. Hozzátette, hogy „a legfrissebb, fényképes jelentések szörnyűek voltak, a fegyveresek minden házra lőttek, beleértve az enyémet is”.