Katalin
EUR 411,47 Ft USD 392,72 Ft GBP 494,51 Ft BUX 79 552 OTP 21 940 Ft MOL 2 664 Ft
-2 °C
8 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 6 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

CNN: Brutális orosz offenzívára kell felkészülnie az ukránoknak

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Bereznay István

    Véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk máskor is!

    Jó pihenést kívánunk!

  • Bereznay István

    Olaszország kész arra, hogy francia–olasz fejlesztésű, Samp/T típusú légvédelmi rendszereket küldjön Ukrajnának – mondta vasárnap Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

    A tárcavezető közölte: már tárgyalnak a franciákkal ezeknek az eszközöknek az elküldéséről, és közel állnak ahhoz, hogy véglegesítsék a megállapodást.

  • Bereznay István

    Egy amerikai delegáció látogatta meg vasárnap a keleti front közelében található Izjum városát, amelyet tavaly szeptemberben foglaltak vissza az oroszoktól. 

    A delegációt Keith Kellogg nyugalmazott amerikai tábornok vezette. A CNN szerint egy nem hivatalos látogatásról van szó, Oleh Szinehubov, az Izjumot magában foglaló Harkivi terület kormányzója azt írta, hogy „amerikai partnereik” az oroszok által okozott pusztítást és a háborús bűnök bizonyítékait tekintették meg a térségben. 

  • Bereznay István

    Egy fiatal nő „Nem a háborúra” felirattal tiltakozott az ukrajnai konfliktus ellen a moszkvai Vörös téren.

    Az orosz hatóságok hasonló akciók miatt számos alkalommal ítéltek elzárásra, illetve pénzbüntetésre embereket a háború kezdete óta. 

  • Bereznay István

    Mint írtuk, Boris Johnson vasárnap Ukrajnába utazott, és azóta találkozott az ukrán elnökkel is.

    A két politikus tárgyalt arról, hogy miként lehetne békével lezárni a háborút. Zelenszkij azt mondta, hogy ennek egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy Ukrajna biztonságpolitikai garanciákat kapjon, és azt mondta:

    szerinte ennek az egyik legjobb megoldása az lenne, ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba.

    Néhány napja az ukrán védelmi miniszter egyenesen úgy fogalmazott: Ukrajna a gyakorlatban már most is a NATO tagja, és meggyőződése, hogy a jövőben hivatalosan is a katonai szövetség tagjává válik az ország. 

  • Bereznay István

    A CNN szakírói írtak egy hosszabb cikket arról, hogy a tavasszal várhatóan egy erőteljes orosz támadással kell szembenéznie az ukrán hadseregnek.

    Mint írták, az ukránok gyors ütemben képzik ki a katonáikat a nyugatról érkező újabb és újabb harci eszközök használatára, azonban sok minden még hiányolnak. Szerhij Najev ukrán vezérezredes azt mondta a CNN-nek, hogy szerinte a háború következő szakaszában kulcsfontosságú szerep juthat a harckocsiknak, és ezért nagy szükségük lenne a nyugati gyártmányú tankokra, mert ezek hiányában csak az elavult T–72-eseiket vethetik be többnyire.

    A CNN szerint a tavasz azért is lehet kritikus Ukrajna számára,

    mert addigra befejeződik mintegy 150 ezer orosz katonának a kiképzése, akiket ősszel soroztak be a hadseregbe.

    Ezután őket is harccsoportokba tudják majd beosztani, és már nemcsak a megszállt területek védelmére-ellenőrzésére, hanem támadásra is képesek lesznek.

    Jack Watling, a Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet elemzője azt mondta a CNN-nek, hogy a német Leopard harckocsik – amelyekről már hónapok óta folyik a párbeszéd – sokat segíthetnének Ukrajnában akkor, ha megindul ez az orosz támadás. Ennek a típusnak ugyanis nagy előnye, hogy viszonylag könnyen kezelhető, hamar ki lehet képezni rá a személyzetet – márpedig Ukrajna jelenleg versenyt fut az idővel.

    A CNN-nek nyilatkozott Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is minderről, aki azt mondta: a modern harckocsikkal lokalizálni tudnák a háborút, vagyis megakadályozhatnák azt, hogy az oroszok még több helyen előrenyomuljanak. Hangsúlyozta, hogy a tavaszi offenzívában az oroszok 

    sokkal több katonát fognak bevetni, és rengeteg régi szovjet eszközt, gyakorlatilag mindent a frontra küldenek a becsléseink szerint, amijük csak lehet

    – fogalmazott a tanácsadó, aki az interjú végén azt is hozzáfűzte: „Megértem, hogy néhány ország belefáradt a háborúba. De mi fizetjük meg az igazi árat a szabadságért. A mi embereink halnak meg az orosz agresszió miatt.” 

  • Gáspár Gergő

    Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár közös sajtótájékoztatót tartottak vasárnap az után, hogy a két ország kormányának és képviselőinek részvételével ünnepséget rendeztek a párizsi Sorbonne Egyetemen a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából.

    A francia államfő azt mondta: nem zárja ki, hogy Leclerc típusú tankokat küldjenek Ukrajnába. Hozzátette: a harckocsik átszállítása szerinte nem fokozza vagy súlyosbítja a helyzetet, nem veszélyezteti Franciaország saját biztonságát sem, és figyelembe kell venni azt is, hogy az ukránok hatékony kiképzése mennyi időt vesz igénybe.

    A Leclerc tankokkal kapcsolatban megkértem a hadügyminisztert, hogy alaposan vizsgálja meg a lehetőségeinket. Semmi sincs kizárva, továbbra is támogatjuk Ukrajnát

    – fogalmazott Macron.

    Olaf Scholz pedig azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos jövőbeli döntéseket a szövetségesekkel, köztük az Egyesült Államokkal egyeztetve hozzák meg – írja a Sky News.

    Azzal kapcsolatban, hogy mekkora nemzetközi nyomás nehezedik rá és kormányára amiatt, hogy tankokat szállítson Ukrajnának, annyit mondott: minden eddigi fegyverszállítás a nyugati partnerekkel szoros együttműködésben történt.

  • Bereznay István

    A lengyel fővárosban tartottak egy demonstrációt, amelyen az orosz háborús bűnösök elítélését szorgalmazták. 

    Az orosz nagykövetség előtt megrendeztek egy „nemzetközi háborús büntetőpert”, amelyen elmarasztaló ítéletet kapott Vlagyimir Putyin orosz elnök, Szergej Sojgu védelmi miniszter, Szergej Lavrov külügyminiszter, valamint Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök is. 

    A szervezők megköszönték az Európai Parlament egyik, ez ügyben elfogadott határozatát, valamint azt kérték az ENSZ-től, hogy hozzon létre egy nemzetközi büntetőbíróságot azért, hogy felelősségre vonhassák a bűnösöket.

    Az Euromaidan Press beszámolója szerint – amelyet az Indexhez is eljuttattak e-mailben – körülbelül 2000 ember vett részt a megmozduláson, amelyen több lengyel közéleti személyiség is felszólalt, köztük a lengyel parlament helyettes házelnöke, Małgorzata Gosiewska is. 

  • Gáspár Gergő

    Peter Hitchens, a Daily Mail rovatvezetője szerint az Egyesült Királyságból és más országokból Ukrajnába szállított harckocsik csak tovább szítják és meghosszabbítják az ukrajnai konfliktust.

    Az újságíró „hatalmas ostobaságnak” nevezte azt a döntést, hogy a Nyugat tankokkal támogatja az ukrán hadsereget. A brit parlamenti képviselőket is bírálta, amiért nem szólaltak fel ez ellen.

    Támogattak egy olyan döntést, amely révén Európa nagy része radioaktív temetővé válhat

    – írta Peter Hitchens a Daily Mail honlapján megjelent cikkben. Hozzátette: szerinte a briteknek nem az az érdekük, hogy kövessék Washington politikáját.

    „Az értelmes és célravezető külpolitika az lenne, ha a brit kormány segítene a feleknek a kompromisszumkötésben. Ehelyett tankokat küldünk Ukrajnába. Ez éppen olyan, mintha a tűzoltóság elkezdene tüzet gyújtani” – fogalmazott az újságíró, aki arra is rámutatott, hogy a harckocsikat nem éppen védekező célzattal szokták felhasználni, és szerinte nem lehet 100 százalékosan tudni, hogy miként vetik be ezeket az ukránok.

    Lehet, hogy Ukrajna új tankjai mindent letarolnak maguk előtt. Lehet, hogy leragadnak. Lehet, hogy megpróbálják elfoglalni a Krímet. És az is lehet, hogy hamarosan a [moszkvai] Vörös téren vonulnak fel egy katonai parádén. De ha behatolnak azokra a területekre, amelyeket Oroszország a sajátjának vél, akkor bármi megtörténhet

    – fogalmazott az újságíró, aki szerint a „gonosz diktátor”, Putyin teljesen megőrült az utóbb időben, és bármire képes lehet, ha sarokba szorítják.

  • Gáspár Gergő

    Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt írta vasárnap a Telegram-csatornáján, hogy a nyugati országok vezetői végtelen kísérleteket tesznek Oroszország kifárasztására vagy megsemmisítésére, ez pedig globálisan új katonai szövetséget hozhat létre.

    A ramsteini találkozó és a Kijevnek szánt nehézfegyver-szállítások nem hagynak kétséget afelől, hogy ellenségeink a végtelenségig megpróbálnak majd minket kifárasztani vagy akár elpusztítani. És ehhez elég fegyverük van. Ha kell, újak gyártásába is belekezdhetnek

    – közölte Medvegyev.

    A korábbi orosz elnök szerint „nagyon nehéz helyzet” alakulhat ki. Hozzátette: „egy elhúzódó konfliktus esetén egy adott pillanatban új katonai szövetség jöhet létre, amely azokat az országokat tömörítené, amelyeknek elegük van az amerikaiakból és az ivartalanított kutyafalkájukból”.

    Medvegyev szerint a világrend akkor áll helyre, ha az Egyesült Államok „békén hagyja Európát és azokat, akik még megmaradtak az ukrán nemzetből”. De az is lehet, hogy már túl késő van ehhez – írta. 

  • Bereznay István

    A közösségi médiában terjed egy videó arról, amint Anasztaszija Jelszukovát, a Readovka nevű orosz oldal riporterét eltalálják.

    A felvétel Szoledar városa közelében készült, ahol már hetek óta intenzív harcok folynak. A videó elején az újságírónő arról beszélt, hogy a közelben jelenleg is tűzharc folyik.

    Ezután kilépett a fedezékből, és azonnal el is találták a lábán (a videón azonban nem látszik, hogy mivel: egyes beszámolók golyóról írnak, az orosz állami média szerint viszont valójában egy repeszdarab fúródott a lábába). A sebesült nőt később visszahúzták a fedezékbe, és ellátták. Az erről készült videó megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk:

    Később a nő ellátásáról is megosztottak egy fényképet:

    Valamint a kórházból is:

  • Kozics Júlia

    Donyeck város Petrovszkij kerületében több mint 20 alállomás áram nélkül maradt az ukrán ágyúzások következtében, ez 2100 háztartást érint – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

    Az orosz média arról is beszámolt, hogy szombat éjszaka az ukránok a donyecki Ilovajszk békés városnegyedét támadták, ám károkról és áldozatokról nem érkezett hír.

  • Gáspár Gergő

    Az ukrán kormány elbocsátotta Vaszil Lozinszkijt, a közösség- és területfejlesztésért, valamint infrastruktúráért felelős minisztérium miniszterhelyettesét. A politikus állítólag 400 ezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el – közölte Twitter-oldalán a The Kyiv Independent.

    Az ukrán korrupcióellenes hatóság szombaton vette őrizetbe Lozinszkijt, akit több bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítanak, és 2022 szeptembere óta folyik ellene nyomozás.

    A miniszterhelyettes a gyanú szerint áramtermelők beszerzéséért kapott kenőpénzt.

    Lozinszkij 2022 novembere után rövid ideig egy egész minisztériumot is vezetett (amely akkor még csak a közösség- és területfejlesztésért felelős minisztérium volt), miután az addigi minisztert, Olekszij Csernyisovot menesztették. Azóta az említett tárcát már egyesítették az infrastrukturális minisztériummal, és ennek a helyettese volt mostanáig Lozinszkij.

  • Bereznay István

    Az orosz haderő két város irányában próbál előrenyomulni a Zaporizzsjai területen – ezt mondta a Zaporizzsjai terület oroszok által kinvezett kormányzója, Vlagyimir Rogov az AFP szerint.

    Rogov arról számolt be, hogy a Zaporizzsja városától 50 kilóméterre délkeletre levő Orihivet, valamint az attól keletre fekvő Huljajpolét próbálják meg elfoglalni. Az orosz kormányzó annyit fűzött még hozzá, hogy a frontvonal mozog, és hogy szerinte a kezdeményezés most az orosz félnél van.

    Az orosz hadsereg ezzel párhuzamosan vasárnap is azt állította, hogy „előnyösebb vonalakat és pozíciókat” sikerült elfoglalniuk a zaporizzsjai előrenyomulásban (szó szerint ugyanezt mondták egyébként szombaton is). Másrészt az is felmerült, hogy bár az oroszok egy nagyobb offenzívaként harangozzák be az akciót, egyes jelek szerint ez inkább csak egy kisebb, taktikai szintű előrenyomulás lehet. 

    Nemrég röviden írtunk arról is, hogy az ukránok szerint miként rohamoznak az orosz csapatok Zaporizzsjában.

  • Gáspár Gergő

    Mint korábban megírtuk, az új német védelmi miniszter, Boris Pistorius azt kérte a Bundeswehrtől: készítsenek felmérést arról, hogy mennyi Leopard 2-es tankot lehetne átadni Ukrajnának.

    A Der Spiegel most azt írta, hogy már elkészült egy lista, amelyen 19 darab, régebben gyártott Leopard 2 szerepel. Ezek közül az összes alkalmas lehet arra, hogy bevessék őket Ukrajnában.

    A lap hozzáteszi, hogy 

    ezeket a tankokat várhatóan nem éles ütközetekben használják majd, hanem csak hadgyakorlatokon.

    Boris Pistorius korábban bejelentette, hogy egy hónapon belül el szeretne látogatni Ukrajnába. Azt pedig cáfolta, hogy Németország csak akkor hajlandó Leopard harckocsikat szállítani Ukrajnának, ha az Egyesült Államok M1 Abrams harckocsikkal látja el a megszállt országot.

    Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pedig nemrég azt nyilatkozta: lobbizni fog a németeknél azért, hogy az általuk gyártott Leopard harckocsik még a tavaszi orosz offenzíva előtt megérkezhessenek Ukrajnába.

  • Bereznay István

    Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás (Állam Duma) elnöke vasárnap azt írta: súlyos következményei lesznek, ha a nyugati fegyverekkel orosz civil célpontok ellen intéznek támadást az ukránok, illetve megpróbálják elfoglalni a területeiket. 

    A politikus azt írta: „globális katasztrófához vezethet, ha ez megtörténik, mivel ebben az esetben Oroszország is a korábbiaknál pusztítóbb fegyvereket fog bevetni Ukrajna ellen”. Véleménye szerint „Washington és Brüsszel egy szörnyű háborúba vezetik bele a világot”, és arra szólította fel a nyugati parlamenteket, hogy vállaljanak felelősséget az emberiség jövőjéért.

    Az orosz fegyverek technológiai fölénye miatt azoknak a külföldi politikusoknak, akik ilyen döntéseket hoznak, meg kell érteniük, hogy e döntések egy globális tragédiához és az országok pusztulásához vezethetnek

    – írta Vologyin.

  • Bereznay István

    A BBC közölt riportot egy emberrel, aki már tavaly szeptemberben, az oroszországi sorozás kezdetekor úgy döntött: inkább elrejtőzik az erdőben, mintsem hogy be kelljen vonulnia a hadseregbe.

    A harmincas éveiben járó, informatikusként dolgozó férfi a kezdetektől fogva ellenezte a háborút, és pénzbüntetésre, valamint kéthetes elzárásra is ítélték a tiltakozása miatt. Szeptemberben épp ezért úgy döntött, hogy semmiképp sem vonul be a hadseregbe, de az országot sem akarta elhagyni (pénzügyi okokból, az ismeretlentől való félelem és a barátai miatt). 

    Ehelyett búcsút mondott a feleségének, és egy sátorral letelepedett az egyik erdőben. Egy antennának köszönhetően van internetkapcsolata, áramot napelemekkel tud termelni, élelmet pedig a felesége visz neki időről időre egy megbeszélt találkozóhelyre. 

    A történet érdekessége, hogy

    a férfi egyelőre még nem is kapott behívólevelet az orosz államtól.

    Ezt vélhetően annak köszönheti, hogy informatikusként dolgozik (a számítástechnikában dolgozókat ugyanis a sorozás első, szeptemberi körében általánosságban nem hívták be a hadseregbe). Mindemellett fél attól, hogy bármikor sor kerülhet egy újabb sorozásra, és ezért döntött úgy, hogy az erdőben marad, ahol a napokban mínusz 11 Celsius-fokig hűlt le a hőmérséklet.

  • Balizs Benedek

    Boris Johnson volt brit miniszterelnök Ukrajnába repült, ahol ellátogatott a kijevi régióban található Bucsába és Borogyankába – értesült az Ukrajinszka Pravda.

    A közösségi médiában több videó és kép is megjelent Johnson látogatásáról.

  • Balizs Benedek

    Amint arról tegnap az Index is írt – ukrán források alapján –, egy kiadvány azt állította, hogy az ukrán honvédelmi minisztérium két-háromszor drágábban vásárol élelmiszert a katonáknak, mint amennyibe az a kijevi boltokban kerülne.

    Az Ukrajinszka Pravda ma arról számolt be, hogy az ukrán Honvédelmi Minisztérium tagadta a médiában megjelent híreket, hazugságnak és manipulációnak nevezte őket.

    Az étkeztetési szolgáltatások közbeszerzésének tartalmáról szóló, a nyilvánosságban terjedő információk félrevezetőek és manipulatívak

    – fogalmazott az ukrán védelmi minisztérium.

    Olekszij Reznyikov védelmi miniszter személyesen fordult a parlament (Verhovna Rada) nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának elnökéhez, hogy tartsanak bizottsági ülést a katonák étkeztetésére vonatkozó 2023-as beszerzésekről.

  • Balázsi Levente

    Az LPR szerint nyugati harckocsik érkeztek Szvatovo közelébe, amelyeket az Ukrán Fegyveres Erők vehetnek birtokba – nyilatkozta Andrij Marocsko, a Luhanszki Népköztársaság nyugalmazott alezredese.

    Marocsko elmondása szerint nagyszámú páncélozott jármű szállítását észlelték Kupjanszk közelében – számolt be róla a TASZSZ. Az úti cél pedig Szvatovo lehet.

    Szombaton Igor Konasenkov altábornagy közölte, hogy az oroszok Kupjanszk környékén megsemmisítették az ukrán erők tüzérségi lőszerraktárát, valamint több mint 35 katonát öltek meg.

  • Balázsi Levente

    Az orosz erők nem hajtanak végre nagyszabású támadásokat Zaporizzsja környékén – jegyezte meg az ukrán hadsereg.

    „Az ellenség legfeljebb 10 fős csoportokban támadta meg állásainkat” – számolt be róla Jevgenyij Jerin, a Tauride Védelmi Erők sajtóközpontjának vezetője. Jerin szerint Taurida irányában nehéz a helyzet. Az oroszok továbbra is támadják a lakosságot és az infrastruktúrát – írja az Unian.

    A sajtóközpont vezetője szerint hiába az orosz részsikerek, a megszállók számos felszerelését semmisítik meg az ukrán erők.

  • Balizs Benedek

    Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök most sebezhető területeket keres az ukrán fronton – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az Ukrajna elleni háborúban Putyin bekerítésről, győzelmi parádéról, a mindenkori tábornoki címről és saját Gulagról is álmodozik. Danyilov szerint ehhez azonban szüksége van egy „ukrán Sztálingrádra”.

    Ezért az újonnan kinevezett orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov koncentrálhatja seregeit, katonákat vonhat vissza a frontról, hogy rendezni tudják soraikat, emellett pedig keresi az ukrán front legsebezhetőbb területeit.

    A sztálingrádi csata

    A sztálingrádi csata fordulópontot jelentett a II. világháborúban. A Sztálingrád (ma Volgográd) szovjet városért folyó, 1942. augusztus 21. és 1943. február 2. között vívott ütközetben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira.

    A csata Sztálingrád német ostromával indult, a városért folyó rendkívül intenzív harccal folytatódott, és szovjet ellentámadással zárult, amely bekerítette, javarészt megsemmisítette és foglyul ejtette, valamint jelentősen visszavetette a tengelyhatalmak erőit. Mintegy másfél milliós emberveszteségével a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt.

  • Kovács Ferenc

    A hírszerzés főigazgatóságának vezetője, Kijlo Budanov elmondta, hogy a katonai hírszerzés tisztjét, Denisz Kirejevet, akit a biztonsági szolgálat (ukrán kémelhárítás, SZBU) árulónak nevezett, az SZBU autójában ölték meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Budanov a Szvoboda rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy

    a hírszerzés vezetőjeként biztos vagyok benne, hogy Kirejev, aki nekünk dolgozott, nem volt orosz kém. Úgy tudom, hogy Kirejev az SZBU autójában halt meg, amikor műveletet hajtottak végre ellene. Ez a tény rögzítve van a nyomozati anyagokban. Minden mást az Állami Nyomozó Iroda vizsgál. Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy ezt az információt kommentáljam. Az viszont, hogy ebben az autóban ölték meg az SZBU ügynökei, az tény. 

    Budanov elmondta, hogy nem számított ilyen akcióra az SZBU részéről egy főállású hírszerzővel szemben. Azt is közölte, hogy Kirejevről beszélgetett az SZBU akkori vezetőjével, Ivan Bakanovval, és ő „nem igazán tudott magyarázatot adni”.

    Úgy vélem, hogy ez az ügy sokkal mélyebb. A véleményemet azonban megtartom magamnak. Csak a tényeket értékeljük

    − fogalmazott. 

    Kirejevnek köszönhető, hogy az oroszok nem tudták elfoglalni Kijevet

    Az azóta megölt ukrán politikus és bankár, Denisz Kirejev figyelmeztette az ukrán hírszerzést az invázió kezdete előtt az orosz háborús tervekről.

    A háború elején Kirejev az ukrán békedelegációnak is tagja volt, azonban az ukrán titkosszolgálat március elején likvidálta. Mint utóbb kiderült Kirejevről, kettős ügynök volt, és akkor halt meg, amikor (orosz kémként gyanúsítva) el akarták fogni. Az ukrán hírszerzés legutóbb már hősi halottként emlegette őt, és az is kiderült, hogy jó kapcsolatai voltak az orosz felső vezetéssel, aminek köszönhetően rálátott az inváziós tervekre is.

    Most a The Wall Street Journal közölt újabb információkat arról, hogy milyen szerepe volt az ukrán politikusnak a háború előtti napokban. A lapnak az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov mondta el, hogy Kirejev figyelmeztette őt február 23-án, egy nappal a háború kezdete előtt arra, hogy Putyin kiadta a parancsot az invázió megindítására.

    Budanov szerint a Kirejevtől kapott információ tette lehetővé, hogy alig néhány órával az invázió kezdete előtt megkezdjék a csapataik átcsoportosítását, és ezáltal hatékonyabban tudtak védekezni a kritikus pontokon. Többek közt ennek is köszönhető, hogy sikerült megakadályozniuk az orosz villámháborús terv megvalósítását és azt, hogy az oroszok elfoglalják Kijevet. 

  • Kovács Ferenc

    Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal nemrég lemondott tanácsadója a Twitteren arról beszélt, hogy Ukrajna elvesztette az irányítást saját narratívája felett, és csekély annak az esélye, hogy megnyerik a háborút.

    Az oroszok hatékonyan terjesztik a saját narratívájukat. Mi elvesztettük az irányítást. És most, hogy már nem vagyok hivatalban, azt is el tudom mondani, hogy rendkívül sérülékenyek vagyunk, és nagyon gyorsan legyőzhetnek minket

    − fogalmazott.

    Aresztovics kedden nyújtotta be lemondását, miután botrányt okozott az a kijelentése, hogy a január 14-én Dnyipróban lakóházba csapódott orosz rakétát valójában az ukrán légvédelmi erők lőtték le. Borisz Filatov dnyiprói polgármester követelte, hogy az ukrán hírszerzés válaszoljon Aresztovicsnak, míg Olekszij Goncsarenko, a Verhovna Rada képviselője aláírásgyűjtést jelentett be a menesztése érdekében − írta meg a Meduza.

    Megírtam a lemondó nyilatkozatot. Szeretnék példát mutatni a civilizált viselkedésre: az elvi tévedés lemondással jár

    – közölte a korábbi tanácsadó.

    Az ukránok pszichológiai támogatásra szorulnak

    Aresztovics ezt követően elárulta, így legalább lehetősége nyílik azt csinálni, amit szeret, és mivel úgy látja, az ukránok információs és pszichológiai támogatásra szurolnak, ezzel foglalkozna.

    Sokan igénylik most a segítséget és a támogatást. Az ilyen emberekhez szeretnék szólni. Nem hagyom őket magukra, számíthatnak rám. Csak arról van szó, hogy visszatérek egy korábbi szerelemhez, ami szerintem nagyon fontos tevékenység a jelenlegi háborús helyzetben

    – mondta Aresztovics.

  • Balázsi Levente

    Az ukrán tengerészgyalogosok egy nap alatt több oroszt semmisítettek meg – olvasható az Unian oldalán.

    Az ukrán fegyveres erők egy nap alatt három megszállót végeztek ki – közölte a haditengerészeti parancsnokság sajtóközpontja. Január 21-én pedig megsemmisítettek egy orosz tarackot, aknavetőt és nyolc katonát.

    Vasárnap reggel sikertelen orosz támadásokról számolt be. Az ukrán erők összesen tíz településen verték vissza a támadásokat. A portál szerint eddig közel egy év alatt több mint 120 ezer megszálló esett el.

  • Balázsi Levente

    Mateusz Morawiecki elfogadhatatlannak tartja Németország magatartását, miután nem szavaztak a Leopard-2 harckocsik szállítása mellett – írja az MTI.

    A lengyel miniszterelnök szerint Berlin folytatja az Oroszországhoz közeledő politikát. Azonban biztos abban, hogy Ukrajna és Európa nyerni fog. Lengyelország egy nemzetközi koalíció keretein belül 14 német gyártmányú harckocsival segítené Ukrajnát, akár az előbbi beleegyezése nélkül is.

    Varsón kívül Finnország, Dánia és Nagy-Britannia segíti tankokkal Kijevet, szombaton pedig a három balti állam szólította fel Berlint a kezdeményezés támogatására.

  • Balázsi Levente

    Josep Borrell szerint Oroszország tavasszal nagyszabású offenzívával próbálkozik – számolt be róla az Unian.

    Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette:  Németország nem egyezett bele abba, hogy az unió Leopard tankokat szállítson Ukrajnának. Borrell úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború a stagnálás szakaszába érkezett. Továbbá az EU-ban erős vita zajlik arról, hogy tankkal segítsék az ukrán erőket. A főképviselő véleménye szerint a tankok el nem szállítása esetén akár jövő tavaszig is elhúzódhat a fegyveres konfliktus.

    Január 20-án Ramstein városában tartott csúcstalálkozón Berlin megvétózta a harckocsik szállítását. Németország azóta elkezdte ellenőrizni a Leopardok készletét.

  • Balázsi Levente

    Két embert szállítottak kórházba, miután ismeretlen anyagok robbantak fel Ukrajna északkeleti részén – számolt be róla a harkovi régió kormányzója.

    Oleg Szinegubov bejelentése szerint 14 robbanóanyag hatástalanítása közben történt a baleset Kamianka városában, amikor felrobbant egy akna – írja a Sky News. A két sérült 49, illetve 50 éves, akiket stabil állapotban szállítottak kórházba.

    „Katonáink hősiesen védekeznek, és vissza fogják szorítani a megszállókat. Hiszünk a fegyveres erőkben és a győzelemben” – tette hozzá Szinegubov.

  • Kovács Ferenc

    Oroszország bejelentette, hogy a következő három évben „jelentős változásokat” tervez a fegyveres erők struktúrájában, de a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentése szerint szerint ez „nagy valószínűséggel nehézségekbe fog ütközni”.

    Legutóbbi hírszerzési frissítésében a hadügyminisztérium közölte, hogy a tervek 1,5 millió főre történő növelést tartalmaznak − ez 11 százalékos növelés a korábban bejelentett 1,35 millió főre történő bővítésen felül.

    Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter továbbá bejelentette a moszkvai és a leningrádi katonai körzetek visszaállítását, ami részleges visszatérést jelent a nyugat-oroszországi erők szovjet korabeli szervezéséhez.

  • Kovács Ferenc

    „Ez a történelmi esemény két bölcsességet ad át az ukránok következő generációinak. Ha a harc nem áll le, előbb-utóbb helyreáll az egységes és független állam. Ha a valódi egység nem valósul meg, a függetlenséget elveszítjük. Az első bölcsességet mindig is ismertük. Február 24-én pedig bebizonyítottuk, hogy megtanultuk a másodikat. A mi Ukrajnánk azért egységes, mert erős. És erős, mert egységes” – mondta videoüzenetében az elnök.

    Zelenszkij beszédében megemlítette az összes ukrán régiót, nevezetességet, történelmi személyiséget és nemzeti szimbólumot − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.

    Ukrajna minden évben január 22-én ünnepli az egység napját. 1919-ben ezen a napon hirdették ki az Ukrán Népköztársaság és a Nyugat-ukrajnai Népköztársaság újraegyesítését.