Kim Dzsongun felajánlotta segítségét Putyinnak

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában arról számolt be, hogy délelőtt az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Szumi megyét ágyúzta, a déli országrészben lévő Mikolajiv városban robbanások hallatszottak, a Donyec-medencében pedig folytatódnak a harcok.

Szumi megyére legalább 36 tüzérségi lövedéket lőttek ki hétfő délig Oroszország felől. Az első információk szerint személyi sérülés nem történt és a polgári infrastruktúrában sem keletkeztek károk.

Donyeck megyében aktív harci cselekmények folynak Avgyijivka, Marjinka, Krasznohorivka, Szvjatohirszka és Liman közelében. A megyében továbbra sincs gázszolgáltatás, egyes részeiben áram és ivóvíz sincsen. A lakosság evakuálása folytatódik – írja az MTI.

Egy tömegsír helyszínén, egy Bucsa melletti erdőben munkások hét holttestet tártak fel. Közülük kettőnek a kezét megkötözték, a térdükön és a fejükön pedig lőtt sebek voltak – közölte a kijevi regionális rendőrfőnök.  

A térdre leadott lövések arról árulkodnak, hogy az embereket megkínozták

– mondta Andrij Nebitov, miközben egy csapat a közeli sír exhumálásán dolgozott. A helyszín közvetlenül egy katonai jármű számára kiásott árok mögött volt – adta hírül a Sky News.

A hatóságok szerint 1316 ember holttestére bukkantak a Kijevi régióban az orosz csapatok március végi kivonulása óta.

Az orosz erők lerombolták az utolsó Szeverodonyeckhez vezető hidat, csapdába ejtve az ott maradt civileket, és lehetetlenné téve a humanitárius utánpótlás bejutását – közölte hétfőn a régió kormányzója.

Szerhij Gajdaj kormányzó elmondása szerint korlátozott katonai hozzáférés maradt csupán a lerombolt városhoz, amely Ukrajna kulcsfontosságú csataterévé vált a háború során.

Most már sajnos teljesen lehetetlen behajtani, vagy bármit is a városba szállítani

– mondta Gajdaj.

A Telegram-oldalán azt írta, hogy Oroszország nem vette át a város teljes ellenőrzését, egy része továbbra is ukrán kézben van, de humanitárius rakományokat már nem lehet oda szállítani.

Összesen 55 ország képviselői harcolnak Ukrajna oldalán az orosz hadsereg ellen – jelentette ki Damien Mahru, a légió szóvivője Kijevben.

Több mint 50 országból és nemzetiségből vannak itt. Amikor utoljára néztem, 55 volt. A világ minden részéből, minden kontinensről, sőt még Brazíliából, Dél-Koreából és Ausztráliából is vannak önkénteseink

– mondta Damien Mahru.

A jelentés szerint az Ukrajna oldalán harcoló nemzetközi légióban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia állampolgárai vannak a legtöbben, őket követik Lengyelország és Kanada állampolgárai, a balti államok és az északi országok, köztük Finnország képviselői.

Mahru hangsúlyozta, hogy a légió az ukrán fegyveres erők részeként működik, így az ukrán hadsereg finanszírozza őket. Elmondása szerint a légiósok ugyanolyan fizetést kapnak, mint az ukrán fegyveres erők többi katonája, így nem tekinthetők zsoldosoknak – írja az Interfax.

Valerij Zsaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna súlyos túlerővel néz szembe a keleti Luhanszk régióban, amely az orosz támadások egyik fő célpontja.

Amerikai kollégájával, Mark Milley tábornokkal beszélgetve Zsaluzsnyij azt mondta, hogy az orosz erők „tömegével” használják a tüzérséget, és a tűzerőfölényük tízszerese az ukránénak – írja a Sky News.

Mindennek ellenére továbbra is tartjuk a pozíciónkat

– jelentette ki a főparancsnok, aki szerint Oroszország akár hét taktikai zászlóaljat is bevethetett Szeverodonyeck városában.

Korábban egy magas rangú amerikai tisztviselő azt állította, hogy az orosz erők heteken belül elfoglalhatják Luhanszk egész városát.

Egy meg nem nevezett magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azt állította, hogy az orosz erők már csak hetekre vannak attól, hogy átvegyék az ellenőrzést a kelet-ukrajnai Luhanszk régió felett – írja a Sky News.

A The Washington Postnak nyilatkozva a szakember azt mondta, hogy a kulcsfontosságú Szeverodonyeck és Liszicsanszk városok a következő napokban Oroszország kezére kerülhetnek.

A Donbász nagy részét 2014 óta oroszbarát szeparatisták ellenőrzik, akik magukat Donyecki Népköztársaságnak és Luhanszki Népköztársaságnak nevezik. Oroszország február 24. óta folyamatosan újabb és újabb területeket foglalt el a Donbászban.

Egy felmérés szerint a holland háztartások mintegy kétharmada úgy véli, hogy a humanitárius vagy gazdasági okokból menedéket kérőknek a saját országuk körüli régiókban kellene menedékjogot kérniük, nem pedig Hollandiában – idézi az MTI az NL Times hírportált, akik az Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérésére hivatkoznak.

Az Ipsos a fejlesztéspolitikával foglalkozó hollandiai Connect International (CI) alapítvány megbízásából készítette a felmérést, amelyben több mint 3000 embert kérdezett meg a menedékkérők elhelyezésének lehetőségeiről. A kérdőívben a migráció kezelésére olyan lehetséges megoldások születtek, mint a határok zárva tartása a menedékkérők előtt, az országba történő bejutás megkönnyítése, vagy a menedékkérők saját régiójában történő befogadása.

A hírportál szerint a megkérdezettek ez utóbbi megoldást vélték a legjobbnak. A kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb válaszadó csakis az alapvető fontosságú feladatokat ellátó migráns munkavállalókat engedné be Hollandiába.

Amint arról már az Index beszámolt, több holttestet is exhumáltak egy bucsai tömegsírban.

A kijevi regionális rendőrfőnök szerint a legénység hét holttestet tárt fel, köztük kettőnek meg volt kötve a keze, valamint lőtt sebek voltak a térdükön és a fejükön.

A térdlövések azt mutatják, hogy több embert is megkínoztak

– mondta Andrij Nebitov, miközben a legénység a sír exhumálásán dolgozott.

Bucsa különösen felkeltette a világ figyelmét, miután olyan hírek láttak napvilágot, hogy tömegsírokat és fejbe lőtt civileket találtak a térségben.

Mára az Oroszország által elkövetett lehetséges háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozások egyik legkiemelkedőbb helyszínévé vált.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberjogi képviselője az ENSZ genfi emberi jogi tanácsának beszélt a „pusztításról és a rombolásról”, amelyet Oroszország Ukrajna elleni inváziója okozott – és az ebből eredő kockázatokról, amelyek milliókat sodornak a szegénység szélére.

A legutóbbi ülésünk óta az ukrajnai háború továbbra is sokak életét teszi tönkre. A civil lakosságot ért borzalmak kitörölhetetlen nyomot hagynak a legtöbb ember életében, beleértve a következő generációkat is

– mondta a hétfői ülésen.

„Társadalmi, gazdasági és politikai következményei az egész régióra és a világra kiterjednek – és egyelőre nem tudjuk, hol lehet a vége” – folytatta, hozzátéve, hogy „a globális élelmiszer-, üzemanyag- és pénzügyi válság milliókat taszíthat szegénységbe”.

A Világélelmezési Program szerint a súlyos élelmezési bizonytalanságban élők száma várhatóan a 2022-es év eleji 276 millióról 323 millióra nőhet, és a társadalom legszegényebbjei szenvedik meg leginkább

– állapította meg Bachelet.

Egy meg nem nevezett magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azt állította, hogy az orosz erők már csak hetekre vannak attól, hogy átvegyék az irányítást a kelet-ukrajnai Luhanszk régió felett – írja a Sky tudósítása.

Az orosz erők jelenleg úgy gondolják, hogy Szeverodonyeck körülbelül kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt.

Luhanszk és a szomszédos Donyeck alkotják Ukrajna keleti régióját, amely Oroszország inváziójának legutóbbi fő célpontja volt.

Donbász nagy részét 2014 óta a magukat Donyecki Népköztársaságnak és Luhanszki Népköztársaságnak tituláló oroszbarát szakadárok irányítják.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi vezetője a szervezet emberi jogi tanácsának genfi ülésén tartott beszédében aggodalmát fejezte ki a szólásszabadság és a média oroszországi cenzúrája miatt.

Kiemelte a bevezetett új orosz büntetőjogi törvényeket, amelyek gyakorlatilag megtiltják „a homályos és kétértelmű fogalmakon alapuló információk terjesztését, beleértve az álhíreket is” – írja a BBC.

Bachelet sajnálatát fejezte ki „a független média növekvő cenzúrája és korlátozása” miatt, és aggasztónak nevezte „a háborúellenes tüntetők nagyszámú önkényes letartóztatását” Oroszországban.

Rakétákkal, tankokkal és tüzérséggel támadták a Donyecki terület lakott területeit. Több tucat lakóépület semmisült meg, és több áldozat is volt – írja a Korrespondent.

A lap szerint múlt héten az orosz csapatok 11 településre mértek csapást Donyeck régióban. Hétfőn a belügyminisztérium sajtószolgálata közölte:

Negyvenhárom polgári objektumot romboltak le, amelyek túlnyomó többsége lakóépület volt. A rendőrség dokumentálta Oroszország katonai bűncselekményeit

– áll a közleményben. A belügyminisztérium közlése szerint Avdijivka, Toreck, Bahmut, Szoledar Szvitlodarszk, Krasznahorivka, Vdale, Makszimiljanivka, Halicinyivka, Mikolajivka és Dolinyivka településeket lőtték.

Két Kh–22 Tempest típusú szuperszonikus rakéta csapódott be a Pokrovszkij körzetben lévő Mikolajivka faluban. Ennek következtében 31 lakóépület, a vuhlehirszkai hőerőmű adminisztratív épülete, a vasútvonal, egy mentőautó és a villanyvezetékek megsérültek. Bahmut és Krasznohorivka áram nélkül maradt.

Mintegy 1200 holttestet, köztük a tömegsírokban találtakat, még nem sikerült azonosítani. Az ukrán rendőrség büntetőeljárást indított több mint 12 ezer ukrán halála miatt –  közölte Igor Klimenko, az ukrán nemzeti rendőrség vezetője az Interfax hírügynökségnek adott interjújában.

„Bucsában, Irpenben, Gosztomelben, és Borodjanka városában rengeteg halott ember feküdt közvetlenül az utcán. Mesterlövészek lőtték őket tankokból, páncélozott személyszállító járművekből, annak ellenére, hogy az orosz hadsereg fehér karszalagot kényszerített az emberekre"

– állapította meg Klimenko, aki azt is elárulta, hogy a halottak körülbelül 75 százaléka férfi, 2 százaléka gyerek, a többi pedig nő.

A holttestek azonosítása hosszú folyamat, meglehetősen munkaigényes, mert sok már bomlásnak indult.

Több százmillió euró értékű ukrajnai fegyverexportra adott engedélyt a német kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egy hétfőn ismertetett összesítés szerint.

A szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a kormányzó szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) írásbeli kérdésére összeállított kimutatás szerint a kormány 350,1 millió euró (140 milliárd forint) értékben adott engedélyt fegyverek és más katonai felszerelések ukrajnai exportjára az orosz támadás február 24-i kezdete és június 1-je között.

Fegyverszállításra 219,8 millió euró értékben adtak ki engedélyt, egyéb katonai felszerelések ukrajnai exportjára pedig 85,2 millió euró értékben. További 45,1 millió eurót tesznek ki azok a szállítások, amelyeket az áprilistól bevezetett új, egyszerűsített engedélyezési eljárásban hagytak jóvá – közölte az MTI.

Az Egyesült Királyság drasztikusan megnövelte az EU-ba szállított földgáz mennyiségét, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami a Brexit ellenére rekord havi növekedést eredményezett az áruexport tekintetében – írja a Guardian.

A szigetország Nemzeti Statisztikai Hivatalának adatai azt mutatják, hogy az EU áruexportja harmadik egymást követő hónapban nőtt, áprilisban 16,4 milliárd fontra, ami folyó árakon számolva a legmagasabb havi szint 1997 óta.

Az Egyesült Királyság üzemanyagexportja 500 millió fonttal nőtt az előző hónapban, ami annak a jele, hogy a kontinensen megnövekedett a kereslet a gáztárolók feltöltésére a télre készülve.

A teljes áruexport növekedésének nagy részét az üzemanyagárak emelkedése okozta, nem pedig az egyéb termékek mennyisége.

Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója hozzájárult a globális energiaárak drámai emelkedéséhez,, ami több országban, köztük az Egyesült Királyságban is évtizedek óta a legmagasabb inflációt eredményezte. Az energiájuk nagy részében Oroszországra támaszkodó uniós nemzetek alternatív forrásokat kerestek, miközben a háborúra reagálva csökkentették az importot.

Orosz precíziós levegő-föld rakéták egy külföldi fegyverszállítmányt és egy zsoldosbázist semmisítettek meg egyebek között az elmúlt nap folyamán – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

Az Egyesült Államokból és európai országokból érkezett „nagy mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést" az altábornagy szerint Udacsne vasútállomása közelében, a zsoldosok ideiglenes állomáshelyét pedig Fedorivkánál semmisítették meg a légi indítású rakéták, amelyek csapást mértek még két rakétasorozatvető-ütegre is.

A jelentés értelmében az orosz légvédelem nyolc drónt lőtt le, köztük Bayraktar TB-2 típusút is. A tüzérségi és rakétacsapatok 247 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 13 vezetési pontra, 63 tüzérségi – köztük hét rakétavető – lőállásra és egy elektronikai hadviselési állomásra mértek csapást – írja a MTI.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint

• az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 201 repülőgépet, 130 helikoptert,
• 1196 drónt, 338 légvédelmi rakétarendszert, 3525 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
•  515 rakétasorozatvetőt, 1933 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3583 speciális katonai járművet veszített.

Sauli Niinistö szerint Ukrajna és Oroszország egyre súlyosabb fegyvereket használ. A finn elnök a naantali nyári rezidenciáján tartott biztonságpolitikai megbeszéléseken beszélt újságíróknak:

Egyre nehezebb fegyverzetekkel támogatjuk Ukrajnát. Másrészt Oroszország is elkezdett nagyon erős fegyvereket használni, például termobarikus bombákat, amelyek valójában tömegpusztító fegyverek.

Finnország mellett Kijev és a NATO országai, köztük Nagy-Britannia is azzal vádolják az oroszokat, hogy termobarikus fegyvereket használnak, amelyek pusztítóbbak, mint a hagyományos robbanóanyagok – írja a Guardian.

Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság egyik tagja szerint az ostromlott keleti Szeverodonyeck városában tartózkodó ukrán erőknek „meg kell adniuk magukat vagy meghalnak".

Az ukrán hadosztályok, amelyek ott vannak, örökre ott is maradnak

– tette hozzá a Eduard Baszurin a Sky News híradása szerint.

Füst száll fel Szeverodonyeck városából 2022. június 7-én

Fotó: Aris Messinis / AFP

A szeparatista férfi azt is állította, hogy az ukrán csapatok nem fogják tudni elhagyni a várost, miután az oroszok állítólag lerombolták az utolsó hidat is, amely összeköti Liszicsanszkkal. Három hídból kettőt már korábban leromboltak, de a harmadikról ez volt az első említés.

A Szeverodonyeckben maradt ukrán védőknek meg kell adniuk magukat, különben biztosan meghalnak, mondta az önjelölt Donyecki Népköztársaság katonai képviselője, írja a BBC.

A donyecki médiának nyilatkozva Eduard Baszurin arról beszélt, az ukrán erők nem lesznek képesek elhagyni a kulcsfontosságú várost, mivel a képviselő állítása szerint megsemmisült az utolsó híd, amely a szomszédos Liszicsanszk városával kapcsolatot biztosított.

Az ukrán hadosztályok, amelyek ott ragadtak, örökre ott maradnak

– jelentette ki Baszurin.

Az ukrán hadsereg egyelőre nem erősítette meg a híd megsemmisüléséről szóló információt.

Ha Oroszország megtámadja Lengyelországot, 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfői sajtóértekezletén.

Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján. Felidézte: a nemrég elindított kormányprogram keretében minden járásban létesítenek a helyi lakosok által használható lőteret.

Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek „kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket”, ahogyan az ma Ukrajnában történik.

Aláhúzta: amennyiben Oroszországnak „valaha is eszébe jutna megtámadni Lengyelországot, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy Lengyelországban 40 millió lengyel kész fegyverrel a kézben kiállni, hogy megvédje hazáját”.

Az ukrajnai háború miatt Varsó állandó és megnövelt létszámú szövetséges bázisok létesítését is szeretné a NATO keleti szárnyán a jelenleg úgynevezett állandó rotációs rendszerben működő NATO-jelenlét helyett, írja az MTI.

Ha Oroszország megtámadja Lengyelországot, 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfői sajtóértekezletén.

Az MTI tudósítása szerint Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján, ahol felidézte, hogy a nemrég elindított kormányprogram keretében minden járásban létesítenek a helyi lakosok által használható lőteret.

A lengyel miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek „kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket”, ahogyan az ma Ukrajnában történik.

Finnországnak, Svédországnak és Norvégiának meg kellene fontolnia, hogy az elkövetkező években közösen szervezzék meg a légvédelem irányítását az északi sarkkörtől északra eső területeken − mondta el a finn parlament elnöke hétfőn az Independent tudósítása szerint.

Mindhárman viszonylag erős légierővel rendelkezünk, és ellenőriznünk kell a határainkat és a légterünket

− mondta Matti Vanhanen, amikor Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnökkel tárgyalt a NATO-ról és a biztonságpolitikáról.

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója osztotta meg a közösségi oldalán azt a felvételt, amelyen Brüsszelben élő ukránok láthatóak, akik az Európai Bizottság épületénél alakítottak ki élőláncot, Ukrajna uniós tagjelöltségét támogatva ezzel.