Az ukrajnai háború okozhatja Putyin vesztét, belső köre buktathatja meg

2022. június 20-án heves harcokban halt meg az ökörmezei Jaroszlav Buta (Pojda). A kárpátaljai férfi a háború kezdete óta teljesített szolgálatot, írja a Kárpátalja.ma.

A vasárnap reggel Kijevet ért rakétatámadás az orosz barbárság újabb példája,  mondta Joe Biden amerikai elnök vasárnap a G7-ek németországi csúcstalálkozóján, írja a Guardian.

A kijevi erők megtámadták az oroszok kezén lévő gázfúrótornyokat a Fekete-tengeren, állítja az Independent helyi tisztviselőkre hivatkozva.

A Csornomorneftegaz által üzemeltetett platform elleni vasárnapi támadás a második volt egy héten belül. Az első támadásra hétfőn került sor.

Az ukrán parlament azzal vádolta meg Oroszországot, hogy több mint 500 ezer tonna gabonát tulajdonított el két megszállt régióból.

Az ukrán Verhovna Rada szerint a szállítmányokat a fontos fekete-tengeri kikötővárosból, Herszonból és a délkeleti Zaporizzsja városából vitték el, írja a Sky News.

** russia stole more than 500.000 tons of Ukrainian grain from the temporarily occupied #Kherson and #Zaporizhzhia regions.

The ** "second" army of the world turned out to be orcs, liars, looters, rapists and thieves.#StopPutinNOW #StopRussia#WarCrimes pic.twitter.com/Z8ScDnDRVp

— Verkhovna Rada of Ukraine - Ukrainian Parliament (@ua_parliament) June 26, 2022

Egy hétéves kislányt mentettek ki annak a lakóháznak a romjai közül, amelyet vasárnap orosz légicsapás ért.

Az ukrán mentőszolgálat által megosztott felvételeken látható, amint a gyermeket kihúzzák a részben összedőlt épületből, és hordágyon egy mentőautóba teszik.

Oroszország vasárnap kora reggel támadta az ukrán fővárost, és legalább két lakóépületet ért csapás, közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Hozzátette, hogy két embert kórházba szállítottak sérülésekkel.

Kanada vasárnap két hadihajót telepített a Balti-tengerre és az Atlanti-óceán északi részére, amelyekkel a NATO keleti szárnyát próbálják megerősíteni, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.

A HMCS Kingston és a Summerside négy hónapos bevetésre indul, írta közleményében a kanadai haditengerészet.

Októberig a hajók aknamentesítő gyakorlatokon vesznek részt, és „magas fokú készenlétet” tartanak fenn, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak bármely NATO-művelet támogatására, jelezte a kanadai haditengerészet.

A HMCS Halifax és a Montréal a tervek szerint júliusban tér vissza Kanadába, írja a Guardian.

Több mint 4000 lakóépület és csaknem 100 egészségügyi intézmény semmisült meg az északkelet-ukrajnai Harkiv városában egy helyi tisztviselő szerint.

A régiót az elmúlt napokban heves orosz bombázások érték, és tegnap este is lőtték a támadók, írja a Sky News.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkivi terület kormányzója nemrég egy lerombolt sportlétesítményről osztott meg képeket. Mint írta, a háború előtt több mint ezer gyerek és diák edzett ott naponta.

A G7-csúcstalálkozón Boris Johnson brit miniszterelnököt arról kérdezték, nem tart-e attól, hogy a magasabb energiaárak miatt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az emberek úgy döntenek, nem kéne tovább támogatni Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban.

Nem, nem, nem, nem, nem, nem: Ha hagyjuk, hogy Putyin megússza, és annektálja Ukrajna bizonyos területeit, az katasztrofális következményekkel járna a világra nézve

– idézte az Independent Boris Johnsont.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő héten Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba látogatva az ukrajnai háború kezdete óta első alkalommal fogja elhagyni Oroszországot – derült ki a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorából.

Putyin a tervek szerint Dusanbéban tárgyalásokat folytat majd Emomali Rahmon tádzsik elnökkel, akivel munkaebéden is részt vesz, a türkmenisztáni Asgabatban pedig szerdán lesz jelenése a Kaszpi-tenger menti országok – Irán, Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán – csúcstalálkozóján.

Csütörtökön az orosz elnök indonéz hivatali partnerét, Joko Widodót fogadja majd a Kremlben – számolt be az MTI.

Az orosz elnök utoljára február 4-én utazott külföldre, csaknem három héttel az Ukrajna elleni orosz háború megindítása előtt. Akkor – a pekingi olimpia megnyitójának napján – Hszi Csin-ping kínai államfő fogadta őt.

Az orosz csapatok által megszállt Kahovka városában az ukrán partizánok felrobbantották az egyik helyi kollaboráns autóját, írta meg az Unian hírügynökség.

Irina Mahneva állítólag az ellenség bevonulása után állt át a megszállók oldalára, ezzel szerzett magának sok ellenséget. Az orosz média azt írja, hogy a célszemély nem sérült meg a merényletkísérlet során.

Két napja írtuk meg, hogy merénylet áldozata lett a megszállt herszoni régióban egy oroszbarát ukrán tisztviselő, akit az autójával együtt robbantottak fel. A Kreml terrorcselekménynek minősítette a robbantást.

Párizs támogatja az olaj árának felső határára vonatkozó amerikai javaslatot, de a francia elnökség szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha az a kitermelő országoktól származna.

Ahhoz, hogy egy ilyen intézkedés működjön, „vitába kell szállni az OPEC+ és a világ olajtermelőivel” – mondta a forrás a Guardian híradása szerint, utalva a 23 országot tömörítő csoportra.

Németország azonban úgy véli, hogy az intézkedést túl nehéz lenne bevezetni. Egy magas rangú német tisztviselő szerint még mindig intenzíven tárgyalnak arról, hogy ez miképp is működne, és hogyan illeszkedhetne az amerikai, brit, európai és japán szankciórendszerbe.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén azt mondta, hogy a megbeszélések folyamatban vannak, de szeretnének még jobban belemenni a részletekbe.

A célunk Oroszország megbüntetése és nem a saját életünk bonyolultabbá tétele

– tette hozzá.

Amint arról korábban beszámoltunk, Biden és a G7 vezetői megállapodtak az orosz arany importtilalmáról.

Újabb orosz aranyexportot nem engednek be a négy országba (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Japán és Kanada), miután új intézkedésekkel próbálnak nyomást gyakorolni a Kremlre – írja a Sky News.

Most Franciaország kijelentette, hogy támogatja az orosz aranykivitel betiltását, a javaslatot pedig meg kell vitatni az Európai Unió 27 tagállama között.

A francia elnökség egyik tisztviselője a mai napon azt is elmondta, hogy Párizs nem ellenzi az orosz olajárak felső határát, de azt akarta, hogy a G7 tárgyaljon egy olyan árpajzsról, amely korlátozza az olaj- és gázárakat, hogy visszafogja az inflációt.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko arra figyelmeztette a városban élőket, hogy maradjanak éberek a mai légitámadás után. Mint arról korábban beszámoltunk, egy ember meghalt, és öt megsebesült a fővárosban egy lakóházra mért csapást követően.

Klicsko felszólította az embereket, hogy tartsák be az alapvető biztonsági szabályokat, és a légvédelmi sziréna figyelmeztetése alatt menjenek óvóhelyre. „Oroszország csak pánikot és kétségbeesést akar kelteni” – írta a Twitter-oldalán a városvezető.

Hogy Oroszország kifogyóban lenne a precíziós irányítású rakétákból, arra az elmúlt napok nem erősítettek rá. A Kijevre mért mai csapásokat állítólag Tupoljev bombázókról indították a Kaszpi-tenger felett mintegy 1440 kilométeres távolságból.

Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője szerint valószínűleg Kh–101-es cirkálórakétákat használtak, amelyek hatótávolsága a jelentések szerint több ezer kilométer. Tegnap az ukrán hírszerzés szerint Oroszország a szomszédos Belaruszból is indított légicsapásokat – írja a BBC.

De minél több rakétát lőnek ki, annál kevesebb marad raktáron. Oroszország számára az jelenti a nehézséget, hogy a készletek feltöltéséhez szükséges kulcsfontosságú alkatrészekhez hozzájusson, amelyek egy részét korábban Ukrajna gyártotta.

Két orosz rakéta csapódott be a közép-ukrajnai Cserkaszi város közelében, egy ember meghalt, öt másik megsebesült, emellett az infrastruktúra is megrongálódott, közölték vasárnap a regionális hatóságok. Minderről az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása számolt be.

Oroszország legutóbbi, Kijevet ért rakétacsapásai azt mutatják, hogy a nemzetközi szankcióknak agresszívabbnak kellene lenniük, és az orosz gázra vonatkozó uniós embargót is tartalmazniuk kellene, mondta vasárnap az ukrán elnöki iroda vezetője.

A G7-csúcsnak reagálnia kellene a Kijevet ért orosz csapásokra. A szankcióknak agresszívabbnak kellene lenniük. Az aranyexportra vonatkozó embargó jó, de az új uniós szankciócsomagban a gázembargóra is szükség van

– jelentette ki Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője.

Az Egyesült Királyság és Franciaország megállapodott abban, hogy több támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszország ellen vívott háborúban – közölte vasárnap Boris Johnson irodája a G7-csúcs találkozója előtt.

A felek megegyeztek abban, hogy ez egy kritikus pillanat a konfliktus lefolyása szempontjából, és lehetőség nyílik a háború megfordítására 

– idézte a Downing Street szóvivőjét a Guardian. 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője rakétacsapásokról számolt be a Csernyihivi, a Zsitomiri és a Lvivi területen.

Az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel és Kalibr rakétákkal hajtott végre nagy erejű csapást

– mondta Konasenkov a Moszkovszkij Komszomolec szerint.

Elmondása szerint a támadásokkal az ukrán csapatok kiképzőközpontjait célozták. Ennek következtében „a 65. és 66. motorizált gyalogos dandár és a 46. légi mozgó dandár”, amely az ukrán csapatok stratégiai tartalékai közé tartozik, teljesen elvesztette harci hatékonyságukat.

Az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy így meghiúsult ezeknek az alakulatoknak a harci övezetekbe történő átcsoportosítása.

Egységesnek kell maradnia a Nyugatnak Moszkva ukrajnai inváziójával szemben – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Olaf Scholz német kancellárnak a G7-csúcstalálkozó előtt tartott találkozón.

Putyin kezdettől fogva számolt azzal, hogy a NATO valahogy meglesz, a G7 szétszakad, és... de mi nem így tettünk, és nem is fogunk így tenni

– idézte a BBC az amerikai elnököt. 

Az Ukrajnát ért újabb támadások miatt további szankciókkal kellene reagálnia Oroszországgal szemben a G7-csoport országainak – fogalmazott közösségi oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Hozzátette: Ukrajnának további nehézfegyverekre van szüksége.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról biztosította az ukrán népét Twitter-bejegyzésében, hogy ameddig csak kell, az EU Ukrajna mellett fog állni.

Boris Johnson, aki szintén Bajorországban tartózkodik a G7-csúcstalálkozón, szintén szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Ukrajnát.