Totális háborút hirdettek Oroszország ellen, a Nyugat nem titkolja, hogy politikájának célja az orosz gazdaság megfojtása és lerombolása – mondta pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Ma egy igazi hibrid háborút hirdettek, totális háborút. A célok nincsenek elrejtve, nyilvánosan kihirdetik az orosz gazdaság és Oroszország egészének elpusztítását, megtörését, megfojtását
– fogalmazott a miniszter az Alekszandr Gorcsakov Nyilvános Diplomáciai Támogatási Alap igazgatóságának ülésén.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Pénteki hírösszefoglalónkat ide kattintva olvashatják.
Tartsanak velünk szombaton is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
Az ukrán hadsereg videós összefoglalót tett közzé a háború 30. napjáról, amelyen – állításuk szerint – már ellentámadásba mentek át az oroszok ellen.
Lettország fővárosában, Rigában néhány aktivista koporsót vitt Vlagyimir Putyinnak az orosz nagykövetség épülete elé.
Az aktivisták előtte a koporsóval átvonultak az egész belvároson, miközben ukrán és lett zászlókat vittek magukkal.
A New York Times szerint a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője azt mondta pénteken, hogy az oroszok már nem teljesen irányítják a közel 300 ezer lakossal rendelkező Herszon városát, amelyet a háború első napjaiban foglaltak el.
Az amerikai tisztviselő egy újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen azt állította, hogy az ukrán csapatok már Herszon városának közelében harcolnak. Ezt viszont még az ukrán tisztviselők sem ismerték el, vagyis szerintük Herszon továbbra is orosz kézen van.
Az viszont biztosnak tűnik, hogy a várost övező Herszoni területen valóban harcolnak az ukrán csapatok, holott az oroszok pénteken azt állították, hogy a területet stabilan az irányításuk alatt tartják. Elképzelhető, hogy a Pentagon is csak arról értesült valójában, hogy megközelítették valamelyest a várost az ukrán csapatok. Arról ugyanis több ukrán hírforrás is beszámolt, hogy az ukránok ellentámadást indítottak a térségben és hamarosan akár körbe is zárhatják északról a várost.
Egy hadifogságba esett orosz pilóta elismerte, hogy önvédelemből megölt egy ukrán civilt, aki vasvillával üldözte.
Alexander Krasznojarcev még március 5-én zuhant le a gépével Csernyihivnél. Azt mondta, hogy a katapultálás után egy ukrán civil vasvillával rohant rá, ezért önvédelemből meg kellett ölnie őt.
Alexander Krasnoyartsev, pilot of the #Russian Su-34, said that while trying to escape after ejecting from the downed plane he killed a civilian who was chasing him with pitchforks. pic.twitter.com/pcn0CUYUTo
— NEXTA (@nexta_tv) March 25, 2022
Ukrajna arról tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy március 21. óta nem volt váltás a csernobili atomerőmű műszaki személyzetében – közölte pénteken az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete.
A NAÜ közleménye szerint Ukrajna sem tudja, hogy mikor kerülhet sor a következő váltásra. A jelenlegi személyzet váltotta azokat, akiket február 24-én az erőmű elfoglalásakor az oroszok túszul ejtettek, és három hétig folyamatosan dolgoztak.
Az ukránok azt közölte a NAÜ-vel, hogy folyamatosak a támadások a közeli Szlavutics városában, ahol a csernobili atomerőmű több alkalmazottja is él, akik ezért nem tudnak eljutni az erőműbe – írja a CNN.
Az orosz költségvetés nem biztosít fedezetet a katonaságnak ígért kifizetésekre, a szankciók miatt pedig nem is lehet rájuk pénzt találni – közölte az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága pénteken, hozzátéve: az orosz hadsereg finanszírozásával súlyos problémák vannak – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A Hírszerzési Főigazgatóság tájékoztatása szerint az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten az Ukrajna elleni háborúban részt vevők „útiköltség-térítésének” kifizetése után a katonai egységek kerete februárban teljesen kimerült. A márciusi kifizetésekre nincs fedezet.
Hasonló a helyzet az orosz magánzsoldosok díjával. Egyre gyakoribb, hogy megtagadják az Ukrajnába való utazást, mivel az orosz oldal nem teljesíti a szerződésben vállaltakat.
A főigazgatóság hozzátette: az orosz fegyveresek nem kapnak pénzt a harci cselekményekben való részvételért, kártérítésért a sérülésekért és a megígért „társadalmi garanciákért”.
Emmanuel Macron francia elnök „reménykedik benne”, hogy néhány órán belül beszélhet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a Sky News.
Elmondása szerint folytatni fogják a tárgyalásokat az ostromlott Mariupol lakosainak kimenekítéséről.
A város az orosz csapatok egyik legfőbb célpontja, amelyet a háború kezdete óta zárótűz alatt tartanak.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török államfő állította egy aznapi nyilatkozatban – írja az MTI.
Az Anadolu hivatalos török hírügynökség idézte pénteken Erdogant, aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel. Ezek között említette Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, rámutatva: Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései szerint erről Kijev lemondana. Erdogan szerint emellett Kijev kész beleegyezni abba, hogy az orosz legyen a második hivatalos nyelv Ukrajnában.
Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában leszögezte:
Ukrajnában egyetlen hivatalos nyelv van és lesz, ez pedig az ukrán.
Kifejtette, hogy a küldöttségek alcsoportjaiban sok különböző kérdésről tárgyalnak egyszerre. A tárgyalási folyamat szavai szerint nagyon nehezen megy.
A külügyminiszter kiemelte: az ukrán delegáció határozott álláspontot képvisel, és nem mond le a követeléseiről. Hangsúlyozta: Ukrajna mindenekelőtt ragaszkodik a tűzszünet életbe léptetéséhez, valamint biztonságának és területi egységének garantálásához.
Az ENSZ pénteki jelentése szerint már 3,7 millió ember elmenekült Ukrajnából, miközben 13 millióan jelenleg is a harcok által érintett térségekben tartózkodnak.
Több millió ukrán él állandó félelemben amiatt, hogy válogatás nélkül, éjjel-nappal, nagy erővel bombázzák a városokat, kórházakat, iskolákat és menedékhelyeket
– írták.
Tomson Phiri, az ENSZ világélelmezési programjának (WFP) szóvivője mindeközben azt mondta: egyre nehezebben tudják megoldani azt, hogy a lakosság hozzájusson az alapvető szükségletekhez, mivel „a kamionokat és a vonatokat is megsemmisítik, a reptereket, hidakat lebombázzák, a szupermarketek és az áruházak pedig kiürültek”.
A bekerített Mariupol kezd kifogyni az utolsó élelem- és víztartalékaiból. A városba nem engedték be a humanitárius segélyt sem
– mondta.
Az ukrán hadsereg péntek este, a háború harmincadik napján közzétett hadműveleti tájékoztatójában azt írta: az oroszok pénteken sikertelen támadásokat indítottak több helyen is.
Közlésük szerint az oroszok a nap elején átcsoportosításokat végeztek, utána pedig több helyen is támadásba lendültek, de a védők mindenhol visszaverték őket. Az oroszok most ismét megpróbálják rendezni a soraikat, miközben az ukránok igyekeznek biztosítani a védelmet – írták.
Beszámoltak arról is, hogy Luhanszkban egy katonai kórház megtelt a halott és sebesült orosz katonákkal, valamint emlékeztettek arra is, hogy nemrég egy újabb orosz tábornokot is megöltek Jakov Rjazancev altábornagy személyében.
Belgiumban 24 369 ukrán menekültet regisztráltak Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta – közölte Sammy Mahdi belga menekültügyi államtitkár pénteken.
A La Libre Belgique című, francia nyelvű napilap beszámolója szerint az Ukrajnából Belgiumba érkező menekültek száma napról napra növekszik.
Amíg március elején naponta mintegy száz, a hónap közepén pedig közel hatszáz ukrán állampolgárt vettek jegyzékbe, addig csütörtökön már 1756 embert regisztráltak Belgiumban.
Az ukrajnai menekülteket a brüsszeli Heysel stadion közelében található központban fogadják. A befogadóközpontban a szállás és élelmiszerek mellett orvosi ellátást is nyújtanak a háború elől menekültek számára. A szálláshelyeken játszószoba működik, az édesanyáknak elkülönített helyiségek állnak rendelkezésre a szoptatáshoz és a csecsemők tisztába tételéhez – írja az MTI.
Az ukrán légierő egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy rakétatámadás érte a vinnicjai bázisukat.
Azt írták: a támadás helyi idő szerint fél 5-kor történt. Az oroszok összesen 6 cirkálórakétát lőttek ki a bázisra, amelyek közül „többet is” megsemmisített az ukrán légvédelem.
A többi rakéta azonban eltalálta az épületeket, és súlyos károkat okozott
– írták, hozzátéve, hogy a károk felmérése még tart.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a Kína ellen büntetőintézkedések „jelenleg nem szükségesek, és nem is helyénvalók”, mivel Washington reméli, hogy Peking nem fogja segíteni az orosz háborús erőfeszítéseket.
Nem gondolom, hogy ez szükséges vagy helyénvaló volna ebben a szakaszban. Komoly aggodalommal tekintenénk arra, ha (Kína) fegyvereket szállítana Oroszországnak, vagy ha megkísérelnék kijátszani azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket az orosz pénzügyi rendszerrel és a központi bankkal szemben vezettünk be
– fejtette ki az amerikai pénzügyminiszter. Hozzátéve: „Ebben a fázisban nem gondoljuk, hogy ez bekövetkezne. És szeretnénk valóban azt gondolni, hogy (Pekingben) értik azt a bonyolult helyzetet, amellyel szembekerültek”.
Még mindig áll Lengyelország ajánlata, hogy harci gépeket biztosítanak az ukrán hadsereg számára – közölte Marcin Przydacz, a lengyel külügyminiszter helyettese.
Az ajánlat még áll, de ezt a döntést a NATO tagállamainak közösen kell meghozniuk. Nekünk vannak orosz MiG gépeink, és ha az ukránok akarják, készek vagyunk ezeket átadni a számukra. A tárgyalások még folynak. Hiszek abban, hogy a döntéseinket az általunk vallott értékek és nem a következményektől való félelem irányítja
– mondta el a politikus a BBC Radio 4-es csatornájának World at One című műsorában.
Az Ukrán Állami Vámszolgálat a hadiállapot bevezetése miatt az elkobzott holmikat haladéktalanul átadja a fegyveres erők számára – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az orosz invázió kezdete óta már több mint ezer járművet adtak át a katonáknak, ezenfelül számtalan fegyvert, optikai irányzékot, hőkamerát, drónt, laptopot, táblagépet, mobiltelefont, orvosi berendezést és egyéb elkobzott tárgyat bocsátottak a hadsereg rendelkezésére.
Ukrajna eddig több mint 128 000 tonna humanitárius segélyt kapott, beleértve a katonai és egészségügyi felszereléseket, tartós élelmiszereket, higiéniai cikkeket, ruházatot, cipőket, valamint több mint 3000 járművet.
A vámszolgálat közlése szerint az agresszor országokba – Oroszországba vagy Belaruszba – küldött összes szállítmányt a vámhatóság lefoglalja, és az ország javára fordítja.
Oroszországba az ukrajnai háború kezdete óta közel 420 ezer embert evakuáltak „a Donyec-medencéből és Ukrajnából” – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában pénteken.
Mihail Mizincev elmondta: az Oroszország által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta Moszkva 9 ezer külföldi állampolgárt menekített ki Kijev részvétele nélkül. A tábornok szerint az orosz fél március 4. óta naponta két-két humanitárius folyosót nyit a körülzárt városokból, hogy a civilek elhagyhassák a veszélyes területeket: az egyiket Oroszország, a másikat Ukrajna nyugati határának irányába. Hibáztatta az ukrán felet, amiért egyetlen alkalommal sem volt hajlandó megállapodni a kelet felé vezető evakuálási útvonalról.
Az ukrán oldalról folytatódnak a humanitárius konvojok elleni szisztematikus támadások, valamint a próbálkozások, hogy a saját embertelen cselekedeteik miatti felelősséget az orosz hadsereg alegységeire hárítsák át. Csak ezen a héten például 17 támadás érte a humanitárius folyosókon haladó civileket, köztük egy Mariupolból távozó menekültkonvojra nyitottak cinikusan tüzet
– mondta a tábornok.
Magyarország eddig 131 ukrajnai menekült gyermeknek nyújtott kórházi ellátást, a hatóságok minden érkezőről gondoskodnak, és garantálják a biztonságos körülményeket a nemzetközi humanitárius szervezetek számára – közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén pénteken New Yorkban – felszólalásáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Egy magas rangú ukrán hírszerző a Haaretz című izraeli lapnak adott interjújában elárulta, hogy nyugati szövetségeseik figyelmeztetései ellenére miért nem hittek abban, hogy az oroszok tényleg megindítják az inváziót az ország ellen.
Ahogy elmondta: az orosz csapatok nem voltak elég szervezettek, hiányzott a parancsnokok közötti koordináció, ezért nem számítottak arra, hogy Putyin erői a közeljövőben támadásra készülnek – írja a Sky News.
Amikor felsorakoztatod a haderődet, a tankokat és a katonákat, a parancsnokoknak legalább két hétre van szükségük, hogy összehangolják az egységeiket. Még napokkal a támadás előtt sem volt semmilyen taktikai felkészülés, enélkül pedig egyszerűen nem indulhatsz el egy háborúba. Egész egyszerűen nem voltak felkészülve, ezért sem tudták elérni a kitűzött céljaikat
– fogalmazott a hírszerzés tisztje.
A lengyel kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes – aki Orbán Viktor régi szövetségesének számít – pénteken a lengyel állami rádió adásában elmondta: nem elégedett azzal az állásponttal, amelyet a magyar kormány képvisel az ukrajnai konfliktusban.
Ha azt kérdezi tőlem, hogy elégedett vagyok-e, akkor az a válaszom, hogy nem. De egyelőre megvárom, hogy véget érjen a választás Magyarországon [...] Meglátjuk, azután mi történik, akkor részletesebben is foglalkozhatunk majd ezzel a kérdéssel
– mondta Kaczynski a műsorban.
A lengyel politikus ezzel vélhetően arra utalt, hogy Orbán Viktor és kormánya elítélte ugyan az orosz agressziót, de kevésbé hajlandó ténylegesen is fellépni az oroszok ellen, így például az energiaszektort érintő szankciókat sem támogatják. A lengyelek miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki viszont úgy látja, hogy erre a területre is ki kellene terjeszteni az EU-s szankciókat, többek között erről írt a pénteken kidolgozott tízpontos tervében is.
A lengyelek ezenkívül már azt is kilátásba helyezték, hogy békefenntartókat küldenének Ukrajnába, ami szintén ellentétes az Orbán Viktor által képviselt állásponttal, miszerint teljesen ki kell maradni a háborúból.
Csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy döntse el, melyik oldalon áll, és ne ellenezze az oroszok elleni szankciókat.
Saját katonái öltek meg egy orosz dandárparancsnokot Ukrajnában – közölte nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozva a Financial Times. A gyilkosságot a lap szerint szándékosan követték el.
A 37-es gépesített tüzérdandár vezetőjének meggyilkolása a forrás szerint
példaként szolgál arra, hogy az oroszok egyes egységeinél mekkora problémák vannak a harci morállal.
BREAKING: A Russian brigade commander has been killed deliberately by his own troops after his unit suffered many losses in Ukraine, a western official said.
— Deborah Haynes (@haynesdeborah) March 25, 2022
Colonel Medvechek, commander of 37 Motor Rifle Brigade, was run over by his soldiers, the official said
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kidolgozott egy olyan, tízpontos tervet, amely szerinte segíthetne abban, hogy megállítsák az oroszokat, és mielőbb véget érjen a háború.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a véget ért az ukrajnai „különleges hadművelet” első szakasza, és azt is, hogy innentől kezdve mely területek elfoglalására fogják koncentrálni az erőiket.
Az ukrán katonai hírszerzés úgy értesült, hogy Vlagyimir Putyin közölte katonáival: május 9-éig bezárólag véget kell érniük a harcoknak.
⚡️Ukrainian army: Russia wants to end war by May 9.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 24, 2022
According to intelligence from the General Staff of the Armed Forces of Ukraine, Russian troops are being told that the war must end by May 9 – widely celebrated in Russia as the day of victory over the Nazi Germany.
Oroszországban ugyanis ekkor ünneplik a Győzelem Napját, amikor a náci Németország legyőzéséről emlékeznek meg. Vlagyimir Putyin az ukránok szerint ezen a napon most azt is meg szeretné ünnepelni, hogy Ukrajnát is sikerült „mentesíteni a náciktól”.
Recep Tayyip Erdoğan török államfő „tiszteletet érdemlő kivonulásra” szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajnából – közölte a török elnöki hivatal pénteken. Erdoğan azt mondta, az orosz elnöknek kell megtennie az első lépést a béke felé az orosz katonai támadás alatt álló Ukrajnában.
Kijelentette, hogy Törökország továbbra sem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hiszen nem engedheti, hogy a nép a téli hidegben magára maradjon, és szerinte az ország iparának működését sem lehet teljesen átalakítani.
Törökország nagymértékben függ az orosz gáz- és energiaellátástól, emellett az ország déli részén orosz vezetés alatt épül Törökország első atomerőműve, amely várhatóan a török energiaszükséglet tíz százalékát – körülbelül a milliós lakosságú Isztambul energiafogyasztását – fedezi majd.
J. K. Rowling, a Harry Potter szerzője reagált arra a kijelentésre, amelyet Vlagyimir Putyin tett róla. E szerint a cancel culture jegyében az írónőt úgy hallgattatják el Nyugaton, mint ahogy az oroszokat is diszkriminálják most.
Rowling egy Twitter-posztban válaszolt Putyinnak, és finoman szólva nem értett egyet az orosz elnökkel.
A nyugati eltörléskultúrát nem azoknak kellene kritizálniuk, akik most civileket gyilkolnak le amiatt, hogy ellenállnak nekik, vagy akik börtönbe zárják és megmérgezik a kritikusaikat
– fogalmazott az írónő, aki megosztott egy cikket arról is, hogy miként bánik az orosz rezsim Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal, akit a napokban ítéltek további kilenc év börtönbüntetésre.
Critiques of Western cancel culture are possibly not best made by those currently slaughtering civilians for the crime of resistance, or who jail and poison their critics. #IStandWithUkraine https://t.co/aNItgc5aiW
— J.K. Rowling (@jk_rowling) March 25, 2022
Az irónő a posztban az IStandWithUkraine hashtaggel is egyértelművé tette, hogy nem az oroszok mellett áll, valamint később arról is posztolt, hogy Lumos nevű gyermekjóléti alapítványa továbbra is támogatja az ukrán gyermekeket.
Napjainkban Kárpátalja olyan feladatokat is ellát, amelyek messze túllépik a megye határait, ám ezáltal segítenek megőrizni több ezer ember életét a frontvonalon – írta közösségi oldalán Viktor Mikita.
A Kárpátalja Megyei Katonai Közigazgatás vezetője a hivatal munkáját hangsúlyozva kifejtette: tekintettel arra, hogy az evakuációs konvojok is folyamatos veszélynek vannak kitéve, a megye vállalkozói tizenkét kisbuszt küldenek a sérült járművek pótlására – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Ezek biztosítására és felszerelésére a nevük elhallgatását kérő kárpátaljai vállalkozók körülbelül tizenkétmillió hrivnyát fordítottak. Mikita hozzátette: a közlekedési eszközök már úton vannak úti céljuk felé. A kormányzó közleményében mondott köszönetet a felajánlóknak.
Az Egyesült Királyság kormánya egymillió fontot (450 millió forint) folyósít a hágai Nemzetközi bíróságnak, jelentette be Dominic Raab igazságügyi miniszter – írja a Sky News.
Elmondása szerint az összeg
segíteni fogja őket abban, hogy összegyűjthessék azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az orosz parancsnokokat háborús bűnök miatt bíróság elé lehet majd állítani.
In addition to world-leading sanctions on Russia, and military and humanitarian support for the people of Ukraine, we're giving the @IntlCrimCourt an extra £1m this year to help them collect vital evidence to bring Russian commanders committing war crimes to justice. Watch 🔽 pic.twitter.com/m3qMNenfdi
— Dominic Raab (@DominicRaab) March 25, 2022
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója Lengyelország felé tartva az elnöki különgépen (Air Force One) rögtönzött sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre kijelentette, hogy
készítettünk vészhelyzeti terveket arra a lehetőségre, ha Oroszország úgy dönt, hogy támadást mér a NATO területére. Az elnök a lehető legnagyobb mértékben elkötelezett, hogy ebben az esetben határozottan reagáljunk.
A nemzetbiztonsági tanácsadó hozzátette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei készek arra, hogy újabb szankciókat hozzanak meg Oroszország ellen – írja a Sky News.
Az orosz védelmi minisztérium közlése alapján megírtuk, hogy Kalibr rakétával megsemmisítettek egy nagy üzemanyagraktárat Kijev közelében. Az esetről most közzétettek egy videót is, amelyen látható, hogy az épület még mindig lángol:
Consequences of the shelling of an oil depot in the #Kyiv region pic.twitter.com/Wqd3dT1XS6
— NEXTA (@nexta_tv) March 25, 2022
Az üzemanyagraktárak bombázása a környezetet is jelentősen károsíthatja. Kijevben és más városokban emiatt már jelentősen megnőtt a légszennyezettség.