Magyarországon a Rózsavölgyi Szalon állította színpadra Anthony McCarten A két pápa című drámáját Vecsei H. Miklós rendezésében. A polgári szalon ezekkel a szavakkal ajánlja az előadást:
A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az »emeritus pápa« címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.
A szereposztás a következő:
Tisztelt olvasóink!
Köszönjük figyelmüket, ezzel a poszttal véget ért közvetítésünk XVI. Benedek emeritus pápa vatikáni gyászszertartásáról.
Benedek életútjáról szóló galériánkat itt tekintheti meg.
A pápa elnevezés a görög atya szóból származik. Az első évszázadokban a pápa elnevezést használta minden püspök, sőt kezdetben az egyszerű áldozópapok is. Ennek először a görög változata terjedt el. Amikor a nyugati latin világban is kialakult az episzkopális egyház, itt ennek a későlatin papa, vagyis magyarul atya változat jelent meg.
A pápa elnevezés még a VI. században is megillette a püspököket, így például a ravennai püspök 570-ből fennmaradt síremlékén is ez a felírás olvasható.
A VII. századtól viszont
a pápai elnevezés már kizárólag a mindenkori római püspököt illette meg.
A névhasználatban történt változásban is kifejezésre jutott a pápai primátus kialakulásának folyamata.
(Forrás: Gergely Jenő: A pápaság története, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, pp. 7)
(Forrás: Gergely Jenő: A pápaság története, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, pp. 7–8.)
Magyarországon a Rózsavölgyi Szalon állította színpadra Anthony McCarten A két pápa című drámáját Vecsei H. Miklós rendezésében. A polgári szalon ezekkel a szavakkal ajánlja az előadást:
A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az »emeritus pápa« címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.
A szereposztás a következő:
2019 végén mutatta be a Netflix A két pápa című filmet, ami azt a valós alapokon nyugvó történetet meséli el, hogy hogyan győzhette meg XVI. Benedek a pápaságtól ódzkodó Ferenc pápát (illetve akkor még Jorge Bergogliót), hogy vegye át tőle a feladatot. A rendező Fernando Meirelles és a forgatókönyvíró Anthony McCarten történetében a Vatikán falai között a konzervatív Benedek pápának és a leendő egyházfőnek, a liberális szemléletű Ferenc pápának egyezségre kell jutnia azzal kapcsolatban, hogy mely irányba vezessék tovább a katolikus egyházat.
A filmet négy országban, rengeteg külső helyszínen és stúdióban is forgatták, a több évtizedet felölelő történetet pedig sokszor archív, sokszor álarchív és CGI-jelenetekkel színesítették.
Az Index akkori kritikájában így fogalmaz a filmről: „A két pápa tulajdonképpen nem más, mint […] hatalmas lehetőség két veterán színésznek, a Benedeket játszó Anthony Hopkinsnak és a Ferencet alakító Jonathan Pryce-nak, aki a Trónok harca Főverebe után ezúttal egy sokkal liberálisabb egyházi vezetőt alakíthat. Ők pedig mindketten élnek a ziccerrel, okos, megkapó alakításokat kapunk a szakmát évtizedek óta gyakorló, hihetetlen rutinnal, de nem rutinból dolgozó színészektől.
AMI PEDIG A TARTALMAT ILLETI, MCCARTEN ÉS MEIRELLES VERZIÓJÁBAN MÚLT ÉS JÖVŐ, A LIBERALIZMUS ÉS A KONZERVATIVIZMUS BESZÉLGETNEK EGYMÁSSAL.
A film dokumentarista, játékosan leskelődő stílusa, és még inkább az erős hit, amivel készült, kifejezetten derűssé teszi. A hit ez esetben nem Istenre, vagy a katolikus egyházra vonatkozik (a rendező egyébként rossz katolikusnak vallja magát), hanem sokkal inkább a kommunikációra, a nyitottságra, a másik megértése iránti vágyra. Nem tudunk olyan távoli állásponton lenni egymástól, hogy őszinte egymás felé fordulással ne lehetne legalább megérteni a másikat – állítja Meirelles.”
Hogy A két pápa története mennyire tükrözte a valóságot, arról az amerikai jezsuiták lapjában, az Americában Joseph McAuley közölt egy összeállítást, amelyet idehaza a Magyar Kurír adott közre.
XVI. Benedek halála, aki 2013-ban 600 év óta az első pápa volt, aki lemondott élethosszig szóló hivataláról, könnyebbé tenne egy hasonló döntést Ferenc és az egyház számára, amelynek már így is elég problémát okozott, hogy egyszerre két „pápája” volt. Ezt a helyzetet tovább bonyolította volna, ha ez a szám háromra nő − két nyugalmazottra és egy hivatalban lévőre − írta a Reuters hírügynökség.
Ez a helyzet arra is késztetheti a jelenlegi pápát, hogy
felülvizsgálja, mi vonatkozzon azokra a jövőbeli pápákra, akik úgy döntenek, hogy időskoruk miatt inkább távoznak hivatalukból.
Az egyházi törvények szerint a pápa lemondhat, de a döntésnek külső nyomás nélkül kell megszületnie. Ez a szabály azokra az évszázadokra nyúlik vissza, amikor az európai uralkodók befolyásolni akarták a pápaságot.
Manapság, hogy a megnövekedett emberi élettartam a pápák lemondását többé már nem teszi elképzelhetetlenné, az egyház vezetői egyre gyakrabban szorgalmazzák, hogy a volt pápák státuszát hivatalosan is szabályozzák − azért is, mert zavart okoz, hogy egyszerre két ember is van a Vatikánban, aki fehér reverendát visel.
Ferenc pápa a múlt hónapban egy spanyol újságnak azt mondta, hogy nem áll szándékában meghatározni az emeritus pápák jogi státuszát, bár korábban jelezte, hogy a Vatikán egy osztálya hozhatna ilyen szabályokat.
George Pell konzervatív ausztrál bíboros, aki közel állt Benedekhez, azt nyilatkozta: a visszavonult pápának amellett, hogy megkapja az emeritus címet, vissza kéne kapnia bíborosi címét is. Emellett azonban nem járhatna tovább fehér ruhában, ahogy azt Benedek tette, ugyanis a katolikusok számára fontos, hogy nyilvánvaló legyen, „egyszerre csak egy pápa van”.
A Bolognai Egyetem kánonjogászai, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, szintén kiemelték, hogy az egyház nem kockáztathatja meg, hogy akár a látszat szintjén is két vezetője legyen. Szerintük a visszavonult pápának nem kellene visszaadni bíborosi címét, hanem a „Róma emeritus püspöke” megszólítás járna neki. Ferenc pápa a hírügynökségnek elmondta, hogy ő pontosan azt akarja, hogy visszavonulása esetén így szólítsák.
Ebben az esetben talán nincs is szükség új jogszabályra, hiszen akkor a nyugalmazott püspökökre vonatkozó, meglévő szabályok vonatkoznának rá is.
A meglévő szabályok szerint a nyugalmazott püspököknek „kerülniük kell minden olyan magatartást és kapcsolatot, amely akár csak utalhatna az egyházmegyés püspökkel párhuzamos hatalomra, ami káros következményekkel járna az egyházmegyei közösség lelkipásztori életére és egységére nézve”.
Amikor már visszavonult, Benedek írt, interjúkat adott, és − akarva vagy akaratlanul − „villámhárítóként” szolgált Ferenc pápa ellenfelei számára, akik doktrinális okokból nem értettek egyet vele, vagy nem szívesen mondtak le azokról a klérusban szerzett kiváltságokról, amelyeket az új pápa le akart építeni.
XVI. Benedek pápa címere alapvetően a vatikáni szimbólumokra épített, mindemellett több ponton is eltért a szokásoktól. Benedek személyes címere főként érseki motívumokat tartalmaz, amelyek a bajor egyházmegye München-Freisingi érsekségére utalnak. Joseph Ratzinger pápává választása előtt ennek az egyházmegyének az élén állt. Az új pápai címer központi helyén egy három részre bontott pajzs látható, amelyet Benedek személyes jelképei foglalnak el. A pajzs hátterében a mennyország két kulcsa áll, és fölötte egy püspöki süveg helyezkedik el. A címer alatt pedig az érseki pallium látható.
A tiara helyén püspöki süveg áll, ami a papságot szimbolizálja, a rajta lévő három vízszintes aranycsík is az egyházfő hatalmára utal. A csíkok a rendet, a joghatóságot és a magisteriumot jelképezik, amelyek a középső függőleges sávval egymáshoz kötődnek, és ezáltal a pápa személyében egyesülnek. A tiara három aranyszínű sávjának is ez a jelentése. A címerpajzs alatt a pallium látható, aminek fehér gyapjúszövetére fekete kereszteket varrnak, és ennek adományozásával ismeri el az egyházfő az egyházmegyei hatalmat. Általában érsekek, ritkábban püspökök kapják meg. Benedek esetében ez Szent Péter ősi püspökségére utal, aminek irányítása a pápa feladata.
A pajzs három szimbóluma közül a bíbor háttér előtt fekvő kagyló a legszembetűnőbb, s több jelentést is hordoz magában. Egyrészt a zarándokok szimbóluma, hiszen úgy sodródik a tenger áramlataiban, mint ahogyan a jó zarándokok utaznak az egyház irányítása alatt. Emellett a klérus egyik kölni ülésén Benedek megkapta az Isten zarándoka tiszteletbeli címet. A személyes kötődést erősítette az is, hogy Regensburgban, abban a kolostorban, ahol Benedek teológiát oktatott, szintén gyakran jelent meg a kagyló motívuma. Ezért érsekké szentelése után a címerére is rákerült. Másrészt pedig Hippói Szent Ágoston elmélkedéseiben is szerepet játszik, ugyanis Ágoston a Szentháromság lényegéről gondolkodott a tengerparton sétálgatva, amikor egy fiúba botlott. A gyermek egy kagylóval vizet mert a fövenybe fúrt lyukba. Ágoston kérdésére, hogy mit csinál, a fiú azt válaszolta, hogy kimeri a tengerek vizét ebbe az üregbe. Ágoston ekkor döbbent rá, hogy az ember és az Isten mennyire különböző lények. Benedek Szent Ágostonról tanulmányokat is írt.
A címer bal felső részében Szent Korbiniánusz az első freisingi püspök medvéje látható. A püspök a legenda szerint a 8. században keresztény hitre térítette a bajorokat, és ő a München-Freisingi főegyházmegye védőszentje. A medve csomagot visel a hátán, ugyanis a legenda szerint Korbiniánusz Rómába zarándokolván egy medvére rakta terheit, és úgy érkezett a városba. A legenda szimbolikus értelemben a kereszténység hatalmát jelzi a vad erők felett, és egyben a medve a pápára háruló terhet is jelzi. Végül a harmadik alak az úgynevezett Freisingi Mór, avagy a Caput Ethiopicum. A jobbra néző fej már a 14. század óta Freising címerében látható, és az eredetileg püspökségnek alapított állam szekularizációja után is megmaradt. Azóta a freisingi egyházmegye vezetői mindig címerükre helyezték a fejet.
Erre a kérdésre is válaszolt az óév utolsó napján meghalt XVI. Benedek a 2016-ban Peter Seewald német újságíróval folytatott hosszú beszélgetéssorozatban, amely „Utolsó beszélgetések” címmel jelent meg.
Azt hiszem, fel kell készülnünk – válaszolta. – Nem arra gondolok, hogy konkrét cselekedeteket kell végrehajtani, hanem azt, hogy belül azzal a tudattal kell élni, hogy sikerrel kell letennünk az utolsó vizsgát Isten előtt. Hogy elhagyjuk a világot, Isten előtt találjuk magunkat, a szentek, a barátok és nem barátok előtt. Hogy el kell fogadnunk ennek az életnek a végességét, el kell fogadnunk, hogy közeledünk ahhoz a pillanathoz, amikor Isten színe elé állunk.
Egész egyszerűen meditáción keresztül, elmélkedéssel készülök. Újra és újra arra gondolva, hogy nincs messze a vég. Úgyhogy megpróbálok felkészülni rá, és mindenekelőtt jelen lenni, készen állni. Nem az a lényeg, hogy elképzeljem magamnak, hanem hogy abban a tudatban éljek, hogy az egész élet közeledés egy találkozáshoz.
2022. február 8-án XVI. Benedek emeritus pápa levelet írt a München-Freisingi érsekségben történt visszaélésekről szóló jelentésről. Ebben egyebek mellett így fogalmaz:
nemsokára életem végső bírája előtt találom magam. Bár hosszú életemre visszatekintve, nagy okom lehet a félelemre és a remegésre, mégis jó kedvem van, mert szilárdan bízom abban, hogy az Úr nemcsak az igazságos bíró, hanem a barát és a testvér is, aki már maga is megszenvedte a hiányosságaim, és így az én szószólóm is, az én »Paraklétám«. Az ítélet órájának fényében a keresztényi lét kegyelme még világosabbá válik számomra. Ismereteket, sőt barátságot ad életem bírájával, és így magabiztosan léphetek át a halál sötét ajtaján. Ezzel kapcsolatban állandóan eszembe jut, amit János mond nekünk az Apokalipszis elején: látja az Emberfiát teljes nagyszerűségében, és lábai elé borul, mintha halott volna. Ő azonban ráteszi jobb kezét, így szól hozzá: »Ne félj! Én vagyok…«
Csupán szójáték, és arra vonatkozik, hogy Joseph Ratzinger 2003-ban, még bíborosként tanulmányt írt Jézusról. Az erről szóló könyv 2007-ben jelent meg A Názáreti Jézus címmel, két évvel azt követően, hogy a bíboros XVI. Benedek néven pápa lett.
A tanulmányban Ratzinger arról értekezik, hogy Krisztus korabeli ábrázolása közelebb állhat az igazsághoz, mint ahogyan a modern kor megmutatja Jézust.
A köznyelv a fejtegetést Dan Brown A Da Vinci-kód című könyve után nevezte el Ratzinger-kódnak.
Az én lelki testamentumom címmel hagyott hátra teológiai végrendeletet XVI. Benedek emeritus pápa, amit a Vatikán német és olasz nyelven tett közzé a halála napján. Joseph Ratzinger valamivel több mint egy évvel azután írta le gondolatait, hogy 2005 áprilisában pápává választották.
Az első szám első személyben írt rendelkezés egyrészt személyes, másrészt teológiai örökségnek számít a korszak egyik legnagyobb egyháztudósától. A dokumentumban XVI. Benedek mindenekelőtt köszönetet mond Istennek, aki az életet ajándékozta neki, és számos „zűrzavaros” pillanatban irányt mutatott számára, „mindig talpra állítva, amikor elkezdtem lecsúszni”.
Köszönetet mondott szüleinek, akik nehéz időkben életet adtak neki nagy áldozatokkal és szeretetükkel. Szól édesapja világos hitéről, amely mindig erős maradt az ő fiatalkori tudományos nézeteivel szemben, édesanyja áhítatosságáról és jóságáról, valamint kiemeli testvéreit, köztük fivérét, a szintén a papi szolgálatot választó Georgot, aki utat mutatott számára.
Köszönetet mondott munkatársainak, tanárainak és diákjainak. Külön kiemelte hazáját, a bajor Alpok térségét, amelynek szépsége – megfogalmazása szerint – a Teremtőt tükrözi. Köszönetet mondott hazája népének, mivel bennük újból és újból megtapasztalta a hit szépségét.
Bocsánatot kért mindazoktól, akikkel bármilyen módon méltánytalanul bánt.
És azt, amit honfitársaimnak mondtam, most mindazoknak mondom, akik az egyházban az én szolgálatomra lettek bízva: maradjatok meg szilárdan hitetekben! Ne hagyjátok megzavarni magatokat!
– írta XVI. Benedek.
A dokumentumban írt arról is, hogy hatvan éve foglalkozik teológiával és bibliai tudományokkal, és az egymást követő generációk múlásával „láttam, miként omlottak össze összeomolhatatlannak tűnő tézisek, amelyekről kiderült, hogy egyszerű hipotézisek”. A néhai pápa meg is nevezte a teológia generációk – liberális, egzisztencialista, marxista – képviselőit.
Úgy vélte, a számos feltételezésből semmi más nem kerül felszínre, mint a hit értelme, vagyis hogy „Jézus Krisztus valóban az út, az igazság és az élet, és az egyház minden elégtelenségével, valóban az ő teste”.
A testamentum végén XVI. Benedek arra kérte az Urat, minden bűnével és hiányosságával együtt, fogadja be őt az örökkévalóságba.
A Rogitóban, abban a fémhengerben őrzött latin nyelvű szövegben, amely az emeritus pápa életének és szolgálatának főbb vonásait idézi fel, és amelyet XVI. Benedek koporsójában helyeztek el, többek között ezt olvashatjuk:
Határozottan küzdött a papság képviselői által kiskorúak vagy kiszolgáltatott emberek ellen elkövetett bűnök ellen, folyamatosan megtérésre, imára, bűnbánatra és megtisztulásra szólítva fel az egyházat.
A katolikus tanítást a pápaságról a legvilágosabban az I. és a II. Vatikáni Zsinat fejtette ki.
A dokumentumok szerint a pápa Szent Péter utóda a római püspökségben, és ezzel az egész egyház feletti jogi felsőbbségben. Rendi hatalma püspöki hatalom, elsőbbsége azonban nem tiszteleti elsőbbség. A pápa hatalma az egész egyházra kiterjedő legfőbb és teljes joghatósági hatalom, amely minden hatalomtól független, nemcsak hitbeli és erkölcsi dolgokra, hanem az egyház kormányzatára is vonatkozik.
(Forrás: Gergely Jenő: A pápaság története, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, pp. 8)
Ferenc pápa most 86 éves, egy évvel idősebb, mint XVI. Benedek volt, amikor nyugdíjba vonult. Annak ellenére, hogy botra és kerekesszékre szorul, nem mutatja fáradtság jeleit. Ebben a hónapban Afrikába, augusztusban pedig Portugáliába tervez utazásokat.
Korábban már világossá tette, hogy nem habozna lemondani, ha mentális vagy fizikai egészsége akadályozná abban, hogy vezesse az 1,3 milliárd taggal rendelkező egyházat.
A Reutersnek adott július 2-i interjújában elutasította a lemondásáról szóló híreszteléseket. „Soha nem jutott eszembe” − mondta, és cáfolta a diplomaták körében terjedő pletykákat, miszerint rákos lenne.
Ferenc pápa a Reutersnek elmondta, hogy visszavonulása esetén nem maradna a Vatikánban, és nem térne vissza szülőföldjére, Argentínába sem, hanem szerényen élne az olasz fővárosban, egy nyugdíjas papok számára fenntartott otthonban, „mert ez az én egyházmegyém”. Azt mondta, azt szeretné, ha ez egy nagy templom közelében lenne, hogy utolsó napjait gyóntatással tölthesse.
Sokan talán meglepődnek azon, hogy mennyi könyv jelent meg XVI. Benedektől, de egy olyan egyházi vezetőtől, mint ő volt, aki folyamatosan elemezte hitének alapjait és a hierarchia működését, ez szinte természetesnek tűnik – utólag is.
Íme, néhány magyarul is megjelent kötete:
XVI. Benedeket a vatikáni kriptában temetik el, ugyanazon a helyen, ahol II. János Pál pápát is eltemették boldoggá avatása előtt − írta meg a Catholic News Agency.
Szent II. János Pál nyughelye 2005. április 8-i temetésétől 2011. április 29-ig a kriptában volt, amikor néhány nappal boldoggá avatási szertartása előtt koporsóját a Szent Péter-bazilika felső részébe vitték.
Korábban Szent XXIII. János is ugyanott volt eltemetve, amely kevesebb mint száz méterre van Szent Péter apostol, a katolikus egyház első pápájának sírjától.
A terület a vatikáni kripta központi részének északi oldalán található. Felette Szűz Mária és a gyermek Jézus képe látható, angyaloktól körülvéve.
Tőle közvetlenül jobbra, egy szarkofágban nyugszik az 1689. április 19-én elhunyt Krisztina svéd királynő.
A liturgia után tizenkét főből álló szürke eminenciások a vállukra véve szállították végső nyughelyére Benedek pápát.
A pápai székvivők, a szürke zsakettet viselő sediáriusok testületének feladata egészen I. János Pál pápáig az volt, hogy a vállukon vigyék a hordszéket.
Ez ősi eredetű testület, prominens római polgárokból álló csoport, akik Őszentsége mellett önkéntes szolgálatot teljesítenek, például segítik a hivatalos látogatók fogadását.
Még mielőtt az épületbe értek volna XVI. Benedek koporsójával, Ferenc pápa egy utolsó áldással vett búcsút elődjétől.
A szertartás ezt követő része zártkörűen, a nyilvánosság kizárásával zajlik, az elhunyt pápa kérésére szűk körben.
A koncelebráló bíborosok követik Őszentségét az altemplomban történő temetésééig. Egyelőre nem tudni, hogy Erdő Péter is ott lesz-e a búcsú utolsó pillanataiban.
Magyarországon is őrzik Benedek Enciklikáját, lemondásakor megtarthatta a pápai rangjához tartozó fehér reverendáját, Szent Péter gyűrűjét sem kellett visszaadni, csak „megrongálták”, ezzel jelezve, hogy nyugdíjba vonult. A Hír TV-n nyilatkozó protokollszakértő, Gáspár Ágnes hangsúlyozta, hogy mivel két pápa nem lehet, ezért valahogy jogilag tisztázni kellett.
Giovanni Baptista Re odament Benedek pápa koporsójához, amivel megadta számára a végtisztességet. Ahogy a felvételeken is látjuk, az emeritus pápa koporsóján is nyitott Evangéliumot helyeztek el.
Érszegi Márk Aurél teológus ezt egyértelműen jelnek tartotta: ahogy életében, úgy halálában is követte II. János Pál pápa kijelölt útját. Az, hogy a szél lapozgathatja, azt jelzi, hogy az élet nem ér véget a halállal, valamint a világ felé való nyitottságot jelképezi, ami a korábbi pápára különösen jellemző volt.
Ahogy XVI. Benedek temetése a Vatikánban a végéhez közeledik, a gyászolókat most tájékoztatják:
Kedves testvérek és nővérek, a szent misztériumok ünneplésével megnyitottuk elménket és szívünket az örömteli reménységnek; most végső búcsút veszünk Benedek pápától, és átadjuk őt Istennek, irgalmas és szerető Atyánknak.
Atyáink Istene Jézus Krisztus, az ő egyszülött Fia által, a Szentlélekben, az Úr és az életadó, szabadítsa meg Benedek pápát a halálból, hogy a mennyei Jeruzsálemben Isten dicséretét zengje, várva halandó testének feltámadását az utolsó napon.
A Boldogságos Szűz Mária, az Apostolok Királynője járjon közben az Örökkévaló Atyánál, hogy kinyilatkoztassa Jézus, az ő Fia arcát Benedek emeritus pápának, és vigasztalja az Egyházat a történelemben tett zarándoklatán, miközben az Úr visszajövetelét várja.
A koporsót már elvitték a pápai kriptába.
Az óév utolsó napján, 95 évesen meghalt emeritus pápától az elmúlt három napban a római Szent Péter-székesegyházban vehettek búcsút a hívek.
Szerda este, a gyászszertartás előtt ciprusfa koporsóba helyezték az emeritus pápa testét, amit a pápai székvivők, a szürke zsakettet viselő sediáriusok vittek ki a székesegyház elé nem sokkal délelőtt 9 óra előtt.
A téren összegyűlt több tízezres tömeg előtt Ferenc pápa a szertartás elején Ézsaiás könyvéből olvasott fel, majd elmondta homíliáját, amelyben az elhunyt pápát isten kezébe ajánlotta.
Homíliában végig Jézus utolsó szavait használta: „Atyám, a te kezeidbe ajánlom lelkemet.”
Azt mondta, hogy a hívők ugyanezt szeretnék tenni Benedekért, mondván:
Az Úr utolsó szavaihoz és egész életének tanúságtételéhez ragaszkodva mi is, mint egyházi közösség, az ő nyomdokaiba akarunk lépni, és testvérünket az Atya kezébe ajánljuk. Azok az irgalmas kezek találják meg lámpását meggyújtva az evangélium olajával, amelyet egész életében terjesztett és tanúsított.
A pápa elmondta, hogy a tömeg azért jött el, hogy Benedek életét Istenre bízza, és hogy kifejezze halhatatlan szeretetét.
A mise első része után az eucharisztiát Giovanni Battista Re bíboros celebrálta az oltárnál. Egy ideje ez már így történik a pápa által vezetett miséken, ugyanis Ferenc pápának térdproblémái vannak, és a celebránsnak a szentáldozáskor le kell térdelnie.
Ezt követően 5 nyelven hangoztak el az úgynevezett általános könyörgések: német, olasz, francia, portugál és arab nyelven – ezt még XVI. Benedek vezette be a vatikáni munkanyelvek közé –, maga a pápai liturgia annak hivatalos nyelvén, latinul zajlott.
A gyászmise után ezekben a percekben viszik be Benedek koporsóját a Szent Péter-bazilika altemplomába, ezt követően a nevével, hivatali idejével ellátott cink- (régebben nehezebb ólom-) koporsóba helyezik a ciprusfa koporsót, majd ezután teszik be a harmadik, tölgyfa koporsóba, amelyet átkötnek selyemszalaggal, és a bazilika káptalanjának jegyzője lepecsételi. Végül végső nyughelyére helyezik, amelyet márványtömbbel fednek le.
A pápák temetésének van egy évszázados szertartásrendje, ami jelenlegi formájában még II. János Pál pápa idején lett elfogadva. XVI. Benedek ugyan lemondott 2013-ban pápai tisztségéről, de a pápákra érvényes szertartásrendet alkalmazzák az ő esetében is. Igaz, a hozzá legközelebb álló vatikáni illetékesek szerint szerény temetést szeretett volna. A mostani rendezési elv, hogy a pápai temetések hagyománya és az egyszerűség között megtalálják az egyensúlyt.
Erre a kérdésre XVI. Benedek emeritus pápa 2016-ban megjelent, az „Utolsó beszélgetések” c. kötetében találjuk meg a választ. Az írás egy német újságíróval, Peter Seewalddal folytatott beszélgetéseit tartalmazza.
Bizonyos mértékig igen. Először is itt van az attól való félelem, hogy terhet jelentek másoknak a hosszú ideig tartó betegeskedés miatt. Számomra ez nagyon szomorú lenne. Apám mindig is félt ettől, de megmenekült tőle. Aztán, noha már teljes bizalommal hiszem, hogy Isten nem vet el engem, mégis, minél közelebb kerül hozzá az ember, annál erősebben érzi mindazt, amit nem jól tett. Innen ered a bennünket nyomasztó hibák súlya, még akkor is, ha persze mindig jelen van az alapvető bizalom.
Amikor Peter Seewald azt kérdezte tőle, mit mond majd az Úrnak, amikor előtte áll majd, az emeritus pápa ezt válaszolta:
Megkérem, hogy legyen velem irgalmas, tekintettel a nyomorúságomra!
Benedek pápa Jézusra bízta magát, Ferenc pápa pedig kérte, hogy imádsággal kísérje az emeritus pápát utolsó útjára. Érszegi Márk Aurél teológus, az Index által felkért szakértő úgy fogalmazott, hogy mintha megihlette volna az egykori pápa a hivatalban lévőt: ő is összekapcsolta a hitet és a reményt, miszerint a földi élet vége nem végállomás, hanem valami újnak, valami jobbnak a kezdete.
„Benedek német precizitásával próbált meg választ adni tudományosan a kérdésekre a hit és erkölcs vonatkozásában” – tette hozzá.
Míg Benedek a konzervatívabb egyháztagok körében támogatást kapott határozott nézetei miatt, bírálatokkal is szembesült, amiért nem foglalkozott a papság egyes tagjaival szembeni visszaélések vádjával
– mondta a BBC vallási szerkesztője, Aleem Maqboolt a néhai pápa megítéléséről.
A pápa homíliája után a gyászmise az eucharisztiával folytatódik − a szertartás azon részével, amikor a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé változik át.
Az Eucharisztikus ima ezzel zárult:
Emlékezz meg Benedek pápáról, akit e világból magadhoz hívtál. Add, hogy aki a te Fiaddal egyesült az ő halálához hasonló halálban, vele egy legyen a feltámadásban is, amikor testben feltámasztja a holtakat, és a mi alázatos testünket az ő dicsőséges testének mintájára átalakítja. Elhunyt testvéreinknek is, és mindazoknak, akik e világból való távozásukkor tetszettek neked, adj bebocsátást országodba. Ott reméljük, hogy örökké élvezhetjük dicsőséged teljességét, amikor letörlöd szemünkről minden könnyedet. Mert látva téged, Istenünk, olyannak, amilyen vagy, hozzád hasonlóak leszünk minden időkön át, és vég nélkül dicsérni fogunk téged Krisztus Urunk által, aki által minden jót adsz a világnak.
Ferenc pápa a keresztény hittételek jelentős közvetítőjeként és magyarázójaként, a katekézis nagy mestereként jellemezte korábban elődjét, a 95 évesen elhunyt XVI. Benedeket tegnapi vatikáni általános audienciáján.
A katolikus egyházfő rámutatott: XVI. Benedek alapos és tiszteletteljes gondolkodása nem saját magára, hanem az egyházra irányult.
Mindig azon fáradozott, hogy elkísérjen minket Jézusig. Segítsen hát minket abban, hogy Krisztusban újra felfedezzük a hit örömét és az élet reményét
− mondta Ferenc pápa.
A pápa XVI. Benedek szavaival fordult a jelen lévő német zarándokokhoz:
Aki hisz, sosincs egyedül! Aki Istent az atyjának tudja, annak sok fivére és nővére van. Ezekben a napokban különleges módon bizonyosodhatunk meg arról, milyen átfogó a hit szövetsége, amely még a halállal sem ér véget.
Mi is, szilárdan kötődve az Úr utolsó szavaihoz és a tanúságtételhez, amely az ő életét jellemezte, egyházi közösségként az ő nyomdokaiba akarunk lépni, és testvérünket az Atya kezére bízzuk: az irgalmasság e kezei találják meg lámpását meggyújtva az evangélium olajával, amelyet életében ontott és tanúsított
− mondta latinul homíliájában Ferenc pápa.
Majd azt mondta: "Benedek, legyen teljes az örömöd, amint hallod az Úr hangját, most és mindörökké."
A pápák temetésének van egy évszázados szertartásrendje, ami jelenlegi formájában még II. János Pál pápa idején lett elfogadva. XVI. Benedek ugyan lemondott 2013-ban pápai tisztségéről, de a pápákra érvényes szertartásrendet alkalmazzák az ő esetében is. „Igaz, a hozzá legközelebb álló vatikáni illetékesek szerint szerény temetést szeretett volna. A mostani rendezési elv, hogy a pápai temetések hagyománya és az egyszerűség között megtalálják az egyensúlyt. A pápai temetési szertartáskönyv több mozzanatot ölel fel, a pápa halálának megállapítását, az első, majd a második felravatalozást, a liturgiát aminek a pápai mise az alapja, majd a sírba helyezést, az eltemetést a Szent Péter-bazilikában” – fejtette ki lapunknak Vatikán-szakérőnk, Érszegi Márk Aurél teológus.
„Mivel a 86 éves Ferenc pápa egészsége az utóbbi időben meggyengült, ezért a homíliát és a végső könyörgést mondja, a szenteltvízzel való áldást ő adja, és a (tiszteletadást jelentő) tömjénezést ő végzi, de magát a gyászmisét nem ő, hanem a bíborosi kollégium vezetője, Giovanni Battista Re bíboros celebrálja. A mise első részében az oltár előtt foglal helyet Ferenc pápa, a második részében egy oldalsó trónuson. Öt nyelven fognak elhangozni az úgynevezett általános könyörgések: német, olasz, francia, portugál és arab nyelven – amit még XVI. Benedek vezetett be a vatikáni munkanyelvek közé –, maga a pápai liturgia annak hivatalos nyelvén, latinul zajlik” – részletezte Érszegi Márk Aurél.
Erdő Péter bíboros, prímás az Index megkeresésére a Vatikánból, a temetés helyszínéről nyilatkozott XVI. Benedekről:
Szomorú szívvel búcsúzunk Benedek pápától. Ahogy jelmondatában olvashatjuk, az igazság munkatársa akart lenni. Életműve Krisztus igazságának kifejtése volt, de nem elvont spekuláció formájában, hanem a szeretet szavaival, korunk embere számára. A Názáreti Jézusról szóló műve nemcsak tudományos munkásságának, hanem pásztori küldetésének is a betetőzése volt. Mert a kereszténység nem elvont filozófia, hanem Jézus Krisztus tanításának, életének, halálának és feltámadásának a megvallása. Szabadító örömhír, amely minden idők minden emberéhez szól. Benedek pápa elkötelezetten kereste a keresztények egységét és a párbeszédet minden jóakaratú emberrel. Adja Isten, hogy a Mennyei Atya házából imáival támogassa Egyházunk küldetésének teljesítését.
XVI. Benedek pápa 2013. februári lemondása után Erdő Péter neve is felmerült a lehetséges utódok között, mint az egyik legfiatalabb a 117 pápaválasztásra jogosult 80 évnél fiatalabb bíboros között. Az olasz Il Foglio napilap „A magyar teológus, Európa evangelizátora” címmel jelentetett meg egy Erdő Péter bíborosról szóló cikket, az esélyes pápajelöltekről szóló sorozatában. Az olasz politikai elit újságjának számító lap 2013-ban XVI. Benedek „természetes utódjának” nevezte Erdő Pétert.
Ferenc pápa latinul felolvasott imájában azt kéri, hogy Isten fogadja be Benedeket az örök dicsőségbe.
Ezután Ézsaiás próféta könyvéből olvasta fel a következő passzust:
Ezt mondja az Úr: Nem jobb-e a fazekas az agyagnál? Mondhatja-e valami, amit készítettek, a készítőjéről, hogy Nem ő készített engem? Vagy mondhatja-e az edény a fazekasról: Ő bolond? Nem lesz-e rövid időn belül, nagyon rövid időn belül a Libanon termékeny földdé, és a termékeny föld nem válik-e erdővé? A süketek azon a napon egy könyv szavait fogják hallani, és árnyék és sötétség után a vakok szemei látni fognak. De az alázatosak még inkább örvendezni fognak az Úrban, és a legszegényebbek ujjongani fognak Izrael Szentjében.
A szertartás azzal kezdődött, hogy a koporsó előtt állva Ferenc pápa keresztet vetett, majd elmondta a Mea culpát latin nyelven. Ezután a kórus a Kyrie eleisont énekli.
A legutóbbi pápai temetés 2005. április 8-án történt. II János Pál 84 éves volt, és 26 évig állt a katolikus egyház élén.
A temetésen több mint 200 állami képviselő vett részt, és az olasz média becslései szerint legalább hárommillió ember követte a temetést a Szent Péter téren vagy a Róma-szerte felállított nagy képernyőkön.
Homíliájában akkor Joseph Ratzinger bíboros felidézte az általa „néhai szeretett pápánknak” nevezett egyházfő életútját a náci megszállás alatt álló Lengyelországban munkaszolgálatosként töltött napjaitól addig, hogy a világszerte több mint egymilliárd főt számláló római katolikus egyház legfőbb vezetője lett.
Érszegi Márk Aurél teológus, aki az Index szakértője a mai gyászszertartáson, elmondta: az oltár bal oldalán a koncelebráló bíborosok, püspökök helyezkednek el, a fehér ruhában jelen lévők mind tanúságtevő papok. XVI. Benedek pápa sokszor elmondta, hogy milyen fontosak számára a papok, akik az egyház pillérei. Az oltárnál 120 bíboros, több mint 400 püspök és csaknem négyezer pap koncelebrál.
Nagy számban vannak jelen az európai, amerikai és ázsiai ortodox egyházak püspökei, továbbá az Egyházak Világtanácsának moderátora, Heinrich Bedford-Strohm püspök is a helyszínen van.
A mise első részében az oltár előtt foglal helyet Ferenc pápa, a második részében egy oldalsó trónuson fog ülni. A hivatalban lévő pápa vezeti a szertartást, ami a homíliával veszi kezdetét, a liturgia hivatalos nyelve latin, de a könyörgés öt nyelven, németül, olaszul, franciául, portugálul és arabul is elhangzik.
Magát a gyászmisét Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja mutatja be. Az oltár melletti húsvéti gyertyák a feltámadást jelképezik, a kihelyezett, XVIII. századi goblein is hasonló szimbólummal bír.