Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 10-én, csütörtökön Emmanuel Macron francia elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt.
Az ukrán államfő a brit miniszterelnökkel Ukrajna további támogatásáról beszélt, Macronnal pedig a béketárgyalások menetére összpontosítottak.
Meg kell állítanunk a háborút
– írta Zelenszkij Twitteren.
Continued dialogue with the leaders of the UK & France. Informed about new crimes of Russia against 🇺🇦 people. Further support for 🇺🇦 was discussed with 🇬🇧 PM @BorisJohnson. We also focused on peace talks with 🇫🇷 President @EmmanuelMacron. We must stop the war. #StopRussia
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 10, 2022
Az orosz hadsereg szerint elfoglalták a délkelet-ukrajnai Mariupol külső negyedeit, és folyamatban van a stratégiailag fontos kikötőváros „felszabadítására” irányuló hadművelet.
Ezt egy nappal azután közölték, hogy légicsapást mértek egy gyermekkórházra Mariupolban, ahol az elmúlt napokban heves harcok dúltak.
A városi tanács közben arról számolt be, hogy Mariupolt újabb légitámadás érte csütörtökön, nem sokkal a bejelentést követően.
A Sky News szerint ezzel egy időben a Mariupolba igyekvő humanitárius konvojoknak meg kellett fordulniuk a harcok miatt – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
James Heappey, a brit fegyveres erők minisztere szerint Oroszország háborús bűnöket követ el, és a brit katonáknak nem kellene Ukrajnában harcolniuk. Miután Mariupol kórházát lebombázták, Heappey azt mondta a Sky Newsnak:
Amit a televízió képernyőjén látni, az háborús bűn.
A miniszter hozzátette, hogy a nyugati országok közösen dolgoznak annak érdekében, hogy bizonyítékok birtokában felelősségre vonhassanak egyes embereket. Azonban szerinte fontos tisztázni, hogy amit Putyin csinál, az nem a két katonaság közötti háború.
"What you see on your TV screens is a war crime."
— Sky News (@SkyNews) March 10, 2022
Armed Forces Minister James Heappey says a Russian missile attack which hit a hospital in Mariupol should "absolutely" be investigated as a war crime.
Live: https://t.co/X3flQUBL0r
📺 Sky 501, Virgin 602 and Freeview 233 pic.twitter.com/JrdyqZMVRR
Az ukrán Tesla-alkalmazottak, akiket arra kérnek, hogy térjenek vissza Ukrajnába, hogy megvédjék hazájukat, legalább három hónapig kapnak fizetést a cégtől anélkül, hogy dolgoznának – számolt be a NBC News.
Három hónap eltelte után, a Tesla azt tervezi, újraértékeli Oroszország ukrajnai háborúját és alkalmazottai helyzetét, hogy eldöntse, kell-e még tovább támogatni az alkalmazottait.
🇺🇦🇺🇦🇺🇦 Hold Strong Ukraine 🇺🇦🇺🇦🇺🇦
— Elon Musk (@elonmusk) March 5, 2022
Megkezdődött Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélése az antalyai diplomáciai fórumon, Törökországban, adta hírül a Sky News.
A tárgyaláson jelen van a felek között közvetítő Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is.
Ez az első alkalom, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított támadás óta a két ország külügyminisztere találkozik egymással.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a hivatalos Facebook-oldalán fényképeket is közzétett a tárgyalóasztalnál ülő miniszterekről.
🇷🇺🇹🇷 В рамках визита в Анталью С.В.#Лавров встретился с Министром иностранных дел Турции @MevlutCavusoglu. #РоссияТурция pic.twitter.com/yTk3qG8KHs
— МИД России 🇷🇺 (@MID_RF) March 10, 2022
Az ukrán kormány állami élelmiszer-tartalékot képez, hogy biztosítsa a lakosság és a hadsereg ellátását az orosz invázió alatt – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. Tájékoztatása szerint a kormány az ország éves fogyasztásának megfelelő készletet halmoz fel gabonából és más terményekből, és mindezt az állami költségvetésből fedezi.
Ukrajna élelmiszer-exportőr, de a mezőgazdasági szakértők szerint az orosz invázió miatt jelentősen csökkenhet a termésmennyiség, ami világszerte hiányhoz vezethet. Bár a harcok által nem érintett területeken a megszokott időszakban (február vége–március eleje) megkezdődhet a vetés, de a gazdák üzemanyag- és vetőmaghiánnyal küszködnek.
Ukrajna Kulturális és Információs Politikai Minisztériuma nemrég megosztott egy videót az Instagram-oldalán, amin egy kijevi színházi társulat színészei láthatóak, amint egy klasszikus ukrán irodalmi művet adnak elő egy bombaóvóhelyen – számolt be az NBC News.
Ivan Kotljarevszkij költő és író „Eneidáját” az Ivano-Frankivszki Drámaszínház adta elő. Az 1798-ban megjelent darab az ország első, teljes egészében ukrán nyelvű irodalmi alkotása.
A videóban előadott verzió utalásokat tartalmazott az orosz invázióra.
A kulturális minisztérium méltatta a csoportot, mondván, hogy segélygyűjtéssel és pszichológiai támogatással „erős ellenállási mozgalmat hoz létre”.
Templomudvarról, háborús menekülteknek szánt adományt lopott három férfi Zalaegerszegen még vasárnap, a délutáni órákban. A Rózsák terénél a Református parókia udvarára két férfi bemászott, és az ott elhelyezett, háborús menekülteknek szánt adományokat ellopták.
A férfiak a hatdoboznyi adományt a táskáikba pakolták, majd azokat a kerítésen keresztül egy harmadik társuknak adogatták ki, amikor a lelkész tetten érte őket, de a három férfi elfutott.
A kiérkező rendőrök adatgyűjtést követően alig fél órán felül elfogták és előállították, majd lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki a három férfit, akik a bűncselekmény elkövetését elismerték.
Az eltulajdonított adományok hiánytalanul megkerültek – tájékoztatott az esetről a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.
Egy magas rangú kiberbiztonsági tisztviselő szerint az ukrán kormány arra készül, hogy a szervereit külföldre helyezi, ha az orosz erők tovább nyomulnak az országba – számolt be a Reuters.
Viktor Zhora, az Ukrán Állami Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat vezetőhelyettese kihangsúlyozta, hogy az osztálya vészhelyzetre készül. Azonban Zhora szerint prioritást élvez az IT-infrastruktúra védelme az országon belül. Egy másik országba való áthelyezése csak „B vagy C terv” lenne.
A kormány tisztviselői már szállítottak felszereléseket és tartalékokat orosz erők számára elérhetetlen ukrán területekre. Ugyanakkor az ország már számos országból kapott ajánlatokat adatok tárolására – tette hozzá a szakember.
Az Amazon is kivonul Oroszországból és Fehéroroszországból, és leállítja a szállítást mindkét országba – írja a Sky News.
A vállalat egyúttal letiltja az Amazon Web Services hálózatába az új regisztrációkat a két országból.
Az Amazonhoz tartozó streamingszolgáltató, a Prime Video is felfüggeszti a szolgáltatását Oroszországban és Fehéroroszországban, valamint leállítja a New World videójáték eladását is.
Az elmúlt napokban számos cég függesztette már fel a tevékenységét Oroszországban, több között a Burger King, a Coca-Cola, a Pepsi, a KFC, a Starbucks és a McDonald’s is.
Lengyelország szívesen fogadja az orosz invázió elől az országba érkező ukrajnai menekülteket, ám Konrad Fijolek, Rzeszów polgármestere jelezte, hogy az ország idővel eléri a befogadóképességének határát.
Ha még egymillióan jönnek, azzal már nem tudunk mit kezdeni
– mondta
Konrad Fijolek, az ukrán határtól nagyjából 97 kilométerre fekvő, 180 ezer lélekszámú település polgármestere, hozzátéve, hogy Lengyelország nagyjából 1,5 millió embert tud befogadni, ha ennél többen érkeznek, az már feszültséget generálhat.
Becslések szerint akár négymillióan is elhagyhatják Ukrajnát a háború miatt, miközben a legtöbb lengyel város már most megtelt, ezért kisebb városokba próbálják költöztetni a menekülteket.
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök arra utasította a fehérorosz tudósokat és szakembereket, hogy biztosítsák az ukrajnai csernobili atomerőmű áramellátását – számolt be a Sky News.
Tegnap az ukrán hatóságok arra figyelmeztettek, hogy fennáll a sugárzás veszélye Csernobilban, azonban az ENSZ nukleáris felügyelete szerint „nincs kritikus hatása az emberek biztonságára”.
Oroszország korábban azzal vádolta az ukrán erőket, hogy megtámadták az atomerőmű villanyvezetékeit és az azt tápláló állomást.
A Nexta megosztott egy videót, amelyben egy 61 éves skót férfi teljes felszerelésben, fegyverrel a kezében készül Oroszország ukrajnai inváziója elleni harcra.
A nevem Rob, 61 éves nagyapa vagyok Skóciából. Edinburghból érkeztem Kijevbe, hogy segítsek az oroszok elleni harcokban. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megakadályozzam Oroszországot Kijev elfoglalásában
– üzente a skót férfi.
Meet Rob, a “61yr old grandfather” from #Edinburgh #Scotland, who’s traveled to #Ukraine to “do anything in my power to stop #Russia from capturing #Kyiv.”pic.twitter.com/YYLJs31KdB
— Charles Lister (@Charles_Lister) March 7, 2022
Négy ember meghalt, köztük két gyermek, miután az orosz erők éjjel ágyúztak egy délkelet-ukrajnai falut, Slobozhanskét Harkiv közelében – közölte az ukrán sürgősségi szolgálat (SES).
A SES szerint megsérült egy ötéves kislány is, akit kórházba szállítottak ellátásra. A mentők még csütörtökön is folytatják a kutatást a holttestek után a romok között.
A bombázás miatt egy bevásárlóközpont is felgyulladt Harkivban, áldozatokról azonban nincs információ.
Szergej Csemezov, a Rostec vezetője szerint az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók meglehetősen súlyosak, azonban szerinte az országnak van tapasztalata már ilyen helyzetekben – számolt be az Interfax.
Az életünk nem lesz könnyű. A szankciók meglehetősen komolyak, de ha egy pillantást vetünk Oroszország történelmére, látni fogjuk, hogy Oroszország mindig is szankciókkal és ellenségekkel volt körülvéve, és még így is mindig győzött
– mondta a vezető.
Csemezov szerint Oroszország ezúttal is hasonlóan fog cselekedni.
Egy amerikai tisztviselő szerint Oroszország körülbelül 6000 katonát vesztett a háború kezdete óta, ám hozzátette, hogy nehéz pontos adatokat adni a veszteségekről, mivel az összecsapások folyamatosan zajlanak. Az elesett orosz katonák száma 5-6000 közé tehető, ám ez a szám még ennél is magasabb lehet. Scott Berrier altábornagy szerint a sebesültek száma a háromszorosa is lehet.
A hivatalos rendőrségi tájékoztatás szerint az orosz–ukrán konfliktus miatt csütörtökön 4425 ember, köztük 1080 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 83 ember, köztük 39 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg, közölte a rendőrség.
Ukránok százai menekültek el szerdán az oroszok által megszállt városokból, a belügyminisztérium szerint Vorzelből és Iprinyből nagyjából 700 embert evakuáltak, közülük többen elmondták, hogy napok óta nem ettek semmit.
Már azt sem tudom, mikor ettem legutóbb
– mondta egyikőjük.
Julija Businszka, egy vorzeli lakos arról számolt be, hogy az oroszok a házukhoz mentek, és készen álltak lelőni őket.
Elvették a házunkat, az autónkat és az iratainkat. Kezdhetjük elölről az életünket. Soha nem tapasztaltam még ilyet
– mondta a nő.
Elterjedt egy felvétel, amelyen két ukrán szakember csupán egy üveg víz segítségével hatástalanít egy orosz bombát – számolt be a The Guardian.
A 31 másodperces videó, amelyet azóta több mint 1,8 milliószor megnéztek, két férfit ábrázol, akik egy kis vizespalack és egy kesztyű segítségével hatástalanítanak egy bombát.
Ez az Oroszország által ledobott bomba romba dönt egy épületet, de ezek az ukrán szakemberek két kézzel és egy üveg vízzel hatástalanítják azt, miközben további lövedékek becsapódását hallani a közelben
– mondta Charles Lister, a Szíria és a Közel-Kelet Intézet terrorizmus- és szélsőségellenes programjainak igazgatója, aki „elképesztő bátorsággal" jellemezte a két férfit.
Bomb defusing process pic.twitter.com/AZeMaesE6K
— NEXTA (@nexta_tv) March 9, 2022
Csütörtökön tarják Antalyában a külügyminiszteri találkozót. Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalása az orosz invázió megindulása óta lezajló legmagasabb rangú találkozó. Recep Erdogan elnök korábban arról beszélt, reméli, hogy a találkozó közelebb hozza a tűzszünetet.
** Глава МЗС Дмитро Кулеба прибув до Анталії. Там заплановані переговори з міністром закордонних справ росії Лавровим. pic.twitter.com/SH2bcu1v6y
— Телеканал "Прямий" (@prm_ua) March 10, 2022
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint az ukránok harci állásokat állítottak fel abban a mariupoli gyermekkórházban, amelyet az oroszok szerda délután lebombáztak.
Zaharova azt állítja, hogy az ukrán nemzeti zászlóaljak elküldték a személyzetet és a pácienseket, majd harci állásokat állítottak fel a kórházban, és számos videó cáfolja az ukrán álhíreket.
Csakhogy a robbantás után közzétett felvételek azt bizonyítják, hogy a személyzet mellett páciensek is tartózkodtak a gyermekkórházban, köztük egy vajúdó nő is.
Az ukránok szerint az oroszok akkor hajtották végre a légicsapást, amikor fegyverszünet volt érvényben, és a támadásban 17 ember sérült meg.
Az ukrán hadsereg csütörtök reggel közzétette a harci jelentését, amely szerint lelassult az oroszok előrenyomulása Ukrajna egyes területei felé.
A beszámoló alapján az ukrán fegyveres erőknek sikerült visszatartani az orosz csapatokat Kijevnél, valamint a kelet-ukrajnai régiókban, egyúttal Harkiv, Csernyihiv és Ohtirka továbbra is védve van.
Az ukrán hadsereg legfőbb feladata jelenleg, hogy megakadályozzák az oroszok előrehaladását az ország délkeleti részén.
Az orosz erők lelassultak, a katonák morálja pedig csökkent, miközben egyre több a fosztogatás
– közölte az ukrán hadsereg.
A The Guardian hírei szerint az Egyesült Államok szankciókat fontolgat az orosz atomenergia-szolgáltató Roszatom ellen.
Ari Natter, a Bloomberg hírportál riportere a következő bejegyzést osztotta meg a Twitter-oldalán:
SCOOP: A Biden-adminisztráció fontolgatja az orosz uránszállító Roszatom szankcionálását. Ez hatalmas következményekkel járhat a hazai uránbányászat és atomenergia-üzemeltetők számára. Még nem született döntés.
SCOOP: The Biden administration is considering sanctioning Russian uranium supplier Rosatom.
— Ari Natter (@AriNatter) March 9, 2022
Huge implications for domestic uranium mining and nuclear power operators.
No decision has been made yet.
Story on @TheTerminal w @Nickwadhams, @nwadhams, @SalehaMohsin, @willwwade
Leállt az adatküldés a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) számára az ukrajnai Zaporizzsja atomerőműből – számolt be a The Guardian.
Tegnap ugyanilyen adatkimaradásról számoltak be a csernobili erőműben, miután Ukrajna sürgető kérelmet nyújtott be az ENSZ nukleáris felügyeletéhez az erőműben dolgozó 210 fős műszaki személyzet rotációjára vonatkozóan.
A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi aggasztónak találta a NAÜ-adatáramlás hirtelen megszakadását a két telephelyről, ahol nagy mennyiségű nukleáris anyag van jelen.
A brit hadsereg szerint néhány katonájuk nem engedelmeskedett a parancsnak, és vélhetően Ukrajnába utazott harcolni. A katonák önkényesen távoztak a térségbe – írja a BBC.
Határozottan ösztönözzük őket, hogy térjenek vissza az Egyesült Királyságba
– mondta a hadsereg szóvivője, hozzátéve, hogy további értesítésig minden brit katonának tilos Ukrajnába utaznia.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke közölte, hogy az amerikai képviselőház jóváhagyott 13,6 milliárd dollár értékű segélyt Ukrajnának és európai szövetségeseinek.
Háború van Ukrajnában, fontos munkát végzünk
– mondta Pelosi, hozzátéve, hogy az összeg egy része a katonák és fegyverek költségeit fedezi, míg a másik részét azok az országok kapják, amelyek befogadják és ellátják a menekülteket, így többek között Magyarország is.
A Triolan ukrán internetszolgáltató tíz városban függeszti fel a szolgáltatását.
A cég arról számolt be, hogy orosz kibertámadások miatt Kijevben és Harkivban is kieséseket szenvedtek, és mérnökökkel és biztonsági szolgálatokkal jelenleg azon dolgoznak, hogy ismét zavartalanul működjön minden.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda este videóüzenetben közölte, hogy Szumi, Enerhodar városok és a Kijev melletti területek lakóit három humanitárius folyosón keresztül menekítették ki, és legalább 35 ezer civilnek sikerült elhagynia az ostromlott ukrán városokat.
Az államfő bízik benne, hogy az evakuálások csütörtökön folytatódnak, és további három korridor nyílik meg Mariupolból, Volnovahából és Izjumból.
Lengyelország még kedden közölte, hogy ingyen és azonnal áttelepítené MiG–29-es vadászgépeit a NATO németországi, Ramsteinben lévő légibázisára, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátaná őket.
Washington ezt kedden elutasította, majd szerdán újra megtette, megerősítve a döntést.
John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint ez a terv jelentős orosz reakciót eredményezhet, ami növelheti a NATO-val való katonai eszkaláció kilátásait.
Minden döntésünkkel óvatosnak kell lennünk, hogy ne teremtsünk olyan helyzetet, amelyben tovább növekedne a feszültség
– mondta John Kirby, hozzátéve, hogy a repülőgépek hozzáadása az ukrán állományhoz vélhetően nem változtatná meg jelentősen az ukrán légierő hatékonyságát.
A TASZSZ hírügynökség szerint az orosz védelmi minisztérium közölte: szerda éjjelre az „ukrán nacionalisták” 80 tonnányi ammóniumot helyeztek el a kelet-ukrajnai Harkivtól Északnyugatra található Zolocsivben (nem összekeverendő a Nyugat-Ukrajnában, Lviv közelében található azonos nevű, de ismertebb várossal – a szerk.).
Igor Konasenkov, a minisztérium szóvivője azt mondta: az ukránok szerinte ezt vegyi fegyverként akarják bevetni, utána pedig az oroszokra akarják hárítani a felelősséget.
Azok a helyiek, akik elmenekültek Zolocsevből, azt mondták: a nacionalisták arra készítették fel őket, hogy mit tegyenek egy vegyi támadás esetén. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az ukrán nacionalisták egy olyan provokációra készülnek, amelynek részeként mérgező anyagokat vetnek be, majd utána Oroszországra hárítják a felelősséget a vegyi fegyverek használata miatt
– mondta a szóvivő.
A Fehér Ház szerdán cáfolta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris vagy biológiai fegyvereket fejleszt, „képtelenségnek” és „nyilvánvaló trükknek” nevezve azokat, amelyekkel a jövőbeni orosz agressziót próbálják igazolni.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: „Tudomásul vettük Oroszország hamis állításait az állítólagos amerikai biológiai fegyverlaboratóriumokról és vegyi fegyverek ukrajnai fejlesztéséről. Láttuk, hogy kínai tisztviselők is megismétlik ezeket az összeesküvés-elméleteket”.
Mindeközben szerda este több nyugati tisztviselő azt nyilatkozta, hogy attól félnek: az oroszok vegyi fegyvereket vethetnek be Kijevben. Hozzátették, hogy már látni is vélik annak a jeleit, hogy az oroszok másokra akarják kenni a felelősséget emiatt.
Két hete kezdődött el az orosz–ukrán háború, és még mindig nem tudni, mikor érhet véget a konfliktus.
Szerda délelőtt több városnál is megnyíltak a humanitárius folyosók, amelyeken keresztül az ostromlott településeket elhagyhatta a civil lakosság egy része, és a nap végére több mint 40 ezren hagyták el a városokat, kivéve Harkivot és Mariupolt, ahol többször megszegték a fegyverszünetet.
Ezenkívül
A szerdai eseményekről a napi összefoglalónkat ebben a cikkben, hírösszeállításunkat ide kattintva olvashatja.