Kanada Ukrajna haragját kockáztatja azzal, hogy visszaküld Németországnak egy megjavított óriásturbinát, amely felgyorsítja az orosz gáz haladását az Északi Áramlat nevezetű gázvezetéken keresztül – írja a Reuters.
Kanada szombaton jelentette be döntését, miután eredetileg a múlt hónapban lefoglalta az orosz Gazprom gáz- és olajipari óriáscég tulajdonában lévő, sérült turbinát, amelyet a Siemens Energy Canada műhelyeiben javítottak.
⚡️ Reuters: Canada will deliver turbine needed for maintenance of Nord Stream 1 gas pipeline to Germany.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 8, 2022
Despite Ukraine opposing it, Canada will hand over the turbine to Russia's Gazprom, Reuters reported, citing anonymous sources.
Kijev arra kérte a kanadai kormányt, hogy lehetőség szerint ne adja vissza Németországnak a turbinát, ugyanis ez sértené az Oroszországgal szembeni szankciók integritását. A súlyos gázhiánnyal küzdő Németországot azonban Moszkva további megszorításokkal fenyegeti – írja a Guardian.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Lángokban áll az ukrajnai frontvonal – ezt bizonyítják a NASA Firms rendszerének adatai. A rendszer nagy tüzeket észlelt a háború sújtotta országban.
A NASA műholdfelvételei szerint a tüzek különösen Luhanszkban, Donyeckben és a harkivi régió egy részén, valamint délen, a mikolajivi és herszoni régióban észlelhetőek – írja az Unian.
🗺FIRMS: Ukraine on fire can be seen from space
— Ukraine NOW (@UkraineNowMedia) July 10, 2022
This is what mass fires on the front line look like. These images were recorded by a special fire monitoring system FIRMS from NASA. The photo shows a clear demarcation line resulting from mass fires. pic.twitter.com/oIdIOYXzCR
A francia gazdasági miniszter szerint Franciaországnak „gyorsan csatarendbe kell állnia” annak érdekében, hogy felkészüljön arra a lehetőségre, ha teljesen megszűnik az orosz gázellátás.
Bruno Le Maire egy gazdasági fórumon Aix-en-Provence-ban úgy fogalmazott: „készüljünk fel az orosz gázellátás teljes leállására, mert ma ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek”. Hozzátette, hogy ehhez az szükséges, hogy felgyorsítsák az energetikai függetlenség kialakítását.
A francia gazdasági miniszter szerint még a tél beállta előtt, most kell meghozni a döntéseket, fegyelmezetten kell alakítani a szervezést, csökkenteni kell a fogyasztást. Elmondta, hogy bizonyos iparágaknak elképzelhető, hogy csökkenteniük kell majd az energiafogyasztást, akár bizonyos időszakokra le is kell állítaniuk az energiafelhasználást.
Franciaország energiaellátásának csaknem 20 százalékát fedezik földgázból. Az ukrajnai háború előtt a francia földgázszükséglet nagyjából 17 százalékát tette ki az Oroszországtól vásárolt gáz – számolt be az MTI.
Orosz katonák erővel kényszerítették a zaporizzsjai atomerőmű ukrán vezetését, hogy engedjen be egy ismert orosz propagandista bloggert szigorúan ellenőrzött területre a nukleáris létesítményben – közölte az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat.
Az orosz megszállás alá került atomerőműben történteket az Enerhoatom az oroszok „újabb provokációjának” minősítette. Az ukrán vállalat közlése szerint
az orosz blogger egy újabb propagandafilm elkészítése érdekében a Roszatom egyik képviselőjével, felfegyverzett orosz katonák kíséretében bement az egyik reaktor blokkvezérlő paneljéhez, valamint az atomerőmű más olyan helyiségeibe, amelyekbe csakis különleges engedéllyel rendelkező szakemberek léphetnek be.
Az ukrán vállalat hozzátette, hogy az atomerőmű ukrán személyzetét is kényszerítették a propagandainterjúban való részvételre.
Így alkotnak a megszállók propagandamítoszt az orosz közönség számára Oroszország egyik fő vívmányáról ebben a háborúban: az ellopott zaporizzsjai atomerőmű sikeres működéséről, aminek köszönhetően fedezik az agresszor ország energiaszükségleteit
– írják a közleményben. Az Enerhoatom közölte, hogy feljegyzést küld ezekről az atrocitásokról a nemzetközi atomerőmű-biztonsági hatóságoknak.
Az Enerhoatom adatai alapján jelenleg ötszáz orosz katona lehet a létesítményben, továbbá nagyszámú haditechnikai eszköz és robbanóanyag. Kijev több ízben jelezte, hogy az adott körülmények között nem tudja szavatolni a nukleáris biztonságot a zaporizzsjai atomerőműben.
⚡️A provocation is taking place at the Zaporizhzhia NPP with the participation of the Russian media, – 'Enerhoatom' reports.
— Flash (@Flash43191300) July 10, 2022
Thus, the military of the Russian forced the leadership to allow a Russian propagandist blogger with a representative of Rosatom to the station. pic.twitter.com/d6Ll9eTXXs
Megvertek, és festékkel leöntöttek egy nőt Kijevben, aki az Ukrán Fegyveres Erők katonáinak gyűjtő gyerekekre támadt. Az esetről videó is készült.
Putyin hamarosan jön, és rendet tesz
– ezt kiabálva döntötte fel a nő az asztalt, amelyen gyerekek játékokat árultak, hogy a befolyt összegből az ukrán katonákat támogassák – számolt be a Styler.
A felvételen az látszik, hogy a járókelők közbeavatkoztak, és először megrángatták, majd a hajánál fogva a földre küldték a nőt, és a táskája tartalmát is szétszórták az utcán. Amikor a nő már a holmiját szedegette, egy férfi jelent meg egy festékesvödörrel, és nyakon öntötte az asszonyt.
Oroszország azt állítja, hogy az ukrán csapatok 26 tüzérségi lövedéket lőttek ki lakóövezetekre a kelet-ukrajnai Donyeckben.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint az ukrán hadsereg vasárnap fél óra leforgása alatt lőtte ki a 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket.
Állításuk szerint két civil megsebesült, miután az ukrán csapatok állítólag tüzet nyitottak Donyeck Kijevszkij és Kujbiscseszkij kerületére. Az orosz hírügynökség forrása a Moszkva által támogatott Donyecki Népköztársaság (DPR) szakadárcsoport volt – írja az Independent.
Az ukrán külügyminisztérium és az energiaügyi minisztérium mélységes csalódottságának adott hangot a kanadai kormány döntése miatt, amely engedélyezte a Siemens Canada által megjavított Északi Áramlat 1 turbinák Németországba történő visszaszállítását – írja az Unian hírügynökség.
A nemzetközi közösség – köztük Kanada és Németország – számos komoly szankciót vezetett be Moszkva ellen, hogy megállítsa a háborút. Ukrajna hálás ezekért a határozott lépésekért. Ezzel egyidejűleg a legutóbbi kanadai–német megállapodást Oroszország szeszélyeihez igazították. Ez veszélyes precedens, ami ellentétes a jogállamisággal, és Moszkva büntetlenségét mozdítja elő
– áll a közleményben. Az ukrán fél hangsúlyozza, hogy az Északi Áramlat 1 turbina átadása lehetővé teszi Moszkva számára, hogy az energiát továbbra is az Európa elleni hibrid háború eszközeként használja fel. Ezért felszólítják a kanadai kormányt, hogy vonja vissza ezt a döntést, és biztosítsa a szankciós rendszer integritását.
A szakértő biztos benne, hogy az orosz hadsereg harci hatékonyságát jelentősen aláássák a HIMARS-rakétarendszerek, amelyeket Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott.
Ukrajna teljes körű katonai inváziójának ötödik hónapjában az orosz hadsereg elvesztette a lehetőséget az aktív támadásra. Ezt Ivan Jakovina nemzetközi megfigyelő nyilatkozta a Radio NV-nek.
Liszicsanszk elfoglalása után Oroszország nem tud tovább támadni. Az orosz csapatok lassulnak, elfogy a képességük komoly támadó műveletek végrehajtására
– idézte a szakértőt az Unian hírügynökség.
Jakovina szerint az is előfordulhat, hogy a megszállók az összes lőszerraktárukat elveszítik az amerikai nehézfegyverek miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök titkos tárgyalásokat próbál folytatni Európával és az Egyesült Államokkal – mondta Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter a Radio NV adásában az Unian szerint. A diplomata azt is elmondta, hogy ősszel, a fűtési szezon közeledtével még inkább a tárgyalások szükségességére összpontosít majd.
Putyin képviselői különféle féltitkos és titkos csatornákon keresztül megpróbálják elérni az Egyesült Államokat, Európát, és az mondják: egyezzünk meg valahogy. Számunkra és önök számára is hasznos lesz
– fogalmazott a diplomata. Majd hozzátette, Moszkva fél az energia- és élelmiszerválságtól.
Mentési munkálatok folynak, miután orosz rakéták leromboltak egy ötemeletes lakóházat a kelet-ukrajnai Csasziv Jar városában, és legalább 15 ember meghalt.
Pavlo Kirilenko, a donyecki terület kormányzója szerint mintegy három tucat ember rekedhetett a romok alatt.
A kormányzó elmondta, hogy a 12 ezer lakosú várost Hurrikán rakéták találták el, amelyeket teherautókról lőttek ki.
A Guardian videófelvételén a mentési munkálatok láthatók.
Megérkezett az Egyesült Királyságba az új katonai kiképzési programban részt vevő ukrán katonák első csoportja. A brit védelmi minisztérium szerint a brit erők megkezdték az ukrán katonák kiképzését az új program keretében, hogy segítsék az orosz invázió elleni honvédő harcot.
Ben Wallace brit védelmi miniszter meglátogatta az északnyugati katonai tábort, ahová várhatóan akár 10 ezer ukrán katona is érkezhet katonai kiképzésre.
The UK-led training programme in support of the Armed Forces of Ukraine has begun at MOD sites across the UK 🇬🇧🇺🇦
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 9, 2022
Read the full story: https://t.co/IMsiWENTBU#StandWithUkraine
Több mint száz szexuális bűncselekményt regisztráltak Ukrajnában a háború kitörése óta, jelentette az ENSZ.
Ez a szám azonban nem tükrözi a háború alatt elkövetett szexuális erőszak mértékét, mivel a bűncselekmények nagy részét nem jelentették be a rendőrségen, mondta Pramila Patten, az ENSZ szexuális erőszakkal foglalkozó képviselője, írja az Independent.
Oroszország több mint 22 000 háborús bűncselekményt követett el Ukrajna ellen a február 24-én kezdődött invázió óta az Ukrinform ukrán médiaügynökség szerint.
Az Európai Unió Ukrajnának szánt, 9 milliárd eurós pénzügyi támogatását blokkolja Christian Linder német pénzügyminiszter – közölte a Corriere della Sera saját forrásokra hivatkozva.
A lap szerint a tisztviselő egyelőre csak 1 milliárd euró kifizetését hagyta jóvá. A német pénzügyminiszter ugyanis ellenzi, hogy a támogatást a teljes európai adósságból fedezzék.
Ukrajna segélycsomagjáról az uniós országok vezetői május végén állapodtak meg. Eszerint Kijev 25 éves lejáratú kamatmentes kölcsönt kap azokból az alapokból, amelyeket az Európai Bizottság adósságkötvények kibocsátásával szedne be.
Egy amerikai kutatóintézet arra figyelmeztet, hogy az orosz kormánynak az ukrajnai Donbász elfoglalásánál szélesebb körű területi céljai vannak, és valószínűleg az északkeleti harkivi régió egy részét vagy egészét kívánja annektálni.
Az Institute for the Study of War (ISW) a régió Oroszország által támogatott hatóságainak azon nyilatkozataira alapozta értékelését, amelyek szerint „Harkiv az orosz föld elidegeníthetetlen része”.
Az ISW szerint az oroszok által támogatott hatóságok ezt az állítást a régió új zászlajának leleplezésekor tették: a zászlón az orosz birodalmi kettős sas és a 18. századi harkivi címer szimbólumai szerepelnek.
„A megszálló kormány gyorsasága a polgári közigazgatás július 6-i létrehozásában és a hadiállapot július 8-i bevezetésében a Harkivi területen fémjelzi, hogy a Kreml agresszívan törekszik az általa irányított közigazgatás legitimálására és hatalmának megszilárdítására, hogy támogassa ezt a szélesebb körű területi célt” – olvasható az ISW értékelésében.
#Russian-backed occupation authorities in #Kharkiv Oblast stated that Kharkiv Oblast is an “inalienable part of Russian land,” indicating that the #Kremlin likely intends to annex part or all of Kharkiv Oblast.
— ISW (@TheStudyofWar) July 9, 2022
Read the latest: https://t.co/n1sUSqhDdt pic.twitter.com/bU1CvHEFDs
A világhírű rockzenekar, a Scorpions július 9-én tartott koncertet Izraelben. A zenészek támogatják Ukrajnát, és úgy döntöttek, hogy emlékeztetik rajongóikat és az egész világot, hogy a háborúnak még nincs vége.
Az előadók azzal demonstrálták szolidaritásukat, hogy felhúzták a kék-sárga zászlót az Ukrajna számára átírt, Wind of Change című legendás dal előadása közben.
A közönség is kifejezte szimpátiáját Ukrajna irányába, a tömegben rengeteg ukrán zászlót lehetett látni, írja az Unian hírügynökség.
A Kijev Independent közvélemény-kutatása szerint az ukrán vállalkozások 49 százaléka úgy véli, hogy az országban zajló aktív háború télen véget ér.
Több mint egyharmaduk azonban úgy gondolja, hogy az aktív harcok 2023-ig folytatódhatnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban felszólította a G7-ek vezetőit, hogy segítsenek országának télre befejezni az Oroszországgal folytatott háborút. A Gradus közvélemény-kutató ügynökség felmérése 104 ukrán vállalkozó válaszain alapszik.
⚡️ Poll: 49% of Ukrainian businesses expect war's active phase to end this winter.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 10, 2022
35% of respondents believe active hostilities will stretch until the end of 2023 or longer. The survey, by the polling agency Gradus, is based on the answers of 104 Ukrainian business owners.
Mivel Oroszország blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, kétségessé vált a közelgő ukrajnai aratás sorsa.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a háború számos fejlődő ország élelmiszer-ellátását veszélyezteti, és akár 181 millió ember éhezését is súlyosbíthatja.
Eközben sok ukrajnai gazdálkodó csődbe mehet. Az Ukrán Gabonaszövetség vezetője szerint az 1991-es függetlenség elnyerése óta a legnehezebb élelmezési helyzettel néznek szembe – írja az Independent.
Orosz rakéták leromboltak egy ötemeletes lakóházat a kelet-ukrajnai Csasziv Jar városában. Most legalább 15 ember meghalt – mondta Pavlo Kirilenko, a donyecki régió kormányzója, aki szerint több mint 20 ember rekedhetett a romok alatt.
Ez a rakétatámadás a legutóbbi a polgári épületek elleni, sok halálos áldozatot követelő támadások sorában.
Csasziv Jar körülbelül 19 kilométerre délkeletre fekszik Kramatorszktól, amely város várhatóan az orosz erők egyik fő célpontja lesz, miközben nyugat felé nyomulnak – írja a Sky News.
A donyecki régió egyike annak a két tartománynak, amely Luhanszkkal együtt a Donbász régiót alkotja, ahol a szakadár lázadók 2014 óta harcolnak az ukrán erők ellen. Múlt héten Oroszország elfoglalta Liszicsanszk városát, az ukrán ellenállás utolsó nagy erősségét Luhanszkban.
The moment of the arrival of a Russian rocket into a high-rise building in the city of Chasiv Yar, Donetsk region. pic.twitter.com/VftbKp5w29#Ukraine #UkraineWar #UkraineRussianWar #UkraineRussiaWar
— Ukrainian News24 (@MarkRid89403375) July 10, 2022
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az ukrán gabonaexport orosz korlátozása hozzájárulhatott a Srí Lanka-i zavargásokhoz, amelyeket a súlyos élelmiszer- és üzemanyaghiány váltott ki.
Látjuk, hogy az orosz agresszió hatása mindenütt érvényesül
– jelentette ki Blinken újságírók előtt Bangkokban az Al Jazeera híradása szerint.
A külügyi tárcavezető ismét felszólította Oroszországot, hogy engedje ki a becslések szerint mintegy 20 millió tonna gabonát a megszállt ukrajnai területekről.
US Secretary of State Blinken says Russia’s restriction on Ukrainian grain exports may have contributed to recent turmoil in Sri Lanka triggered by severe shortages of food and fuel.
— Al Jazeera English (@AJEnglish) July 10, 2022
🔴 LIVE updates: https://t.co/x6wSdLyrSs pic.twitter.com/XU37GMmnGN
Mihajlo Orlovszki két napot töltött el egy hideg ukrajnai erdő gödrében, miután az orosz erők letartóztatták, bokszkesztyűvel megverték, sokkolóval megrázták, és többször is el kellett énekelnie az orosz himnuszt.
Alább tudja megtekinteni a Sky News riportját a történtekről:
Németországban egyre több városban alakítanak válságstábokat, és dolgoznak ki vészhelyzeti terveket arra az esetre, ha az oroszok elzárnák télen a gázcsapokat – írta meg a Bild.
Ludwigshafen városa azt is tervbe vette, hogy a város sportcsarnokát alakítanák át azért, hogy azok a polgárok, akiknek már nincs pénze fűtésre, felmelegedhessenek.
Jelenleg minden vészforgatókönyvre felkészülünk
– mondta el Jutta Steinruck polgármester.
A többfunkciós csarnokot, amelyben korábban sportrendezvényeket, kiállításokat és koncerteket rendeztek, már a járvány idején is oltóközpontként használták.
Oroszország amerikai gyártmányú tüzérségi fegyvereket tároló hangárokat támadott meg.
Az orosz erők csapást mértek az ukrán hadsereg két hangárjára, amelyekben amerikai gyártmányú, M777 típusú tüzérségi fegyvereket tároltak – közölte az al-Dzsazíra az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
A hangárok a Donyecki területen lévő Konsztantyinovka közelében találhatók, tette hozzá a védelmi tárca.
Az ukrán 24. gépesített dandártüzérség több orosz tankot is megsemmisített. A tankok túl közel helyezkedtek el egymáshoz, ezért is lehetett sikeres a támadás. A videót először a dandáregység közölte a Facebookon.
Video of artillery strikes from Ukraine's 24th Mechanized Brigade on a Russian armored grouping. The Russian force is grouped far too close together.https://t.co/4pthqwDpVU pic.twitter.com/SC8fbaEjjF
— Rob Lee (@RALee85) July 9, 2022
Tisztviselők szerint tízre nőtt a kelet-donyecki régióban egy ötemeletes lakóházat megsemmisítő orosz rakétatámadás áldozatainak száma – írja az Al Jazeera.
Pavlo Kirilenko, a donyecki régió kormányzója szerint körülbelül háromtucatnyi ember rekedhetett a romok között – közölte a Telegram-oldalán.
Eleinte öt halálos áldozatról lehetett olvasni, amit az ukrán katasztrófavédelem később hatra módosított, de a legfrissebb információk szerint már tíz halottról tudnak. Azt nem közölték, hány ember lehet még a romok alatt.
Az ukrán parlamentben létrehoznak egy ideiglenes vizsgálóbizottságot, amely azt fogja kideríteni, miért távoztak a háború kitörését követően külföldre egyes parlamenti képviselők, és miért nem tértek vissza a hazájukba − írta meg a Kárpáthír.
A bizottság létrehozásának tervéről Ruszlan Sztefancsuk házelnök számolt be. Elmondta, hogy napokon belül megalakítják a vizsgálószervet, amely megállapítja majd, indokolt-e az egyes ukrán honatyák külföldön tartózkodása, illetve milyen lépéseket tesz ellenük a képviselői testület.
A parlament munkájában részt nem vevő képviselők nem kapnak fizetést, és minden bizonnyal meg lesznek fosztva a mandátumuktól. Indokolt esetben bűnügyi eljárást indítanak a törvényeket és házszabályt súlyosan megsértő honatyák ellen, mondta a házelnök.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az orosz invázió elleni harcban „kulcsfontosságú”, hogy országának több humanitárius, pénzügyi és katonai segítséget nyújtson a Nyugat.
Ez Antony Blinken amerikai külügyminiszter megjegyzéseit követően hangzott el, aki szerint az Egyesült Államok „határozottan” támogatja Ukrajnát.
A háború kezdete óta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számos telefonhívás, beszéd és találkozó keretében kérte a Nyugatot, hogy támogassa országát fegyverekkel és pénzzel – emlékeztet a Sky News.
Grateful to the U.S. and @SecBlinken for the unfaltering support for Ukraine. Additional humanitarian, financial, and military aid is crucial as Ukraine continues to defend itself from Russia’s barbaric aggression. https://t.co/CHs6xQz3aa
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) July 10, 2022
A legújabb közvélemény-kutatások szerint a britek egyre kevésbé támogatják az ukrán menekülteket − írta meg a Guardian.
A YouGov által márciusban végzett közvélemény-kutatás szerint az emberek 75 százaléka támogatta az Egyesült Királyságban letelepedő ukránokat.
További 42 százalék úgy vélte, hogy akár tízezer fős nagyságrendben is érkezhetnek az országba.
A mostani felmérés szerint már csak 71 százalék támogatja a menekültek letelepedését az országban. Sokkal nagyobb mértékben, 29 százalékra esett vissza azok száma, akik azt szeretnék, ha több tízezer ukrán érkezne az Egyesült Királyságba.
Szombaton közel 85 ezer ember és 18 ezer gépjármű lépte át a határt Ukrajna nyugati ellenőrző pontjain – közölte vasárnap Ukrajna Nemzeti Határrendészeti Szolgálata.
A Kárpátalja.ma információja szerint az országot 41 ezren hagyták el, többségük – 25 ezren – Lengyelország irányába lépte át a határt.
A határrendészet közleménye szerint az elmúlt 24 órában 43 ezer ember lépett be az országba, köztük több mint 38 ezer ukrán állampolgár. Az ellenőrző pontokon pedig 60, humanitárius segélyt szállító kamion haladt át.
Oroszország korlátozta a hozzáférést az országos német napilap, a Die Welt című újság honlapjához – írja a Guardian.
A Roszkomnadzor, az ország hírközlési szabályozó hatósága szerint ez az ügyészek kérésére történt.
Oroszország az ukrajnai inváziója kezdete óta rendszeresen vádolja a Nyugatot hamis információk terjesztésével, többek között ezért korlátozta vagy blokkolta le teljesen a hozzáférést a BBC-hez, a Voice of Americához, a Deutsche Welléhez és más médiumokhoz.
Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság elnöke Telegram-oldalán tett közzé egy videót, amin nevetségesnek nevezte az ukrán ellenállási kísérletet. Amint írta:
Így szabadítottuk fel egész Luhanszkot. Különleges egységünknek először a nevetést kellett legyőznie, utána utána pedig jöttek az ukrán nácik. Nácik, ne nevettessetek minket ilyen könyörtelenül, ez nem fair!
– zárta bejegyzését Kadirov.