Belorusz területről indítottak akciót Ukrajna ellen

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

„Megértem, hogy Zelenszkij elnök most az erejét fitogtatja, és úgy állítja be a helyzetet, mintha Putyin már elvesztette volna a háborút. De még korai a medve bőrére inni. Ez a medve még mindig életben van, és futkározik az erdőben” – ezt mondta Bronislaw Komorowski volt lengyel elnök egy interjúban.

Az ex-államfő úgy vélte: Lengyelország és Oroszország között csak akkor lehet jó kapcsolat, amikor mindkét ország demokratikus beállítottságú lesz, és „a mai putyini Oroszországgal” nincs esélyük arra, hogy jó viszonyt ápoljanak.

Komorowski mindemellett elítélte Volodimir Zelenszkij korábbi nyilatkozatát, amelyben az ukrán elnök arról beszélt, hogy most nem szándékozik a békéről tárgyalni Putyinnal. Szerinte ehelyett az lenne a helyes, ha az ukrán elnök akár most is készen állna tárgyalni a békéről.

„Zelenszkij elnök néhány hónapja arról beszélt, hogy kész tárgyalni Putyinnal. Értem, hogy azóta változtak a körülmények – Oroszország rosszul, Ukrajna pedig jól teljesít  háborúban, és a Nyugat is támogatja” – mondta, hozzátéve:

Úgy vélem, hogy az egész világnak, Ukrajnának, Lengyelország, Európának és a Nyugatnak is előnyére válna, ha diplomáciai, és nemcsak katonai megoldást keresnének a konfliktusra, amint csak lehet.

Egy infografikán látható, hogy az ukránok mekkora területet foglaltak vissza a déli Herszon megyében, ahol október elején sikerült áttörniük a fronton.

Az ábrán is látszik, hogy először a Dnyeper folyó mentén törték át a frontot, és ezután sikerült egy nagyobb frontszakaszon visszaszorítaniuk az oroszokat.  

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke csütörtök délután azt közölte, hogy mostanáig összesen 29 települést és  több mint négyszáz négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az oroszoktól, miközben még mindig tart az előrenyomulás. 

Ukrajna államadóssága augusztusban 98,03 milliárd dollárra nőtt – közölte a Korrespondent ukrán lap csütörtökön a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva. Ugyancsak csütörtökön az ukrán államfő arra kérte a parlamentet, hogy szavazza meg a jegybank élére Andrij Pishnyit, aki korábban egy állami bank vezetője volt.

Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint Ukrajna államadóssága 1,24 milliárd dollárral nőtt augusztusban. A külső adósság 52,21 milliárd dollárról 53,44 milliárd dollárra nőtt a hónap során, a belföldi adósság 34,49 milliárd dollárra, a garantált államadósság pedig 10,10 milliárd dollárra emelkedett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön felszólította a kijevi parlamentet, hogy szavazza meg a jegybank élére Andrij Pishnyit, aki a kormány tanácsadójaként segédkezett az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók bevezetésében. Az államfő által a jegybank élére javasolt 48 éves Pishnyi korábban az állami takarékbankot vezette.

Az ukrán központi bank eddigi elnöke megromlott egészségi állapotára hivatkozva nyújtotta be lemondását, amit a parlament már jóvá is hagyott – írta az MTI. 

Az ukrán erők felszabadították Hrekivka falut az orosz megszállás alól a Donyec-medencei Luhanszk megyében – közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója csütörtökön a Facebookon.

Hrekivka felszabadult. A heves harcok folytatódnak a luhanszki régió más településeiért

– írta bejegyzésében a kormányzó. Szavai szerint az oroszok Harkiv megyéből és a Donyeck megyei Liman városból a luhanszki régió területére menekültek, így – mint fogalmazott – nehezebb lesz onnan kiűzni őket.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerda éjjel egy tévécsatornának nyilatkozva Hajdaj közölte: az ukrán erők már hat települést vettek vissza az orosz megszállás alól, ugyanakkor a települések nevét nem árulta el – írta az MTI. 

Az Ukrán Nemzeti Gárda közzétett egy videót egy lőszerraktár felrobbantásáról.

 Közlésük szerint az eset a keleti fronton, a Harkivi terület közelében történt.

Az URA News nevű orosz oldalon jelent meg egy cikk, amelyben kicsit átértelmezték azt, hogy miként vonult vissza az orosz hadsereg Kelet-Ukrajnában.

Az oroszok az utóbbi napokban vonultak vissza Krasznij Liman városából, amelyet az ukránok nagy sikernek könyveltek el. 

Eddig nem ismert részleteket hoztak nyilvánosságra a különleges hadműveletről

– ezzel az ajánlóval jelent meg az a cikk, amelyben orosz katonákat kérdeztek meg a hadmozdulatról. 

Az írásban azt állítják: az orosz katonák rendezetten vonultak vissza, és ezáltal „a lehető legrövidebb idő alatt” tudták elfoglalni új védelmi állásaikat. Sőt a cikk szerzője ennél is tovább ment, és azt írta:

A középső hadseregcsoport parancsnoka, Alekszandr Lapin tábornok megtévesztette az ukrán hadsereget azáltal, hogy titokban visszavonult Krasznij Limanból.

A lapnak nyilatkozó orosz ezredes azt állította, hogy Lapin tábornok és katonái ezáltal előnyös helyzetbe kerültek az ukránokkal szemben és megakadályozták azt, hogy bekerítsék vagy hátba támadják őket. Sőt az ezredes szerint Lapinnak az is nagy érdeme, hogy sikerült megszereznie a lőszer és az élelmiszer elszállítását.

Felrobbantottak egy gátat az orosz megszállók a donyecki régióban található Rajgorodok nevű falu közelében. A gát megrongálása miatt elöntötte a víz a települést. 

Az Ukrán Fegyveres Erők csütörtöki beszámolója szerint az orosz csapatok a felperzselt föld taktikáját alkalmazva, a visszavonulásuk alatt robbantották fel a gátat – írta az Unian ukrán hírügynökség. 

Hozzátették: Szvjatovó településen minden főbb infrastrukturális létesítményt aláaknáztak. 

A moszkvai kormány békekötése javaslatokat küldött az azeri és az örmény kormánynak – írja a TASZSZ hírügynökség.

Szeptemberben lángolt fel ismét az Azerbajdzsán és Örményország között évtizedek óta húzódó konfliktus, amelyben többek között az oroszok is közvetítenek.

Marija Zaharova külügyminiszteri szóvivő csütörtökön arról számolt be, hogy a külügyminisztérium egyik képviselője a vitatott régióban, Hegyi-Karabahban járt, és ezután küldték el egy lehetséges békekötésről szóló javaslataikat a feleknek. 

A szóvivő hozzátette: a részleteket most még nem ismertetheti, de bíznak abban, hogy kézzelfogható eredménye lehet a javaslataiknak.

Hongkong kikötőjében horgonyzott le a körülbelül 500 millió dollár értékű szuperjacht, amely Alekszej Mordasov milliárdos birtokában van.

A Bloomberg szerint a The Nord nevet viselő hajó a vlagyivosztoki kikötőből érkezett Hongkongba. A hajó már fél éve az orosz kikötőben horgonyzott, miután márciusban –  egy rövid Seychelles-szigeteki és Srí-Lanka-i kitérő után – Vlagyivosztokba érkezett. 

Mordasov Oroszország harmadik leggazdagabb emberének számít, és a háború kezdete után került fel az Európai Unió, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok szankciós listáira.

Szerbia az orosz kivételével bármilyen kőolajat szállíttathat magának Horvátországon keresztül, és ha európai perspektívára vágyik, akkor nem ülhet egyszerre két lovon – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök horvát újságíróknak csütörtökön Prágában, az Európai Politikai Közösség első találkozója előtt.

Már többször elmondtam, hogy Szerbia ilyen körülmények között nem ülhet meg két lovat egy fenékkel, nem lehet az az ország, amely európai perspektíváról beszél, nagy előrelépésre számít, de mindeközben nem tart tiszteletben egyetlen, Oroszország elleni szankciót sem

– mondta a horvát kormányfő.

Szerb politikai vezetők az elmúlt napokban azzal vádolták Horvátországot, hogy azért lobbizik: Szerbia ne kapjon mentességet a Janaf horvát kőolajvezetéken keresztül történő további orosz olajimportra – írta az MTI. 

Október eleje óta az ukrán fegyveres erők a déli Herszon megyében több mint négyszáz négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól – jelentette ki Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke pedig sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők az elmúlt öt nap alatt 29 települést szabadítottak fel Herszon megyében.

Humenyuk tagadhatatlannak nevezte az október eleji ukrán katonai sikereket a déli országrészben. Szavai szerint ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a déli irányú helyzet továbbra is nehéz és rendkívül dinamikusan változó. Az ukrán védelmi erők folyamatosan törnek előre, és több helyen már húsz kilométer mélyen hatoltak be a frontvonal mögé – mondta. Az orosz erők azonban megtorlásként erőteljesen ágyúzzák a térség településeit – írta az MTI. 

Fellebbez Oroszország a Nemzetközi Bíróságnál (ICJ) az ukránok által indított népirtási perrel szemben – számolt be a bíróság csütörtökön. 

Az oroszok úgy gondolják, az ENSZ-államok közötti vitákkal foglalkozó legfelsőbb bíróság nem rendelkezik joghatósággal a szóban forgó ügyben – írta a Reuters.

Az Egyesült Nemzetek Bíróságához írt levelében Moszkva azzal érvelt, hogy a Világbíróságnak is nevezett ICJ-nek nincs joghatósága, mert a népirtásról szóló egyezmény nem szabályozza az államok közötti erőszak alkalmazását. 

Ugyanakkor a fellebbezés nagy előrelépés az ügyben, mivel Oroszország eddig minden tárgyalást kihagyott, amely a váddal kapcsolatban zajlott.  

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója Mark Fejgin újságírónak azt mondta, hogy az oroszok katonai mozgósítása kudarcba fulladt, valamivel több mint kilencvenezer embert tudtak csak toborozni, sőt szerinte az orosz hadseregnek ellátási gondjai is vannak.

Aresztovics hozzátette: értesülései szerint az orosz hadsereg nagy bajban van, mert kifogyóban van a gyógyszerkészlet, állandósultak a logisztikai problémák, és a katonai ruházatot sem tudják minden esetben megfelelően pótolni.

„Az oroszok részleges mozgósítási kísérlete melletti legfőbb érv az volt, hogy ezzel időt nyerhetnek. Arra számítottak, hogy a magas energiaárak mellett a kemény tél megrémíti Európát. A tárgyalások kikényszerítésére törekedtek. Ez a terv kudarcot vall. Putyin mozgósításra támaszkodó terve egy héttel a toborzás kezdete után megbukott. Próbáltak valamiféle tárgyalási pozíciót kialakítani, rájátszani a gázhiányra és az energiaválságra, de ez nem sikerül, mert a mozgósítottak nem vészelik át a telet” – mondta a tanácsadó.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) 55 millió dollárt biztosít Ukrajnának az infrastruktúra téli felkészítéséhez – számolt be az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége csütörtökön. 

Ukrajnai tartózkodása alatt az USAID adminisztrátora, Samantha Power bejelentette, hogy az ügynökség 55 millió dollárt biztosít az ország fűtési infrastruktúrájának felkészítésére. Ez a segítség biztosítja az ukrán otthonok, egészségügyi intézmények és iskolák gázcsöveinek és berendezéseinek javítását és karbantartását

– írták Telegram-csatornán az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

Kiemelték: az ország 19 régiójában mintegy hétmillió ukrán kap segítséget az USAID-től.

Hamis hír lehet az orosz nyelvű Forbes magazinnak az a közlése, hogy a részleges mozgósítás kezdete óta hétszázezren hagyták el Oroszországot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.

Az orosz szóvivő azt mondta, nem rendelkezik pontos adatokkal az elvándorlásról, de a valódiak a megfogalmazása szerint „távol állnak” a magazinban közöltektől.

A forbes.ru honlapján kedd óta látható az a jelentés, miszerint a részleges mozgósítás szeptember 21-i elrendelése óta hétszázezer orosz állampolgár hagyta el az országot. Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek objektív kivizsgálása lehetetlen Oroszország részvéte nélkül.

Peszkov a valódi helyzet leírásának nevezte, hogy Elon Musk milliárdos üzletember Twitter-bejegyzésében azt írta: Ukrajna egyes keleti régióban oroszok élnek többségben, és Oroszországhoz vonzódnak.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén elfogultnak minősítette az ENSZ-titkárság elítélő álláspontját a négy elcsatolt ukrajnai régióban megtartott népszavazásról. Zakharova hangsúlyozta, hogy Ukrajna zavarba hozta az Egyesült Államokat azzal, hogy gyorsított eljárásban kérte felvételét a NATO-ba. Úgy vélekedett, hogy a legtöbb NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok és Németország vezetői tudják, mi az, ami már nem elfogadható, és azt is, hogy milyen súlyos következményei lehetnek – foglalta össze az MTI.

Oroszországban jelentősen, 59,6 százalékkal, 46 698-ra esett az új autók és haszongépjárművek eladása szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest – közölte az Oroszországban tevékenykedő európai vállalatokat tömörítő szervezet, az AEB autógyártó-bizottsága csütörtökön.

Oroszországban tavaly 4,3 százalékkal nőtt, meghaladta az 1 millió 660 ezret az eladott új járművek száma. Idén szeptemberben ez volt a tíz legkeresettebb márka: Lada, Hyundai, GAZ, a kínai Haval, Kia, UAZ, a kínai Geely, Renault, a kínai Changan és VW – foglalta össze az MTI.

Nagyon fontos, hogy olyan álláspont szülessen Brüsszelben, amely nem a magyar emberekkel fizetteti meg az ukrajnai háború árát – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában, amelyben az országgyűlési választáson győztes képviselőket mutatják be.

Tuzson Bence mindenkit arra biztatott, hogy vegyen részt a kormány konzultációján. Azt mondta, az utóbbi időben Brüsszel nagyon sok hibát elkövetett, és ez oda vezetett, hogy az energiaárak elszabadultak, amit minden magyar és európai polgár érez.

Mint mondta, ezek a döntések okozták a „szankciós felárat”, amelyet mindenki megfizet a boltokban.

Azt gondoljuk, hogy ezt meg kell állítani, más irányba kell elindulni

– hangsúlyozta, kijelentve, hogy az Oroszország ellen hozott szankciók valójában az európai gazdaságot teszik tönkre.

Vadim Prisztajko, Ukrajna egyesült királyságbeli nagykövete azt mondta a Sky Newsnak, hogy az oroszok által használt iráni drónok komoly veszélyt jelenthetnek az országára.

Arról beszélt, hogy igyekeznek megtalálni a probléma ellenszerét, miután több alkalommal is előfordult, hogy a drónokat civilek megölésére próbálták használni.

Prisztajko a frontvonal jelenlegi helyzetéről is beszélt, és elmondta, hogy az ukrán erők meglehetősen sikeresen haladnak észak és dél felé is.

Oroszország „teljes mértékben elkötelezett” az elv mellett, hogy soha ne legyen nukleáris háború – közölte az ország külügyminisztériumának szóvivője.

Megjegyzései az Ukrajnában bekövetkező esetleges nukleáris eszkalációval kapcsolatos növekvő félelmek közepette hangzottak el, mivel Oroszország inváziója megfeneklett a szomszédjában – írja az Al Jazeera.

Blöfföl-e Putyin?

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett: „nem blöfföl” azzal kapcsolatban, hogy hajlandó atomfegyvereket használni hazája területi integritásának védelmére. Az igazi probléma inkább az, hogy a párbeszéd Oroszország és a nyugati országok vezetői között szinte teljesen megszakadt.

Akárhonnan jönnek is, támogassuk a menekülteket – ez a jelmondat olvasható magyar és angol nyelven azon a budapesti falfestményen, amelyet Brunszkó László, művésznevén Nikon One tervei alapján a Neopaint Works alkotócsoport kivitelezett – írja a Good People Everywhere oldala.

A falfestmény alapjául Balla Zsolt fotóriporter egyik fotója szolgált, aki Tiszabecsnél örökítette meg a felvétel eredetijét néhány nappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Fotó: Neopaint Works

A képen az Ukrajnában zajló háború borzalmai elől menekülő édesanyák láthatók karjukban gyermekükkel.

Az orosz hadsereg Ukrajnát érő támadásának kezdete óta több mint 13 millióan kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek az otthonukból, hétmillióan Ukrajnán belül találtak ideiglenes menedéket, hatmillióan pedig átlépték a határt. Közülük eddig 1,3 millió ember érkezett Magyarországra, akiknek zöme csak áthaladt országunkon.

Az erzsébetvárosi Klauzál utcában látható falikép nekik állít emléket.

Az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kideríti, mely európai politikai pártok és politikusok kaptak titkos pénzt a Kremltől. „A végére fogunk járni a dolognak” – jelentette ki Margaritis Schinas, a bizottság alelnöke Strasbourgban, az európai parlamenti képviselőknek.

A bizottság alelnöke azután említette meg a dolgot, hogy az amerikai hírszerző szervek nemrég nyilvánosságra hoztak egy jelentést, miszerint Oroszország 2014 óta közel 300 millió dollárt költött arra, hogy befolyást szerezzen több mint két tucat országban, a jövőben pedig azt tervezi, hogy megemeli ezt az összeget. 

Az egyelőre még nem dőlt el, hogy az Európai Bizottság mit fog kezdeni a napvilágot látott információkkal: annyit lehet tudni, hogy Brüsszel egy külföldi ügynökök ellen is alkalmazható javaslatot tesz jövő év elején, egy úgynevezett demokráciavédelmi csomagot – írja az Euronews. 

Az Egyesült Államok hírszerző szervei úgy vélik, hogy az ukrán kormány egy része engedélyezhette az augusztusi, Moszkva melletti autóbombás merényletet, amelyben meghalt Darja Dugina, egy neves orosz nacionalista lánya – olvasható a The New York Times jelentésében.

Az állítólagos ukrán bűnrészességről szóló értékelést az amerikai kormányon belül a múlt héten osztották meg. Az Egyesült Államok nem vett részt a támadásban sem hírszerzési információkkal, sem egyéb segítséggel – mondták a tisztviselők.

Az amerikaiak nem tudtak előre a műveletről, és ellenezték volna a gyilkosságot, ha konzultáltak volna velük. Ezt követően Washington tisztviselői elmarasztalták az ukrán tisztviselőket a merénylet miatt.