Putyin fő szövetségese szerint amerikaiak milliói álltak a Wagner-csoport szolgálatába

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Szlovákia kész átadni Ukrajnának MiG–29-es vadászgépeit, hogy ezzel növelje az ország védelmi képességeit – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A beszámoló szerint Kijev 11 vagy 12 darab harci repülőgépet kaphat Pozsonytól. Eduard Heger szlovák miniszterelnök ezt az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján ígérte meg Volodimir Zelenszkijnek.

A köztársaság miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy Szlovákia mindent megtesz, hogy teljesítse az ukrán elnök kérését.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter (aki a közeljövőben távozhat posztjáról) elismerte, hogy Ukrajna hadihajókat kaphatna segítségként a partnerországoktól. Az erről szóló nyilatkozatot a miniszter Twitteren tette közzé.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hónapok óta egy biztonsági zóna bevezetését szorgalmazza a zaporizzsjai erőmű körül, hogy megakadályozza a nukleáris katasztrófát.

Csütörtökön Oroszország jelezte, hogy kész továbblépni az erőmű körüli zóna létrehozására irányuló erőfeszítésekkel, miután Rafael Grossi, a NAÜ vezetője és az orosz állami tulajdonú Roszatom atomenergia-vállalat vezetői találkoztak.

Az erőmű az orosz invázió előtt Ukrajna áramtermelésének mintegy 20 százalékát állította elő, de szeptember óta nem termel áramot – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Irán úgy módosítja az Oroszországnak szállított támadó drónjait, hogy a robbanófejek maximális kárt tudjanak okozni az ukrajnai infrastrukturális létesítményekben – jelentette a CNN a Conflict Armament Research (CAR) brit nyomozócsoport jelentésére hivatkozva.

Az oknyomozó csoport egy iráni Shahed-131 típusú drón fel nem robbant robbanófejét vizsgálta meg, amelyet októberben fedeztek fel az odesszai területen. Az elemzők szerint a robbanófejeket „sietve módosították, rosszul illesztett, több tucatnyi apró fémdarabból álló réteggel”, amelyek becsapódáskor nagy sugarú körben szóródnak szét.

Ezen elemek kombinációja jelentősen megnöveli a robbanófej azon képességét, hogy olyan célpontokat semmisítsen meg, mint az erőművek, elosztóhálózatok, távvezetékek és a nagy, erős transzformátorok, áll a jelentésben. Emellett nagymértékben megnehezítik a javítási munkálatok elvégzését.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa lehallgatta az orosz titkosszolgálatok terveit Moldova elpusztítására. Brüsszelben az EU vezetői előtt elmondta, hogy tájékoztatta Maia Sandu moldovai elnököt az állítólagos tervről.

„Tájékoztattam őt arról, hogy elfogtuk az orosz hírszerzés Moldávia elpusztítására irányuló tervét” – mondta Zelenszkij. Továbbá elárulta: a dokumentumokból kiderül, hogy „ki mikor és hogyan” tervezi „megtörni a moldovai demokráciát és megteremteni az ellenőrzést Moldova felett”.

Volodimir Zelenszkij szerint a terv nagyon hasonlít ahhoz, amelyet Oroszország Ukrajna elfoglalására dolgozott ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tudja, Moszkva végül is elrendelte-e a terv végrehajtását.

A múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a Nyugat azt fontolgatja, hogy Moldovából „egy másik Ukrajnát” csinál – írja a Sky News.

A belorusz határőrség saját közlése szerint lelőtt egy ukrán felderítődrónt a határtérségben. „Az incidens február 8-án történt a határ közelében, Sztolin városának körzetében” – ismertette csütörtökön az MTI.

A tájékoztatás szerint a kamerával felszerelt drónt egy elektronikai hadviselési eszközzel szedték le az égről.

A határőrség közölte, hogy a pilóta nélküli repülő eszközön talált adattározón talált adatok megerősítik, hogy a drónt Ukrajnából indították, és a belorusz határvédelem technikai eszközeinek megfigyelésére alkalmazták. A hatóság hozzátette, hogy nem ez az első ilyen jellegű incidens, tavaly decemberben és novemberben hasonló átrepüléseket figyeltek meg. Ukrajna egyelőre nem reagált az ügyben.

Az incidens Minszk és Kijev feszült viszonyára utal. Belarusz elnöke, Aljakszandr Lukasenka országa területét is rendelkezésre bocsátotta Oroszországnak az Ukrajna elleni offenzíva tavaly februári megindításakor, s egyre több olyan találgatás van, hogy ez a forgatókönyv idén tavasszal megismétlődhet.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel a 2024-es párizsi olimpia bojkottfenyegetésével –  számolt be az MTI.

Az ukránok, a lengyelek, a balti és az északi államok az ukrajnai háború miatt nem szívesen látnák az orosz és belorusz sportolókat az ötkarikás játékokon, valamint más nemzetközi versenyeken, és többen közülük bojkottal fenyegetőznek.

Bach ez ügyben levelet küldött Vadim Hutcajtnak, az Ukrán Olimpiai Bizottság elnökének – aki egyben országa ifjúsági és sportminisztere –, amelyben hangsúlyozza: még konkrétan nem is tárgyaltak arról, hogy miként engednék a párizsi szereplését olyan semleges színekben induló sportolóknak, akik orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkeznek.

Ezenkívül ismét kitért rá, hogy a bojkott sértené az olimpiai chartát, és a nemzeti olimpiai bizottságok felelőssége, hogy betartsák az ebben foglalt alapvető értékeket. 

Orosz hadifoglyok meggyilkolása ügyében kezdett vizsgálatot csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK), közleményében az orosz külügyminisztérium Ukrajna nyugati támogatóit és a nemzetközi szervezetek hallgatását tette felelőssé a történtekért.

Alekszandr Basztrikint, az SZK elnökét Dmitrij Kuznyecov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának tagja kérte fel a nyomozás elindítására, miután szerdán felvételek jelentek meg a világhálón arról, hogy ukrán fegyveresek három orosz hadifoglyot lőnek agyon közvetlen közelről.

Az orosz diplomácia nehezményezi, a nemzetközi közösség és szakosított szervezetei hallgatnak az ukrán fél által elkövetett háborús bűnök és a nemzetközi humanitárius jog megsértése miatt, noha Moszkva bizonyítékokat terjesztett elő ezekkel kapcsolatban. A külügyi tárca kifejezte reményét, hogy az újabb gyilkosságok, amelyek ügyében az SZK nyomozást indított, nem maradnak büntetlenül.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők embervesztesége Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, Liman irányában több mint 110 katona, Donyeck körzetében mintegy kilencven katona, a Donyecki terület déli részén pedig több mint 85 katona. Emellett számos ukrán harceszköz és több lőszerraktár is megsemmisült.

Az orosz repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán 83 tüzérségi lőállásra, valamint 116 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást.

Az orosz légerő lelőtt egy ukrán MiG–29-es, a légvédelem pedig egy Szu–25-ös repülőgépet, tucatnyi drónt és 13 amerikai gyártmányú HIMARS rakétát. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást.

A SpaceX elnöke beismerte, hogy a vállalat lépéseket tett annak érdekében, hogy korlátozzák az ukrán csapatokat a műholdas technológia használatában. A hírek szerint az ukránok drónok irányítására használták a Starlink technológiát – írja a CNN.

„Vannak dolgok, amelyeket megtehetünk annak érdekében, hogy korlátozzuk a lehetőségeiket” – mondta Gwynne Shotwell újságíróknak, utalva a Starlink és a drónok használatáról szóló jelentésekre.

„Soha nem tekintettünk fegyverként a Starlinkre. Az ukránok azonban olyan módon használták ki, ami nem volt szándékos, és nem volt része semmilyen megállapodásnak” – tette hozzá  Shotwell.

A háború legrosszabb forgatókönyve szerint Kína rosszabbá teheti a helyzetet Ukrajna számára – mondta Oleg Zsdanov katonai szakértő az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Ha Kína elkezdi felszereléssel és fegyverekkel segíteni Oroszországot, akkor a konfliktus elhúzódhat. Ez végül oda vezet, hogy Moszkva arra kényszerít minket, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk

– fogalmazott a szakértő, aki szerint Ukrajnának most lehetősége van arra, hogy megelőzze Kínát.

Oleg Zsdanov úgy véli, ha Kína titokban úgy dönt, hogy segít Oroszországnak, akkor az ukránoknak most van esélyük arra, hogy vereséget mérjenek az oroszokra, és 2023 végére visszatérjenek az 1991-es határokhoz.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint tovább súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében az orosz erők újabb offenzívája miatt, lehetséges az orosz katonai műveletek más irányú fokozása is, de ez elsősorban arra irányul, hogy lefoglalja az ukrán hadsereg erőit – közölte Adrij Juszov, a hírszerzés szóvivője csütörtökön egy tévéműsorban.

Súlyosbodás lesz. Oroszország fő célja valójában a keleti országrész és a Donbász. Más területeket is érhet támadás, de főleg az ukrán erők és eszközök elterelése, visszahúzása érdekében

– fogalmazott a tisztségviselő.

Kifejtette, hogy az ukrán titkosszolgálatok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a feladatot tűzte ki a katonai vezetés elé, hogy március végéig érjék el a Luhanszki és Donyecki terület közigazgatási határát.

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország területén folytatódik a mozgósítás, most már mintegy 300 ezer megszálló van Ukrajnában. Juszov szerint az orosz hadsereg létszámának növekedéséről van szó, ami nem jelent minőségi javulást.

„A legtöbb jó képességű egységet, a legjobb minőségű fegyvereket már vagy kivonták, vagy megsemmisítették Ukrajna területén az elmúlt egy évben. A megfelelő pótlás előkészítése pedig biztosan nem fog működni” – vélekedett a hírszerzés szóvivője az MTI szerint.

A Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, a Zaporizzsjai és Herszoni terület történelmileg orosz régió, ezeket a kulcsfontosságú területeket a lehető leggyorsabban az összoroszországi fejlettségi mutatókhoz kell hozni; ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta csütörtökön a Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége (ASI) felügyelőbizottságának ülésén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Feltételesen azt mondjuk, hogy »új«. Mivel jól ismerjük a történelemből, ezek orosz régiók” – mondta Putyin.

Szerinte „ezeket a területeket országos mutatókkal kell egy szintre hozni már ebben az évtizedben, minél előbb, annál jobb”. Az elnök rámutatott, hogy az új régiók fejlesztésének ütemesen és szakaszosan kell megtörténnie.

„Természetesen a legjobb megoldásokat kell alkalmazni a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, a Herszoni és Zaporizzsjai terület társadalmi-gazdasági fejlesztését szolgáló programok kidolgozása során” – hangsúlyozta. 

Magyarország továbbra is támogatja Ukrajnát, ugyanakkor a béke oldalán áll –jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben csütörtökön.

Orbán Balázs az európai uniós csúcstalálkozó alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: Magyarország modern kori történelmének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja a megtámadott országnak, továbbá támogatja Kijev uniós integrációs törekvéseit is azzal a feltétellel, hogy az uniós követelményeket maradéktalanul teljesíteni kell.

A követelmények része a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és erősítése – emlékeztetett. Közölte: Magyarország álláspontja nem változott, továbbra sem tudja fegyverrel segíteni Ukrajnát. Magyarország véleménye szerint mielőbbi békére és tűzszünetre van szükség – húzta alá.

Kijelentette: Magyarország nem támogatja a szankciókat, azonban az uniós egység érdekében nem akadályozza meg bizonyos intézkedések meghozatalát, kivéve azokon a területeken, amelyek elemi magyar nemzeti érdeket érintenek.

Az amerikai és francia csapatok közös hadgyakorlatot fognak tartani, hogy teszteljék a 30 nemzetet tömörítő szövetség keleti szárnyának védelmét. Az Eagle Royal 23 elnevezésű, a fekete-tengeri Capu Midia gyakorlótéren zajló harci gyakorlaton mintegy 350 többnemzetiségű katona vesz részt, akik éles lőszerrel fognak gyakorolni.

A román védelmi minisztérium szerint a február 2–10. között tartandó gyakorlat célja a NATO „tüzérségi rendszerei interoperabilitásának” tesztelése egy fiktív, 5. cikk szerinti kollektív védelmi forgatókönyv alapján a szövetség délkeleti területén – közölte a Sky News.

Az 5. cikkely előírja, hogy a szövetség minden tagja köteles segítségére sietni bármely szövetségesének, aki ezt kéri. A NATO válaszul Oroszország tavaly februári ukrajnai inváziójára megerősítette jelenlétét Európa keleti szárnyán, és további többnemzeti harccsoportokat küldött a szövetség tagállamaihoz, Romániába, Magyarországra, Bulgáriába és Szlovákiába.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint akár hónapokig is eltarthat, mire leszállítják a vadászgépeket Ukrajnának, ehelyett az Egyesült Királyság arra összpontosít, hogy alternatív légvédelmi támogatást nyújtson – írja a BBC.

A védelmi miniszter egy római konferencián arról beszélt, hogy a légi támogatást és a mozgó csapatok támogatását nagy hatótávolságú rakétákkal és pilóta nélküli légi járművekkel lehetne biztosítani. Megjegyezte, hogy „reálisabb és eredményesebb” lenne, ha Nagy-Britannia hosszú távon biztosítana Ukrajnának repülőgépeket, hogy az Oroszországgal vívott háború befejezése után is garantálni tudja biztonságát.

Ben Wallace elutasította Boris Johnson volt brit miniszterelnök azon javaslatát is, hogy Ukrajnának 100 Typhoon typusú vadászgépet adjanak. Elmondása szerint a Typhoonokat különböző országok koalíciója állítja elő, és az ő engedélyükre van szükség ahhoz, hogy Ukrajnába küldjék őket. Hozzátette, hogy a Typhoonok csak légi harcra vannak felszerelve, földi támadásra nem alkalmasak.

Szankciókat kezdeményez a belarusz lengyel kisebbség üldöztetéséért felelős, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök rendszerét kiszolgáló személyek ellen Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter, aki erről Twitteren számolt be.

Kaminski a bejegyzésben a lengyel szejm előző napi határozatára utalt, amely azzal függ össze, hogy a belorusz bíróság szerdán nyolc év szigorított fegyházra ítélte Andrzej Poczobut belarusz lengyel kisebbségi vezetőt. A határozatban a képviselők szankciók kivetését szorgalmazták Poczobut, valamint a belarusz lengyel kisebbség más tagjai üldöztetéséért felelős személyek – bírák, ügyészek, hivatalnokok – ellen.

Kaminski közölte: utasítást adott javaslatok elkészítésére, amelyek alapján felvesznek a lengyel belügyi tárca szankciós listájára újabb, a Lukasenka-rezsimhez kötődő, a lengyel kisebbség üldöztetéséért felelős személyeket.

A tavaly április végén közzétett listán azok szerepelnek, akiket Varsó az ukrajnai orosz agressziót, valamint az emberi jogok oroszországi és belarusz megsértését támogató személyeknek tekint. A listára kerülés többek között az illető lengyelországi vagyonának befagyasztásával és beutazási tilalommal jár.

Poczobut szerdai elítélése éles tiltakozást váltott ki a lengyel politikusok körében. A lengyel kormány és a belarusz jogvédő szervezetek már korábban politikailag motiváltnak minősítették a kisebbségi vezető elleni bűnügyi eljárást. A kisebbségi vezető bebörtönzése miatt szerdán Varsóban a külügyminisztériumba kérették a belorusz nagykövetség ügyvivőjét, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki – írta az MTI.

Kaminski csütörtökön azt is közölte: komoly biztonsági államérdek miatt felfüggesztik a forgalmat a bobrowniki lengyel–belorusz közúti határátkelőn. Az intézkedés péntek déltől lép érvénybe.

Bobrowniki a hat létező közúti átkelő egyike a lengyel–belorusz határon. Közülük korábban már hármat – a Kuznicában, Polowcében és Slawatyczében működő határátkelőt – átmenetileg bezártak a Belaruszon át Európába irányuló illegális bevándorlás miatt.

Oroszország az utóbbi napokban átvette a kezdeményezést a háborúban, és egy nagy offenzívát kezdett a Luhanszki területen – közölte a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW). 

Mint írták, a harcok intenzitása nőtt Kreminna–Szvatove térségében, és az oroszok kisebb mértékben előrenyomultak a frontvonal több szakaszán, a Luhanszki terület és a Harkivi terület határának közelében.

Az ISW szerint mindehhez jelentős erőket mozgósítottak, ami arra utal, hogy

Nem vetették be például azt a gépesített lövészdandárt sem, amelynek átcsoportosítása alapján nemrég már következtetni lehetett arra, hogy megindul az offenzíva.

Az ISW mindezt úgy értékelte, hogy most az oroszoknál van a kezdeményezés, de ha az offenzív célú harcokban felőrlődnek az erőik, akkor ezzel megnyithatják a kapukat akár egy ukrán ellentámadás előtt is.

A Nagy-Britanniában működő orosz nagykövetség óva intette az Egyesült Királyságot attól, hogy vadászgépeket küldjön Ukrajnába, miután a Downing Street megerősítette, hogy Rishi Sunak felkérte védelmi miniszterét, hogy vizsgálja meg az ügyet.

Egy ilyen lépésnek katonai és politikai következményei lennének az európai kontinensre és az egész világra nézve

– áll a nagykövetség szerda késő délutáni közleményében.

Emlékeztetjük Londont: egy ilyen forgatókönyv esetén az újabb eszkaláció halálos áldozatainak száma, valamint annak az európai kontinensre és az egész világra gyakorolt katonai-politikai következményei az Egyesült Királyság kezében lesznek. Oroszország tudni fogja, hogyan kell válaszolni a brit fél bármilyen barátságtalan fellépésére

– idézi a The Guardian a nagykövetség közleményét.

Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó – jelentette ki az MTI szerint Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra egységet mutasson, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállósodásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.

Emmanuel Macron francia elnök azt közölte, nem tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vadászrepülőgépek küldéséről Kijev számára. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytató Ukrajna számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt érkezett Brüsszelbe. Látogatásáról részletesen beszámoltunk ebben a cikkünkben.

Szőrmekabátot kaptak az Ukrajnában, a Donyecki területen meghalt katonák özvegyei. Az esetről egy videófelvétel is készült.

A beszámolók szerint összesen 21 kabátot osztottak ki, amelyet a nők aztán meg is köszöntek.

A háborúban már több olyan propagandafilm is készült, amelyben anyagi javadalmakkal próbálták rábírni a férfiakat arra, hogy lépjenek be a hadseregbe.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön munkalátogatásra érkezett Kartúmba – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Lavrov a tervek szerint találkozik Ali al-Szadik Alival, Szudán külügyminiszterével, Mohammed Hamdan Dagalóval (Hamidti) a Szudáni Szuverén Tanács elnökhelyettesével és Abdel Fattah al-Burhannal, az ország Szuverén Tanácsának vezetőjével.

A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a felek várhatóan megvitatják az orosz–szudáni együttműködés kulcsfontosságú pontjait, valamint az aktuális nemzetközi és regionális problémákat, hangsúlyt fektetve arra, hogy politikai és diplomáciai megoldásokat kell találni a közel-keleti válsághelyzetekre. Ugyanakkor várhatóan jelentős figyelmet fordítanak a júliusban, Szentpéterváron sorra kerülő második orosz–afrikai csúcs előkészületeire. 

Az orosz minisztérium vezetője legutóbb 2014-ben járt Szudánban.

Legalább három ember életét vesztette, és tizenegyen megsérültek a nyugat-szibériai Novoszibirszkben csütörtök reggel egy lakóépületben történt gázrobbanásban – jelentette a helyi katasztrófavédelem.

Az ötszintes épület két lépcsőháza romba dőlt, és tűz keletkezett. A házból 50 lakót menekítettek ki. Tizenegy ember sorsa ismeretlen, másik tizenegyet kórházba szállítottak. Több száz fős mentőalakulat dolgozik a katasztrófa helyszínén, ahová a szibériai város polgármestere és a megyei főügyész is megérkezett.

Legutóbbi jelentések szerint eddig két embert sikerült kimenteni a romok alól – írta az MTI.