Lebombázták a harkivi piacot, majd a kivezényelt tűzoltókat is

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Csütörtöki hírösszefoglalónkat ide kattintva olvashatják.

Tartsanak velünk pénteken is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

Ben Wallace brit védelmi miniszter arról számolt be a Twitteren, hogy felhívta őt valaki, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek adta ki magát.

A tárcavezető azt írta: az imposztor „több félrevezető kérdést” tett fel, amelyek után felébredt benne a gyanú, hogy nem az ukrán elnökkel beszél és bontotta vonalat.

Hiába trükköznek és terjesztenek álhíreket az oroszok, semmi sem terelheti el a figyelmet az emberi jogi visszaélésekről és Ukrajna illegális inváziójáról. Ez egy kétségbeesett kísérlet volt, nem több

– kommentálta a miniszter. 

Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal (Roszkozmosz) közös Mars-misszióját nem indítja el idén az ukrajnai háború miatt – írja az MTI.

Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót. A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták volna elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével.

Az ESA ezzel kapcsolatban több lehetőséget is vizsgál: még az is lehet például, hogy  újrakezdik az együttműködést a Roszkozmosszal addig, amíg a hiányzó technológia kiépítésére új partnereket keresnek (ez utóbb az Egyesült Államok és a NASA lehet jó eséllyel).

Az egyik nehézség, hogy a Rosalind Franklinnek – melyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el – a bolygók helyzete miatt mindössze egy rövid, tíznapos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején arra, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia,

Vagyis az ESA Tanácsának döntése azt jelenti, hogy legkorábban 2024 vége felé szállhat fel az űrhajó. Mivel a bolygók közti út nyolc hónap, 2025 közepénél előtt nem landolhat a Mars felszínén.

Norvégia 2500 ukrán menekültet fogad be Moldovából – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Störe, a skandináv ország miniszterelnöke.

Störe szerint egészségügyi ellátásra szoruló további 550 menekültet és családtagjaikat, további 2200 embert is befogadnak – írta meg az MTI. 

Moldova segítséget kért... Norvégia pedig segíteni fog. Ezenfelül be akarjuk fogadni e szörnyű háború legkiszolgáltatottabb menekültjeit is

– tette hozzá.

A norvég hatóságok szerint az észak-európai ország az idén harmincezer ukrán menekültet lesz képes fogadni.

A román G4Media.ro hírportál csütörtökön Dumitru Udreának, a chisinaui kormány főtitkárának egyik rádióinterjúját idézve arról számolt be, hogy Moldova nem képes már több, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt befogadni és ellátni, miután a 2,6 millió lakosú országban napok óta több mint százezer menekült tartózkodik.

Mindez négyszeresen meghaladja Európa egyik legszegényebb országának befogadóképességét.

Venezuela támogatja Oroszországot a szankciókkal terhelt időszakban is – erről Caracas tájékoztatta Moszkvát, írja a TASZSZ. 

Venezuela tervezi a menetrendszerinti repülőjáratok számának növelését Oroszországba. Caracas jelezte azt is, tudja a venezuelai nép, hogy mit jelent a szankciók közepette élni. Gazdasági blokád, egyéb büntetőintézkedések már évek óta sújtják Venezuelát. A caracasi kormány szerint, ha egységes a népakarat, legyőzhetőek a szankciók is. Venezuela szerint a büntetőintézkedések károkat okoznak, de csak erősebbé teszik a nemzetet.

Emmanuel Macron francia elnök megfogalmazása szerint a háború „elektrosokkot adott” a NATO-nak, és újraélesztette a szövetséget azzal, hogy közelebb vitte eredeti céljaihoz – írja a New York Times.

Macron annak idején nagy visszhangot váltott ki azzal, amikor 2019-ben egy sajtótájékoztatón a katonai szövetséget „agyhalottnak” nevezte.

Az ukrán védelmi minisztérium csütörtök este azt írta, hogy megölték az egyik orosz hadosztály parancsnokát.

Azt írták: csütörtökön heves harcok folytak Harkiv és Izjum térségében. Állításuk szerint ezeknél a városoknál az oroszok nagy veszteségeket szenvedtek, és

A háborúban már több magas rangú orosz katonai parancsnok is elesett, ami arra utalhat, hogy a vezetők az elmaradó eredmények miatt kezdenek túl nagy kockázatot vállalni. 

Elfogytak a rakéták?

A védelmi minisztérium ezenkívül azt írta közleményében, hogy a jelek szerint az oroszok már szinte az összes Kaliber cirkálórakétájukat, valamint az Iszkander nevű ballisztikus rakétájukat felhasználták.

Hozzátették: az oroszoknak ezeknél kisebb méretű rakétáik, valamint légibombáik és tüzérségi lőszerük továbbra is van, és most ezekkel folytatják a civilek elleni csapásokat. Különösen igaz ez Mariupolban, amelyet továbbra is nagy erőkkel bombáznak az oroszok – közölte a tárca. 

Az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 125 sisakot és „sajtó” feliratú golyóálló mellényt küld az Ukrajnában dolgozó újságírók számára. Ezt a párizsi székhelyű szervezet közölte. Az UNESCO emellett anyagi támogatást is felajánlott egy éjjel-nappal működő forródrót kiépítésére. Ez a hadszíntereken dolgozó újságírókat látná el tanáccsal és segítséggel esetleges evakuáció esetén – írta az MTI.

Audrey Azoulay, a szervezet főtitkára úgy fogalmazott: az újságírók és a médiastábok nap mint nap kockára teszik az életüket Ukrajnában azért, hogy tájékoztassák a világot a katonai konfliktusról. Hozzáfűzte: elszántak abban, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a tudósítók védelméért.

Az ENSZ-szervezet amellett, hogy ukrán újságírói egyesületek Lengyelországba  áthelyezését is segíti, a terepen dolgozó stábok és újságírók biztonságáért haditudósítói és munkavédelmi képzések megszervezését javasolta.

Az ukrajnai összecsapásokról tudósító újságírók közül többen meghaltak, illetve megsebesültek.

A NEXTA közzétett egy hangfelvételt, amelyen orosz katonák beszélnek arról, hogy

A belarusz ellenzéki hírcsatorna szerint ez azt bizonyítja, hogy a támadóknak nagyon alacsony a moráljuk, ha még ezzel is megpróbálkoznak azért, hogy ne kelljen harcolniuk.

Ukrajna uniós csatlakozásáról és az orosz–ukrán háborúról készült EU-s országokat érintő felmérés – közölte a napi.hu. A megkérdezettek csaknem 80 százaléka elfogadhatatlannak minősítette az oroszok Ukrajna elleni támadását. A görögök 40 százaléka nem ítélte el az orosz inváziót.

Nőtt az uniós közös haderő felállításának támogatottsága a tagállamokban.

Ukrajna uniós csatlakozását a spanyolok támogatták legnagyobb arányban, a legkevésbé a németek. Eddig egyébként a közép-európai országok vélekedtek a legpozitívabban Ukrajna uniós csatlakozásáról. Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia államfői tíz napja nyílt levélben szólították fel az Európai Unió tagállamait, hogy azonnal garantálják Ukrajna számára a tagjelölti státuszt.

A franciák 14 százaléka egyáltalán nem érzi magát biztonságban az orosz invázió miatt.

Az Európai Unió jogilag kötelező erejű megállapodást írt alá Moldovával az ország határőrsége és a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) közötti együttműködésről – jelentette be csütörtöki sajtóközleményében az Európai Bizottság.

Az Ukrajna elleni orosz támadás elől menekülő, immár több mint 3 millió ember közül eddig több mint 300 ezren Moldovában kerestek biztonságot. A moldovai határőröknek óriási nehézségekkel kell szembenézniük mind az érkezők nagy száma, mind pedig az aktív háborús övezettel közös határ védelme miatt – olvasható a közleményben, írta meg az MTI. 

Ez a megállapodás lehetővé teszi Frontex-csapatok intenzív bevetését a moldovai–ukrán határon. A Frontex feladata, hogy támogassa a határigazgatást, elősegítse a határátkelő személyek átvizsgálását, regisztrációját és személyazonosság-ellenőrzését. A Frontex ezenkívül a moldovai hatóságokkal együttműködve határőrizeti feladatokat is ellát majd.

Christo Grozev, a Bellingcat nevű nemzetközi oknyomozó portál újságírója három, egymástól független forrásra hivatkozva közölte, hogy az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei őrizetbe vették Roman Gavrilov tábornokot, az Orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) vezetőhelyettesét. 

Grozev szerint a Roszgvardija „óriási veszteségeket” szenvedett el a háború kezdete óta, és ez állhat Gavrilov őrizetbe vétele előtt. Az egyik forrása szerint Gavrilovot felelősség terheli bizonyos katonai információk kiszivárgása miatt, amelyek „emberéletek elvesztéséhez vezettek”.

A másik két forrás viszont azt nyilatkozta, hogy a lépés a Roszgvardija egységeinek rendelkezésére álló üzemanyag „felelőtlen pazarlásával” állhat összefüggésben (mint korábban megírtuk, az oroszoknak e tekintetben komoly logisztikai nehézségeik vannak). 

A Bellingcat újságírójának kijelentését más források azonban cáfolták. Alexander Kinstein orosz parlamenti képviselő a Telegramon azt írta: semmi alapja nincs az arról szóló kijelentéseknek, miszerint Roman Gavrilov őrizetben lenne, őt egyszerűen menesztették. Az orosz állami hírügynökségek egyelőre szintén azt közölték, hogy Gavrilovot őrizetbe vették. 

A tábornok esete különösen annak fényében érdekes, hogy Vlagyimir Putyin szerdán egy videókonferencián már olyan „nemzetárulókról” beszélt, akik titkon a Nyugatot segítik, és ezért halad lassan a hadművelet. Csütörtökön a nemzetközi repülésfigyelő radarokon azt észlelték, hogy több magánrepülő is Dubajba távozott Oroszországból – vagyis elképzelhető, hogy néhány befolyásos orosz ember megijedt, és elmenekült az országból. 

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felfüggesztette minden kapcsolatát a belarusz hatóságokkal, arra hivatkozva, hogy az ország aktívan részt vesz Oroszország Ukrajna elleni agressziójában – közölte az Európa Tanács csütörtökön.

A 46 tagot számláló, strasbourgi székhelyű szervezet Miniszteri Bizottsága határozata szerint Belarusznak nem lesz joga arra, hogy részt vegyen az Európa Tanács ülésein, a szakbizottságok munkájában és minden más tevékenységében.

Kiemelték: a felfüggesztés ugyanakkor nem sérti az országot mint a nemzetközi egyezmények szerződő felét megillető jogokat.

A Miniszteri Bizottság továbbá úgy döntött, hogy beszünteti a Belarusszal folytatott technikai együttműködést is, azonban fenntartja és erősíti kapcsolatait a fehérorosz civil társadalommal és az emigrációban élő ellenzékkel – közölték.

Olekszandr Szirszkij vezérezredes, Kijev parancsnoka csütörtökön azt írta egy közleményben, hogy az összes, a fővárosba vezető utat nagy erőkkel védik, és ezen a védelmen eddig nem tudtak áttörni az orosz csapatok.

A közlemény szerint a parancsnok személyesen ellenőrizte az állásokat a Kijevtől északnyugatra lévő településeken. 

Az ellenség már több mint tizenkét napja próbál sikertelenül áttörni a védelmen ebből az irányból. Éjjel-nappal heves harcot vívunk az oroszok megszállók ellen, a támadók súlyos veszteségeket szenvedtek hadifelszerelésekben és élőerőben is 

– közölte a vezérezredes. 

Kijev közelében az utóbbi napokban jelentős erőket halmoztak fel az oroszok, azonban a város ellen nagyobb, a teljes frontszakaszt érintő átfogó támadás egyelőre nem indult. 

Párizs háromszázmillió eurós támogatást nyújt Kijevnek. A cél: az orosz offenzívával szembeni hatékony védekezés. Ezt az összeget még a francia államfő ígérte meg az ukrán elnöknek, írta az MTI. Franciaország védelmi eszközöket és üzemanyagot is szállít az ukrán erőknek.

A francia diplomácia folytatja az erőfeszítéseket azért, hogy Oroszországnak egyre költségesebbé váljék a katonai műveletek folytatása. Párizs fontosnak véli, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség égisze alatt megkezdett tárgyalásokat folytassák az Ukrajnában található polgári nukleáris létesítmények biztonságáról.

Kijev azzal vádolja az orosz erőket, hogy több alkalommal is megrongálták a nagyfeszültségű vezetékeket a csernobili atomerőműnél, ezért megszakadt az áramellátása, illetve robbantások elkövetésével a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorának közelében. Mindkét létesítmény március elején került orosz irányítás alá.

Az Egyesült Királyság Sky Sabre légvédelmi rendszert és száz katonát vonultat fel Lengyelországban. A rakétarendszer célpontja lehetnek harci gépek, illetve bombák is. Lengyelországban marad a védelmi rendszer, brit katonák üzemeltetik azt, írta a Sky News.

Ezáltal is erősödik a NATO-tagországok keleti védővonala. A katonai szervezet egyértelmű üzenetet kíván küldeni Moszkvának. Ben Wallace védelmi miniszter azt mondta: a rendszer Lengyelország légterét védi bármilyen esetleges orosz agressziótól. A légvédelmi ütegek kontrollja végig London irányítása alatt marad. 

Vasárnap orosz rakéták a lengyel határtól alig 15 kilométerre lévő egységeket támadtak Ukrajnában, 35 ember meghalt.

Drasztikusan nőttek az élelmiszerárak Oroszországban, olyannyira, hogy már Vlagyimir Putyin is elismerte, hogy válság van, és a kormányzat is lépni kényszerült. Minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. 

A Reuters szerint az utóbbi hetekben egyre több európai ország kereste meg az Egyesült Államokat azért, hogy drónokat, rakétákat és rakétaelhárító eszközöket vásároljanak tőlük. 

A hírügynökség felsorolta, hogy mely országok pontosan mit szeretnének vásárolni:

• a németek a Lockheed Martin F-35-öseit vásárolhatják meg hamarosan, ezenkívül  pedig ballisztikus rakéták elhárítására szolgáló rendszerek iránt is érdeklődnek;
• a lengyelek Reaper-drónokat akarnak vásárolni az amerikaiktól, amint azt a kormány egyik tisztviselője is elismerte;
• több kelet-európai állam pedig légvédelmi (Stinger) és tankelhárító (Javelin) rakétákat vásárolna az amerikaiaktól.

A hírügynökség azt is megemlíti, hogy a német, a svéd és a dán kormány a háború miatt már megígérte, hogy növeli a védelmi kiadásait a közeljövőben. A Reuters szerint a Pentagon egyik tisztviselője is azt nyilatkozta, hogy az európai szövetségeseik „megkettőzték az erőfeszítéseiket” a védelmi költések tekintetében. 

Az amerikaiak egyébként nemrég döntötték el, hogy Switchblade kamikázedrónokat küldenek Ukrajnába.  Arról, hogy ezek mit is tudnak pontosan, itt írtunk bővebben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön meglátogatott egy családot, akik a Kijev közelében lévő Vorzelből menekülve sérültek meg, miután orosz katonák tűz alá vették őket. 

Az Interfax szerint arról a négytagú családról van szó, amelynek történetét korábban már megírtuk. Az orosz család a Krímből menekült a Kijev-közeli településre, azonban az orosz katonák tüzet nyitottak rájuk egy ellenőrző ponton – és utóbb azt mondták nekik, hogy náciknak hitték őket. Az ukrán elnök hivatal szerint a család összes tagja túlélte az incidenst, és most már javul az állapotuk.

Ez nem is lehetne másképp, ebben az országban nagyon erős családok vannak

– mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij a látogatáson.

Az ukrán elnök csütörtök délelőtt a német Bundestag előtt is felszólalt, és nagyobb mértékű támogatást kért országának. 

Joe Biden amerikai elnök pénteken videóhívást tart Hszi Csin-ping kínai elnökkel, amelyen egyebek mellett az ukrajnai háborúról is egyeztetnek majd.

A Fehér Ház csütörtökön jelentette be az online találkozót, amelyről állításuk szerint még hétfőn, Rómában állapodott meg a két kormány képviselője. A hivatalos közlemény szerint a megbeszélés témája a Kína és az Egyesült Államok közti viszony kérdései lesznek, amelynek összefüggésében az ukrajnai háborúról is szót ejtenek majd. 

Egyesek szerint a kínai és az amerikai elnök találkozójához kapcsolódhat az is, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mégsem utazik Kínába. A tárcavezető Pekingbe tartó gépe ugyanis nemrég félúton visszafordult, és visszatért Moszkvába. 

Kína a konfliktusban eddig többé-kevésbé semleges próbált maradni, bár épp az amerikaiak állítják azt, hogy Moszkva már tőlük is segítséget kért. Joe Biden kormánya ezzel összefüggésben arra figyelmeztette Kínát, hogy ha háborús támogatást nyújtanak az oroszoknak, akkor ők is szankciókra számíthatnak. 

A kínai kormány válaszképp újra és újra a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy ők felelősek az ukrajnai konfliktusért. Mindenesetre a kínai állampárt által irányított lapoknak már február végén keményen megszabták, hogy miként írhatnak az ukrajnai konfliktusról. 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtök hajnalban Peking felé tartott, amikor gépe a szibériai Novoszibirszk felett visszafordult, és újabb 2800 kilométert megtéve visszatért Moszkvába – írja a német Bild. 

A lap szerint csak találgatni lehet, miért fordulhatott vissza a külügyminiszter gépe. Mint írják, vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte vissza Szergej Lavrovot, mert „ég a ház”, vagy a kínai elnök nem akarta fogadni az orosz külügyminisztert. 

A NATO nem fogja katonai beavatkozással megkockáztatni, hogy más országokra is kiterjedjen az ukrajnai háború – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös berlini sajtótájékoztatóján csütörtökön. 

A szövetség alapvető kötelessége, hogy minden tagja biztonságát garantálja

– mondta a kancellár.

Olaf Scholz hozzátette: Németország pénzügyi és humanitárius segélyt, valamint katonai javakat küld Ukrajnának, de – amint azt a berlini kormány többször is kijelentette – vadászgépeket nem fog. 

A Joe Biden vezette amerikai kormányzat szerdán engedélyezte a Cheniere nevű cégnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) további és növekvő európai exportját, amely megítélése szerint segítheti Európát az ukrajnai háború miatti energiaválság kezelésében – jelentette csütörtökön az Euractiv brüsszeli hírportál.

Az engedélyek lehetővé teszik, hogy a Cheniere cég louisianai (Sabine Pass nevű) és texasi (Corpus Christi) termináljai napi 0,72 milliárd köblábnak megfelelő mennyiségű cseppfolyósított földgázt szállítsanak minden olyan országba, amellyel az Egyesült Államoknak nincs szabadkereskedelmi megállapodása, beleértve egész Európát.

Ezzel kibővült azon exportcélországok köre, amelyeket az amerikai Szövetségi Energiaszabályozó Bizottság októberben engedélyezett.

Ez az engedély további működési rugalmasságot biztosít számunkra és ügyfeleink számára ebben a sorsfordító időszakban és az elkövetkező évtizedekben

– közölte a Cheniere.

Az Ukrajna elleni háború kezdete előtt az Egyesült Államok a cseppfolyós gázt exportáló országokkal és vállalatokkal az üzemanyag Európába történő szállításának fenntartására vonatkozó vészhelyzeti tervekről tárgyalt. Oroszország általában Európa földgázellátásának mintegy harminc-negyven százalékát biztosítja, amely 2021-ben összesen mintegy 18 milliárd köbmétert tett ki – számolt be az MTI.