Olyat mondott a NATO főtitkára a háborúról, amit senki sem akart hallani

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Oroszország hosszú távú támadást tervez az iráni Shahed kamikaze drónokkal – jelentette ki Volodimir Zelenszkij január 2-i videós beszédében az Unian szerint.

Információink vannak róla, hogy Oroszország hosszú hadjáratra készül. Valószínűleg az a céljuk, hogy kimerítsék az embereinket, a légvédelmünket, az energiánkat. Mindent meg kell tennünk – és meg is fogunk –, hogy Oroszország kudarcot valljon

– fogalmazott az ukrán elnök.

Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete és az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt ukrajnai különmegbízottja úgy véli, hogy az orosz fenyegetés ellenére a nyugati országoknak továbbra is fegyverrel kell ellátniuk Ukrajnát.

Az Unian szerint Volker arról is beszélt, hogy Oroszország már mindent beáldozott a háborúban: sorkatonákat, foglyokat, minden katonai felszerelését, iráni katonai felszerelést. Emiatt nem biztos abban, hogy Oroszországnak lesz válasza az ukrajnai fegyverszállításra.

Mindenüket a csatatérre vitték már. Egyetlen dolog maradt számukra az eszkaláció érdekében, az pedig nem más, mint hogy nukleáris fegyvereket vessenek be, amivel saját magukat is elpusztítanák

– vélekedett Volker.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Twitter-oldalán közölte, hogy több millió hektárnyi természeti rezervátum van veszélyben Ukrajnában a háború miatt.

A háború kezdete óta 35,3 milliárd dollárra becsülhető az a kár, melyet Oroszország okozott hazánk ökológiájában

– tájékoztatott a tárcavezető.

Reznyikov hozzátette: az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő I. Jegyzőkönyv – amely a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szól – tiltja a környezet szennyezését, károsítását és rombolását. „Ez azonban az oroszokat egyáltalán nem érdekli” – idézi az Unian hírügynökség a politikust.

Mint megírtuk, az Ukrenergo ukrán áramszolgáltató vállalat közölte, hogy a hétfőre virradóra végrehajtott orosz támadás károkat okozott ugyan az energetikai infrastruktúrában, de az energiarendszer működését teljesen ellenőrzésük alatt tartják.

A régiókban az esti órákban ütemezett leállásokat alkalmaznak a további balesetek elkerülése érdekében. Erre a 11 ellenséges rakéta- és 14 dróntámadás következtében a gerinchálózatokban okozott jelentős károk miatt van szükség. Az éjszakai támadás következtében a fővárosban, Kijevben súlyosabbá vált az áramszolgáltatás helyzete, ezért ott is rendkívüli leállásokat alkalmaznak.

Olekszij Kuleba, a kijevi területi katonai közigazgatás vezetője hétfő este már azt nyilatkozta, hogy jelentősen javult a helyzet az áramszolgáltatást illetően.

„Nemrég ért véget a hadműveleti parancsnokság értekezlete, ahol minden terület képviselője beszámolt térségünk aktuális helyzetéről. Jelenleg a teljes kijevi régió energiaellátása biztosított, nincsenek vészhelyzeti vagy előre eltervezett leállások, vagyis folyamatosan rendeződik a helyzet. Természetesen időszakosan lehetnek továbbra is kisebb áramszünetek” – mondta Kuleba az Unian hírügynökség tájékoztatása szerint.

Ausztria nagy reményeket fűz ahhoz a közvetítő szerephez, amelyet a G20-csoport soros elnökeként India tölt be az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki hétfőn Bécsben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, miután találkozott indiai hivatali partnerével, Szubrahmanjam Dzsaisankarral.

Dzsaisankar kijelentette: „Jelenleg nagyon erős a konfliktus végét és a tárgyalásokat sürgető nemzetközi hangulat. A fejlődő országok nagy részét jelentősen megviselik a szárnyaló energia-, élelmiszer- és műtrágyaárak. A G20 soros elnökeként India különös felelősséggel tartozik szóvá tenni ezt.”

Hangsúlyozta: Újdelhi rendszeres kapcsolatot tart fenn az orosz és az ukrán politikai vezetőkkel.

Az MTI tájékoztatása szerint az indiai tárcavezető már vasárnap találkozott Alexander van der Bellen osztrák elnökkel és Karl Nehammer kancellárral. Tárgyal még Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával is.

Ukrajna a tavaly február óta Oroszország által megszállt területeinek a negyven százalékát vette vissza – foglalta össze a 2022-ben elért harctéri eredményeket Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A főparancsnok közölte, hogy 2022-ben az ukrán fegyveres erők több mint százezer orosz katonát öltek meg, továbbá megsemmisítettek csaknem 42 ezer orosz robbanóeszközt, több tízezer orosz katonai felszerelést és csaknem 1900 ellenséges légi célpontot.

A 2022-es év örökre megváltoztatott minket, a jelenünket és a jövőnket

– írta, kiemelve: az elmúlt évben Ukrajna és az ukrán hadsereg „világtörténelmet” írt. Kitért arra is, hogy az Oroszország által megszállt összes ukrán területből 28 százalékot szabadított fel eddig a hadsereg.

Zaluzsnij szavai szerint az ukrán fegyveres erők kiképzése jelenleg 17 európai országban zajlik, a partnerállamoknak köszönhetően több mint 20 ezer katonát képeztek ki. 2022-ben több mint 600 ezer embert evakuáltak harcok sújtotta területekről, és több mint 2 millió tonna humanitárius szállítmányt indítottak útnak a felszabadított területekre.

A főparancsnok kitért arra, hogy Ukrajna fegyvereket, lőszereket és anyagi támogatást kapott a partnerországoktól, és több mint ezer sebesült katona esett át külföldön gyógykezelésen, valamint rehabilitáción.

Az ukrán aknamentesítő szakemberek csaknem 42 ezer veszélyes tárgyat semmisítettek meg országszerte. Mintegy 29 ezer katona kapott állami kitüntetést, közülük 160 kapta meg az Ukrajna Hőse címet – írta Zaluzsnij.

„Az ukrán fegyveres erők nap mint nap nemcsak Ukrajnáért, hanem a hozzánk lélekben közel álló Európáért is harcolnak, a béke, a biztonság és a szabadság megőrzéséért az egész világon. Biztosan győzni fogunk” – szögezte le a főparancsnok.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vádat emelt az orosz jegybank vezetője, Elvira Nabiullina ellen – értesült a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A nyomozati és operatív tevékenységek eredményeként az SBU bizonyítékokat gyűjtött arról, hogy az orosz központi bank vezetője, Elvira Nabiullina részt vett Oroszország katonai csoportjainak finanszírozásában. Ő volt az, aki megszervezte a rubelzóna bevezetését Dél- és Kelet-Ukrajna egyes részein

– áll a szolgálat hivatalos Telegram-csatornáján közzétett közleményben.

A Sky News értesülései szerint egy orosz tisztviselő azt állítja, hogy egy ukrán dróntámadás miatt hétfő reggel átmenetileg megszakadt az áramellátás egy nyugat-oroszországi régióban.

Alekszandr Bogomaz, a brjanszki régió kormányzója a Telegramon közölte: „ma reggel ukrán dróntámadás érte a Klimovszkij körzetet, aminek következtében egy áramszolgáltató létesítmény megsérült.”

A régióban több órán át nem volt áram, azonban Bogomaz tájékoztatása szerint körülbelül 12 órával később helyreállt a rend. Az orosz Brjanszk régió Ukrajnától északra található, és Belarusszal is határos.

Vlagyiszlav Szeleznyev ezredes, katonai szakértő szerint Oroszországban hiány van a ballisztikus rakétákból, továbbá fogynak a Caliber cirkálórakéta-készletek is, ezért az oroszok aktívabbá váltak a drónok használatában. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a megszállók főleg éjszaka támadnak, és a Dnyeper vonala mentén indítják el a drónokat, ugyanis így akarják kikerülni az ukrán légvédelmet.

„Ez annak köszönhető, hogy a kedvezőtlen időjárási és a korlátozott látási viszonyok miatt az ég nem eléggé belátható. Ennek megfelelően az oroszok úgy gondolják, hogy az ő szempontjukból sokkal jobb megkerülni az ukrán légvédelmet” – idézi a szakértőt az Unian hírügynökség.

Hozzátette: a támadások addig folytatódnak, amíg az iráni gyártmányú drónkészlet ki nem fogy.

Ha Oroszországban megkezdődik a mozgósítás második hulláma, az újoncok harci képességei rosszabbak lesznek, mint az első hullám alatt – mondta el véleményét Taavi Laasik, az észt védelmi minisztérium szóvivője.

Lehet, hogy szerveznek egy második mozgósítást, de feltételezhető, hogy annak minősége még rosszabb lesz, mint az elsőé. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a rejtett mozgósítás Oroszországban nem szűnt meg

– idézi a szóvivő szavait az Unian ukrán hírügynökség.

„Öröm volt számomra úgy kezdeni az évet, hogy beszélhettem Ursula von der Leyen EB-elnökkel” – kezdte bejegyzését a Twitteren Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki köszönetet mondott az EU támogatásáért, valamint arról is írt, hogy Ukrajna várja az év eleji támogatásokat.

Érezzük a támogatást, együtt győzni fogunk

– zárta gondolatait.

Arina Szabalenka belorusz teniszező szerint semmilyen komolyan vehető hatást nem ért el az a döntés, amely alapján kitiltották honfitársait a tavalyi, wimbledoni Grand Slam-tornáról.

A WTA-világranglista ötödik helyezettje elmondta: a sportolók döntő többsége nem támogatja a háborút, és hozzátette, hogy személy szerint is nagyon csalódott amiatt, hogy 2022-ben nem indulhatott Wimbledonban.

A torna szervezői az Ukrajnában zajló háború miatt az orosz és fehérorosz teniszezőknek is megtiltották, hogy versenyezzenek Wimbledonban.

Már az is probléma, hogy egyáltalán beszélnünk kell erről. A legnagyobb baj pedig az, hogy akár üvöltözhetünk is, az sem segít már rajtunk. Eltiltottak minket, és ezzel mi változott? Semmi

– fogalmazott Szabalenka.

Az ATP múlt hónapban 820 ezer fontra büntette a Brit Teniszszövetséget az orosz és belorusz játékosok eltiltása miatt – írja a Sky News.

Az Ukrenergo ukrán áramszolgáltató vállalat közölte, hogy a hétfőre virradóan végrehajtott orosz támadás károkat okozott ugyan az energetikai infrastruktúrában, de az energiarendszer működését teljesen ellenőrzésük alatt tartják.

A régiókban az esti órákban ütemezett leállásokat alkalmaznak a további balesetek elkerülése érdekében. Erre a 11 ellenséges rakéta- és 14 dróntámadás következtében a gerinchálózatokban okozott jelentős károk miatt van szükség.

Az éjszakai támadás következtében a fővárosban, Kijevben súlyosabbá vált az áramszolgáltatás helyzete, ezért ott rendkívüli leállásokat alkalmaznak – adta hírül az MTI. Az Ukrenergo megerősítette, hogy a helyreállítási munkák már folynak.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint 63 katona halt meg ukrán rakétacsapásban Makijivkában, a Donyecki terület orosz ellenőrzés alatt álló részén – értesült a Sky News.

A minisztérium tájékoztatása szerint Ukrajna hat HIMARS rakétát lőtt ki – ebből kettőt az orosz légvédelmi rendszerek hatástalanítottak szilveszteréjjel. A régió egyik magas rangú tisztviselője, Daniil Bezsonov elmondta, hogy a rakéta újév napján, éjfél után két perccel csapódott be Makijivkában.

Korábban az Index is írt róla, hogy Ukrajna állítása szerint akár négyszáz orosz is meghalhatott a megszállt Donyecki területet érő rakétatámadásban.

Oleg Zsdanov katonai szakértő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „hazugságaival félrevezeti az orosz állampolgárokat, hamis információkat terjeszt, hogy így tudja igazolni az Orosz Föderáció szuverenitásáért és függetlenségéért folytatott harcot”.

Zsdanov nem zárja ki azt sem, hogy a Kreml lezárja a határokat, és hadiállapotot hirdet, mert az orosz elnök nagyszabású offenzívát készíthet elő.

„Putyin logikátlanul cselekszik. Az utolsó orosz katonáig fog háborúzni. Azt hazudja az orosz társadalomnak, hogy az egész világ ellenük van. Azt mondja az embereknek, hogy háborúban állnak a NATO-val, pedig Ukrajna területén egyetlen NATO-katona sincs. Állítólag Oroszország szuverenitásáért és függetlenségéért harcolnak. Mondja már meg nekem valaki, ki vett el Oroszország területéből akár csak egy négyzetcentiméter földet is? Ellenkezőleg: Oroszország több területrészt is elvett Georgiától, Ukrajnától és Moldovától, és most új alattvalókat akar szerezni” – idézi az Unian hírügynökség Zsdanovot.

A szakértő arról is beszélt, hogy az oroszországi mozgósítás milyen hatással lesz Ukrajnára.

„Karácsony után lesz egy Rammstein-találkozó, ami decemberben elmaradt. Januárban újabb döntések születhetnek az Ukrajnába történő fegyverszállításról. Mi rendre abban reménykedünk, hogy végre megérkezik a szükséges mennyiségű felszerelés, berendezés és fegyver. Úgy gondolom, jók a kilátásaink. Meg fogják érteni a szövetségeseink, hogy további támogatásra van szükségünk. Ez nem csak Ukrajna érdeke. A Nyugat biztosítani fogja a megfelelő és elengedhetetlen fegyvermennyiséget” – összegzett Zsdanov.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Twitter-oldalán számolt be róla, hogy első újévi telefonbeszélgetése Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel volt, akit támogatásáról biztosított.

Az EU önök mellett áll, amíg csak szükséges

– írta közösségi oldalán az EB-elnök.

„Támogatjuk hősies küzdelmüket a szabadságért, és a brutális agresszió elleni harcot” – tette hozzá Von der Leyen.

Mint beszámoltunk róla, az ukrán védelmi erők szilveszterkor megtámadták az orosz katonák egyik bázisát a Donyecki területen fekvő Makijivka településen, a célzott csapásban pedig mintegy négyszáz orosz katona halt meg, és további háromszázan megsebesültek.

Az MTI beszámolója szerint az orosz katonák a helyi szakiskola épületében tartózkodtak. Igor Girkin, a szakadár Donyecki Népköztársaság volt védelmi minisztere megerősítette, hogy az orosz csapatok jelentős emberveszteséget szenvedtek Makijivkában. A néhány hónapja ismét a Donyec-medencében tartózkodó Girkin – aki az orosz katonai hírszerzés ezredese – úgy vélte, hogy hasonló eset ezután is megtörténhet. Azt írta: főként mozgósított oroszokból álló alakulat tagjai tartózkodtak az iskolaépületben, és lőszereket is tároltak ott, ezért dőlt romba.

Szinte az összes katonai felszerelés megsemmisült, amely közvetlenül az épület mellett állt a legkisebb álcázás nélkül. Figyelmeztetést kaptam, hogy ez bármikor megismétlődhet, mivel nem ez az egyetlen ilyen nagy számú élőerő- és katonai felszerelés-összpontosulás a HIMARS rakéták megsemmisítési övezetében

– tette hozzá.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 107 440 orosz katona halt meg, közülük 720 az elmúlt napon.

Vasárnap volt Sztyepan Bandera ellentmondásos, második világháborús ukrán politikus születésnapja, amelyet Ukrajnában több helyen is megünnepeltek. Az ukrán parlament, a Verhovna Rada kirakott egy képet Twitter-oldalára, amelyen Valerij Zaluzsnij, Ukrajna vezérkari főnöke látható egy Bandera-képpel és néhány Bandera-idézettel.

A dolog Lengyelországban nem talált pozitív fogadtatásra − írta meg a Portfolio. 

Sztyepan Bandera az ukrán történelem egyik legellentmondásosabb figurája, hiszen amellett hogy a második világháborúban a Szovjetunió, majd később a náci Németország ellen harcolt egy független Ukrajnáért, egy ideig együttműködött a náci német katonai hírszerzéssel, az Abwehrrel, illetve szervezete, az OUN-B tagjai részt vettek számos lengyel és zsidó származású ember lemészárolásában Galíciában. A banderisták, vagyis Bandera követői elleni harc az Ukrajna ellen indított orosz támadás egyik gyakran hangoztatott indoka Moszkvában, Bandera emlékezete pedig Ukrajnán belül is megosztó témának számít.

Bandera egy gyilkos volt, aki lengyel civilek százezreinek szörnyű haláláért felelős 1943 és 1944 között. Számomra nagyon meglepő, hogy ukrán barátaink, miközben egy hozzá hasonló szörnyeteg ellen harcolnak, őt dicsőítik

– írta Kacper Plazynski lengyel parlamenti képviselő, a lengyel Szejm európai uniós ügyekért felelős főbiztosa.

Olekszandr Daniljuk, a Brit Királyi Védelmi és Biztonsági Intézet levelező tagja szerint Ukrajna számára sokkal fontosabb az orosz haderő szétverése, mint az oroszok által megszállva tartott területek visszaszerzése − írta meg a Kárpáthír. 

A biztonságpolitikai szakértő szerint nem volna szerencsés, ha az ukrán hadsereg felszabadítaná a megszállt területeket, ám közben nem „verné tönkre” az orosz haderőt. Ez ugyanis azzal járna, hogy az oroszok bármikor újra támadhatnának. Arra van tehát szükség, hogy megsemmisítsék, és vert sereggé válva vonuljon ki Ukrajnából az orosz agresszor.

A tartós békét pedig csak az biztosítaná, ha Moszkvában olyan erők kerülnének hatalomra, amelyek elismerik és tisztelik Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Ilyen erők hatalomra jutását viszont csak az orosz haderő ukrajnai teljes veresége teszi majd lehetővé, vélekedik Olekszandr Daniljuk.

Németország továbbra is fenntartja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal – jelentette ki hétfőn Christiane Hofmann, a német kormány képviselője a TASZSZ beszámolója szerint.

Nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy ne lenne párbeszéd és kapcsolatfelvétel Oroszországgal

– mondta. Hozzátette: Olaf Scholz kancellár és más uniós vezetők is közvetlenül kommunikálnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Olaf Scholz német kancellár 2022. december 1-jén

Fotó: Sean Gallup / Getty Images

A nyugati országoknak „növelniük” kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat − és fel kell készülniük a hosszú távú segítségnyújtásra − mondta a NATO főtitkára, miután Oroszország újabb rakétatámadásokkal kezdte az új évet Kijev és más városok ellen − írja a The Independent. 

Oroszország nem mutatta jelét annak, hogy feladná általános célját, az Ukrajna feletti ellenőrzés átvételét. Az ukrán erők már több hónapja lendületben vannak, de azt is tudjuk, hogy Oroszország sokkal több katonát mozgósított. Közülük sokan most is kiképzés alatt állnak

− mondta Jens Stoltenberg. 

Az orosz stratégiai bombázók 2023-ban részt vesznek az ukrajnai háborúban – erről beszélt Szergej Kobilas altábornagy az orosz Kommersant szerint.

Az orosz légierő nagy hatótávolságú repülőgépei közé tartoznak a Tu–95MS és Tu–160 stratégiai rakétabombázók, valamint a Tu–22M3 nagy hatótávolságú bombázók, amelyek Oroszország nukleáris triászának részét képezik.

A stratégiai bombázók rakéta- és bombatámadásokat is képesek végrehajtani, akár cirkálórakétákkal is.

Mintegy hét órán át tartó légvédelmi riadó volt érvényben hétfőre virradóan Ukrajnában, mert orosz drónok infrastrukturális létesítményeket támadtak a fővárosban és az ország több térségében.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester hétfőn arról számolt be, hogy az elmúlt éjszaka Kijev felett 22, a kijevi régióban három drónt sikerült megsemmisíteni. Az ukrán főváros ellen az ötödik egymást követő éjszaka indítottak dróntámadás-sorozatot.

Az ukrán légierő parancsnoksága hétfőn közölte, hogy az éjszaka 39 iráni gyártmányú Sahíd drónt, továbbá két orosz gyártmányú Orlan drónt és egy X–59 rakétát lőttek le.

Az ukrán hatóságok beszámolója szerint országszerte legalább négy civil meghalt egy szilveszter éjszakai támadásban, és többtucatnyian megsebesültek. Klicsko azt közölte, hogy a negyedik áldozat, egy 46 éves kijevi lakos hétfőn reggel halt bele sérüléseibe egy kórházban – adta hírül az MTI.