Nem éli túl a telet Ukrajna?

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kialakult globális energiaválság miatt 2022-re rekordszintre emelkedett a szén – a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag – iránti globális kereslet – közölte pénteken a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

A szén iránti kereslet 1,2 százalékkal növekszik, és idén először meghaladja a 8 milliárd tonnát – közölte az IEA éves szénjelentésének legutóbbi kiadásában.

Ez a rekord mindössze egy évvel azután következik be, hogy az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján az országok megállapodtak a szénfelhasználás fokozatos csökkentéséről – írja a CNN.

A növekedés nagyrészt a földgáz és más tüzelőanyagok árának gyors emelkedésének köszönhető, ami egyes országokat és régiókat arra kényszerített, hogy a szénhez mint olcsóbb alternatívához forduljanak.

A WNBA-sztár Brittney Griner pénteken egy texasi egészségügyi katonai létesítményből való távozását bejelentő Instagram-posztban közölte, hogy ebben a szezonban a Phoenix Mercury csapatában szeretne kosárlabdázni, miután kiszabadult az orosz fogságból.

Szeretnék egy dolgot is nagyon világossá tenni: szándékomban áll a WNBA Phoenix Mercury csapatában kosárlabdázni ebben a szezonban, és alig várom, hogy hamarosan személyesen is köszönetet mondhassak azoknak, akik kiálltak értem

– írta Brittney Griner, akit februárban, az invázió előtt tartóztattak le kábítószer-csempészet vádjával, majd december 9-én szabadon engedték az elítélt fegyverkereskedő Viktor Boutért cserébe.

A svájci kormány újabb szankciókat fogadott el Oroszországgal szemben, összhangban az Európai Unió legutóbbi, az orosz nyersolajra és kőolajtermékekre vonatkozó intézkedéseivel − írta meg a The Guardian. 

Az intézkedések az orosz nyersolajra és kőolajtermékekre vonatkozó árplafonra vonatkoznak.

Ez kiterjeszti az árplafon felett értékesített ilyen termékek szállításának tilalmát a kereskedelemre és a brókertevékenységre

− közölte a svájci kormány.

Az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka azt mondta, hogy országa „ökölbe szorított kézzel is kitart”, miután péntek reggel orosz rakétacsapások érték Ukrajnát.

Legalább két ember meghalt, és további nyolc megsebesült, amikor egy rakéta egy lakóházba csapódott a dél-ukrajnai Krivji Rih városában – közölték tisztviselők.

A Krivji Rih központjában történt támadásban egy hároméves kisfiú és egy hároméves kislány, valamint egy hétéves kislány is megsérült – közölte Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki katonai közigazgatás vezetője.

Orosz állampolgárokat toboroznak az országban lévő munkahelyeken keresztül, hogy árkokat ássanak Ukrajnában − írta meg a Sky News. 

Az ukrajnai háború tizedik hónapjában toborzóoldalak jelentek meg, amelyek 250 000 rubelért (1,5 millió forintért) oroszoknak kínálnak kétkezi munkát Ukrajnában.

Az oldalak a Luhanszki területen, Kelet-Ukrajnában, a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területen és a nyugat-oroszországi Belgorod térségében kínálnak munkát − írja a Mozhem Objasznit hírportál.

A hírportál Telegram-oldalán megjelent közleményben ez áll:

A munkaköri leírások szerint tapasztalat nélkül veszik fel őket, a lényeg, hogy fizikailag egészségesek legyenek a munkához.

Horvátország mégsem képez ki ukrán katonákat a területén – erről döntött pénteken rendkívüli ülésén a horvát parlament. Horvátország a tervek szerint száz ukrán katonát képzett volna ki a területén a következő két évben.

A jobboldali kormányzó pártnak, a Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) kéthetes egyeztetés után sem sikerült összegyűjtenie a szükséges kétharmados többséget, azaz a 101 szavazatot annak a határozatnak az elfogadásához, amely szerint a Horvát Köztársaság fegyveres erői részt vennének az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójában (EUMAM Ukrajna). A határozat mellett 97 horvát képviselő szavazott, tíz pedig ellenezte.

Míg Andrej Plenkovic horvát kormányfő határozottan szorgalmazta a misszióban való részvételt, Zoran Milanovic államfő, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, ellenezte azt. Milanovic szerint a misszió nincs összhangban sem a horvát alkotmánnyal, sem az európai szerződéssel. „Ukrajna egyetlen olyan nemzetközi szövetségnek sem tagja, amelyben Horvátország részt vesz, és amely arra kötelezné Zágrábot, hogy nyújtson katonai segítséget számára, és nemzetközi szerződés sem teremt alapot ukrán katonák horvátországi tevékenységére” – hangoztatta Zoran Milanovic.

A parlamenti szavazást heves vita előzte meg. Akik ellenezték – valamennyien ellenzéki képviselők – a humanitárius segítségnyújtás mellett álltak ki. Úgy vélték, az ukrán katonák kiképzése kiszolgáltatná Horvátországot az orosz támadásoknak.

A kormánypárti képviselők az MTI szerint gyávasággal vádolták az ellenzéki pártokat, és emlékeztettek arra, hogy Horvátországnak is jól jött volna a segítség a „honvédő háborúban”, de akkor nem volt ilyen nemzetközi összefogás. „Szégyellem, hogy Putyin elégedett lesz” – mondta Andro Krstulovic Opara, az egyik HDZ-s képviselő a szavazás után.

Pokolgépes merényletet követtek el Dmitrij Szitij, az Orosz Ház vezetője ellen a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, a férfi súlyosan megsebesült – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség a bangui orosz nagykövetségre hivatkozva.

Szitij csomagot kapott egy névtelen feladótól, amely felrobbant, miután „a DHL nemzetközi gyorspostán” átvette, hazavitte, és ott felbontotta.

Állapota az orvosok szerint súlyos, de nem életveszélyes. Az orosz nagykövetség bejelentette, hogy intézkedéseket tesz a hasonló támadások jövőbeni megelőzésére.

Bienvenu Zokoué, a Közép-afrikai Köztársaság rendőrfőnöke kijelentette, hogy az incidenst terrorcselekménynek tekintik. Szitij számos fenyegetést kapott, amit az MTI szerint korábban jelzett a hatóságoknak.

Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember, a Közép-Afrikában is aktív Wagner magánhadsereg alapítója a Telegramon azt állította, hogy Szitij „a franciáktól” kapott fenyegetést, amely felszólította az oroszokat, hogy tűnjenek el Afrikából. A Kremllel szoros kapcsolatban álló Jevgenyij Prigozsin azt írta, hogy kezdeményezte az orosz külügyminisztériumnál Franciaország terrorizmust támogató állammá minősítését.

Az Orosz Ház a külföldön élő oroszok ügyeivel és nemzetközi humanitárius együttműködéssel foglalkozó orosz szövetségi ügynökség, a Roszszotrudnyicsesztvo képviselete.

Az Állami Duma Információs Politikai Bizottságának vezetője, számos fegyverkereskedelemmel kapcsolatos törvényjavaslat szerzője, Alekszandr Hinstejn bejelentette, hogy módosításokat készítettek elő a mozgósítottak és önkéntesek felelősség alóli mentesítésére, ha lejárt a polgári fegyvertartásra vonatkozó engedélyük – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Elkészültek az általam korábban meghirdetett kezdeményezések a mozgósítottak és az önkéntesek elsőbbségi jogáról, hogy polgári fegyvereiket az államnál letétbe helyezhessék. Joguk lesz hozzá, de nem kötelességük

– írta a parlamenti képviselő Telegram-csatornáján.

Az Egyesült Államok januártól a fegyveres katonai kiképzés mellett többszintű műveleti képzésben is részesíti az ukrán fegyveres erők tagjait – közölte az amerikai védelmi miniszter szóvivője.

Pat Ryder dandártábornok egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a tervek szerint havonta mintegy ötszáz ukrán katonának nyújtanak oktatást annak érdekében, hogy segítsék az ukrán haderő képességeinek erősítését.

A képzések várhatóan az Egyesült Államok hadseregének németországi létesítményeiben lesznek, az amerikai haderő európai és afrikai parancsnokságának kiképző katonái tartják – mondta a tábornok, aki arról is beszámolt, hogy a katonai tanfolyam első része a fegyveres kiképzésre fókuszál, majd műveleti képzésekben is részesülnek a résztvevők a katonaiosztag-szintű műveletektől a zászlóaljműveletekig.

A Pentagon szóvivője arról is tájékoztatást adott, hogy április óta már mintegy 3100 ukrán katona részesült amerikai kiképzésben, aminek jó része az Egyesült Államok által az ukrán haderő rendelkezésre bocsátott fegyverek kezelésére irányult.

Pat Ryder megjegyezte, hogy miközben érthető módon a figyelem az Ukrajna rendelkezésére bocsátott eszközökön van, a kiképzés is lényeges szerepet játszik abban, hogy Ukrajna rendelkezzen azzal a képzett haderővel, amely hozzájárulhat az ország védelmi képességének javulásához.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és az ukrán nép kapja 2023-ban a Nemzetközi Károly-díjat – jelentette be pénteken a németországi Aachen rangos díjának odaítéléséről döntő bizottság.

A városháza közleményében ismertetett indoklásban kiemelték, hogy az ukrán nép a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozata”, de Volodimir Zelenszkij vezetésével nemcsak a haza szuverenitását és a polgárok életét védi, hanem „Európát és az európai értékeket is”.

Mint írták, Oroszország háborúja „a szabadság és a demokrácia, az emberi jogok és a multilateralizmus ellen irányul, az európai társadalmi, biztonsági és békerend ellen”, célja pedig a „népek európai közösségének destabilizálása és Európa politikai újrarendezése”.

Ebben a küzdelemben Volodimir Zelenszkij nem csupán államfő és az ukrán hadsereg főparancsnoka ebben a védelmi háborúban, hanem ő a motivátor, a kommunikátor, a védekezés motorja, és a kapocs Ukrajna és az orosz agresszióval dacoló országot támogatók rendületlen arcvonala között

– tették hozzá. „Volodimir Zelenszkij erőt ad egész Ukrajnának, de az Európai Uniónak is, hogy higgyen ezekben az eszményekben, így példaképként szolgál minden európai számára” – áll az indoklás végén.

A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van például Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Ferenc pápa, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést külügyminiszterként végzett munkájáért – írta az MTI. 

Díjmentes online elsősegély-tanfolyamot indítanak Ukrajna lakosságának – számolt be pénteken a karpatalja.ma. 

A kurzus oktatóvideóinak fő témái:

• Hogyan biztosítsuk lakásunkat támadás esetén?
• Mi a teendő akna felfedezése esetén?
• Mozgássérült lakosok evakuálása.
• Hogyan lehet túlélni étel, víz és áram nélkül a harci zónában?
• Mi a teendő szarinnal, klórral vagy nitrogénnel való érintkezés esetén?

A résztvevőknek minden videó után egy rövid tesztet kell kitölteniük az anyag elsajátításáról, ezt követően tudják csak megtekinteni a következőt. A lap azt írta, a tanfolyam végén minden résztvevő oklevelet kap. 

Az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban – derült ki egy csütörtökön közzétett német felmérésből.

A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült 26 százaléka szeretne végérvényesen Németországban maradni, további 11 százalék pedig még évekig maradna. A menekültek 34 százaléka azt állította, hogy el kívánja hagyni Németországot a háború végével, 27 százalék viszont azt mondta, még bizonytalan. A megkérdezettek mindössze két százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába.

A felmérés elkészítésének idején, az augusztustól októberig tartó időszakban a keresőképes ukrajnai menekültek 17 százaléka dolgozott, 71 százalékuk olyan munkakörben, amely egyetemi végzettséget vagy szakképesítést igényel.

Az MTI beszámolója szerint a megkérdezett ukrajnai menekültek hatvan százaléka azt mondta: Németországba való utazással kapcsolatos döntésüket döntően az befolyásolta, hogy már voltak ott élő családtagjaik, barátaik, illetve ismerőseik. Mindemellett olyan tényezőket is említettek, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, az oktatási rendszer, a befogadó társadalom és Németország gazdasági helyzete.

Az Egyesült Államok elpusztítaná Oroszországot, ha lehetősége nyílna rá – írta Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő pénteken Telegram-csatornáján, kommentálva Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivőjének szavait, miszerint az Egyesült Államok azonnal megkezdené Oroszország kizárását az ENSZ Biztonsági Tanácsából, ha létezne ilyen módszer – adta hírül az orosz média.

Ha lenne mód Oroszország elpusztítására, azonnal hozzákezdenének

– mondta a szóvivő, majd hozzátette, hogy szerencsére nincs ilyen mód.

A projekt indulása óta közel 4300 orosz katona hívta már a megadás biztonságos módját garantáló, Élni akarok nevű forródrótot – közölte Vitalij Matvienko, a projekt szóvivője. 

A kezdeményezés célja, hogy az orosz katonák biztonságosan megadhassák magukat az ukrán haderőnek. A szóvivő szerint leginkább olyan orosz katonák veszik fel a kapcsolatot, akiknek elegük van a harcból, vagy kényszerből lettek besorozva – írja a The New Voice of Ukraine. 

Elvi értékelést adott Oroszország ukrajnai irányvonalával összefüggésben Vlagyimir Putyin orosz elnök Narendra Modi indiai kormányfőnek – közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin Modi kérésére fejtette ki az orosz álláspontot. A TASZSZ hírügynökség az indiai miniszterelnöki hivatal hivatalos honlapjára hivatkozva azt írta, hogy Modi az eszmecsere során párbeszédre és tárgyalásokra szólított fel az Ukrajna körül kialakult helyzetről, és megállapodás történt a személyes kapcsolattartás folytatásáról.

A Kreml szerint a felek részletesen megvitatták a gyakorlati együttműködés kilátásait olyan területeken, mint a kölcsönös beruházások, az energia, a mezőgazdaság, a közlekedés és a logisztika. Indiának a G20-csoportban és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben kezdődő soros elnökségére való tekintettel a két vezető megvitatta a nemzetközi szervezetekben folytatott szoros koordináció folytatásának fontosságát. Az orosz elnöki hivatal sajtószolgálata azt is megjegyezte, hogy Putyin és Modi elégedettségét fejezte ki a különösen privilegizált stratégiai partnerség elvei alapján fejlődő, magas szintű kétoldalú együttműködéssel kapcsolatban – írta az MTI. 

Putyin egyébként pénteken – a Kreml tájékoztatása értelmében – „megvitatta az ország biztonságának szavatolásával és a szomszédos államokkal való kölcsönhatással kapcsolatos kérdéseket” az orosz biztonsági tanács tagjaival. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megerősítette, hogy Putyin hétfőn Minszkben tárgyal majd Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának tagjaival vitatta meg az ország biztonságát érintő kérdéseket és a szomszédos országokkal való kapcsolattartás eseményeit. A Kreml hivatalos honlapja szerint az eseményre csütörtök este került sor – írja a TASZSZ. 

A megbeszélésen részt vett többek között Mihail Misusztyin miniszterelnök, Valentina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke, Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke és Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács alelnöke is. 

Gyerekek számára épített orosz kínzókamrákat fedeztek fel a felszabadított területeken – közölte Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa. Lubinec elmondása szerint a saját szemével látott két, egymással szemben elhelyezkedő kínzókamrát Balakliában – írja a The New Voice of Ukraine. 

Az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerint egy ukrán fiút kilencven napig tartottak fogva egy ilyen kínzókamrában, kiszabadulása után mesélt az élményeiről. 

Bármilyen amerikai Patriot-rakéta-szállítás Ukrajnának „megjósolhatatlan következményekkel” járna – írta Oroszország washingtoni nagykövetsége csütörtökön, miután sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy véglegesítés alatt áll egy ilyen tartalmú megállapodás.

Oroszország külképviselete közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer szállítása a globális biztonságra nézve is veszélyt jelentene. Ha megerősítést nyer a megállapodás, akkor az „egy újabb provokatív lépés lesz az amerikai kormányzat részéről” – áll a dokumentumban, amely szerint „Washington stratégiája nemcsak az orosz–amerikai kapcsolatokban okozott óriási károkat, de további kockázatot teremt a globális biztonságot tekintve is”.

Az orosz nagykövetség közleménye úgy fogalmaz, hogy a folytatódó ukrajnai fegyverszállítások csak megerősítik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rezsimjét saját büntetlenségének érzetében és abban, hogy „további bűncselekményeket kövessen el civilekkel szemben” a kelet-ukrajnai területeken – számolt be az MTI.

Litvánia 495 millió dollárért nyolc nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvető rendszert (HIMARS) vásárol az Egyesült Államoktól lőszerrel és felszereléssel együtt – közölte a vilniusi védelmi minisztérium pénteken.

Az első szállítmány 2025-ben érkezhet meg a balti országba, amely a NATO és az Európai Unió tagja. Litvánia a kalinyingrádi orosz exklávéval és Fehéroroszországgal határos.

Vilnius szerint az ukrajnai háború közvetlen fenyegetést jelent nemzetbiztonságára, ezért jelentősen növelte katonai kiadásait. Litvánián kívül Észtország és Lettország is döntött HIMARS-rakétavetők beszerzéséről.

Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter közleményében aláhúzta: országa aktívan együttműködik két balti szomszédjával, hogy fejlessze képességeit, és az egész térség biztonsága javuljon.

Anusauskas jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, és csütörtökön felkereste a Pentagont, ahol találkozott amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal, írja az MTI.