Térképen mutatjuk, mekkora területeket foglaltak vissza az ukránok

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

„A helyi szupermarket mögötti nyirkos pincében fémrácsok zárják el a helyiség egyik sarkát, hogy egy nagy cellát alkossanak. Koszos hálózsákok és paplanok jelzik, hogy három alvóhely van a nedves földpadlótól szigetelő hungarocell lapok tetején. A sarokban két fekete vödör szolgált WC-ként. Néhány méterrel a rácsos cellán kívül három romos szék áll egy asztal körül, körülöttük cigarettacsikkek és üres tökmaghéjak hevernek a padlón.”

Volodimir Zelenszkij elnök szerint több mint 10 ilyen „kínzókamrát” fedeztek fel a régióban az orosz csapatok múlt heti, sietős kivonulása óta. Kozacsa Lopant, amely alig néhány kilométerre fekszik az orosz határtól, szeptember 11-én foglalták vissza az ukrán erők.

A Harkivi terület ügyészsége, amelynek illetékességi területén fekszik a falu, szombaton a Telegram-csatornáján közzétett közleményében azt állította, hogy az AP újságírói által látott szobát kínzókamraként használták a terület megszállása idején.

A hivatal szerint az orosz erők helyi rendőrséget állítottak fel, amely a börtönt működtette. A rendőrség működését igazoló dokumentumokat és kínzóeszközöket is lefoglaltak. Az ügyben vizsgálatot folytatnak.

Olena Zelenszka, Ukrajna first ladyje vasárnap lerótta kegyeletét II. Erzsébet előtt a Westminster Hallban lévő koporsónál, mielőtt a Buckingham-palotában a walesi hercegnővel találkozott volna.

Az ukrán Nemzeti Operában megemlékezéssel tisztelegtek egy vezető ukrán balett-táncos előtt, aki a héten halt meg hazája orosz megszállók elleni háborújának frontvonalán harcolva.

Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters

A Nemzeti Opera bátor romantikusnak és bátor harcosnak nevezte Olekszandr Sapovalt, aki szeptember 12-én halt meg Kelet-Ukrajnában orosz aknavető gránátok lövedékei alatt.

A gyászolók, köztük Sapoval egységének katonái, a díszőrség és a kijevi művészeti közösség tagjai zsúfolásig megtöltötték az operaház előcsarnokát, és virágokat helyeztek el a koporsóján, mielőtt azt kék-sárga ukrán zászlóba burkolták.

Később önként jelentkezett a hadseregbe, és a kelet-ukrajnai Donyeck régióban harcolt, ahol a háború leghevesebb harcai zajlottak. A gyászszertartás a Nemzeti Opera környékére is kiterjedt – számolt be róla az Al Jazeera.

Összesen 165 hajó – fedélzetén 3,7 millió tonna mezőgazdasági termékkel – hagyta el Ukrajnát az ENSZ és Törökország által közvetített megállapodás keretében – közölte az ukrán infrastrukturális minisztérium.

Ukrajna gabonaexportja visszaesett, miután Oroszország február 24-én megszállta az országot, és blokád alá vette fekete-tengeri kikötőit, ami világszerte felhajtotta az élelmiszerárakat.

Három fekete-tengeri kikötőt nyitottak meg újra a Moszkva és Kijev által július 22-én aláírt, az ukrán tengeri kikötők blokádjának feloldásáról szóló megállapodás értelmében, és a minisztérium közlése szerint ezek a kikötők havonta 100-150 teherhajót tudnak berakodni és külföldre küldeni – írja a Hindustan Times.

Erőteljes robbanás rázta meg Melitopol belvárosát – erről Ivan Fedorov, a város polgármestere számolt be a Telegramon.

Az Unian ukrán hírügynökség azt írja, az előzetes információk szerint a robbanás közvetlenül a belvárosban, az egyik udvarban történhetett.

Áldozatokról vagy sérültekről egyelőre nem érkezett jelentés.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy országa „szilárdan támogatja Ukrajnát”, és továbbra is segítséget nyújt a megtámadott országnak, amely a hónapok óta tartó orosz invázióval szemben védekezik.

Trudeau, aki II. Erzsébet királynő temetése miatt Londonban tartózkodik, a tervek szerint vasárnap este találkozik Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel – adta hírül a Guardian.

Az orosz hadsereg toborzókat keres az ukrajnai harcokhoz, legalább havi 160 000 rubelt (1,1 millió forintot) kínálva ösztönzésként, és úgy hirdetve, hogy ez „egy igazi férfi választása”. A hadsereg mozgóirodákat telepített, hogy „szerződéses katonákat” vonzzon az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett akcióhoz.

A dél-oroszországi Rosztov városának egyik helyszínén álruhába és fekete maszkba öltözött katonák mutogatták fegyvereiket a járókelőknek, és színes brosúrákat osztogattak a következő címmel:

Sem Oroszország, sem Ukrajna nem hozza nyilvánosságra katonai veszteségeit, amelyeket a nyugati hírszerző ügynökségek mindkét oldalon több tízezerre becsülnek – írja a Sky News.

Moszkva március 25-e óta nem frissítette a halálos áldozatok hivatalos számát, amikor azt közölte, hogy 1351 orosz katona halt meg, és 3825 megsebesült.

A Kreml a múlt héten közölte, hogy nincs szó országos mozgósításról, hogy megerősítse erőit. A toborzási akció azonban azt jelzi, hogy Moszkvának több emberre van szüksége, és ez a frontvonalakon bekövetkezett kudarcok nyomán történt. 18 és 60 év közötti, legalább középfokú végzettséggel rendelkező oroszok és külföldiek egyaránt jelentkezhetnek az orosz seregbe.

„A hazafiasan gondolkodó polgárok úgy döntenek, hogy három vagy hat hónapra szóló szerződést írnak alá, hogy részt vegyenek a különleges katonai műveletben” – mondta Szergej Ardasev őrnagy, aki mindenkinek kiképzést ígért.

Az egyik potenciális újonc Viktor Jakunyin zenész volt, aki elmondta, szívesen szolgálna a légideszantosoknál: „A szüleim gyerekkorom óta arra neveltek, hogy szeressem a hazámat, védjem az orosz világot. Hiszem, hogy az erő velünk van.”

Telefonon szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap kirgiz és tádzsik hivatali partnerét, Szadir Dzsaparovot és Emomali Rahmont, hogy akadályozzák meg a további eszkalációt az országaik közötti határon.

A Kreml sajtószolgálata szerint az elnökök megvitatták a kirgiz–tádzsik határon kialakult helyzetet. Putyin felszólította a feleket, hogy akadályozzák meg a további eszkalációt, és tegyenek intézkedéseket a helyzet kizárólag békés, politikai és diplomáciai eszközökkel történő mielőbbi rendezésére. Megerősítette Oroszország készségét arra, hogy segítséget nyújtson a kirgiz–tádzsik határvidék stabilitásának biztosításához.

Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú, ebből 580 kilométernyi szakaszról sikerült eddig a két félnek megállapodnia. A Szovjetunió összeomlását követően – addig ugyanis a közös szövetségi államkeret miatt a határoknak inkább jelképes jelentőségük volt – több tucat, határ menti körzet hovatartozása vált vita tárgyává, és emiatt időről időre viszályok és összetűzések törnek ki az ott élők között.

A kirgiz–tádzsik határon a héten kirobbant fegyveres összecsapás halottjainak száma 71-re emelkedett, a kirgiz egészségügyi minisztérium 36, a tádzsik hatóságok pedig 35 halottat jelentettek vasárnap.

Az orosz erők több mint 34 ezer háborús bűncselekményt követtek el Ukrajnában – közölte az ukrán főügyészség.

Az ukrán ügyészség összesen 34 618 háborús bűnt tart nyilván, aminek 624 orosz gyanúsítottja van. 15 842, nemzetbiztonság ellen irányuló vétséget is feljegyeztek, a háború kezdete óta pedig 390 gyermek haláláról tudnak, a sérült gyermekek száma 457 – derült ki az ukrán főügyészség legfrissebb összesítéséből.

Mihajlo Podoljak szerint nincs értelme egy Putyin–Zelenszkij-találkozónak. Az ukrán elnöki tanácsadó az Ukrajinszka Pravdának azt mondta, Oroszországnak felelnie kell az Ukrajnában elkövetett nagyszabású bűncselekményekért, és nem kell úgy tenni, mintha büntetlen lenne.

Podoljak úgy véli, az államfők találkozója jelenleg nincs napirenden. Sőt egyáltalán nem érdekli őket a „banális orosz forgatókönyv” szerint zajló találkozó.

Elmondása szerint Ukrajnát egyedül a megszállt területek felszabadítása, az orosz veszteségek és a Moszkva elleni nagyszabású jogi eljárások érdeklik.

Új felvétel került elő az izjumi börtönről, ahol az oroszok foglyaikat kínozhatták. A videót a Nexta tette közzé.

Az ukránok nemrég foglalták vissza Izjum városát, amely hat hónapig volt orosz megszállás alatt. A város mellett egy tömegsírt is találtak, amelynek feltárása jelenleg is zajlik.

Még legalább két hétig eltarthat a nemrég visszafoglalt Izjum városában talált tömegsír feltárása – írja az Independent.

Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Valerij Marcsenko, a város polgármestere elmondta, hogy a feltárások továbbra is folytatódnak, mert olyan sok holttestet tartalmaz a sír.

Az ukrán hatóságok egy mintegy 440 holttestet tartalmazó tömegsírra bukkantak Izjum városa mellett napokkal az után, hogy visszafoglalták azt a megszálló orosz erőktől.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkivi terület kormányzója bejelentette, hogy két nő meghalt, amikor egy orosz harckocsi szeptember 17-én az Oroszországgal határos Sztrilecsa községben egy civil autóra lőtt.

Hat erős robbanást lehetett hallani Herszon központjában – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség helyszíni tudósítója.

Az előzetes információk szerint az ukrán csapatok lőttek ki rakétákat, írja a hírügynökség. Később a katasztrófavédelem egyik forrása azt mondta, minden rakétacsapást visszavertek.

Szeptember 16-án az ukrán hadsereg támadást indított Herszon ellen, mely során három ember meghalt, 13 megsebesült, állítják az oroszok.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 54 480 orosz katona esett el, az elmúlt napon 230 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2210 tankot,
• 4718 páncélozott harcjárművet,
• 1309 tüzérségi rendszert,
• 312 rakétavetőt,
• 168 légvédelmi berendezést,
• 251 repülőgépet,
• 217 helikoptert
• és 3578 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 15 orosz hajót, 918 hadműveleti és taktikai drónt, 122 egység speciális felszerelést és 238 cirkálórakétát számoltak fel.

Putyin „kudarcot vallott minden katonai stratégiai célkitűzésében” − mondta el a brit védelmi vezérkar főnöke.

Sir Tony Radakin

Fotó: Jeff Overs / BBC / Reuters

Sir Tony Radakin admirális szerint a konfliktus valószínűleg „még sokáig fog húzódni” annak ellenére, hogy az ukrán katonai erők a közelmúltban sikereket értek el.

Az ukrajnai helyzetről a BBC Sunday With Laura Kuenssberg című műsorának nyilatkozott. 

A legelején azt mondtuk, hogy ez egy stratégiai hiba volt Putyin elnök részéről, és a stratégiai hibák stratégiai következményekkel járnak. Ebben az esetben pedig stratégiai hibáról van szó. Putyin minden katonai stratégiai célját elbukta, le akarta igázni Ukrajnát, ez azonban nem fog megtörténni. Át akarta venni az ellenőrzést a főváros felett, láttuk, hogy meghiúsult. Meg akarta gyengíteni a NATO-t. A NATO most sokkal erősebb, Finnország és Svédország is csatlakozott hozzá

− fogalmazott. 

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése szerint Oroszország az elmúlt hét katonai kudarcaira reagálva fokozta a civilek elleni rakétatámadásait. A Twitter-bejegyzés szerint az oroszok célja az ukrán nép moráljának lerombolása.

Az orosz megszálló csapatok támadást indítottak a harkivi régióban, az egyik helyi kórházat evakuálni kellett – írja az UNIAN.

A harkivi régióban található Strelechiében az egészségügyi dolgozók életüket sem kímélve próbálták megmenteni a betegek életét

– mondta Oleh Szinehubov, a harkivi katonai igazgatás vezetője.

Szinehubov szerint négy egészségügyi dolgozó meghalt, 2 beteg pedig megsérült.

Kínába látogat Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, hogy hétfőtől biztonsági kérdésekről folytasson konzultációkat – közölte vasárnap az orosz biztonsági tanácsi apparátus sajtószolgálata.

Patrusev Jang Csie-csivel, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottság Politikai Hivatalának tagjával, a párt vezető külügyi tisztségviselőjével a stratégiai stabilitásról, a pártban hasonló tisztséget betöltő Kuo Seng-kunnal pedig az igazságszolgáltatásról és a közrendről fog tárgyalni – adta hírül az MTI.

Ausztrália nem tiltja meg az orosz turisták számára a belépést az országba – közölte Richard Marles védelmi miniszter. A turistákra vonatkozó tiltás az Oroszország elleni szankciók része.

Az ukrajnai invázió kezdete óta Ausztrália több száz orosz magánszemélyt és jogi személyt is szankciókkal sújtott, köztük az orosz bankszektor nagy részét és az ország államadósságért felelős összes szervezetet – számolt be a Reuters.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke úgy véli, hogy Németországnak nem lenne más alternatívája, ha Oroszország megtagadná a gázszállítást.

„Németország most visszatér a szénhez, a régi módszerekhez, de nincs más választásuk” – idézi Trump szavait a TASZSZ.

Mint ismert, szeptember 5-én Moszkva közölte, nem szállít mindaddig gázt az Északi Áramlaton, amíg a nyugati szankciók érvényben vannak.

Napi 200 főre nőtt azoknak a száma, akik a koronavírus-fertőzés szövődményeiben haltak meg Oroszországban – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Kutatóközpont igazgatója, Gamalei Alexander Gintsburg megjegyezte, hogy az elmúlt másfél hónapban a koronavírus okozta halálozás Oroszországban már 3,5-szeresére nőtt.

Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP