Olaf Scholz német kancellár nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy leülne-e egy asztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Indonézia által idén megrendezésre kerülő G20-csúcstalálkozón – számolt be a The Guardian.
Erről majd akkor döntünk, ha a kérdés felmerül
– mondta Scholz egy interjúban. Hozzátette: Németország célja az orosz–ukrán háború befejezése.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint több mint 5,5 millió ember menekült Ukrajnából a február 24-én megkezdődött orosz invázió óta – írja a Sky News.
A legfrissebb jelentés szerint az 5 563 959 regisztrált menekült mellett legalább 7,7 millió ember kényszerült arra, hogy Ukrajnán belül elhagyja lakhelyét.
Mint írják, a statisztikákat főként a hivatalos határátkelőhelyek hatóságai által szolgáltatott adatokból állítják össze.
Az orosz légvédelem lelőtt tíz ukrán drónt, egy Szmercs és két Tocska–U rakétát, valamint légi harcban egy ukrán MiG–29-es vadászgép is megsemmisült – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az orosz légierő az elmúlt egy nap alatt 38 ukrán katonai létesítményre mért precíziós csapást, köztük négy harcálláspontra, 30 erődítményre, az élőerő és a hadfelszerelés összpontosulásaira, valamint három rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra, egy Osza–AKM föld-levegő rakétarendszerre és egy több rakétavetőkből álló ütegre. Harcászati gépek 27 erődítményt, az élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításokat, valamint egy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt támadott. Az okozott ukrán veszteség mintegy 160 fő és 26 páncélozott jármű lehetett.
A hadijelentés értelmében a rakétacsapatok kilenc erődítményt, élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításokat, valamint egy BM–21 Grad sorozatlövő rakétarendszerekkel felszerelt üteget és egy lőállásban lévő tüzérségi üteget semmisítettek meg az éjszaka folyamán. A tüzérség 26 harcálláspontot, 78 erődítményt, 359 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosítást, továbbá 67 tüzérségi lőállást talált el. Megsemmisült lőszerraktár, 280 főnyi személyi állomány, valamint 43 egységnyi haditechnika.
Konasenkov összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 146 repülőgépet, 112 helikoptert, 683 drónt, 281 föld-levegő rakétarendszert, 2756 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 316 rakéta-sorozatvetőt, 1234 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 2563 különleges katonai járművet vesztettek.
A Moszkva által függetlennek elismert „Donyecki Népköztársaság” területvédelmi törzse közölte, hogy az elmúlt egy nap alatt 159 embert, köztük 29 gyereket evakuáltak Mariupolból a menekültek befogadására kialakított bezimennojei központba. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy 80 civilt, köztük nőket és gyerekeket mentettek ki az ukrán „nacionalisták” által megszállva tartott mariupoli Azovsztal acélműből. Március 5. óta összesen 26 372 embert evakuáltak Bezimennojébe.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója hétfő hajnalban két erős robbanásról számolt be a Telegramon. A helyi operatív törzsre hivatkozva azt írta, hogy senki sem sérült meg, és anyagi kár nem keletkezett. Később azt közölte, hogy nem ukrán támadás történt, hanem az orosz légierő hajtott végre harci feladatot.
Vjacseszlav Vologyin, az állami duma elnöke hétfői Telegram-bejegyzése szerint számos európai állam vezetője, az élükön Németországéval, nagy bajba sodorhatja nemzetét. Szerinte ugyanis ezek az országok azzal, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnának, a konfliktus részesévé válnak.
Mindazok az államfők, akik a fegyverszállításról döntöttek, foltot ejtettek magukon, és háborús bűnösként kell felelősségre vonni őket
– idézi az MTI Vologyint.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn kiadott állásfoglalásban kilátásba helyezte a nyolc évvel ezelőtti odesszai tragédia felelőseinek azonosítását és megbüntetését. A tárca emlékeztetett rá, hogy 48 ember vesztette életét a tűzvészben, amikor ukrán nacionalisták 2014. május 2-án felgyújtották szakszervezeti székházat a fekete-tengeri kikötővárosban. Nehezményezte, hogy az egész világ látta, mi történt, de a „civilizált Nyugat hallgatott”.
Az Iltalehti nevű finn lap úgy tudja, hogy május 12-én Sauli Niinistö finn államfő fogja a NATO-csatlakozási kérelem hivatalos dokumentumait benyújtani, aki egyben a finn külpolitikai kabinetet is vezeti.
Finnország NATO-csatlakozásáról hétfő délután tárgyalnak a finn parlamentben, Sauli Niinistö hétfő reggel elmondta, szeretné, ha a képviselők támogatnák az ország NATO-csatlakozását.
A Fennovoima finn–orosz konzorciumban részt vevő finn tulajdonosok felmondták hétfőn az atomerőmű-építésről szóló szerződést a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel – közölte a Reuters hírügynökség alapján az MTI.
A Hanhikivi atomerőművet az azonos nevű félszigeten építette volna meg a Roszatom a Fennovoima megrendelésére, amiben a finn részvényesek – köztük az Outokompu, a Fortum és az SSAB – kétharmad részt birtokolnak, a Rosatom Energy International finnországi leányvállalata pedig, a RAOS Voima Oy 34 százalékot.
Az atomerőmű terve bizonytalanná vált, amikor az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdetekor a finn kormány a terv felülvizsgálatára kényszerült.
A kormány az építési engedélyt eredetileg az idei év végén adta volna meg.
A Hollandiában élő orosz diákok fenyegető telefonhívásokat kaptak orosz állami szervektől, akik a hazájuk iránti hűségükről faggatják őket – írta hétfőn a Fiancieele Dagblad (FD) című holland lap a holland egyetemi szövetség (Universiteiten Nederland) jelentéseire hivatkozva.
Az MTI beszámolója szerint a jelentést a holland oktatási minisztérium is megerősítette. Az FD szerint a hívók azt szeretnék tudni a diákoktól, hogy támogatják-e az Ukrajna elleni háborút. Egy orosz nő a napilapnak úgy nyilatkozott, hogy azután kapott telefonhívást, hogy egy ukrán zászlót tett közzé Facebook-oldalán.
A hívó fél azt kérdezte, hogy Ukrajna mellett állok-e a háborúban. Barátságosan nyilvánult meg, de mégis megfélemlítőnek éreztem
– idézte a nőt a napilap. Az egyetemi szövetség nem tudta megmondani, hány bejelentést kaptak az egyetemek a kéretlen hívásokról. A felsőoktatási intézmények nem hajlandók nyilatkozni az ügyben, arra hivatkozva, hogy ez nem áll az érintettek érdekében.
A hírszerző szolgálatnak tudomása van hívásokról. A szervezet szóvivője azt mondta az FD-nek, hogy a Hollandiában élő oroszok korlátozás nélkül hozzáférhetnek a médiához és kapcsolatba léphetnek oroszországi családtagjaikkal, ismerőseikkel.
Az orosz kormány nem tartja kívánatosnak az általuk közvetített kritikákat
– tette hozzá.
Jeruzsálemben bekérették a külügyminisztériumba Oroszország nagykövetét, Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Adolf Hitler részleges zsidóságát hangoztató szavai miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.
Jaír Lapid megbocsáthatatlan, botrányos kijelentésnek minősítette Lavrov állításait, miszerint „Hitlerben volt zsidó vér”, és „a legnagyobb antiszemiták zsidók”. Az orosz külügyminiszter egy olasz televízióban hangoztatta, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben Adolf Hitler náci vezérhez hasonlóan „zsidó vér folyik”. Lavrov azt mondta: „Zelenszkij? A legnagyobb antiszemiták a zsidók, még Hitler is zsidó származású volt.”
Ez egy megbocsáthatatlan, botrányos kijelentés, szörnyű történelmi tévedés, és bocsánatkérést várunk. A zsidók nem öngyilkosok lettek a holokausztban. A nagyapámat nem a zsidók ölték meg, hanem a nácik. Azt mondani, hogy Hitler zsidó származású, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a zsidók magukat gyilkolták a holokausztban. A holokauszt ügyeiben nem vagyunk elnézők
– hangsúlyozta Lapid, aki a Twitteren bejelentette, hogy az orosz nagykövetet „nehéz beszélgetésre” hívták a külügyminisztérium közel-keleti részlegének vezetőjéhez, de tartózkodott attól, hogy megrovásként definiálja ezt, és megjegyezte, hogy ő maga nem lesz jelen a találkozón.
Először is javítsák ki a tévedésüket, és nyissanak ki egy történelemkönyvet. Nemcsak külügyminiszterként, hanem a budapesti gettóban raboskodó édesapám fiaként is zavar. Nem a zsidók, hanem a nácik küldték oda. A nácik üldözték a zsidókat és megöltek hatmillió zsidót. Az ukránok nem nácik, csak a nácik voltak nácik, csak ők foglalkoztak a zsidó nép szisztematikus kiirtásával
– jelentette ki Lapid, akinek édesapja, Tomi Lapid túlélte a holokausztot, majd Izraelben miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter is volt.
Izrael az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy elítéli az inváziót. Izrael megszavazta Oroszország elítélését az ENSZ-ben, felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsban, és az egyetlen ország volt, amelynek Ukrajnán belül tábori kórházat működtetett
– emlékeztetett az izraeli külügyminiszter, hozzátéve: „Néha nem csak az érdekek, hanem az álláspontok alapján születnek a megfontolások, különösen, ha olyan kérdésről van szó, mint a holokauszt vagy az orosz külügyminiszter efféle kijelentései. A politika nemcsak érdekeket, hanem értékeket is jelent. Azon országok közé tartozunk, melyek szerint Oroszországnak nem lett volna szabad megtámadnia Ukrajnát.”
Oroszország folytatta az ukrajnai Mariupol városában található Azovsztal acélmű ágyúzását, amint vasárnap a civileket evakuáló buszok elindultak az üzemből – közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója.
Mariupol, az ukrajnai háború eddigi legsúlyosabb harcainak színhelye, nagyrészt orosz kézben van. Ismeretlen számú civil és katona továbbra is csapdába esett Azovsztalban – írja a Guardian.
A New York Timesnak adott interjút nemrég az egyik legnagyobb orosz bank, a Tinkoff alapítója, Oleg Tinkov. A vállalkozó nyilatkozatában elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, azonban úgy látja: még sokáig marad hatalmon.
Oleg Tinkov arról is beszélt, hogy tisztában volt azzal, hogy rossz hatással van Oroszországra a Putyin vezette rezsim, azt ugyanakkor nem gondolta volna, hogy ez később ilyen „katasztrofális méreteket ölt”.
Az új-zélandi kormány új szankciókat jelentett be az orosz parlament tagjai és számos orosz védelmi vállalat ellen, az ukrajnai helyzet miatt – jelentette be Nanaia Mahuta külügyminiszter.
Új-Zéland új szankciókat jelent be az orosz politikusok és az ország védelmi struktúrái ellen, amelyek Vlagyimir Putyin ukrajnai fellépését támogatják. Ezzel demonstráljuk azon szándékunkat, hogy továbbra is küzdünk az invázió felerősödése ellen
– magyarázta Mahuta.
A dokumentum kimondja, hogy a következő szankciócsomag az Orosz Föderáció Szövetségi Közgyűlésének 170 tagját és hat védelmi vállalkozást érint. A listát egyelőre nem közölték – írja a TASZSZ.
Az eddigi adatok szerint 219 gyermek halt meg és 405-en sebesültek meg az Ukrajnában zajló orosz invázió kezdete óta – írja a Sky News Ukrajna főügyészének közlése alapján.
A hivatal tájékoztatása szerint a legtöbb elhunyt gyermek a donyecki régióban volt, itt 139 esetet regisztráltak. Donyecket Kijev és Harkiv követi.
408 menekülőnek segítettek vasárnap a budapesti BOK-csarnokban kialakított humanitárius tranzitponton az ott dolgozók, az éjszakát 103 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI-vel.
Mint írják, az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat is üzemeltet a helyszínen, ahol a menekülők szolidaritási jegyüket is átvehetik.
Összesen 4596 fő lépett Magyarország területére május 1-jén, vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság szerkesztőségünket.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 6826 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 679 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz megszálló csapatok Belaruszon keresztüli mozgásával kapcsolatos információk elrejtése érdekében teljes régiókban leállítják az internetet – írja az Unian az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.
Első alkalommal április 1-jén rögzítették a mobil-előfizetők internet-hozzáférésének teljes, illetve részleges korlátozását. A hónap folyamán Belarusz egész területén korlátozták az internet-hozzáférést – tették hozzá.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint a felhasználók internetről való leválasztását speciális szolgálatok koordinálják. Így a belarusz KGB és az orosz FSZB megpróbálja korlátozni az állampolgárok közötti kommunikációt, valamint megakadályozni a közösségi hálózatokon az orosz katonai felszerelések mozgásáról szóló információk terjedését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy az orosz vezetés tisztában van azzal, amit csinál, és olyan világot teremt, amelyben nincs más nézőpont, csak Moszkváé.
Szerinte ennek a folyamatnak a része, hogy az orosz vezetés minden médiumot Oroszországban egy nézőpont szerint „állít be”.
A társadalom [az orosz – a szerk.] gyűlöl minket, mert azt mondták a tévében, hogy van mit utálni
– mondta. Az elnök szerint „a világ nem az Oroszországban élő emberek ellen van. A világ nem fogadja el Putyin politikáját. A világ nem fogadja el a diktatúrát” – tette hozzá.
Oroszország szárazföldi haderejének mintegy 65 százalékát használta az Ukrajna elleni háborúban – olvasható a brit védelmi minisztérium közösségi oldalán.
A hírszerzés szerint a háború kezdetén Oroszország több mint 120 zászlóalj taktikai csoportot vont be. Ugyanakkor Oroszország komoly veszteségeket szenvedett el, harci hatékonysága pedig csökkent.
Valószínű, hogy ezen egységek több mint negyede jelenleg üzemképtelen. Oroszország legelitebb egységei közül néhány – köztük a légideszantcsapatok – a legmagasabb szintű kimerülést szenvedték el
– áll a közleményben.
A brit védelmi minisztérium úgy véli, hogy Oroszországnak valószínűleg évekre lesz szüksége ezen erők újrateremtéséhez.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 02 May 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 2, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/ZuMXTmNRyd
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/S7E6h4WTgM
A Financial Times moszkvai tudósítója osztotta meg közösségi oldalán azt a felvételt, amelyen az orosz állami televízió, a Rosszija 1 egyik műsorvezetője arról beszélt, mi történne Oroszország és Nagy-Britannia között egy atomháború esetén.
A Max Seddon posztjában megosztott felvétel szerint a műsorvezető elmondja, hogy egy Szarmat típusú rakéta is elegendő lenne ahhoz, hogy teljesen elpusztítsa Nagy-Britanniát.
Mindezt egy animációval is alátámasztotta, hozzátéve: nem érti, hogy ez a kis sziget miért fenyegeti Oroszországot, amit a felvétel szerint „örökkévalónak” nevezett.
The open fantasizing about using nuclear weapons was totally shocking when Russia first rolled it out on state TV. Now it’s just part of the regular programming https://t.co/DAtT3IZWYK
— max seddon (@maxseddon) May 1, 2022
Csütörtöktől ötnapos látogatást tesz Romániában és Szlovákiában az amerikai first lady. Jill Biden az amerikai hadsereg tagjaival és a nagykövetség személyzetével találkozik, valamint meglátogatja az Ukrajnából menekülő gyermekeket és szüleiket.
Az amerikai elnök, Joe Biden felesége pénteken a romániai Mihail Kogalniceau légibázisra megy, majd Bukarestbe utazik. Később megáll Pozsonyban és Kassán is – írja a Guardian.
Három uniós ország – Magyarország, Ausztria és Szlovákia – visszavonta vétóját az Oroszországgal szembeni olajembargóval kapcsolatban – írja a német Zweites Deutsches Fernsehen (ZDF).
A német közszolgálati televízió emlékeztetett, hogy korábban ezek az országok blokkolták az olajszankciókat, mivel nagymértékben függnek az oroszországi nyersanyagellátástól.
A ZDF szerint a döntő az volt, hogy a német kormány kijelentette: támogatja az Oroszország elleni olajembargó bevezetését. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
Az orosz fegyveres erők szombaton ismét lőttek Harkiv lakott területeire és a régió több településére, a lövöldözés következtében többen meghaltak és sokan megsebesültek – mondta Oleg Szinyehubov harkivi kormányzó.
Az ágyúzások következtében sajnos három ember meghalt és nyolc civil megsebesült
– írta közösségi oldalán.
A kormányzó mindenkitől azt kérte, hogy amennyiben lehetséges, mindenki maradjon az óvóhelyeken. Megjegyezte, hogy továbbra is Izjum környékén zajlanak a legaktívabb harcok a régióban.
Ismét kísérletet tesz a mariupoli városvezetés arra, hogy evakuálja a lakosságot az ostromlott városrész több részéből is – ezt a Telegramon jelentette be Mariupol városi tanácsa, melyet a Sky News vett észre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még vasárnap erősítette meg, hogy a tűzszünet miatt száznál is több civilt sikerült evakuálni a városban lévő Azovsztal acélmű területéről.
Vasárnap az orosz védelmi minisztérium közölte: újabb 80 embert evakuáltak az orosz fegyveres erők által körülzárt Azovsztal acélmű területéről.
Az orosz An–30-as felderítő repülőgépek megsértették Dánia és Svédország légi határait. A külügyminisztériumok behívatták az orosz koppenhágai és stockholmi nagykövetet – írja az Unian.
A hivatalos közlemény szerint az orosz gép péntek este lépett be a dán, majd a svéd légtérbe.
Jeppe Kofod, dán külügyminiszter elmondta, hogy „teljesen elfogadhatatlan, és a jelenlegi helyzetben különösen riasztó” ez a hír, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni inváziójára, valamint Moszkva és a NATO – amelynek Dánia is tagja – egyre feszültebb kapcsolataira.
A svéd külügyminisztérium bejelentette a stockholmi orosz nagykövet beidézését is.
Az ilyen esetekre meghatározott eljárások vannak. Konkrétan arról van szó, hogy az érintett ország képviselőjét hívják a Külügyminisztériumba
– mondta.
Valós veszélye van annak, hogy ez a háború egész Európára átterjedhet, vagy akár világméretűvé is fajulhat – intett óvatosságra Rumen Radev bolgár elnök vasárnap, a május elseje alkalmából tartott beszédében.
Európa szívében robbanások zaját hallani. Otthonunk, gyermekeink, hazánk és a természet is áldozatául eshetnek a helyzet elmérgesedésének
– mondta Rumen Radev.
A bolgár elnök szerint „hazafias kötelessége” elejét venni annak, hogy Bulgária belesodródjék az ukrajnai háborúba. Az államfő e kijelentésével szembeszegült Kiril Petkov miniszterelnökkel, aki fegyverszállítmányokat akar Bulgáriából Ukrajnába küldeni.
A kérdésben a liberális-szocialista négypárti kormánykoalícióban nincs egyetértés. A szocialisták a kormányból történő kilépéssel fenyegetnek, ha a többi koalíciós partner keresztülvinné a katonai segélyeket Kijevnek. A szófiai parlamentben egyébként jövő szombaton terveznek dönteni a lehetséges fegyverszállítmányok ügyében – írja az MTI.
A hadiállapotra való tekintettel módosította a lakossági rezsitámogatást az ukrán kormány – írja a Kárpáthír az ua.news alapján.
A Miniszteri kabinet 462-es számú rendelete azokat a szabályokat módosította, amik a fűtési szezon utáni időkre vonatkoznak. Ennek értelmében a hadiállapot miatt azokon a területeken is érvényben marad a lakossági szubvenció, melyeken ellehetetlenült a szociális intézmények működése.
Az április rezsitámogatást, valamint egyéb szociális segélyeket ezek a területeken egy speciális képlet alapján számfejtik és ítélik meg.
Összesen 675 menekültet fogadtak Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve – közölte a rendőrség.
A tájékoztatás szerint a 675 érkező ember közül 251 gyermek volt, akik vonattal jöttek a fővárosba.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt.
Oroszország katonai vezetője és hadseregtábornoka, Valerij Geraszimov veszélyes frontállásokat keresett fel Kelet-Ukrajnában a múlt héten, hogy fellendítse az ottani orosz offenzívát – írja a New York Times ukrán és amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
A látogatás alatt Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke kis híján megúszta a halálos ukrán támadást egy katonai támaszpontként használt iskola ellen az oroszok által ellenőrzött Izjum városában szombat késő este.
Mintegy kétszáz katona, köztük legalább egy tábornok vesztette életét a csapásban – mondta egy ukrán tisztviselő a lapnak, de Geraszimov már elindult Oroszországba.
Orbán Viktor miniszterelnök is felkerült Ukrajna ellenségeinek listájára a Mitrovorec szélsőjobboldali internetes oldalon. A listán több tízezer ember neve szerepel már.
Az Ukrajna ellenségeit listázó oldalon a nevek mellett olyan személyes adatok is helyet kaptak, mint a születési dátum, az útlevélszám és a lakcím. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Két robbanás is történt hétfő hajnalban az Ukrajnával határos dél-orosz régióban, Belgorodban – írja a Sky News.
Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó közösségi oldalán megjelent beszámolója szerint a robbanásoknak nincsenek áldozatai, és egyelőre a keletkezett károkról sem adott hírt.
A belgorodi üzemanyagraktárat még április elején érte légicsapás, erről itt írtunk részletesebben.
Rendkívüli megbeszélést folytatnak hétfőn az Európai Unió energiaügyi miniszterei, míg a tagállamok egységes válaszlépésre törekszenek Moszkva azon követelésére, hogy az európai országok rubelben fizessenek az orosz gázért – írja a Sky News.
Korábban az Index is beszámolt arról, hogy sajtóértesülések szerint már Berlin is támogatja az orosz olajimport-korlátozást.
A német szövetségi kormány korábban közölte: akkor támogatja a döntést, ha elegendő idejük lesz arra, hogy átálljanak alternatív energiaforrásokra.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Vasárnapi hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.