új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrajna nyugati hitelezőkkel szembeni adóssága 2023-ban másfélszeresen meghaladhatja az ország GDP-jének nagyságát – jelentette ki szerdán Nyikolaj Azarov volt ukrán miniszterelnök, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    „A tavalyi kimutatások szerint az ukrán GDP volumene több mint harmadával, 200 milliárd dollárról 128-130 milliárd dollárra csökkent. Ráadásul szakértők szerint idén a GDP csökkenése tovább folytatódik, és Ukrajna államadóssága az év végére a jelenlegi 107 milliárd dollárról 180-200 milliárd dollárra emelkedhet. Ebben az esetben Ukrajna teljes adóssága a nyugati hitelezők felé körülbelül másfélszerese lesz az ország gazdaságának” – írta Azarov a közösségi oldalán.

    A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna költségvetésének kiigazítása „most már teljes mértékben a nyugati szövetséges országoktól függ”. Ukrajna igénye a nyugati támogatásra csak növekedni fog, mivel az ország 2023-as költségvetését rekordméretű, 38 milliárd dolláros hiánnyal fogadja el, írja Azarov.

  • Szerdán tűz ütött ki egy olajfinomítóban Oroszországban, az ukrán határ közelében, amit később eloltottak – jelentette az állami média.

    A tűz mintegy 100 négyzetméteres területen ütött ki, és körülbelül egy órával később eloltották, közölte az Interfax hírügynökség, hozzátéve, hogy a kis finomító a Resource LLC nevű céghez tartozott.

    Novosahtyinszk mintegy 10 kilométerre található az ukrán határtól. Egy másik novosahtyinszki finomítóra tavaly júniusban két drón csapott le, amit az üzemeltető „a nyugati határról indított terrorista akciónak” nevezett, utalva ezzel Ukrajnára.

    A szerdai volt a második tűz két napon belül, amely egy orosz finomítót ért, a Moszkvától keletre fekvő Nyizsnyij Novgorodban lévő Lukoil egységnél kedden történt incidens után, írja a Telegraph.

  • Megérkezett Törökországba a földrengés következményeinek felszámolásában segédkező ukrán mentőket szállító két repülőgép, további 77 szakember pedig gépkocsikonvojjal tart a katasztrófa helyszíne felé − közölte szerdán Vaszil Bodnar, Ukrajna ankarai nagykövete az ukrán parlament Rada nevű televíziós csatornáján.

    Az első két repülőgép kedden szállt le Törökországban, a többi, 77 mentőt szállító gépkocsikonvoj is úton van, és várhatólag még szerdán megérkeznek Törökországba − mondta a nagykövet. A mentők mellett a romok szétbontásához használható technikát, keresőkutyákat és különleges felszerelést visznek magukkal − közölte az MTI. 

  • Az orosz börtönökben lévő rabokat, akik nem hajlandóak csatlakozni a hírhedt Wagner zsoldoscsoporthoz, újabb büntetőeljárásokkal fenyegetik – figyelmeztettek az ügyvédek, írja a The Telegraph.

    „A Belügyminisztérium vagy a Biztonsági Szolgálat ügynökei érkeznek, és azt ígérik, hogy régi, 10-20 éves ügyeket vetnek fel, amelyek már elévültek” – mondta Yana Gelmel ügyvéd az orosz Proekt hírportálnak.

    Az ügyvédnő szerint a jogi lépésekkel való fenyegetőzés célja, hogy „megijesszék” a fogvatartottakat, így akarják rávenni őket a csoporthoz történő csatlakozásra.

    A látogató tisztviselők állítólag azt is megígérték, hogy lezárják azoknak az ügyét, akik úgy döntenek, részt vesznek a háborúban az oroszok oldalán.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akinek a repülőgépe nemrég szállt le Londonban, III. Károly királlyal is találkozni fog − írta meg a The Independent

    Zelenszkijnek mindössze ez a második külföldi útja, amióta Vlagyimir Putyin közel egy évvel ezelőtt elrendelte az ukrajnai inváziót. Az ukrán elnök találkozik Rishi Sunak miniszterelnökkel is, hogy megvitassák a fegyverszállítás növelését és a vadászrepülőgép-pilóták új képzési programját.

  • Videó készült arról a pillanatról, amikor egy rakéta becsapódik Harkiv város központi parkjába Ukrajna északkeleti részén.

    A felvételt Anton Gerascsenko, Ukrajna belügyminiszterének tanácsadója osztotta meg a Twitteren.

    A múlt héten két orosz rakéta csapódott be Harkiv központjában, az egyik rakéta egy lakóépületet talált el az ukrán tisztviselők szerint.

  • Oroszország szerdán kijelentette, hogy a fekete-tengeri gabonaegyezmény megvalósítása nem kielégítő, és azzal vádolta az Európai Uniót, hogy nem tartja be ígéreteit − írja a The Guardian

    A megjegyzések a Moszkva és Kijev között az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodásra utalnak, amelynek célja az ukrajnai háború miatt a fekete-tengeri kikötőkben feltartóztatott gabonaexport felszabadítása volt.

  • Nagy-Britannia szerdán újabb szankciókat jelent be Oroszországgal szemben, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseit célozzák.

    „Az új szankciók azokat fogják sújtani, akik segítettek Putyin személyes vagyonának felhalmozásában, és azokat a vállalatokat, amelyek hasznot húznak a Kreml háborús gépezetéből” – áll a Downing Street közleményében, írja a The Telegraph.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök még mindig bízik katonai gépezetének erejében, annak ellenére, hogy az orosz hadsereg az Ukrajnával vívott háború első évében kudarcot vallott – olvasható az észt hírszerzés jelentésében.

    A jelentés szerint az elnöknek meggyőződése, hogy az idő az ő oldalán áll, és arra számít, hogy orosz forrásokból továbbra is fedezni tudja Ukrajna megszállását. Putyin stratégiája egyelőre az, hogy az idő húzásával gyengítse a nyugattól érkező támogatást.

    Putyin húzza az időt, mert azt hiszi, hogy Ukrajna és a Nyugat előbb elfárad, mint Oroszország

    – fogalmaz a jelentés.

    Hozzáteszik, hogy az orosz elnök célja ezzel az, hogy Ukrajnát végül tárgyalóasztalhoz ültethesse, és ráerőltesse saját feltételeit – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

  • Nagy teljesítményű elektromos erőműturbinát küld Ukrajnába az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) − közölte kedden az USAID.

    A mobil gázturbina összteljesítménye 28 megawatt, ezzel mintegy 100 ezer otthont képes árammal ellátni. A közlemény szerint az eszközt Ukrajna területén ott vetik majd be, ahol a leginkább szükség van kiegészítő áramforrásra a kritikus infrastruktúra ellen folytatódó orosz légitámadások közepette. A mobil erőművet lakások mellett kórházak, iskolák és egyéb fontos létesítmények áramellátására használják majd − írta meg az MTI.     

    Oroszország Ukrajna elleni háborújának tavaly februári kezdete óta az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége 1700 áramfejlesztőt szállított Ukrajna 22 megyéjébe.

  • Oroszország tovább erősítette az adminisztratív ellenőrzést Ukrajna megszállt területein, miután az orosz Állami Duma átalakította a szociális juttatások rendszerét − közölte az amerikai Institute for the Study of War nevű kutatóintézet.

    Kedden Vjacseszlav Volodin, az állami duma elnöke kijelentette, hogy a duma elfogadta a megszállt Donyecki, Luhanszki, Herszon és Zaporizzsjai területen élő lakosok szociális jogainak törvényi integrációjáról szóló négy törvényjavaslat első olvasatát − írta meg a The Guardian

    A törvényjavaslatok meghatározzák a minimális jövedelemszintet, a nyugdíjkifizetéseket, a betegszabadságot, a terhességi és gyermekgondozási segélyt, valamint a veteránok és a fogyatékkal élők szociális támogatását.

    Az amerikai agytröszt jelentése szerint a törvényjavaslatok az eddigi legmagasabb szintű jogszabályi integrációt jelentik a szociális ellátórendszerek terén Ukrajna megszállt területein. Korábban csak az egyes tisztviselők határozták meg és hirdették ki helyben az ilyen rendeleteket.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 134 100 orosz katona esett el, az elmúlt napon 910 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 3253 tankot,
    • 6458 páncélozott harcjárművet,
    • 2236 tüzérségi rendszert,
    • 461 rakétavetőt,
    • 228 légvédelmi berendezést,
    • 295 repülőgépet,
    • 285 helikoptert és
    • 5112 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 1961 hadműveleti és taktikai drónt, 211 egységnyi speciális felszerelést és 796 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Újabb 32 millió forinttal támogatta egy magyar cég az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai humanitárius segélyprogramját – közölte a szervezet szerdán az MTI-vel. Azt írták, hogy élelmiszerből és higiéniás eszközökből álló szállítmánnyal segítenek Harkivban és a környező településeken a Philip Morris Magyarország támogatásával.

    A 32 millió forint értékű, Magyarországról küldött, 39 raklapnyi segélyárut a háborútól szenvedő nők, gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők között osztotta ki az Ökumenikus Segélyszervezet helyi partnerszervezete. A segélyszállítmány mintegy 3500 embernek nyújtott azonnali segítséget – közölték.

    A vállalat támogatásának részeként Kárpátalján élő háborús menekültek és menekülteket befogadó családok is segítséget kapnak. Összesen 69 tonna tüzelőanyagot osztanak ki az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 230 család számára, háztartásonként 300 kilogramm brikettet adományozva a téli hónapok átvészeléséhez – tették hozzá.

    Emlékeztettek arra is, hogy a cég és anyavállalata a háború kitörése óta támogatja a humanitárius erőfeszítéseket, segítséget nyújt ukrajnai munkavállalóknak és Ukrajna teljes lakosságának. A vállalatcsoport már több tonna élelmiszert, gyógyszert és egyéb alapvető szükségleti cikket juttatott el Ukrajnába, mintegy tízmillió dollár értékben, partnerségben több ország civil szervezeteivel.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán érkezik az Egyesült Királyságba. Ez az első látogatása az országban Ukrajna tavaly történt orosz megszállása óta − közölte a BBC

    A brit miniszterelnöki hivatal közölte, hogy megbeszélést fog folytatni Rishi Sunak miniszterelnökkel, és beszédet mond a parlamentben.

    A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormány felajánlja, hogy a program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt kiképzést ukrán pilótáknak. A beszámoló megfogalmazása szerint ennek célja az, hogy az ukrán vadászpilóták a távolabbi jövőben is védelmezni tudják Ukrajna légterét.

    A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása ugyanakkor nem említi, hogy Nagy-Britannia vagy bármely másik nyugati NATO-szövetséges harci repülőgépek ukrajnai szállítását tervezné.

  • Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának legfrissebb hírszerzési jelentése szerint azóta, hogy Oroszország novemberben kivonta erőit a Dnyeper nyugati partjáról, a Dnyeper-deltát alkotó szigetek hálózatán folytatódtak az „összecsapások és a felderítőakciók”.

    A tárca szerint Ukrajna és Oroszország is valószínűleg arra törekszik, hogy fenntartsa jelenlétét ezeken a területeken, hogy ellenőrizze a tengerhez való hozzáférést, és időben tudomást szerezzen róla, ha az ellenség át akar kelni a folyón.

    Nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország megkísérelne egy támadást a Dnyeperen keresztül. Ez valószínűleg rendkívül bonyolult és költséges lenne

    − áll a frissítésben. 

  • Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerdán kijelentette, hogy az Európai Unió lépései, hogy az olajtermékekre vonatkozó árplafonhoz „mentességeket” adjon, azt mutatják, hogy az orosz olajra továbbra is van kereslet − írta meg a The Guardian

    Ahogy fogalmazott, 

    tegnap láttunk egy újabb változást az Európai Unió szabályozásában, a mentességeket. Ez ismét hangsúlyozza, hogy olajtermékeinkre van kereslet Európában, miután az európai politikusok ezzel azt jelezték, hogy cselekedeteik ellentmondanak minden logikának, és azon gondolkodnak, hogyan tudnak ebből a helyzetből kifarolni.

  • Oroszország felszólította az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét, hogy hagyjon fel az ukrajnai katonai műveletről szóló, Moszkva által valótlannak tartott hírek terjesztésével, és amerikai diplomaták kiutasításával fenyegetőzött − írta meg a The Guardian

    A figyelmeztetés kemény üzenetet tartalmazott Lynne Tracynek, az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetének − írja az orosz állami TASZSZ hírügynökség egy magas rangú orosz külügyminisztériumi forrásra hivatkozva, aki szerint Tracynek azt mondták, hogy szigorúan be kell tartania az orosz törvényeket, amikor az ukrajnai orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos bármilyen nyilatkozatot tesz.

  • Az ukránmagyar határszakaszon 3919-en léptek be Magyarországra kedden, a románmagyar határszakaszon belépők közül pedig 3672-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

    A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 86 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

    Vonattal 45 ember – köztük 13 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

  • Oroszország felkérte a Pink Floyd alapítóját, Roger Waterst, hogy szerdán beszéljen az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt azon az ülésen, amelyet Moszkva kérésére tartanak az Ukrajnába való fegyverszállítások megvitatására − közölte a Reuters hírügynökség

    Az orosz diplomácia régebben komoly volt. Most mi következik? Mr. Bean? 

    − mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy névtelenséget kérő diplomatája.

    Waterst korábban azért bírálták Ukrajna támogatói, mert szeptemberben nyílt levelet tett közzé honlapján az ukrán first ladynek, Olena Zelenszkának. Ebben a Kijevbe irányuló nyugati fegyverszállítások ellen érvelt.

    Lássuk, mit fog mondani. Van álláspontja, és azt holnap hallani fogják

    − mondta Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet, és tréfásan hozzátette: „Talán énekelni is fog nekünk.”

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetésen tárgyalt az Ukrajnának nyújtandó további katonai segélyről és az Oroszország elleni új szankciókról.

    Az erről szóló beszámolót a Twitteren tette közzé a tárcavezető – számol be az Ukrinform tudósítója.

    A beszélgetés során Blinken állítólag azt mondta, Oroszország téved, ha azt hiszi, hogy „bárki belefárad az általa okozott gonoszság elleni küzdelembe”.

  • Sikerült 128, erőszakkal Oroszországba hurcolt gyereket hazahozni Ukrajnába. Rengeteg ember hónapokig dolgozott azon, hogy ezek a gyerekek hazatérhessenek – közölte Julia Osenko, az ukrán főügyészség gyermek-érdekvédelmi és erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó osztályának vezetője.

    Megkérdezhetik, hogy miért ilyen keveset hoztunk haza az összes kitoloncolt gyerek számához képest. De nekünk ez nem csupán egy szám – ez 128 gyermek élete. A hazatérésük rengeteg ember munkájába került, akik hónapokig dolgoznak azon, hogy legalább egy gyermeket hazahozzanak. Ez rengeteg biztonsági kockázatot rejt magában, többek között azok számára is, akik ebben segítenek

    – mondta az osztályvezető az Ukrinformnak.

    Julia Osenko szerint az ukrán gyerekek hazatéréséhez nemzetközi együttműködésre van szükség. „Ukrajna mindent megtesz, de sajnos ez nem elég. A diplomácia szokásos eszközei nem működnek, a nemzetközi humanitárius jog követelményei nem vonatkoznak az agresszorra, így nincs egységes mechanizmus, és a szokásos szabályok nem működnek. A mi feladatunk az, hogy folyamatosan keressük az ilyen utakat, és párbeszédet folytassunk azokkal, akik támogatnak minket” – tette hozzá.

  • Ukrajna nemzetbiztonsági vezetője, Olekszij Danilov a Reutersnek adott keddi interjújában elmondta, hogy a Kreml várhatóan az északkeleti Harkiv vagy a déli zaporizzsjai területeket veszi célba egy újabb offenzívában − írta meg a The Guardian

    Ahogy fogalmazott,

    természetesen megkísérelnek majd offenzívát indítani akár a harkivi, akár a zaporizzsjai irányban. Hogy mennyire lesznek sikeresek, az tőlünk függ.

  • Ramzan Kadirov csecsen elnök azt mondta, hogy az ukrajnai háború Oroszország győzelmével ér véget az év végén, írja a Newsweek.

    Vlagyimir Putyin közeli szövetségese ezen kijelentése mellett kritikával illette az orosz parancsnokokat és a Kreml ukrajnai katonai hadjáratának egyes aspektusait, anélkül, hogy közvetlenül elítélte volna az orosz elnököt.

    Kadirov azt sugallta, hogy a nehézségek ellenére Oroszország megnyeri a háborút, amely „az év végéig” véget ér. Szerinte az európai országok „fel fogják ismerni tetteik helytelenségét”.

    „A Nyugat térdre fog borulni, és mint mindig, az európai államoknak minden területen együtt kell működniük az Orosz Föderációval. Más forgatókönyv nem képzelhető el” – jegyezte meg a csecsen elnök.

    Kadirov korábban Lengyelországot is megfenyegette a Kijevnek nyújtott támogatása miatt. Telegram-csatornáján hétfőn közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Varsó kimerítette saját katonai erőforrásait.

  • Joe Biden amerikai elnök kedden azt ígérte, hogy az Egyesült Államok addig támogatja Ukrajnát, amíg az orosz inváziót vissza nem verik − írta meg a The Guardian

    A végsőkig kitartunk mellettetek. Nemzetünk azért küzd, hogy több szabadság, több méltóság, több béke legyen a világban − nem csak Európában, hanem mindenütt

    − mondta Biden Ukrajna washingtoni nagykövetéhez, Okszana Markarovához szólva, aki jelen volt az elnöknek a kongresszus együttes ülésén elmondott évértékelő beszédén. 

  • A Gazprom orosz állami energetikai társaság saját katonai magáncéget hoz létre – jelentette az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatósága a Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök által aláírt rendeletre hivatkozva.

    „Folytatódik az orosz fegyverkezési verseny a fő politikai szereplők között, akik magánhadseregeket hoznak létre Jevgenyij Prigozsin Wagner példáját követve” – áll a közleményben.

    A Moszkva oldalán harcoló Wagner-csoport, amelyet Prigozsin alapított, a reguláris orosz hadsereg mellett részt vesz az Ukrajna elleni háborúban, emlékeztet a Kyiv Independent.

    A csoportot többek között civilek meggyilkolásával is vádolják.

  • Oroszország már azelőtt offenzívát indíthat az ukrán erők ellen, hogy az országba érkező nyugati harckocsik elérnék a harcmezőt, jelentette a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

    Az ukrán tisztviselők szerint Moszkva február közepén-végén egy nagyszabású, döntő támadást akar indítani Kelet-Ukrajnában – közölték a szakértők, írja a Newsweek.

    Korábban a leváltott ukrán védelmi miniszter egy médiakonferencián azt mondta, hogy Ukrajna egy újabb nagyszabású orosz offenzívára számít a következő hetekben.

  • Az orosz csapatok február 7-én késő este csapást mértek egy ipari létesítményre Harkivban – jelentette Ihor Terehov, a város polgármestere.

    Az előzetes adatok szerint az orosz erők 6-10 rakétát lőttek ki a város központi részére – közölte Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója. A károkról és az áldozatokról szóló információk tisztázása folyamatban van, tette hozzá a politikus.

    Korábban a Suspilne Harkiv helyi hírügynökség hat robbanásról számolt be a kelet-ukrajnai városban.

  • A német szövetségi kormány biztonsági tanácsa kedden jóváhagyta összesen 178 darab Leopard 1-es harckocsi leszállítását Ukrajnának – értesült a Der Spiegel. A német lap arra is felhívta a figyelmet:

    MINDEZ AZT JELENTI, HOGY NÉMETORSZÁG SOKKAL TÖBB LEOPARDOT AD UKRAJNÁNAK, MINT AZT EDDIG GONDOLNI LEHETETT.

    Néhány napja még csak annyit mondtak: szállítható állapotban 29 darab van a Leopard 1-esekből, és további 88 darab felújításán dolgoznak (ami, mint kiderült, nem kevés pénzbe kerülhet). Ezen túl arról is írtunk a minap, hogy Berlin 14 modernebb, 2A6-os Leopardot is ígért Ukrajnának. 

    A Der Spiegel szerint a 178 Leopard 1-es harckocsit már a raktárakból szedik elő. A 178 tankból 90 jelenleg a Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft (FFG) raktáraiban van, a maradék 88 pedig Olaszországból érkezik vissza Németországba. Az utóbbiakat a Rheinmetall nevű fegyvergyártó cég vásárolta meg, és ők végzik el a felújításukat, modernizálásukat is.  

    AZ ÖSSZES HARCKOCSI FELÚJÍTÁSÁNAK, SZÁLLÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGÉT A NÉMET KORMÁNYZAT ÁLLJA. 

    A német lap szerint néhány Leopard 1-es harckocsi már akár a nyárra Ukrajnába érkezhet, de a többségüket várhatóan már csak 2024-ben tudják leszállítani Ukrajnának. Ezeknél jóval hamarabb érkeznek meg Ukrajnába a kevesebb karbantartást, javítást igénylő Leopard 2-esek, azokat ugyanis már március végén leszállíthatják.

    A német kormány kedd este hivatalosan is bejelenti a Leopard 1-esek szállításáról szóló döntést A Der Spiegel szerint. Hozzátették: a kormány eközben próbálja meggyőzni a többi európai partnerüket, hogy ők is növeljék az Ukrajnának adott Leopardok számát.

    A Leopard 1 2003-ig volt hadrendben Németországban, akkor cserélték le ezeket a modernebb Leopard 2-es tankokra.

  • Az ukrán parlament jóváhagyta azt, hogy az ukrán elnök Ihor Klimenkót nevezte ki Ukrajna új belügyminiszterévé.

    CNN beszámolója szerint Klimenko korábban az országos rendőrfőnöki tisztséget töltötte be, most pedig annak a Denisz Monasztirszkijnek lesz az utódja, aki januárban halt meg egy tragikus helikopterbalesetben (ideiglenes jelleggel már eddig is ő töltötte be a miniszteri tisztséget).

    A parlament egyben jóváhagyta Vaszil Maljuk kinevezését is, aki az ukrán titkosszolgálat vezetését vette át nemrég. Ő azt az Ivan Bakanovot váltotta a tisztségben, akit még tavaly menesztettek amiatt, hogy a háború előtt és az invázió kezdetén számos mulasztást követhetett el. 

    A törvényhozásban végül az országban kihirdetett hadiállapot meghosszabbítását is jóváhagyták, amelyet nemrég kezdeményezett Volodimir Zelenszkij elnök. 

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!